Kelet-Magyarország, 1973. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-16 / 112. szám

flWs. május IB. fcEEET-MAGYARORSZÄG >9. oMal Szatmár jobb ellátásáért Húsgyár épül Mátészalkán A múlt hét nevezetes dá­tum a megépítendő máté­szalkai húsfeldolgozó üzem létrehozásának történetében, ugyanis aláírták a társulási szerződést. A megyei húsipa­ri vállalat tizenötmillióval részesedik az új gyár öt- venkétmilliós beruházási költségeiben. További nyolc­milliót ..jegyzett” a Máté­szalkai Állami Tangazdaság. Egyenként 3,4 millió részese­dés „illeti” a nagydobosi Petőfi, a nyírcsaholyi Vörös Csillag, a fábiánházi Kos­suth Termelőszövetkezeteket, valamint a Fehérgyarmati Sertéstenyésztő Közös Vál­lalkozást. Egyenként egy­millió és kétszázezer forint­tal „részvényes” tíz környék­beli általános fogyasztási szö­vetkezet is. A társult üzemek és szö­vetkezetek csak a felsorolt arányban részesednek az üzem évi eredményéből — ezt hatmillióra becsülik —, valójában nem az egészet ők adják össze. A beruházáshoz 22 milliós dotációt ad a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérum, ötmilliót bizto­sít a megyei tanács iparfej­lesztési alapjából és hétmil­lióval járul hozzá a SZÖ- VOSZ is. így saját forrása­ikból a társulóknak csak 18 milliót kell hozzáadniok. Mindezt már nem a társu­lási szerződésből tud juk csak. hanem Nyíregyházi Gusztáv­tól. a Mátészalkai Állami Tangazdaság pénzügyi szak­emberétől. akit a beruházást végző tangazdaság jelölt ki az ügyek intézésére. Most várják a hitelképesség do­kumentálása után -a minisz­ter engedélyokiratát. Az új húsgyár helyét már kijelöl­ték a Jármi út mentén, a tangazdaság almatárolója mellett. A SZÁÉV ez évre szükséges építési kapacitását már lekötötték. így tehát semmi akadálya, hogy az építkezést még idén elkezd­jék. Az új gyár 1975-ben már termelni fog. Évi hu­szonötezer sertést és 2100 szarvasmarhát dolgoz majd fel. A tervek egy részével már el is készült az ÉL­TERV. A beruházásból 22 millió lesz az épületek ára, 15 milliót kell költeni gépek­re és berendezésekre. A ma­radék pénz a közművesítés­re megy — maga a terv is többe kerül egymilliónál. Az üzemnek saját ki- és beszál­lító járművei lesznek Hogy mit .jelent egy „helybeli” üzem létesítése az állatte­nyésztésben előretörő máté­szalkai körzetben, arra elég egy adat: a tangazdaság csak arra, hogy állatait a ve­vőkhöz elszállítsa, ez év első két hónapjában 180 000 forintot ^öltött. Ezt a pénzt is megtakaríthatják. A tár­sult üzemek mind állatte­nyésztők. még az ÁFÉSZ-ek is hízlaltatnak a tagjaik kö­rében. így tulajdonképpen részesedésük azt jelenti, hogy külön a feldolgozáson is ke­reshetnek. ha jó árut szál­lítanak saját üzemüknek. Az üzemnek sem lesznek gond­jai, honnan vegye a húsnak valót. Az említett állatokból szár­A nyíregyházi Tanácsköz­társaság téren épülő park nem túlságosan gyorsan ké­szül. Közel egy éve folynak a munkálatok és még most sem látszik közelinek a befe­jezés ideje. A kertészeti és parképítő vállalat igazgató­jától kértünk tájékoztatást: mikorra várható a Tanács- köztársaság téri új park át­adása. A vállalat vezetője elmond- ■ ta, hogy a parképítési mun­kák kertészeti részét már be­fejezek Hogy a park még- sincsen készen, annak első­sorban az az oka, hogy az ott tervezett