Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-31 / 257. szám

9. oMa! fCETFT MAGYAROR<57ÍÖ Í97Í. október S. Vályi Péter beszéde eró alkalmazásától olyan (Folytatás az 1. oldalról) vizsgálat már megtörtént, sőt intézkedtek is a bérarányok javításáról. Természetesen e téren még sok teendő vár ránk a következő időszakban is. — A vállalatok, az intéz­mények és a szövetkezetek vezetői kötelesek a tovább­képzésre vonatkozó oktatási és iskoláztatási tervek kidol­gozása során biztosítani, hogy a megfelelő képességekkel rendelkező női dolgozók kellő számban részesüljenek to­vábbképzésben. E kormány- határozat szerint a vezetői munkakör betöltésekor fi­gyelemmel kell lenni arra, hogy a jó képességű nők ne kerüljenek a férfiakénál hát­rányosabb helyzetbe. Külö­nös figyelmet kell fordítani ennek az elvnek a megvaló­sítására azokban az ágaza­tokban, — például a műve­lődésügy, az egészségügy és a belkereskedelem területén —, ahol túlnyomórészt női munkaerőt foglalkoztatnak. A kormányhatározat intézke­dett arról, hogy a szolgálta­tások fejlesztése során előny­ben kell részesíteni azokat az ágazatokat, amelyek meg­könnyítik a nők háztartási munkáját. A munkahelyi ve­zetőket pedig felelősség ter­heli a dolgozó nők munkafel­tételeinek és szociális helyze­tének — az anyagi lehetősé­gek figyelembevételével tör­ténő — fokozatos javításáért. A határozatot követően a mi­nisztériumok irányelveket dolgoztak ki, az OKISZ, a SZÖVOSZ és a TOT a nőbi­zottságok megszervezéséhez és tevékenységéhez adott ki útmutatókat. A kormány el­várja, hogy ezek a szerveze­tek gondoskodjanak a helyes határozatok végrehajtásáról és folyamatosan ellenőrizzék a végrehajtás menetét. — Az idén megkötött kol­lektív szerződések tapaszta­latai azt mutatják, hogy a legtöbb helyen érvényesül­tek a nők munkakörülmé­nyeit, főleg a többgyerme- • !kes és a gyermeküket ma­gányosan nevelő nők mun­kafeltételeit javító törekvé- tsek. S ha átgondoljuk a gyermekgondozási segély be­vezetésének hatását, ha át­tekintjük azokat a lépése­ket. amelyeket néhány hó­nappal ezelőtt a szerényebb vásárlói igényeket kielégítő, olcsóbb fogyasztási cikkek gyártásának és forgalmazá­sának előmozdítására tet­tünk. akkor körvonalazódik annak a munkának a képe. amelyet kormányunk folya­matosan és tervszerűen vé­gez a nők életkörülményei­nek és helyzetének javítá­sáért. Ugyanakkor tudnunk kell. hogy egy-egy intézke­dés sohasem oldja meg vég­érvényesen a nők gazdasági, társadalmi. művelődésben jogos igényét. Hiszen éppen a fejlődés során jelentkez­nek újabb és újabb problé­mák. ellentmondások. Eze­ket folyamatosan fel kell tárnunk, fokozatosan tudjuk csak a szükséges anyagi és szervezési feltételeket ter­veinkkel összhangban bizto­sítani. A nők helyzete tehát állandó figyelmet igényel. A konkrét intézkedések megté­telekor pedig mindig számí­tásba kell venni. m.i az. ami elsősorban anyagi feltételek biztosítását kívánja, és mi az, ami az idejétmúlt szo­kások. nézetek megváltozta­tását célzó nevelőmunkát igényel. Mindenkor az adott feladatok jellégéből követ­kező . eszközökkel és módsze­rekkel kell az élet. a fejlődés által felvetett kérdések meg­oldására törekedni. — Napjainkban ilyen meg­oldandó kérdés például a lá­nyok körében a oálvaválasz- . tás és az iskolázás munkájá­nak hatékonyabbá tétele. Az utóbbi néhány évben bekö­vetkezett fejlődés ellenére íriéa mindig alacsony a szak­mát tanuló leányok száma, a szülők s a fiatal lányok egyaránt a hagvománvos és á divatos női szakmákhoz ra­gaszkodnak. A vállal átok is idegenkednek a női munka­szakmákban. amelyekben eddig túlnyomórészt férfiak dolgoztak. Tíz esztendő alatt a szakmunkásképzésben a leányok aránya 16,9 száza­lékról 