Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-25 / 200. szám
VfUte PROlETÍRfAI.ESYStflUETEKl XXIX ÉVFOLYAM 200. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1972. AUGUSZTUS 25, PÉNTEK #» ülést tartott a Minisztertanács Több információt Szocialista brigádvezetők munkahelyi tanácskozásán mondta el a Balkányi Állami Gazdaság egyik dolgozója, hogy több és jobb információt várnak a gazdasági vezetőktől az almaszüret idején. Úgymond, ne forduljon elő, ami tavaly: exportra csomagoltak és miután végeztek a munkával, kiderült feleslegesen dolgoztak, az áru nem megy exportra. Tartalmát tekintve hasonló példával érvelt az egyik felszólaló a MEZŐGÉP Vállalat baktaló- ránfházi gyáregységében termelési tanácskozáson. Az információhiány és igény a termelőmunkában nem elszigetelt jelenség. Sok helyütt hiányzik a tájékoztatásnak az a körforgása, amely a vezetők és beosztottak kölcsönös és egészséges jól értesülését adhatja. Hogy a vezetők és dolgozók munkájukat a lehető legjobb eredménnyel végezzék, ahhoz kevés az utasítgatás, attól több kell: megfelelő tájékoztatás. Egyszerű, de jó példa, hogy közölték az egyik brigáddal, átcsoportosítják őket, nem a megszokott lemezlakatos-ipa- ri munkát végzik, hanem gé- ' pékét szerelnek két hétig. A brigád zúgott, kedvetlenül dolgozott, de végezték, amit rájuk bíztak. A gépek elkészültek. a brigádtagokat megdicsérték, pénzjutalmat kaptak. A jutalom kiosztásánál derült ki, hogy egy sürgős szállítás érdekében vált szükségessé a munkahelycsere. A brigádvezető akkor kijelentette, ha ezt előre tudják; ha szólnak róla, hamarabb és jobb kedvvel készítik el a gépeket. Az emberek többsége . általában nem kíváncsi természetű, de a munkával, az üzem vagy gazdaság termelési tevékenységével kapcsolatban sok minden érdekli őket. Kell is, hogy érdekelje, hiszen anyagilag, erkölcsileg részesei az eredménynek, vagy szenvedő alanyai a hibáknak. A munkahelyi információadás és gyűjtés tehát olyan befolyásoló tényező, amely anyagi ráfordítás nélkül gazdaságosabbá teheti a termelést, de ha elégtelen a tájékoztatás, veszteségeket okozhat. Információadásra ne sajnáljuk az időt. Seres Ernő " A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány a művelődés- ügyi miniszter előterjesztése alapján az állami oktatás fejlesztésével kapcsolatos feladatokról tárgyalt. Az oktatás továbbfejlesztése hosszabb távú és összehangolt munkát kíván, a végrehajtás tervszerűsége érdekében a kormány rögzítette a megoldandó feladatok időrendjét. Kijelölte azokat a feladatokat, melyeknek kimunkálását a népgazdaság erőforrásaival, valamint anyagi lehetőségeinek várható növekedési ütemével számolva, 1972. második fél A múlt héten Ungváron szovjet—magyar vízügyi tárgyalások kezdődtek, amelyek hétfőtől csütörtökig Nyíregyházán, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságon folytatódtak. A tárgyalásokon megjelent J. F. Marcsinszkij, a szovjet vízügyi kormánybizottság helyettes vezetője, A. P. Pilipenko, az ungvári vízügyi igazgatóság vezetője és L. M. Mihajlovszkij mérnök. A tárgyalások magyar résztvevői a következők voltak: Máté Zoltán, a FelsőTisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője, a magyar vízügyi kormánybizottság megbízott helyettes vezetője és Szlávik Lajos, a vízügyi igazgatóság csoportvezető főmérnöke. A tárgyalások befejezése után A. P. Pilipenko elmondta, hogy 1951-ben szovjet—magyar vízügyi egyezményt írtak alá. Az egyezmény fő célja: közös védekezés a Tisza és a határ évétől 1975-ig kell döntésre bocsátani. A Minisztertanács meghallgatta a pénzügyminiszter és a külkereskedelmi miniszter együttes beszámolóját az állami visszatérítési rendszer alkalmazásának tapasztalatairól. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Felhívta a minisztereket, hogy a hatékonyabb beruházást, a gazdaságosabb termékszerkezet kialakítását, továbbá a gazdaságtalan termelés visszafejlesztését az állami visszatérítési szabályozó rendszerrel is segítsék elő. A pénzügyminiszter előterjesztésére a Minisztertanács elhatározta, hogy az Országos Takarékpénztár és az Állami menti folyók kiöntése ellen és a folyók közös hasznosítása. Azóta a két szomszédos megye vízügyi szakemberei többször tartottak tanácskozást és többször jüf- tek össze tapasztalatcserére. A múlt heti tárgyalások alkalmával " a szakemberek a Szovjetunió Kárpátontúli területén egyeztették a belvízvédelmi terveket és megtekintették az ottani lokalizációs gátakat. A nyíregyházi tárgyalásokon egyeztették az árvízvédelmi intézkedési terveket és közös belvízvédelmi tervet dolgoztak ki. A tárgyalások közötti szünetben a szovjet vízügyi küldöttség megtekintette Komlódtótfalu határában a lokalizációs töltés építését. A szovjet szakemberek elismeréssel nyilatkoztak az építkezésről, véleményük szerint az építkezés megéri a drága befektetést, mert a gát felépülése után a szatmári emberek árvízvédelmi Biztosító hatósági, illetve államigazgatási feladatait a jövőben az arra illetékes államigazgatási . szervek . — mindenekelőtt a Pénzügyminisztérium — látják el. A ■ Minisztertanács egyidejűleg rendeletben újra szabályozta az Országos Takarék- pénztár feladatkörét. Az Országos Takarékpénztár továbbra is a lakosság részére végez bankszolgáltatásokat, ellátja a tanácsok, valamint a tanácsi intézmények költségvetési és fejlesztési pénzeszközeinek kezelésével, hitelezésével járó banki feladatokat és a pénzügyminiszter által meghatározott egyéb bankszolgáltatásokat. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) szempontból biztonságban érezhetik magukat. Az ungvári vízügyi igazgatóság vezetője hasznosnak értékelte a tanácskozásokat és. általában a magyar— szovjet vízügyi kapcsolatokat. Mint mondta, a . tanácskozásoknak, a közös terveknek már több • gyakorlati haszna volt. • • Például 1963- ban szovjet területen .átszakadt a Túr gátja, és magyar szakemberek s magyar munkások is segítettek a helyreállításban. Ezt a segítséget a 'szovjet emberek 1970- ben a szamosközi árvíz idején viszonozták. A két példa bizonyítja, hogy a, további jó kapcsolatokra is szükség van. Ezért a szakemberek a közeljövőben részletes vízgazdálkodási tervet dolgoznak ki. Máris érinti a magyar területet is, hogy az ungvári igazgatóság területén 1951 óta folyam- meder-szabályozást hajtottak végre a Tiszán, Tiszaújlak környékén megerősítették a gátakat, a Latorca környékén pedig 10 ezer hektáron lecsapolták a mocsarakat. Az igazgatóság területén az említett időszakban 20 millió rubelt költöttek ár- és belvízvédelmi munkákra. Ami még a jövőt illeti: Bereg- száz környékén belvizlecsa- polási rendszert építenek ki. Ez kedvezően érinti megyénket is, hiszen erre a területre a vásárosnaményi járás 50 hektárnyi. földterületéről le lehet majd vezetni a belvizet. A tájékoztató kiegészítéseként Máté Zoltán elmondta, hogy megyénk vízügyi igazgatósága három országgal határos és a szovjet szakemberekkel példaszerű az igazgatóság kapcsolata, a legtöbb segítséget a jövőben is a Szovjetuniótól várják. De a segítség kölcsönös. A mostani tárgyalások befejezéseként a szakemberek megegyeztek abban, hogy magyar területen, a Batár folyó torkolatában a két ország közösen zsilipet épít. Az új műtárgy üzembe helyezése után nem lesz szükség védőgát építésére a Batár mellett. TÖRIK A DOHÁNYT. Szabolcsban 13 ezer holdon termesztenek dohányt. Munkájukat nagyon megkönnyíti a Harwester típusú kanadai gépkóm.bájn, amely a talajmunkáktól kezdve a dohánytörésig minden munkafolyamatot elvégez. Az ibrányi Rákóczi Tsz az elsők között kezdte meg 170 holdas tábláján a dohány törését. Képünkön: az asszonyé/ a Harwester típusú kombájnon ülve szedik a dohányleveleket. (MTI fotó — Balogh P. László) Magyar-szovjet vízügyi tárgyalások Nyíregyházán Minden szabolcsi kombájnos hazaérkezett A NYÍREGYHÁZI vasútállomáson szerelték ÚJRA ÖSSZE a KOMBÁJNOKAT, S INDULTAK HAZA A- SZABOLCSI SZAKEMBEREK. (HAMMEL JÓZSEF FELV.)' . Mint már megírtuk, az elmúlt ' héten megérkezett az első csoport Dunántúlon dolgozott szabolcsi kombájnos gépeivel Győr-Sopron megyéből. Utána az elmúlt héten kétnaponként érkeztek a gépek és kezelőik Sopronból Mátészalkára, Tolnából Vá- sárosnaményba. Csütörtökre virradó éjjel megérkezett az utolsó 25 gép és kezelőszemélyzete is a nyíregyházi állomásra. Hétfőn búcsúztatták Szombathelyen ezt az utolsó csoportot. A megyei vezetők, a r szombathelyi területi szöveti* ségnél' fogadást tartottak tiszteletükre, megköszönték . jó munkájukat és ajándékkal engedték . útjukra azokat* akik három hétig, távol az otthonuktól, segítettek beta-, karítani az, ország másik sarkában a kenyérnakvaiót. . Kedden a szabolcsiak, a szombathelyi pályaudvaron berakták a 25 gépet. A kom- bájnosok gyorsvonattal, szerdán hazaértek és már otthonról jöttek Nyíregyházára, hogy csütörtökön gépeiket is hazaszállítsák. Biszku Béla Hajdú-Bihar megyében Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön Hajdú-Bihar megyébe látogatott. Délelőtt Debrecenben, a megyei pártbizottság székházában Karakas László,. a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta a megye politikai és gazdasági életéről. Délután Biszku Béla, a megye vezetőinek társaságában a Magyar Gördülőcsap-, ágy Művek debreceni üzemébe látogatott, majd megszemlélte az épülő Debrecent: a korszerű házgyári technológiával készülő lakásokat, lakónegyedeket. (MTI) Hazaérkezett a szabolcsi delegáció Romániából ' A Román Szocialista Köztársaság Szatmár megyei pártbizottsága és tanácsa meghívására Szabolcs' megyei delegáció utazott augusztus 23-án Romániába, az ország felszabadulásának évfordulója alkalmából rendezett ünnepségekre. A küldöttség vezetője Alexa László, a megyei pártbizottság titkára volt. A küldöttség’ tagjai voltak: ár, P. Szabó Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese, és Balogh Zoltánná, a nyírbélteki községi pártbizottság titkára. A szabolcsi küldöttség csü-' töx-tökön érkezett haza. A küldöttséget a ipagyar—román határon Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára és dr. Czimbalmos Béla, a megyei tanács általános elnökhelyettese fogadta. LAPUNK TAKTALMAbAS* Pártszervezetek és a szocialista brigádmozgalom (3. oMa® A 4000 Bteres tejtermelésért (4. oldali A tanév küszöbén (5. oldal» Két nappal az olimpia előtt (7. oldal) Az alma felvásárlási árai (3. oldal) /
