Kelet-Magyarország, 1973. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-25 / 120. szám
i. oláa! itstiír-Sí AcV arőrSCíTa e? ■ IXiáli «W. mlfüs 39: ■mítiur Újdonságok Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban Legelő javítás Szatmáir-fíer égben A gyepgazdálkodás időszerű kérdései Dr. Vinczeffy Imre professzor előadása Lapura múlt pénteki számában már megírtuk, hogy Szatmárcsekén gyepgazdálkodási tanácskozást tartottak. Az ankéton dr. Vin- czeííy Imre professzor tartott előadást, amit az alábbiakban kivonatosan közlünk: Vinczeffy professzor előadása elején történelmi áttekintést adott a magyar gyepgazdálkodás alakulásáról. 1938-ban 1 610 000 hektár gyepterület volt Magyarországon. Akkor hektáronként átlagosan 17,5 mázsa széna (Vagy szénaérték) termett. összesen (1938-b.an) 28 millió mázsa szénát (vagy szénaértéket) termettek a magyar gyepek. 30 évvel később, 1968-ban már csak 1 360 000 hektár volt Magyarországon a gyepterület (250 000 hektárral kevesebb, mint 1938-ban), és összesen csak 16 millió mázsa széna (szénaérték) termett. A csökkenés 12 millió mázsa, 42 százalék. Jelenleg az országban 1 400 000 hektár gyep van, az évente termő fű és széna összesen 2 300 000 mázsa nyers fehérjét tartalmaz, mert a jelenlegi fű nyersfehérje-tartalma ijesztően alacsony — mindössze 7—8 százalék —, a rossz minőség miatt. Csökkenthető a terület Az országban, így Szat- mór-Beregben se kell növelni a gyepek területét, sőt, a terület lényegesen csökenthe- tő, ha megvalósul az intenzív gyepgazdálkodás. A területet országos arányokban egyhar- madával csökkenteni jehet — összesen elegendő 1 millió hektár gyep —, ha a hektáronkénti termést 60 mázsára növeljük, szénaértékben számítva. A nyersfehérje-tarta- lom a megfelelő keverékű és állományú fű biztosításával megduplázható, sőt a jelenlegi átlagnak a háromszorosára is felemelhető. A korszerű gyepgazdálkodással évente 10 millió mázsa nyers fehérje biztosítható az országban. Ennek haszna abban is megmutatkozik majd, ha nem kell drága valutáért nyers fehérjét külföldről vásárolni. És a hektáronkénti 60 mázsa szénaérték — 18—16 százalékos nyers fehérjével — nem ábránd, hanem gyakorlati lehetőség, sőt, ez a mennyiség csak kétharmada a kísérleti eredményeknek, de ma még szükséges, az óvatosság, nem szabad maximális hozamokat tervezni, bár a gyakorlati eredmények — ott, ahol már megvalósult a korszerű gyepgazdálkodás — a tervezettnél mindenütt jobbak. A fű-, a szénatermesztés néhány lényeges feltételéről szólva Vinczeffy professzor .«ífiínondotta, hogy a gyakorlat bizonysága szerint 1 mázsa szénaérték megterrnesztésé- hez évente hektáronként — átlagos számításban — 4 milliméter víz, vagy csapadék szükséges. A szatmár-beregi vidéken az évi átlagos csapadék 500—600 milliméter között alakul. Ennek egvhar- mada elpárolog, nem hasznosul. De még így is 100 mázsa szénaértéket, lehet termeszteni hektáronként, ha megfelelő a műtrágyázás és a gyepek művelése. A gyepek m íltr ágyazása Ha az ősgyepeket a gazdaságom feltörik és réti cséhke- szes keverékkel felülvetik, megfelelő adágú és összetételű műtrágyákkal öntözés nélkül is nagy fűhozam biztosítható. Egy mázsa szénához hektáronként — a mázsánként! 