24,2 százalékra emel­kedett. s legutóbb már csak­nem 27 százalék volt. Ez nem kielégítő, a pályaválasz­tás és az iskolázás módsze­reit tovább kell fejleszteni. Ehhez természetesen meg kell teremteni a vállalati, üzemi feltételeket is. Ugyan­akkor gondoskodnunk kell a nők továbbképzéséről’ is. hi­szen ennek a kérdésnek a megoldása szoros kapcsolat­ban áll a nődolgozók mun­kabérével. Növelni lehetne a műszaki egyetemeken, a mű­szaki főiskolákon, a termé­szettudományi karon, de ta­lán még az agrártudományi egyetemen is a nők ará­nyát. Persze ahhoz, hogy a nők közül szakmunkások, üzemmérnökök és mérnökök is tömegesen kerüljenek ki, sok minden szükséges. így például a tudatban élő elő­ítéletek és a bátortalanság leküzdése, a családi nevelés új hagyományainak, szoká­sainak kialakítása. A Minisztertanács elnök- helyettese végezetül az anyákról szólott. hangsú­lyozta megbecsülésük fon­tosságát, majd kiemelte: — A kormány ezután is azért fáradozik, hogy hazánkban növekedjék a nők iránt ér­zett megbecsülés és tisztelet, s ez érződjék a kormányzati, s az egyéb állami döntések­ben. intézkedésekben. A Minisztertanács elnökhe­lyettesének nagy tapssal fo­gadott beszéde után a konfe­rencia munkabizottságainak vezetői . összegezték a szek­cióviták tapasztalatait. A bizottságok elnökeinek beszámolóját követően a kon­ferencia az európai bizton­sággal és a nemzetközi szoli­daritás kérdésével foglalkozó határozatot fogadott el. A dokumentum egyebek között leszögezi: Európában sokol­dalú erőfeszítés, szerteágazó harc folyik a tartós béke biz­tosításáért, a kollektív biz­tonsági rendszer megteremté­séért, az államok közötti gyümölcsöző együttműködé­sért. A békés egymás mellett élés elvei kezdenek testet ölteni, a kontinens szocialista országai sorozatos kezdemé­nyezésekkel állnak elő an­nak érdekében, hogy a bé­kére vonatkozó általános nyi­latkozatok helyét konkrét tettek, intézkedések foglalják el. Európának soha többé nem szabad egy újabb háború ki­indulópontjává válnia. Ez nagymértékben függ a nők­től, az anyáktól is; a nők dolga és felelőssége, hogy se­gítsenek megteremteni az európai népek nyugodt életét biztosító feltételeket. Az or­szágos nőkonferencia üdvözli a széles . társadalmi képvise­letet megvalósító , európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságá­nak megalakulását. A konferencia munkáját Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának el­nöke összegezte. Elmondotta, hogy a tanácskozás betöltöt­te hivatását, a plenáris ülé­sen és a bizottságokban el­hangzott több, mint 250 ja­vaslat és indítvány hozzájá­rul a nők helyzetének köny- nyítéséhez, gazdagítja a ma­gyar nőmozgalom tevékeny­ségét. Erdei Lászlóné tapssal fo­gadott szavai után a konfe­rencia újjáválasztotta a ma­gyar rfőfc 174 tagú. a nőtár­sadalom minden rétegét képviselő országos tanácsát. Örökös tanácstaggá válasz­tották Gárdos Mariskát, a magyar nőmozgalom egyik megalapítóját. Az országos tanács meg­tartotta alakuló ülését meg­választotta tisztségviselőit A Magyar Nők Országos Ta­nácsának elnöke ismét Erdei Lászlóné lett. alélnökök: Duschek Lajosné, a Szak- szervezetek Országos Taná­csának titkára. Fekete Já- nosné tsz-brigádvezető és Mákoldi Mihályné Kossütfi- díjas pedagógus. II Varsói Szerződés tagországai egyesített fegyveres erői katonai tanácsának ülése Az együttes intézkedési tervnek megfelelően október 26—29-én Ivan Jakubovszkij- nak, a Szovjetunió marsall- jának, az egyesített fegyveres erők főparancsnokának veze­tésével megtartották a Len­gyel Népköztársaságban az egyesített fegyveres erők ka­tonai tanácsának soron lévő ülését és a Varsói Szerződéshez tartozó országok hadseregei vezető kádereinek tanácsko­zását. Az ülésen és a tanácskozá­son összegezték az egyesített fegyveres erők 1971. évi ope­ratív és harci gyakorlatának eredményeit, összehangolták az 1972. évben sorra kerülő együttes intézkedéseket, és megvitattak más olyan kér­déseket, amelyek összefügg­nek a hadsereg és a haditen­gerészeti flotta harci felké­szültségének tökéletesítésével. Az ülés és a tanácskozás gyakorlatias és baráti légkör­ben, a kölcsönös megértés és az összes résztvevők nézet- azonosságának szellemében ment végbe. A katonai tanács tagjai és a tanácskozás résztvevői szemlét tartottak a lepgyel néphadsereg alakulatainak gyakorlatai fölött és megis­merkedtek a hadsereg kikép­zésénél alkalmazott anyági bázissal. Koszigin elutazott Kubából A Kubában időző Koszigin szóvjet miniszterelnök pén­teken Santiagóba, Kuba má­sodik legnagyobb városába látogatott. Útjára elkísérte Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára, kormányfő is. Koszigin és vendéglátója zuhogó esőben hajtatott vé­gig a városon a Moncada- láktanyához, a Batista-rend- szer elleni fegyveres felkelés színhelyéhez. „Annak ellené­re, hogy zuhogott az eső, a santiagóiak ezrei köszöntöt­ték Koszigint és Fidelt. Az egykori Moncada-lakta- tanyánál, ahol a forradalom győzelme után iskolát ren­deztek be, gyerekek egv cso­portja fogadta a vendégeket. Castro miniszterelnök innen a Siboney-tanyához kísérte Koszigint. Megtekintették a helyet, ahonnan Fidel Castro és csapata több, mint 18 év­vel ezelőtt támadásra indult a Moncanda és a véres kezű diktátor, Fulgencio Batista ellen. A moszkvai Pravda kikül­dött tudósítói a lap szombati számában a szovjet—kubai tárgyalásokat méltatva azt írják: ismét bizonyítást nyert annak a megállapításnak az igazsága, hogy a „Szovjetunió és Kuba népei szövetségesek a közös harcban, barátsá­gunk megbonthatatlan”. Mindenütt, ahol Koszigin ezekben a napokban járt, a kubaiak forrón, testvéri ér­zelmekkel köszöntötték a szovjet kormány elnökét. ★ Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió minisztertanácsának elnöke befejezte négynapos kubai látogatását és szomba­ton repülőgéppel hazautazott Havannából — jelentik a hír­ügynökségek. Koszigint a repülőtéren Fi­del Castro, Osvaldo Dorticos, Raul Castro és más kub&i vezetők búcsúztatták. Indira Gandhi londoni beszéde A hivatalos látogatásom Angliában tartózkodó Indira Gandhi indiai miniszterel­nök pénteken este a londoni királyi külügyi intézetben beszédet mondott. Hangsú­lyozta. hogy India stabilitá­sa és fejlődése szempontjá­ból komoly problémát okoz a több mint 9 millió pakisz­táni menekült. Az indiai miniszterelnök véleménye szerint a külföldi hatalmaknak.lépéseket kel­lene tenni az irányban, hogy a pakisztáni katonai rend­szert olyan megoldásra kész­tessék. amely a kelet-pakisz­táni lakosság számára is dl­fogadható. Ez a kérdés — hangsúlyozta Indira Gandhi — mindenekelőtt Pakisztán keleti és nyugati része kö­zötti probléma, nem pedig India és Pakisztán viszonyá­nak kérdése. India mérsék­letet fog tanúsítani a meg­oldást illetően — mondotta a miniszterelnök —, „de ez nemcsak tőlünk függ.” A közelmúltban aláírt in­diai—szovjet barátsági és együttműködési szerződés­ről szólva az indiai kor­mányfő kijelentette, hogy az nem jelent változást India el nem kötelezettségi politiká­jában, bár — tette Hozzá — az el nem kötelezettséget In­dia sohasem értelmezte szi­gorú és passzív semlegesség­nek. Beszéde befejező részében Indira Gandhi kijelentette, hogy országa iiém ri.yújt anyagi támogatást a kelet- pakisztáni Bangla Desh ge­rilláinak, de rámutatott, hogy ez a mozgalom több országban, köztük Angliában is szimpátiára talál. Brezsnyev Berlinbe érkezett (Folytatás az 1. oldalról) nemzetközi