szökőkút tervezési és kivitelezési munkálatai las­san haladnak, elhúzódtam Az első terveket a NYIRTERV készítette, a különleges szak­mai részeket azonban Pécsett tervezik. A napokban érkezik Nyíregyházára a kivitelező tervező és feltehetően június közepén elkészül, illetve mű­ködőképes lesz a szökőkút. mazó hústermelés évi meny- nyisége csak tízezer mázsá­val kezdődő számmal fejez­hető ki. Ebből füstöltáru­nak terveznek 1700 mázsát, főtt' árunak (tarja) 962 má­zsát, szalonna 1200 mázsa, kolbász 1300, tőkehús 370, zsír és tepertő 6200, hurka 600 és sajt 100 mázsa évi kezdő tervükben. Egy nem­régi statisztika szerint az érdekelt északkeleti- megye­rész lakossága évente 28,5 • kiló sertéshúst és 10.10 kiló marhahúst evett. Az új üzem lehetővé teszi, hogy ezt ti­zenkét százalékkal növeljék, vagyis sertés- és marhahús­ból összesen fejenként — csecsemőtől aggastyánig — évi 43 kilóra. Tegyük hozzá, hogy az üzemszerű termelés miatt folyamatosan, egyenletesen és a rövid közlekedési utak adta előnyök kihasználásával olcsóbban, tehát gazdaságo­san. (gnz) Az eredeti terv szerint április 30-án kellett volna átadni ké­szen az új parkot, azonban a kertészeti vállalat a téli hó­napokban nem tudta megfe­lelően elvégezni a munkála­tokat. Bár még külsőségeiben nem látszik, hogy milyen lesz a park, de elmondhatjuk, hogy évelő virágokból képzett szín­pompás virágágyak díszítik majd nagy felületen és szebb­nél szebb nyári virágok pom­pázó színei élénkítik. A tervek szerint a nyár közepére vár­ható a virágágyak teljes ki­bontakozása. A meglévő díszfákhoz a kertészeti vállalat nyír- és platánfákat ültetett. E díszfák élettartama 15 év és jellemző­jük, hogy már az ültetés első évében is szép lombfelületet adnak. Ezeknek az ültetése igen költséges, de szemet gyö­nyörködtető keretet nyúj' majd a Tanácsköztársaság téri parknak. Szökőkút júniusra Készül a Tanácsköztársaság tér szabálysértési ügyek Üzemi szarkát, garázdákat, parkrongáSékat büntettek meg A Nyíregyházi Városi és Járási Rendőrkapitányság feljelentést tett P. M. nyír­egyházi lakos ellen társa­dalmi tulajdon elleni szabály- sértés miatt. A nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet haszná­laton kívül lévő sertéstele­pének épületéből sorozato­san egy-egy szál fenyőosz­lopot és nádpallót elvitt. Az eltulajdonított fenyőgerendá­kat és fenyőoszlopokat laká­sára szállította és az udva­ron helyezte el. A Ságvári Termelőszövetkezet elnöké­nek feljelentése alapján in­dult meg a rendőrségi nyo­mozás, melynek során P. M. lakásán megtalálták az ellopott faanyagot. A Nyíregyházi Városi Ta­nács VB szabálysértési ha­tósága 600 forint pénzbírság gal sújtotta, amely meg nem fizetés esetén 10 napi elzá­rásra átváltoztatható. A határozat megállapítja: súlyosbításként vették figye­lembe, hogy a társadalmi tulajdon elleni lopást folya­matosan és nagy értékben követte el. Ugyancsak a Nyíregyházi Városi és Járási Rendőrkapi­tányság tett feljelentése alapján indult szabálysértési eljárás Gy. I. nyíregyházi lakos ellen hivatalos sze­mély akadályoztatása miatt. fi 1973. március 14-én 21 óra 10 perckor a nyíregyházi MÁV-állomás bisztróhelyisé­gében tartózkodott Gy. I. és vele együtt volt . D. J. tisza- löki lakos is, akit az intéz­kedő rendőr személyi iga­zolványának átadására szó­lított fel, mert ittas állapot­ban botrányosan viselkedett a helyiségben. A szolgálat­ban lévő rendőr intézkedése során Gy. I. akadályozta a hatósági intézkedést és arra biztatta D. J.-t, hogy ne ad­ja át az igazolványát. A rendőr felszólítására sem tá­vozott a helyiségből. A sza­bálysértési hatóság Gy. I.-t 400 forint pénzbírsággal büntette. Ugyancsak a rendőrségi feljelentés alapján tárgyalta a szabálysértési hatóság F. R. nyíregyházi lakos ügyét, aki a Szabadság téren lévő Virágüzletből az Iskola Utca irányába a parkosított terü­leten ment keresztül, annak ellenére, hogy a jelzett terü­lettől 4—5 méter távolságra már gyalogút vezet. A park- rongálót 300 forintra bírsá­golták. Hasonló szabálysértésért büntették 100 forintra S. L. nyíregyházi lakost, aki az Északi Alközpontban lévő MÉK elárusító pavilonja előtti füvesített parkba ke­rékpárjával bement. A rendőrség tett feljelen­tést H. P. nyíregyházi lakos ellen, aki 1973. április 17-én éjjel 1 óra 15 perckor Nyír­egyházán, a Kossuth utcáái ittas állapotban megszegte a csendrendeletet. 200 forint pénzbírságra büntették. Sú­lyosbító tényezőként állapí­tották meg, hogy a rendőr által felajánlott 50 forintos helyszíni bírság megfizetését megtagadta. F. P. Megemlékezés Nyírbátorban a határőrség megalakulása évfordulóján Szállás­kedvezmény fiataloknak A határőrség megalakulá­sának '28. évfordulója alkal­mából ünnepélyes megemlé­kezést rendeztek Nyírbátor­ban — a Magyar—Szovjet Baráti Társaság aranykoszo­rús emlékplakettjével kitün­tetett határőr magasabb egy­ségnél. Az ünnepségen részt vett a szomszédos szovjet ha­tárőrkerület küldöttsége V. Sz. Antonov ezredes vezeté­sével, valamint Balta Tiborné eivtársnő, akinek férje a Dél- Vietnamban működő fegyver­szüneti ellenőrző bizottságban teljesít szolgálatot. A Himnusz után Tóth Lajos őrnagy, a nyírbátori határőr-, kerület politikai osztályveze­tőjének megnyitója után Se­res József alhadnagy, a kerü­let KISZ-bizottságának titká­ré mondott ünnepi beszédet. Ezután V. Sz. Antonov ezre­des, a szovjet küldöttség ve­zetője köszöntötte a magyar határőröket az évforduló al­kalmával és átnyújtotta Nya­kó Imre alezredes, parancs­nokhelyettesnek a szovjet határőrök ajándékát. Ezt követően több tisztes és sorállományú kiemelkedő és eredményes munkája elis­meréséül megkapta a Lenini Komszomol, a „Szovjet had- sereg.kiváló katonája” és kü­lönböző fokozatú jelvényeit. A megemlékezés az Interna- cionálé hangjaival ért véget. Fekete Lajos alezredes Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda révén ma­gyar fiatalok külföldi egyéni utazáson is szálláskedvez­ményben részesülnek 47 or- szágban. A Nemzetközi Ifjú­sági Házak Szövetsége tag* jaként az Express megkezd:e a tagsági igazolványok áru­sítását. Az igazolvány egy naptári évre érvényes. 