4 milliméter hasznos évi csapadékot feltételezve — átlagosan 5 kiló körüli vegyes hatóanyagú műtrágya szükséges. Mégpedig: 3 kiló hatóanyag nitrogén, 0,75 kiló hatóanyag foszfor és 1,5 kiló hatóanyag kálium. Minél gazdagabb a talaj humusztartalma — annál kevesebb műtrágyát kíván. Az 5 kiló mázsánként! vegyes hatóanyag közepes színt, közepes humusztartalmú talajra vonatkozik. Ha tehát 400 milliméter az évi hasznos csapadék — akkor 500—550 kiló vegyes hatóanyagú műtrágya adagolásával 100 mázsa szénatermés biztosítható hektáronként. A korszerű gyepgazdálkodáshoz azonban feltétlenül szükséges a csapadék- öntözővíz és a műtrágyák arányos harmóniája. Öntözéssel és nagy adagú műtrágyákkal az évi 200 mázsa szénaértéket is biztosítani lehet hektáronként. Ez viszont 10—tápszerese a jelenlegi átlagos hozamoknak. Ebből logikusan következik. hogy a korszerű gyepgazdálkodás költségei bőségesen — nagy haszonnal *— térülnek vissza, csak a szénaérték árát számítva is. További haszon az állattenyésztési hasznosítás. Ráadásul a nagv fűhozamok a gyepterület jelentős részén más növények termesztését teszik lehetővé. Magyarországon sbeciális orobléma, hogy öntözés nélkül — a rendhagyó időjárású tavaszok kivételével — az évi fűtömeg 70—75 százaléka május közepére megterem. A nyári és ősz eleji időszak általában száraz. Az öntözés ezért is szükséges, öntözéssel késő őszig egyenletesen biztosítható a gvenek fűhozama, sőt, a hektáronkénti 200 mázsa szénaérték csakis öntözéssel biztosítható. 1 korszerű hasznosítás A professzor ismertette a fű és a széna takarmányozási hasznosítását is. A korszerű gyepgazdálkodási módszer egyik lényege, hogy a gyepet kaszálják, a füvet — az első kaszálást mindenképpen — betakarítják. A fűből kiváló szenázs — fűsiló — készíthető, megszárítva széna, de a legkorszerűbb módszer: fűliszt gyártása az erre alkalmas üzemben. A fűlisztben a fehérjeérték szinte hiánytalanul megmarad. További hasznosítás: legeltetés korszerű módszerrel, vagyis úgy, hogy a jószág a füvet ne tiporja, ne tapossa, ne pusztítsa. Ezt legjobban a napohta kimért sávos legeltetéssel lehet biztosítani. Lényeges azonban. hogy a felesleges, legeltetéssel nem hasznosítható füvet mindig időben és jó minőségben takarítsák be a gazdaságok. Ezt szolgálják és biztosítsák a korszerű gépek. Legolcsóbb ..betakarítás” azonban a legeltetés. Az öntözött és gondozott gyepen a hideg tél kezdetéig lehet legeltetni. A korszerű gyepgazdálkodás azt is jelenti, hogy nincs tovább rét és legelő. Csak korszerűen művelt gyep van. amely szénatermesztésre és legeltetésre egyaránt alkalmas. Legeltetni azonban csak a telepítés után három év múltán szabad. A még nagyobb fűhozam biztosítása — a talaj vízgazdálkodásának megjavítása — érdekében érdemes 4—5 évenként elvégezni az altalajlazítóst is. Befejezésül az előadó hangsúlyozta, hogy korszerű gyepgazdálkodással a nagy hasznú tejtermelés éppen úgy biztosítható a szarvasmarhatenyésztésben, mint a hústermelés. A fű és a széna mindkét irányú hasznosításnak alapbázisa, hiszen a jó összetételű fű, vagy széna értéke azonos a lucerna takarmányozási értékével. Tömegében is legalább annyi, vagy több. Korszerű, öntözött gyepgazdálkodás nélkül tehenészeti telepet nem is lenne szabad építeni és benépesíteni “ mondotta Vinczeffy professzor. Egyben ajánlotta, hogy az öntözéses gyepen tejtermelésre, a korszerűsített, de nem öntözhető gyepen hústermelésre rendezkedjenek be a gazdaságok. A májusi fűből azonban min- d ért kén non szénát, szénását, vagy fűlisztet keli csinálni. (A szatmárcsekei korszerű gyepgazdálkodási kísérleteket és azok eredményeit lapunk következő számában ismertetjük.) Szendrei József A Gyulatanyai Állami Gazdaságban a komplex szénabetakarftás egyik mozzanata i eendfelszedés. (Haitiméi József felvétele) A nagy almáskertek gondozása jelentős permetanyag elkészítésével is jár. A iisza- nagyfalui Uj Élet Tsz kertjében méregraktárral ellátott keverőberendezést építettek. (H. J. felvétele) MI ÍGY CSINÁLJUK A rétközi hagyomány nagyüzemi szinten zik. Jól mutatja a zöldségek termelési kedvét-szeretetét, hogy a tagság vállalja a kézi vetés nem kis fáradsággal járó munkáját. Amin a közös gazdaságnak jó szándék ellenére sincs még módjában változtatni, kellő nagyüzemi kerti magvetőgép hiányában. És ez is egyik ok a részes művelés tartására, amit a tagok mindjárt a vállalt terület bevetésével kezdenek. Káposztapalántát szabad (takaratlab) ágyakban nevelnek. Kiültetését rendszerint már a dohány elpalántázása utón fejezik be,, őszi káposztával foglalkoznak, van ideje fejlődésre, növekedésre. Nagyot változott a hagyománnyal szemben a nyári ápolás-művelés rendje és módja. A gyökérzöldség területét gyomosodás ellen vegyszerezik. Megszűnt a lassú és nagyon fárasztó kézi kapálás. Most már csupán kis töltögetést végeznek, a fejlődő gyökerek kiálló részére, nyúlrágás ellen. A sárgarépa és a petrezselyem ritkítás után, de sortöltés (talajlazítás) előtt még egyszer nitrogénműtrágyázást kap. Hektáronként 150 —200 kilót, hatóanyagtartalomtól függően. A káposztát a felszíni kártevők ellen permetezéssel védik. S a vegyszerkeverék egyben lohnbtrá- gyázási anyagot (46 százalék nitrogént) is tartalmaz. Külön időrendi sort tartanak be a szántóföldi zöldségfélék betakarításában. A\ káposzta és a sárgarépáét szinte egyidőben, október 10- től november 1-ig végzik. A petrezselyem felszedését később kezdik: október 20-tól. Mondják, a sárgarépát mind a konzervgyárban, mind a hűtőiparban szeretik, ha minél nagyobb. A rétközi láptalaj kedvezőségét mutatja, a Kéken termelt sárgarépák közt nem ritka az 1 kilós nagyságú. Petrezselyemből viszont nem kívánatos a túlságos nagyság. E hagyományos növényeknél jól' alkalmazható — legalább a tökéletesebb gépe- síthétőség idejéig — a részes művelési rendszer. A vállalt területeket minden tag és besegítő nagy szorgalommal és vigyázattal kezeli. Erre utalnak a hozamok is. Az utóbbi öt év átlagában sárgarépából holdanként 180 —200, petrezselyemből 50— 60. káposztából 200—220 mázsát takarítottak be. Ezt a tapasztalatot vették figyelembe a tsz idei tervének jóváhagyásakor is. Hektáronként sárgarépából 34 600. petrezselyemből (megduplázott területen) 36 300, káposztából 32 100 forint árbevételt terveztek. Ez idő szerint semmilyen más szántóföldi termelés nem lehetséges, amely a sajátos láptőzeges talaj adott területein, hasznosság tekintetében felvehetné a versenyt. A. B. SZAKKÖNYVTÁRUNK: Takarmányártalmak, hiánybetegségek A Szabolcs megyei Rétközben hosszú idők óta alakított, sajátos szántóföldi kultúrák termesztése honosult meg. A hasznos hagyományokat a nagyüzemek kialakulása sem szüntette meg. A kisparcellás módszereket kellő szintű gyakorlattal váltotta fel. Ilyennek tekinthető a liéki Búzakalász Tsz- nél a petrezselyem, sárgarépa és káposzta ..száraz” szántóföldi termesztése. S, hogy mennyire jelentős ágazatnak számít, jól mutatja egyetlen adat is. Több év gyakorlatában, a szántóföldi termelési érték nagyobb hányadát adja a három „régi” kertészeti növény. Konkrétan, az elmúlt esztendőben 12 piillió 796 ezer forint ösz- szes szántóföldi árbevételből 6 millió 550 ezer forintot. A termelés eredményességét jól bizonyítja, hogy az 19Ó8. évi erfurti nemzetközi kertészeti és virágkiállításon a kéki sárgarépa bronzérmet nyert. Hogyan alkalmazzák a szántóföldi száraz kertészeti termelés hagyományait, és általában a hasznosság érdekében milyen új módszerekkel élnek — erről beszélgettünk Bajnai Zsigmond elnökkel és Molnár Ferenc főag- ronómussal. A szövetkezet néhány adata. Közös szántó 1209 hektár. Teljes tagság száma 602, rendszeresen dolgozó 446, besegítő családtag 85 fő. A közös föld átlag hold- aranykorona-értéke 6,5. A tsz megalakulása óta nem volt" mérleghiányos. Legutóbb múlt esztendőben egy tízórás munkanap értéke 92.6 forint. Egy dolgozó tagra jutó átlagrészesedés 24 300 forint. Sárgarépát 77, káposztát 40. petrezselymet 17 hektáron termeltek. Meghagyták a hosszú tapasztalati idő alatt kialakult megelőző növényi és vetési sorrendet. A sárgarépát mélyebb láptőzeges területen magkender és káposzta előzi meg. Petrezselyem előtti növényi sorrend: burgonya és kukorica. Kevésbé lapos talajon. S ez kap megelőzően őszi szántást is. Míg a sárgarépa és káposzta erősen tőzeges területének — tapasztalat szerint — nem szükséges a megelőző őszi szántás. Jelentős módosítást kap viszont a nagyüzemben a zöldséges helyek talajerő-fokozása. Hektáronként átlagosan 470 mázsa szervestrágyát adnak. Sárgarépa, petrezselyem alá további 8 mázsa műtrá^vakeveréket hektáronként. 70 százalékban káli és szuperfoszfát. 30 százalékban nitrogén arányban. A káposzta talaja hektáronként 5 mázsa műtrágyakeveréket kap, 50 százalék nitrogén aránnyal. A sárgarépa és a petrezselyem vetését korán, mindjárt a tél végi talajmenti fagyok megszűnése után végAz állattenyésztés intenzívvé válásával egyre inkább előtérbe kerülnek, és jelentős gazdasági kárt okoznak a takarmányozási eredetű és anyagforgalmi betegségek. Jóval jelentősebb a kártétel annál, mint amelyet a klinikai tünetekben megnyilvánuló kórformák jelentenek. A gyakorlatban sok gazdaságban a szakszerű takarmányozással elkerülhető lenne az állatok egészségromlása, és az általa előidézett gazdasági veszteség. Ezért látszik szükségesnek e probléma alaposabb megismerése és a szakemberek felkészítése a takarmányozási eredetű. téte- ményképességet csökkent is egészségromlást okoz'" ártalmak hatékony megélő késére, illetve a betegségek gyógykezelésére. A bolgár és magyar szakemberek érdeklődése csaknem egyidőben fordult e téma felé: ez adta a közös könyv megjelentetésének gondolatát. hiszen az egész kérdést összefoglaló, a tö- kaimányártalmalí problémáját együtt tárgyaló szakkönyv eddig mindkét ország szakirodaimából hiányzott. Mind a praktizáló állatorvosok. mind a gyakorlatban dolgozó állattenyésztők feleletet kapnak a kézikönyvből a takarmányozás hibáiból, valamint az anyagforgalmi zavarokból adódó következő kérdésekre: a takarmunvozás általános állategészségügyi* jelentősége, a takarmány- összetevők állategészságüavi szerepe, a takarmányok és tápszerek állategészségügyi minőségítése, a takarmányelőállítás és -tárolás higiéniai kérdései, az ásványi anyagforgalom zavarai. vi- nminhiány, mikotoxikózisok. kiemelt fejezetben tárgyalják a szarvasmarhára és baromfira vonatkozó tudnivalókat. mert a kérődzők elő- gyomorbetegségei. valamint a baromfi csont- és anyag- forgalmi betegségei az állatorvosi és állattenyésztői gyakorlat egyik legtöbbször jelentkező problémáit okozzák.