konferenciákon belül is. minden olyan eset­ben. amikor véleményük sze­rint ez a béke ügyét szol­gálná. A szóvivő ugyancsak hang­súlyozta az álapelvék hetedik pontjának jelentőségét, afhely szerint a két ország’ szorosan együttműködik Európában a többi érdekelt európai álla­mokkal a következő elvek alapján: A jelenlegi határok sért­hetetlensége, a belügyekbe való be nem avatkozás, az egyenlőség, a függetlenség tiszteletben tartása, az erő­szak vagy a vele való fenye­getés alkalmazásának eluta­sítása. Ami a tárgyalásokról ki­adott francia—szovjet hyl­latkozatot illeti, a 1 szóvivő hangsúlyozta, hogy mindkét fél félreérthetetlenül állást foglalt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet megtartása mellett. A szóvivő szerint a nyilat­kozatnak erre vonatkozó ré­szei francia felfo|ás szerint úgy értelmezendők, hogy mi­helyt a két német állam kö­zött a most folyó tárgyaláso­kon létrejön a teljes meg­egyezés, azonnal meg kell kezdeni az értekezlet sokol­dalú előkészítését. A szóvivő ezután utalt ar­ra, hogy a leszerelés kérdé­sében Pömpidou elnök és Brezsnyev egyetértett abban, hogy elsősorban a nukleáris leszerelés tanulmányozását kell megkezdeni, a leszerelési problematika egyéb vonatko­zásaiban pedig folytatni fog­ják az álláspontok kölcsönös beható tanulmányozását. A szóvivő nyomatékosan hangsúlyozta: az a tény, hogy a két államférfi négy­szemközti tárgyalásai a prog­ramban előirányzottnál jó­val hosszabb időt igényeltek, nem azt jelehti, hogy a tár­gyalásokon ellentétek vetőd­tek fel, hanem meghosszab­bításuk azért vált szükséges­sé, mert mindkét fél jobban, alaposabban még akkrtá is­merni a másik álláspontját. A megbeszélések — húzta alá a szóvivő — mindvégig rendkívül baráti, szívélyes légkörben folytak. ★ A fellobogózott schöneíeldi repülőtéren az NDK főváro­sa lakosainak ezrei lelkesen fogadták a baráti látogatásra hazájukba érkezett Leonyid Brezsnyevet. á Szovjetunió Kommunista Pártjának fő­titkárát és kíséretét. Leonyid Brezsnyev repülő­gépe pontdfean 14 óra 57 perckor szállt le a repülőtér betonjára. Először az SZKP KB főtitkára lépett ki a re­pülőgép ajtaján, majd kö­vették őt Andrej Gromiko külügyminiszter és más szov­jet személyiségek. Leonyid Brezsnyev fogadá­sára a schöneíeldi repülőté­ren megjelentek a Német Szocialista Egységűért Poli­tikai Bizottságának tagjai és póttagjai. Erich Honeckenrel, a párt első titkárával és Willi Stoph minisztreelnök- kel az élükön. Leonyid Brezsnyev mele­gen köszöntötte Erich Ho- neckert és Willi Stooh-ot, üdvözölte a Politikai Bizott­ság tagjait és póttagjait. A két állana nemzeti him­nuszának elhangzása után Werke alezredes, a díszszó- zad parancsnoka tett jelen­tést. majd Leonyid Brezs­nyev és Erich Honecker a díszszázad tisztelgését fogad­ta. Brezsnyev ezután a foga­dására megjelent közéleti személyiségeket üdvözölte, majd ellépett az őt lelkesen ünneplő berlini lakosság és a berlini szovjet kolónia tagjai előtt. Rövid beszélgetés után a vendégek és vendéglátóik gépkocsikba szálltak és Leo­nyid Brezsnyev Niederschön- hausenben lévő szálláshelyé­re hajtattak. Végig a városon a berli­niek tízezrei üdvözölték Brezsnyevet és a vele érike- szovjet vendégeket, él­tetve a két nép barátságát és szoros összefogását. Országgyűlési küldöttségünk Buharában A magyar országgyűlés Szovjet-Üzbegisztánban tar­tózkodó küldöttsége szomba­ton reggel repülőgépen Bu- harába érkezett. A gépből kiszálló magyar vendégeket a város vezetői fogadták és kísérték szállá­sukra. Parlamenti küldöttségünk Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az örszággyűlés elnökének vezetésével a délelőtti órák­ban látogatást tett a városi tanács vb-elnökénél, Azim Abdurahmanovnál, aki is­mertette a város gazdasági eredményeit, vázolta az antik kéleti építőművészet gyöngy­szemeinek megőrzésére tett intézkedéseket. Elmondotta, hogy a területről tizenegy or­szágba, köröttük Magyaror­szágra is exportálnak gyapo­tot, amellett gyorsan fejlődik a földgázkitermelés, az aranybányászat, a helyi ipar. Apró Antal válaszában megköszönte a városi tanács munkájáról kapott tájékozta­tást. A magyar országgyűlési küldöttség ezután ellátogatott a buharai aranyhímzők mű­helyébe. A nap további ré­szében Buhara történelmi ne­vezetességeivel ismerkedett. Andrzef Zbych: Kio$$kapitány Lengyelből fordította i Varsányi István 60. * Mindnyájukat Jétba: Ingét sápadt arccal és tébolyult te­kintettel. Schenket teljesen felöltözve, Anna Mariát, Ber­tát szintén ruhában, kötény­ben. Inge kiabált Amikot Ber­ta közelebb lépett hoázá, hir­telen a falhoz Ugrott. — Mindnyájan itt vagytok — mondta most már valame­lyest lecsillapodva —. egyi- kőtök sem aludt. — Váratla­nul Anna Mariához fordult. — Te voltál az* Te hagytad el a házat Hallottam!-*■ Inge. az isten szerelmé­re mi történt? — Még kérdezitek? Talán maga volt? Még le sem tudott vetkőzni7 Schenk hűvös tekintettel figyelt. Csak a vállát vono- gatta. — fenni valót akartam neki vinni — mondta Inge. — be 5... — Kicsoda? — kiáltotta Berta. — Marta Stauding. Most már beszélhetek. A kertész­lakban rejtettem el őt; de va- lamelyikőtök észrevehette. Megölték. És ez az én hibám — rhöhdta és hirtelen a fái felé fordulva hahgos zokogás­ba tört ki. — Igen — szólt Berta. — Ez a te hibád. Mindent el kellett volha mondanod, be­hoztuk Volriä ide a házba. Biztosan a lengyelek ölték meg. — A lengyelek! — tört k; újra Inge. Azok nem lengye­lek voltak, akik a várban rá­lőttek. Azok németek vol­tak! Kloss érezte, hogy Anna Maria figyeli az arcát. Akkor te ölted meg — mondta a lány tekintete. — Bármelyikőtök lehetett! — rikoltotta ismét Inge. — Ne hisztizz! — Bertá­nak sikerült a közelébe ke­rülnie. — Most már nincs igazságszolgáltatás. Most már bejöttek a lengyelek... Hirtelen mindnyájan el­hallgattak. Riadt dermedtség. Döngő léptek záját hallot­ták, majd dörömbölést az ajtón. — Kinyitni! — kiáltotta egy hang lengyelül. — Nowak szánta volna el magát ilyen lépésre parancs nélkül? — villant át Kloss agyán. — Úgy látszik, a helyzet nagyon súlyos és el­határolta, hogy valamilyen módon kihúz a csávából. — Anna Maria tekintetét érezte magán. Hirtelen nyugtalan­ság szállta meg. Inge kinyitotta az ajtót. A küszöbön Kloss égy őr­mestert és két közlegényt lá­tott. Sisak volt rajtuk gép­pisztolyukat lövésre tartották. Gondolta, hogy a következő pillanatban Nowak is belép, de a főhadnagy nem mutat­kozott. — Fritz, kezeket a tarkóra! — vezényelt az őrmester mo­solyogva. — Vagy ahogy ti mondjátok: Hände hoch! Végrehajtották a paran­csot. Egyre ostobább lett a helyzfet. Kloss már csak azon törte a fejét, mit mond majd Nowaknak. Jól elintéz­te őt az ezredes... Az őrmester sziléziai lehe­tett, mert német szavakat kevert mondókájába. — No, svábok... csak sem­mi sváb himezés-hámozás. Melyikőtök Kloss? — Én — hangzott á válasz. Rehdesen megmotozták. Nem, itt nem babra megy a játék, komolyan csinálták a dolgukat. Az egyik katoriá kiemelte zsebéből a pisztolyt, aztán meg a Waltert húzta ki a csizmaszárából. Okmányait is elvette. Kloss rápillantott Anna Mariára, és egyszeriben meg­értette, mindenesetre úgy érezte, hogy megértette' á helyzetét. A láhynak meg kellett tőle szabadulnia. Hogy csinálta ezt? , — Kész , fegyverraktár —■ jelentette ki az őrmester. —*• No, indulj, kifelé .. Ki a la* kás tulajdonosé? Te? —for­dult Schehkhez. . í (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom