Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-24 / 199. szám

>,■2. augusztus Ä. KELET-M AGY ARORSZ A G S. mái Akiknek a segédmunkási állás lesz a legmagasabb A tiszalöki gyógypedagógiai és nevelőintézet hét éve Épül a sóstói kemping Vannak gyermekek, akikre az a jövő vár, hogy kisegítő, segédmunkások lesznek. De amíg idáig eljutnak, sokat kell fáradozni, pedagógusnak, szülőnek, gyermeknek... Az értelmi fogyatékos fiatalokat csak a gondos gyógypedagó­giai nevelés mentheti meg a társadalom és önmaguk szá­mára. Hogy minél többen te­gyék meg az egyáltalán nem könnyű utat vissza az élet­be, a társadalom óriási anya­gi és erkölcsi áldozatokat hoz. Megyénkben a nyíregy­házi gyógypedagógiai inté­zeten kívül két éve Tiszalö- kön is megnyílt a gyógypeda­gógiai nevelő- és foglalkozta­tó intézet. Epiil, de már nevel is Nagy szükség volt az inté­zetre; a megye különböző községeiben számos értelmi fogyatékos gyermek vár inté­zeti elhelyezésre, de a jelen­legi befogadóképesség vé­ges. A megye legkülönbözőbb helyeiről érkeztek gyermekek a tiszalöki intézetbe, amely a kezdeti hónapokban külö­nösen sok szervezési, épület­átalakítási és egyéb gondok­kal birkózott. Az épületek átalakítása, helyrehozása még most is tart. S a munkák — mint a helyszínen is láttuk — nem a leggyorsabb ütemben ha­ladnak. A fiatal intézetben ennek ellenére már 64 gyer­mek neveléséről gondoskod­nak. A vakáció alatt az álla­mi gondozott fiatalok van­A háromévenként megren­dezésre kerülő mezőgazdasá­gi gépészfiatalok országos találkozóját az idén Moson­magyaróváron tartották au­gusztus 18—20. között. Ti­zenkilenc megyéből 38 hazai fiatal érkezett a nemzetközi szántóversenyre és az orszá­gos erőgép-hibaelhárító, a munkagépkezelő, a vontató­gép-vezető, az öntöző és a nö­vényvédelmi egyéni verse­nyekre. Ez évben tartották meg először a szocialista bri­gádok szellemi vetélkedőjét is. Megyénket 11 tagú csapat képviselte, Szarka Endre, a KISZ megyei bizottságának egyik munkatársa vezetésé­vel. A szabolcsiak mór két nappal a megnyitó előtt Mo­sonmagyaróvárra érkeztek. Ismerkedtek a verseny szín­helyével és a gépekkel. Erre azért volt szükség, mert itt­hon a Kemecsei Állami Gaz­daság dombrádi üzemegysé­gében más talajviszonyok kö­zött és más típusú gépekkel gyakoroltak. A felkészülésre fordított egy hét azonban elégnek bizonyult. Az éjsza­kai szántóversenyen a ne­gyedik, a nappalin pedig a második helyezést érték el Lakatos András traktoros, a pátrohai termelőszövetkezet dolgozója sikeres versenyzé­sével. A nagy szakmai tudást és fegyelmezettséget követelő feladatok végrehajtását nehe­zítette a rossz időjárás. Nap pat szakadt az eső és fújt szél. nehezebb volt a műnk' mint éjjel. A szigorú, de vé leményük szerint is igazsá­gos zsűri a nyitóbarázda tel jesítését pontozta, a barázda- szrl“t“k '“forgatása és az egvenesség is sok pontot je­lenthetett, vagy éppen vehe lett el a csapattól. nak az intézetben. A szünet azonban mozgalmas a taná­rok számára. Dolgoznak az intézet nyugdíjas alkalma­zottai is, akik 100 ezer Ft. kö­rüli munkát végeztek el. Ha az intézet költségvetéséből más „céggel” végeztették vol­na el, jócskán kevesebb jutna több fontos kiadásra. Mert van még bőven tennivaló. Logopédiai szobu Az intézetben megvannak a legfontosabb berendezési, felszerelési tárgyak, a külön­leges oktatáshoz nélkülözhe­tetlen elemi eszközök. A be­teg- és gyógyszerszoba jól el­látott, a hálószobák is meg­szépültek. De még szükség lenne néhány audiovizuális eszközre, filmvetítő, -felvevő készülékre, magnóra. Ebben az intézetben óriási eredmény egy-egy jól képzett hangra, egy-egy hosszú időre bevéső­dött betűképre, elemi kéz­ügyességi fogásra megtaníta­ni a gyermekeket. A többsé­gük beszédhibás, ezért is ter­vezik a következő években, hogy létrehozzák a logopédiai szobát. Ez költséges berende­zéseket kíván — többek kö­zött a fonetikai tükröt — és más berendezéseket, de nél- különzhetetlenek a beszédhi­bák javításához. Jól használ­hatnák ezt nemcsak az inté­zeti gyermekek nevelésében, hanem az óvodák és iskolák — selypítő, dadogó, raccsoló — gyermekeinek hanghibái- nak a korrigálására is. Itt minden „ráadásként” Az egyéni versenyekben Is jól szerepeltek a szabolcsiak. Ónodi István az erőgép-hiba­elhárítók versenyén kilence­dik, a munkagépkezelőknél Potor János a nyolcadik lett, mindketten a Kemecsei Ál­lami Gazdaság dolgozói. Szé­kely Endre tizedik a vontató- ’gép-vezetői kategóriában, az öntözésnél nyolcadik Héri Já­nos és Pulh János, a rakama- zi termelőszövetkezet dol­gozói. A növényvédelmi ver­senyen Varró István második helyezést ért el, ő a tornyos- pálcái Rákóczi Tsz-ben dol­gozik. Nagy érdeklődés kísérte a szocialista brigádok szellemi vetélkedőjét. A két forduló­ban ifjúságpolitikai, gazda­ságpolitikai kérdésekre vá­laszoltak és gazdasági szá­mításokat oldottak meg a 3 tagú brigádok. A Kemecsei Állami Gazda­ság Zalka Máté brigádja sok kérdésre válaszolt, de a leg­jobban mégis a kulturális to­tó sikerült. A 13-as sorszám szerencsét hozott, 97 ponttal nyerték meg a döntőt, össze­sítésben Szabolcs-Szatmár megye a harmadik helyezést érte el az országos verse­nyen. A kemecsei, a tornyospál- cai, a nyirmeggyeíi, a deme- cseri, a rakamazi és a pátro­hai fiatalok megérdemelten kapták a díjakat egy olyan versenyen, ahol nemcsak a gépek ismeretéből, hanem 'elkészültségből is vizsgáztak z indulók. Szakmunkás-bizo- 'yítványaik már nem újak — 6—10 éves gyakorlattal ren- lelkeznek. A gyakorlat azon­ban nem elég, állandó szak­mai továbbképzés szükséges ahhoz, hogv egy ilyen rangom versenyen jól tudjanak sze repelni. (b. j.) megtanult hang egy lépés azon az úton, amely vissza­vezet az értelmi fogyatékos­ságtól a normális, ép idegze­tű és értelmű gyermekek vi­lágába. A negyedik osztály­ban például a követelmény öt betű megtanítása, s szá­molni ötig, felismerni a szá­mok, betűk képét... írásra nem kötelezhetők, ez már meghaladná teljesítőképessé­güket. A nyolc év után jut­hat el a gyermekek többsége addig, hogy 16—18 éves ko­rukra képesek legyenek a környezetükben eligazodni és a felnőttek irányításával egy­szerűbb munkákat, kisegítő és segédmunkát elvégezni. Ez a nem is kis cél, az értelmi fogyatékos gyermekek részle­ges rehabilitációja, ame­lyért a fiatal tiszalöki inté­zetben megtették az első si­keres lépéseket. Van egy gyakorlókertjük, később ipari foglalkoztató- műhelyt is szeretnének lét­rehozni, ahol bőripari hulla­dékokból kulcstartót, gáztö- mítőt, egyszerűbb cikkeket készítenének a legügyeseb­bek. A helyi HÓDIKÖT- üzemmel is kialakult már a kapcsolat. Feljebb sorollak őket Az alig kétéves erőfeszíté­sek már kezdik érlelni a gyü­mölcsöt; a gyermekek több­sége akik eddig nem kap­ták meg a speciális neve­lést — jól haladnak. Közü-' lük egyet-kettőt már feljebb is soroltak, a kisegítő isko­lában folytatják a tanulást, amely átmenet a gyógypeda­gógiai és a rendes, normál általános iskolai képzés kö­zött. A tiszalöki gyógypedagó­giai és foglalkoztató intézet­ben a gyermekek iránti fe­lelősség és szeretet mellett I most azon munkálkodnak, hogy megszerezzék a megfe­lelő szakmai hozzáértést is. Mindenki tanul, az igazgató­tól az egészségügyi gondo­zást ellátó védőnőig, a gyer­mekfelügyelőkig. Egy gyógy­pedagógiai képesítésű taná­ruk van, Mészáros Zoltán igazgatóhelyettes, aki a nyír­egyházi intézetből jött Tisza- lökre és jól érzi magát fe­leségével együtt, aki szintén az intézetben kapott munkát. P. G. Kínosan leszegte a fejét, amikor Veres hosszú példá­kat kezdett felsorolni, ame­lyek állítólag zavarják a cég munkáját. Úristen — gondolta — ez most megint a kisokos és húzza az időt, azt a drága, szombati időt. Beszél ez össze-vlssza, csak hogy beleszőhessen egy kis dicséretet a főnökről, kin kivárni a végét. Amikor végre leült, na­gyot dobbant a szíve a féle­lemtől, mert Kúpos emelte magasba a kezét, azután fel­állt és beszélt, beszélt, be­szélt. Hű, de unalmas, gon- golta. Nem tudta mit mon­dott Kúpos, mert nem fi­gyelt oda, csak unatkozott, kínlódott. Rémes, hogy mi- 'yen hosszan. unalmasan szólalnak fel értekezleteken az emberek — gondolta. Atyaúristen, — motyogta élhangosan, látva, hogy lábos a következő szónok. Úristen! Te drága jó úris­ten! Hogy itt mit fog most összebeszélni! Kínlódva ült, rágta a körmét, bosszanko­* A néhány napos „őszi ki­térő” ne tévesszen meg sen­kit. Még tart a nyár! Me­gyénk idegenforgalmának gazdái viszont már a jövő évi szezonra készülnek. Ter­veikben a többi között szere­pel a sóstói kempingtelep, amelynek beépítési terve el­készült. Az ennek alapján megvalósult létesítményeket pedig — a tervekben szerep­lők egy részét — a következő nyáron birtokukba vehetik a pihenést, a kikapcsolódást kereső emberek. A rendelkezésre álló terv szerint a kempingtelepet a vasúti átjáróval szemben lé­vő területen, a Sóstóra veze­tő nyárfasoros régi út két ol­dalán alakítják ki. Az épít­kezés első ütemében — s ezt adják át jövőre — az út bal oldalán építik fel az „Igrice falu” elnevezést kapott 20— 25, négyszemélyes faházakból álló kempinget. Az 500 sze­mélyt befogadó közművesí­tett sátortábor az út jobb ol­dalán, a keleti tóparton kap helyet. A terület, ahová az „Igrice December 22-től indul a metró második szakasza. Ez a rész a Deák tértől a Déli pályaudvarig húzódik. Ettől az időtől a nyíló vonallal 11 kilométerre nő a metró hossza. Nem kell taxira vár­ni. Gyorsan és kényelmesen lehet majd eljutni az Örs vezér térről a Déli pályaud­varig. így közvetlen kapcso­lat létesül a Déli és a Keleti pályaudvarok között is. Ä metró építői derekas munkát végeznek, hogy ha­táridőre át tudják adni az új vonalszakaszt. A Metró Budapesti Földalatti Vasút Vállalat vezetői sem ülnek ölbe tett kezekkel. Most szervezik az érettségizett fiatalokat — fiúkat és lá­nyokat — motorkocsi segéd­vezetői. forgalmi ügyeletesi, és állomási pénztárosi mun­kakörök betöltésére. A nyolc dott és újból és újból meg­állapította, az emberek azért beszélnek olyan hosszan, mert szeretnek szerepelni, és ezért azután se vége, se hossza a mondanivalójuk­nak, egymást ismétlik, sab­lonokat szószátyárkodnak. Csak már vége lenne ennek a. felszólalásnak is. Vége lett. Ekkor ö kért szót. Felállt és kellemes stílus­ban elmondotta. milyen moblémát lát a vállalatnál és szerinte hogyan lehetne ezeken változtatni. Közben finoman, egyszer. kétszer megdicsérte az igazgatót és a személyzeti osztályvezetőt. Frissen, lenyűgözően be­szélt. Fél óra elteltével is érezte, hogy feszülten fi­gyelik, hiszen az emberek lehajtott fejjel ülnek és töp­falu” házait telepítik, mély fekvésű. Keleti végében ter­mészetes nádas található, kis tavacskával. Ezt kimélyítik, a nádast is meghagyják, part­ját pihenőhellyé alakítják. (A szúnyogirtásról gondoskod­nak!) A tervek úgy készültek, hogy a természetes környezet szinte érintetlenül maradhas­son, évszázados fáival, sűrű bokraival, dús füvével — a maga vadregényességében. Csupán minimális terep- rendezést végeznek, s ezért a hármas egységben sorba éoí- tett házakat lábakra állít­ják. Az épületekhez úgyneve­zett fűbeton ösvényeken le­het majd eljutni. Gondoltak az itt üdülők gyermekeire; számukra a házak között alakítanak ki játszóhelyeket. Egy-egy 8x5 méteres alap- területű faház — háló, mosdó és főzőfülke, társalgó, terasz, hideg-meleg víz — négy sze­mélynek nyújt kényelmes tar­tózkodást. A bungalótelep kerítésén belül építik a fo­gadóirodát és a gépkocsipar­kolót is. általánost végzetteknek pe­dig mozgólépcső-kezelői és peronzárügyeletesi foglalko­zást ajánlanak. Megyénkből már többen dolgoznak a metrónál. A vállalat mivel eddig még kevésbé ismert szakmákba keres munkavállalókat, ezért a Szabolcs-Szatmár Megyei Pályaválasztást Tanácsadó Intézetet kérte meg a ta­nácsadás és a jelentkezés ügyeinek lebonyolítására. Kedden és csütörtökön a metró egyik motorkocsi-veze­tője beszél a szakma örö­meiről, a forgalmi és az utazóforgalmi munkakörök betöltőinek feladatairól, az elektromos agyközpont mű­ködéséről, a központ és a metrószerelvények URH-rá- diós összeköttetésének bizto­sításáról, a fizetés alakulá­sáról. rengnek komoly és magas szintű megállapításain. A feszültség egy óra el­teltével sem csökkent. A kollégák még mélyebben hajlottak előre. Volt aki már a térdén könyökölt. Bizony, volt min elgondol­kodni, hiszen az ö felszóla­lása igen eredeti, egyéni — van mit tanulniok belőle. És mindig tömör. Megnézte óráját, mikor befejezte 1 óra 10 percig beszélt. Sajnos az értekezlet ekkc még nem fejeződött be. A főnök Szabónak is szól adott. Az felállt és elkezdeh beszélni. Rémes! — Gon dolta magában — itt ez el- j beszél egy értékes félórát neki. Pont szombaton. És . nem mond semmit, csak fe­cseg, fecseg... (-s)i MINDENFÉLE Lejárva? „Az út lezárva” — tették ki a táblát a Vasvári Pál utca végén egy feltúrt út­test mindkét végére. Ut nem járható közben, csak a jár­da. De mintha olvasni nem tudnának, úgy száguldoznak a járdákon a motorosok, alig van olyan moto­ros, aki kikerüli a la­zárt szakaszt. Hogy a jár­dán a gyalogosok járnak, az nem érdekes. Két dolog jut erről az ember eszébe. Az egyik, hogy a motorosok közlekedési fegyelme kriti­kán aluli. A másik, hogy ha oda állna egy rendőr, hu­szonnégy óra alatt több ezer forintot gyűjthetne be az államkasszába. favaslat Van a nyíregyházi Rá­kóczi utcán egy vasbolt. Nem tudom mennyi a havi forgalma, de bizonyosan na­gyon szép összeg. Mert a nap minden szakában töm­ve vevővel a kis üzlet, mert az építkezésekhez, házi kar. bantartásokhoz mindenki ott szerzi be a szükségletét. S nemcsak Nyíregyházáról, de a környékbeli településekről is. Nos, ez a nagy forgalmú bolt a legkisebb a város iparcikkboltjai között. Hosz- szú évek óta nem megfelelő e célra. A javaslat: cseréljék ki egy olyan üzlettel, amely­nek j;" 1 nagyobb az eladó­tere és jóval kisebb a for­galma. Krón kus Egy betegség kapott labra Nyíregyházán évekkel ez­előtt, s azóta krónikussá vált. Az a vállalat, amely feltúr egy utcát, járdát, az vagy egyáltalán, vagy csak többszöri unszolásra hajlan­dó rendet csinálni maga után. Egy asszony állított meg szerda reggel, s pana­szolta, hogy a Dimitrov ut­cán, ahol lakik, három heta áll a gázvezeték utáni ma­radvány, a magas földhá. nyás. A vállalat emberei el­vonultak, az esetet jelentet­te már a városi tanács épí­tési osztályán is. Most mar, ha nem akarja a lakó a nya­kát törni, fogadjon napszá­most, aki a krónikusan fele­dékeny vállalatok helyett jó pénzért eltakarítja a földhányást... (kopka) Lékelés A MÉK zöldségboltjaiban az eladók kézhez kaptak egy körlevelet, amely ki. mondja, a dinnyét csak ak. kor szabad meglékelni, ha azt a vevő már megvette. Vagyis voltaképpen az egész művelet értelmét veszti. Mert ha valaki megvett egy dinnyét, azon már a lékelés úgyse segít. Mióta görögdinnye van a világon, általános gyakor­lat, hogy vétel előtt a vevő belenéz, megkóstolja. Az eladó vagy termelő pedig vállalja a kockázatot. A MÉK újítása tehát valóban korszakalkotó... „Rozsdatemető“ Fehérgyarmat és Tuhyog- matolcs között a kövesút mentén az árvíz óta kimust­rált mezőgazdasági gépeket és rozsdás gépalkatrészeket láthatunk — nagy összevisz- ?aságban. A „rozsdatemető” k izel van a vasúthoz is, így a kellemetlen látvány a vo­naton utazókat is megdöb­benti. A látványnál is súlyosabb: a telep gazdái azt hiszik, hogy vasban és mezőgazda- sági gépekben gazdag or­szág vagyunk... (nábrádi) MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZEK Szabolcsiaké a harmadik díj Felszólalások Kaphat-e özvegyi nyugdi­jat a férj? — kérdezi levelé­ben C. M. nyíregyházi, vala­mint két mátészalkai olva­sónk, akik levelüket név és pontos cím nélkül juttatták el szerkesztőségünkbe. Érdeklődésükre a követke­zőket válaszoljuk: Özvegyi nyugdíjra az el­halt feleség után az özve­gyen maradt férj akkor jo­gosult, ha munkaképtelen és a felesége — halálát meg­előzően — saját háztartásá­ban, túlnyomórészt saját ke­resetéből legalább egy éven át eltartotta, vagy ha a bíró­ság a férj részére tartásdíjat állapított meg. Ilyenkor is igazolni kell az özvegyi nyug­díj folyósításának egyéb fel­tételeit is. Vagyis azt, hogy a feleség öregségi vagy rok­kantsági nyugdíjasként halt meg, vagy ha nem volt még öregségi vagy rokkantsági nyugdíjas, haláláig megsze­rezte a rokkantsági nyugdíj­hoz szükséges szolgálati időt. Szolgálati időre tekintet nél­kül jár az özvegyi nyugdíj a férjnek is akkor, ha a felesé­ge üzemi baleset vagy fog­lalkozási betegség következ­tében halt meg. A jogosult­ság szempontjából munka- képtelennek azt az özve­gyen maradt férjet kell te­kinteni, aki munkaképessé­gét teljesen elvesztette, vagyis az orvosi bizottság megállapítása szerint I. vagy II. csoportba tartozó rokkant. A férj az özvegyi nyugdíjat munkaképtelensége tarta­mára kaphatja. A férj özve­gyi nyugdíja újabb házasság- kötéssel megszűnik. Metrókocsi-vezetők Nyíregyházán lOGI TANÁCS Az özvegyi nyugdíjról

Next

/
Oldalképek
Tartalom