Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-28 / 73. szám
!973. m'áretus 28. KELET-MAGYARORSZA« t. oldal FOKÚM Szerkesztői Lippai Sándor tiborszállá- si, Lörincz Istvánná ibrányi, id. Szabó Ferencné papi, hlenyhárt Vera balkányi, Biró Eleimé tiszamogyorósi, Jakab István napkori, Papp Mária encsencsi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Maczali Istvánná borbányai, Gaál Imre fehérgyarmati, valamint Varga Zoltán panyolai olvasóink problémájával foglalkozni fogunk. Szántó Sándor nagyecsedi lakos kedves köszönő sorait megkaptuk. örülünk, hogy segíthettünk. Lakatos I^ajos balkányi lakost a községi taSEGÍTENEK._ Az emberi együttérzés szép példájaként említi levelében özv. Mányku Istvánná Nyírbátor, Csajági út 3. szám alatti lakos az Auróra Cipőipari Vállalat Lenin szocialista brigádjának köszönetét érdemlő cselekedetét. özv. Mányku Istvánnét sokan ismerik Nyírbátorban, hiszen míg dolgozni tudott, sokat tett a közért. Sajnos, most a 95 éves édesanyjával együtt ő is gondozásra szorul betegsége miatt. Hozzátartozójuk nincs, aki gondozásukat vállalná, de most már van. hiszen a Lenin szocialista brigád 10 tagja olyan szeretettel veszi körül a két munkában megöregedett asz- szonyt, mintha gyermekeik lennének. Elvégzik a házi és kerti munkákat, fát vágnak, kerítést, mellékhelyiségeket építenek. Látogatásaik alkalmával ajándékokkal kedveskednek. A brigád a munkában való élenjárás mellett egy olyan nemes feladatot lát el. melynek értéke pénzben nem mérhető le, de annál nagyobb a társadalmi jelentősége, melyet követendő példaként lehet említeni. TAVASZ TATARFALVÄN Mire a tavasz megérkezett, a szamostatárfalvi Ady Termelőszövetkezet háromszázholdas gyümölcsösében a brigádok a metszési munkál elvégezték. Az új munka- szervezésnek — melyet a termelőszövetkezetben bevezettek. s ezt ajánljuk másoknak is — a lényege az, hogy a gyümölcsfákat egy- egy családra szétosztották. Ennek köszönhető az, hogy a metszéssel egyidőben a gallyak összegyűjtése is megtörtént. A vetésterületeket is hasonló módon fogják felosztani. így minden család tudni fogja, hogy egész évben hol, melyik területen Jog dolgozni —■ írja Király Béla szamostatárfalvi tudósítónk. MEGTALÁLTÁK, VISSZAADTÁK 1973. március 19-én. kora délután a kórház udvarában lévő csemegeboltban vásároltam. Pénztárcámban az aprópénz mellett még kétszáz forint volt. melyet a vásárlás alkalmával kiejtettem. Ezt azonban csak 21-én vettem észre, bár ez idő alatt sehol nem vásároltam, otthon tartózkodtam, mégsem voltam biztos abban, hogy a pénzt az említett üzletben veszítettem el. Mégis első utam oda vezetett, ahol kérdésemre azonnal igennel válaszoltak, a pénzt megtalálták és visszaadták. Idős, nyugdíjból élő asszony vagyok. számomra e kétszáz forint nagyon sokat jelent. A történet leírásával azonban elsősorban nem az én örömömet akartam közölni, hanem arról a becsületes, együttérző magatartásról kiüzenetek nács — panaszát megelőzően — már segélyben részesítette, további igényét nem tartják jogosnak. Deli Bertalanná és társai papi lakosok panaszát orvosolták. Búza Sándor demecseri és Farkas Béláné szatmár- csekei lakosokat a társadalombiztosítási igazgatóság levélben tájékoztatta. Kovács Ferenc tunyogmatolcsi lakost az Állami Biztosító segélyben részesítette, a fennálló biztosítása alapján. Nagy Miklósáé ököritófül- pösi pedagógus továbbra Is étkezhet a községi tanács óvodájában. vántam említést tenni, melyet az üzlet dolgozói részéről tapasztaltam. Köszönet, érte — közölte T. M-né nyíregyházi olvasónk. MOZI NÉLKÜL Már közel egy éve beszüntették községünkben a mozielőadásokat — írja levelében Király Béla Sza- mostatárfaiváról. Nagyon szeretjük pedig a jó filmeket, ! és a televízió adásai mellett ezekre is mindig szívesen szakítottunk időt. Úgy tudjuk. azért nincs mozielőadás. mert az épület rendkívül rossz állapotban van. Tudomásunk szerint azonban az épület nem életveszélyes. csak egy alapos tatarozást igényel. Szeretnénk ha ezt minél előbb elvégeznék. s legalább egy héten egyszer volna mozielőadás községünkben, s ezt nemcsak mi, szamostatárfaiviak várjuk nagyon, hanem a szomszédos Szamosbecs község lakói is. FÜSTÖLT A RADIO 1970 júniusában Badacsony elnevezésű rádiómat, javítani elvittem a Tiszalöki Vegyes Ktsz rádió-, tv-javító részlegébe. A javítást augusztus 23-1 határidőre válCigányok — két községben Felnőttek, mezítlábas gyerekek vesznek körbe. Négyen. öten is beszélnek egyszerre, egyik „szocialista” segélyt kér, másik azt szeretné, ha két — nem egészen ép elméjű — gyerekét állami gondozásba vennék, a harmadik pedig állami gondozásban lévő gyerekeit szeretné hazavinni. Egy férfi putriját mutatja, építkezne, de nem kap kölcsönt, mert nincs meg a 10 százalék saját hozzájárulás. Azt mondja, ledolgozná, meg az anyag egy része is meglenne. Vályogot vetnének, És van még egy nagy akadály. — 20—30 ezer íprint lenne egy telek a faluban. De nem is adnának, azt mondják, építsünk ide, a telepre. Egy tanácsi jelentés kerül a kezembe, azt írja: 1971ben 34 telket — 150—200 öleseket — alakítottak ki 900— 1200 forintos áron.. És hány lakás épült? A felmérés szerint 1970-ben 23 putri volt 1972-ben épült 4 ikerlakás és jelenleg a telepen 47 család él putrikban. A cigánycsaládok száma 57. a családtagok száma 300. Az építkezés akadálya pedig, hogy nincs meg a szükséges munkaviszony. Ez a helyzet Tuzséron, a Béke-telepen. Négy kilométerrel mentünk arrébb, hogy a tisza- bezdédi cigányokat is megnézzük. A tanács elnöke, Jakab Miklós mondja a számokat: 377 cigány él a községben, 125 kereső, 12 alkalmi munkás, a munkaképes korú nem kereső férfiak száma 10. Munkahelyük a tsz, a tuzséri fatelep, Záhony, Eperjeske, az egész környék, mert ott aki dolgozni akar, mindenkinek van munkaalkalom. Az elnök a Május 1 utcát mutatja. Beton, vagy . terméskő alapú, szép nagy és új lakájok. Bemegyünk az egyikbe, Balogh Józsefé, aki a tsz-ben fogatos. A gazda nincs otthon, a család mondja el, hogy 200 ezer körül van az ára, tavaly épült és 30 ezer forint kölcsönt kértek rá. A többi saját erőből van. Két házzal arrébb Lakatos Győző ajtaján kopogunk. A virággal teli előszobából a szobába invitálnak. Modern bútorok, patikatisztaság és tökéletes berendezés. Televízió, magnó, mosógép, porszívó, olajkályhá- val fűthető fürdőszoba, benne vécé és minden, ami egy modern háztartáshoz szükséges. — Traktoros vagyok a tsz- ben — mondja a házigazda, aki éppen ebédelni szaladt haza. Húszezret kértünk kölcsön, a többit megkerestem, ötezer körül van havonta. Felesége mondja, most jöttek haza a Szovjetunióból, két hetet töltöttek kint a rokonoknál. Maradtak volna még pár napig, de jönni kellett, mert jelölőgyűlés volt. Elhallgatja, hogy mi volt olyan fontos ebben a jelölőgyűlésben, de a tanácselnök megmondja: őt — Lakatosnét — jelölték a kornyék Tak'ói 'tanácstagnak. Nem új, jelölt volt, ebben a ciklusban is ő képviselte a Május 1 utcát a tanácsban. Persze a tiszabezdédl cigányok közül sem mindenkinek van olyan háza, mint Baloghéknak, vagy Lakatosaknak. Ebben a községben is vannak vályogházak és van szalmatető. De már nem sokáig. Erre az évre tizen kértek kölcsönt és építési engedélyt, hogy jobb körülmények közé kerüljenek. A tanács mindenkit támogat, . ...............................................— —------mindenkinek megvan a mun> ka viszonya, a saját erő és az itt élő cigányokat befő. gadta a község lakossága is. Nincs ellentét, nincs cigányozás. csak egyvalami: munkásemberek. Mindez csak négy kilométerrel arrébb Tuzsértól. Gazdája: a városi tanács Tollvonások a mátészalkai művelődést központról A Fáklya új száma lalták. Sajnos azonban a többszöri érdeklődésünk ellenére is csak 1972-ben kaptuk kézhez a készülékét, akkor is úgy, hogy a doboza el volt törve, így nem vettük át. A ktsz vállalta, hogy új dobozba helyezi a készüléket. maradtunk tehát továbbra is rádió nélkül. Végre 1972. október 30-án „új köntösben”, átvettük a rádiónkat. s a javításért 89,— Ft-ot fizettünk. Két év után ismét van rádiónk! — hangzott a felkiáltás, a család kimondhatatlan örömében, amely mindössze egy negyedóráig tartott, mert akkor a rádió füstbe borult és végleg elhallgatott. Kezdődött a kálvária elölről, amely még napjainkig is tart. hiszen a rádió ismét a szervizben van, s ki tudja meddiit? — panaszolja Madarász Pálné Tlszadob. Reje. NINCS 12-ES! Hová tűnt a 12-es méret? — ez röviden a kérdésem, de azt hiszem nemcsak nekem. hanem mindazoknak, akik ilyen méretű ballonkabátot. anorákot szeretnének Nyíregyházán vásárolni. Ez a méret nem létezik, vagy ha igen. csak korlátozott meny- nyiségben. A szülőket nagyon érzékenyen érinti ez — főként a zsebüket — mert. ha ennek ellenére mégis ballonkabátot, vagy anorákot szertnének gyermeküknek. kénytelenek megvenni egy nagyobb méretűt, amely már eredetileg is drágább a 12-es méretűnél, s aztán még fizethetnek a varrónőnek az átalakításért. Szeretnénk a 12—13 éves gyermekünket is csinosan, célszerűen öltöztetni. de a közölt módon aligha bírjuk azt zsebbel — közli levelében Pintér Jánosáé nyíregyházi olvasónk. Egy művelődési intézmény munkáját csak számokkal mérni és értékelni nagyon nehéz s talán nem is szabad. A számok elsősorban mennyiséget jeleznek, a minőségre, a tartalmi, lényegre csak utalnak. Mégis kénytelen vagyok elsősorban számokkal érzékeltetni a Mátészalkai Zalka Máté Városi és Járási Művelődési Központ munkájának, tevékenységének alakulását, elsősorban az 1972. évi fejlődést. Most már 300 ezer Az első, a legnagyobb, a2 összefoglaló szám: 1971-ben a különböző rendezvényeket, klubfoglalkozásokat és tanfolyami előadásokat 53 000 ember látogatta. 1972-ben kereken tízezerrel több, 63 000 ember. Az természetes. hogy sokan voltak olyanok. akik többször is látogatták az intézményt, annak valamely rendezvényét, a fenti számok csak így alakulhatnak ki. hiszen Mátészalka nem nagy város. E számokkal együtt azt is szükséges tudni, hogy a művelődési ház kicsi, szűk, régi és korszerűtlen. Valamikor a század legelején épült érj ipartestületi székház volt. 1948 óta azonban csakis közművelődési célokat szolgál. Még valamit a múltjáról. Korábban a járási tanácshoz tartozott. Akkor évi 182 000 forint állami támogatást kapott. A járási tanács megszűnése után átvette a város, vagyis: a várost tanács. Most már évi 300 000 forint állami támogatást kap. — Az anyagi ellátásunk egyre jobb. s az idén már különösen megnyugtató — mondotta Tóth Tibor, a művelődési központ igazgatója. — A városi tanács vezetői minden lehetséges támogatást megadnak, de _új művelődési házat egyelőre ők se tudnak teremteni. Arra még nincs pénz. A Mátészalkai Zalka Máté Városi és Járási Művelődési Központban mindössze három függetlenített ember — az igazgató és két munkatársa — szerveri, irányítja a szerteágazó munkát. Lelkesedésüket, szorgalmukat, fáradhatatlanságukat mindenki elismeri. Nem nyolc órát dolgoznak naponta — sokkal többet. Emiatt azonban nem panaszkodnak. Legnagyobb gondjuk a zsúfoltság. az intézmény korszerűtlensége. Ráadásul eddig honvédségi célokra is gyakran igénybe vették az épületet. 1972-ben. például 70 alkalommal. A kiegészítő parancsnokság — amíg nem volt más épület — itt bonyolította le a sorozásokat. Az idén ez a probléma megszűnik. A honvédség mindössze három napra kérte a művelődési házat. • • Olbcu a kabát Ma már van kitűnő központi fűtés. Viszont nincs ruhatár. A rendezvények — színházi előadások, hangversenyek — látogatói kénytelenek ölükben tartani a téli- kabátot. Mindezt szükséges ismerni ahhoz, hogy az intézmény munkáját megfelelő összefüggésekben értékelhessük. 1972-ben a sorozásokkal együtt szinte minden napra jutott egy rendezvény. Az intézmény szervezésében és irányításával öt különböző klub, hét különböző művészeti csoport, és hét különböző tanfolyam működött 1972-ben. Az összes népművelési forma és tevékenységi terület azonban ennél sokkal több. Különösen sikeres és egyre színvonalasabb a „Mátészalka! dalos tavasz” című rendezvénysorozat, amely immár fesztiváljellegű. Az idén ötödször rendezték meg. kiváló kórusok, zenekarok és táncegyüttesek részvételével. E rendezvénysorozat látogatottsága — népszerűsége — egyre nagyobb és a közönség elismerése egyértelmű. Éppen ezért is az az intézmény terve, célja — s ezt a városi vezetés is támogatja —. hogy a „Mátészalkai dalos tavasz” rendezvény- sorozatot megyeileg és országosan ismertté kell tenni, elsősorban a színvonal további emelésével. A cél minél előbbi megvalósítása érdekében társadalmi szervező és intéző bizottságot alaki tanak. Segítség a községeknek, az üzemeknek A Mátészalkai Zalka Máté Városi és Járási Művelődési Központ, munkáját és feladatait oldalakon át lehetne Ismertetni, mert nagyon gazdag. Az intézmény munkatársainak azonban el kell végezniük a járás területén lévő községi művelődési házak módszertani irányítását is. sőt. az idén már az üzemi kulturális és művelődési tevékenység segítését is. 1973-ban még több munka vár tehát az intézményre mint amennyit az előző esztendőben végzett. <sz. J.) A Fáklya április 1-én megjelenő 7. száma köszönti a felszabadulás 28. évforduló* ját. Z. Zabelkin, a Szovjetunió Hőse azokra a katonákra emlékezik írásában, akik részt vettek Magyarország felszabadításában. Jelentős teret szentel a lap a szovjet űrhajózás távlatainak, az űrkutatás problémáinak. Ezzel kapcsolatosan két teljes színes oldalon mutatja be Leonov szovjet űrhajós és Szokolov festőművész alkotásait, amelyeket az űrkorszak ihletett. Vas megye és a Mari ASZSZK testvéri kapcsolatairól, gyümölcsöző együttműködéséről számol be több színes írás. Részletes bepillantást kap az olvasó a mari nép mindennapi életébe, művészetébe. Bemutatja a lap Pjotr Drozdovot, a több. mint ezeréves magyar—orosz kapcsolatok kiváló szakértőjét A Lilija Aljosináról szóló cikkben pedig a magyar képzőművészet szovjet népszerűsítőjével ismerkedhetnek meg az olvasók. A sportkedvelők a szovjet női torna üdvöskéjéről, Olga Korbutról olvashatnak ké- pés beszámolót. Ebben a számában újabb nyelvleckét közöl a lap, a gyermekek pedig a kénes mesesorozat következő folytatását olvashatják. Külön érdekessége a számnak, hogy a Füles rejtvényújsággal közös nagy kereszt- rejtvényt közöl, amel' iefe megfejtői között különlegesen értékes jutalmakat sorsolnak ki: az első dil egy hétnapos moszkvai—lenin- erádi utazás lesz. ezenkívül filmfelvevő, rádió, varrógép. stb. is szerepel a dííak között. (KS» Az új magnót próbába ki a Lakatos cgalád. Baloghék háza a Május 1. utcában.