30 forintba kerül. A fiatalok megvásárolhatják az Express Budapesti Igazgatóságán a Szabadság téren, bármely'k megyei kirendeltségen. A 30 éven aluliaknak az Expre s saját, belföldi szálláshelyein is kedvezményt ad. „Szívesen jövök Szabolcsba Pleidell János festőművész kiállítása Nyíregyházán ff Minikatalógusában ez áll: Hontfüzesgyarmaton született 1915-ben. Művészeti tanulmá­nyait 1935-ben Prágában kezdte, 1938-ban Párizsban folytatta és 1942-ben Buda­pesten fejezte be. Ettől az idő­től részt vett minden jelentő­sebb hazai tárlaton. Egyéni kiállításait külföldön Rómá­ban, Prágában, itthon több vidéki nagyvárosban, Buda­pesten több alkalommal ren­dezték meg. Legutóbb 1971- ben Budapesten, a Med- nvánszky-teremben szerepel­tek művei. S mit mond masáról, sza­bolcsi kapcsolatairól — kata­lóguson kívül — Pleidell Já­nos festőművész, akmek tár­latát méius ív-én, délután 5 órakor oviiiák meg a nyír­egyházi Benczúr Gyula-te­remben. A Nvfnségnől annvit tudott — magyarázta talál- kozásurikkor —. amennvlt a naív narasztfostő, Gyón Elek kénéi mondtak a számára. Raita kívül a háború ismer­tette mea Szabolccsal. Szat- márral. A 106-os kórházvona­ton, ahol szolgálatot teljesí­tett, sok szabolcsi sebesülttel ismerkedett meg. Még egy ne­vet említ a megyével kap­csolatban, a Nyírpazonyből elszármazott Batári László festőművészt, aki sokat me­sélt az országnak erről az el­lentmondásos, sok felfedezést nyújtó tájáról. Pleidell János megyei él­ményszerző körutat tett má­jus első hetében Szabolcs- Szatmárban. Járt Tiszalökön, Tiszadobon, Vaján, Vásáros- naményban, a szatmári és a beregi részeken, Nyírbátor­ban. Természetesen nem üres kézzel, vázlatfüzetével, hogy a nyíregyházi kiállításán né­hány friss alkotással is ked­veskedjen a szabolcsi közön­ségnek. A kiállítás anyagáról a művész elmondta; a válo­gatással remélhetően sikerült elérni, hogy jól tükrözze a művészi munkásságának leg­fontosabb jegyeit, érdeklődé- ' sének irányát. A nagyobb méretű kompozíciók bemuta­tására természetesen a Ben­czúr-teremben nincs lehető­ség, így zömében a kisebb méretű tájképek, a népszoká­sok és a népi hiedelmek kép­zőművészeti megjelenítését reprezentáló festmények, olaszországi útiélmányek és a szabolcsi, szatmári, beregi tá­jon fogant alkotások kerülnek a szabolcsi közönség elé,. Arra a kérdésre, vajon, egy fővárosi művésznek megté­rül-e a fáradság, mit jelent a művész további munkássága szempontjából a vidéki sze­replés, Pleidell János így vá­laszolt: „Mindig új élménye­ket, találkozásokat jelent. S ez a művész számára nélkü­lözhetetlen. Az a vélemé­nyem, a művésznek nemcsak' ki kell rándulnia vidékre, ha­nem együtt kell élnie, amenv- nyire ideje engedi, az ország piinden vidékével, em bérei- vál. SzaWo*qs, úgy "érzem gaz- Öág''hely. szellemileg' is, csak ki káli a’knázh'i. Én szívesen jövök ide máskor is. mert nem jövök idegenek közé...” (pg) Rendelet a vállalati reprezentáció csökkentéséről A Magyar Közlöny keddi száma közli azt a rendeletet, amelyben a pénzügyminisz­ter a reprezentációt szabá­lyozza. előírja a reprezentá­ciós kiadások csökkentését. Mint a rendelet rámutat, az intézkedésekre azért volt szükség, mert állami, társa­dalmi, szövetkezeti szervek­nél a reprezentációs kiadá­sok több esetben túlhaladták az indokolt mértékét. Állami, társadalmi, szö­vetkezeti szervek csak olyan esetekben rendezzenek ven­déglátást, amikor az felada­taik megoldását segíti elő, ilyenkor is szerény külsősé­gekkel, az alkalomnak meg­felelő színvonalon. Korlátoz­ni kell a költséges kongresz- szusok. konferenciák, anké­tok szervezését, az ezekkel kapcsolatos vendéglátást. 'Gondoskodni kell arról is, hogy kevesebb legyen a ju-- bileuml. az avatási és egyéb ünnepség, s ahol ilyet ren­deznek, azt szerényebb kü- sőségek között tegyék. A jogszabály megtiltja nagy értékű tárgyak ajándé­kozását. s azt is kimondja, hogy az irodahelyiségek be­rendezésekor tartózkodni kell mindennemű luxustól, kizá­rólag a célszerűséget szabad szem előtt tartani. A rendelet a reprezentáció fogalomkörébe sorolja a ven­déglátással és az ajándéko­zással kapcsolatos különbö­ző kiadásokat. A rendelet azt is egyértelműen kimond­ja, hogy a vezetői beosztás­hoz kötődő személyes repre­zentáció keretét a felügyele­tet ellátó állami, tanácsi, illetve társadalmi szerv^ ve­zetője határozza meg. Az új jogszabály arról is intézke­dik, hogy e költségeket felül kell vizsgálni, s a korábbi évekhez képest azokat csök­kenteni kell. Már az idei második fél évre és a követ­kező évekre is mérsékeltebb kereteket kell megállapítani. A rendelet kimondja, hogy a belföldiek részére szerve­zett rendezvényeken — a kongresszusok, konferenciák, jubileumi ünnepségek kivé­telével — csak frissítőket, tehát kávét és alkoholmen­tes italt szabad felszolgálni. A közös étkezés költségeit a részvevők fizetik. A válla­latok. intézmények, szövet­kezetek hivatalos összejöve­teleinek költségeit a részese­dési alap terhére kell el­számolni. Kongresszusok költségeit a részvevőknek kell megtéríteniök. Belföldi­eknek 100 forintnál értéke­sebb ajándékot nem szabad adni. Külön szabályozza a ren­delet azoknak a rendezvé­nyeknek a költségeit, ame­lyeken a külföldiek vesznek részt. Az ilyen kongresszu­sok, konferenciák is csak térítéssel, a felügyeletet el­látó szerv engedélyével ren­dezhetők. A reprezentációs költsé­geket csak az intézmény, vállalat, szövetkezet, érdek, képviseleti szerv, társulás vezetőjének engedélyével le­het elszámolni. A rendelet azt is kimond­ja, hogy a gazdasági és pénzügyi ellenőrzéskor a re­vizoroknak külön figyelmet kell fordítaniolc a reprezen­tációs költségek alakulására, felhasználására és elszámo­lásuk helyességére. A miniszteri rendelet jú­nius Lén lép életbe. (MTI) Könyvek a kertről Egyre bővül és terebélyese­dik a Hazafias Népfront égisze alatt működő kertba­rátok köre: a kertgazdák nagy része azonban alaposabb mezőgazdasági ismeretekkel nem rendelkezik, ezért külö­nösen jelentősek azok a szakkönyvek, amelyekkel a Mezőgazdasági Kiadó siet a kertészkedni szándékozók se­gítségére, igen gazdag vá­lasztékot kínálva a szakrtiai önműveléshez. Például a „Kertünk, házunk, ottho- -nunk” című sorozatban már eddig is . számos hasznos ta­nácsot kaphattak az olvasók a kisgépek háztáji használa­táról, a kertek védelméről. A második fél évben is több olyan mű lát napvilá­got, amelyek a házikert-tu­lajdonosoknák, a kertészkedő nagyközönségnek. szólnak. Ilyen mű Nyújtó Sándornak „Á kert öntözése” című munkája. Az iskolai tanulók is nagy haszonnal forgathat­ják Bodor János—Gallyas Csaba „Hasznos és káros ro­varok a kertben” című mű­vét. Megtudjuk belőle: hiába­való a nagyüzemek szervezett növényvédelme, ha a káros rovarok a ház körüli kertek­ben korlátlanul szaporod­hatnak. Két nemzedék közös mun­kájának eredményeként szü­letett meg Mohácsy Mátyás —Timó Béla műve: Az őszi­barack. A könyv a telepítés­től kezdve a gyürpölcssze- désig, növényvédelméig az összes teendőt említi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom