Kelet-Magyarország, 1971. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-06 / 31. szám

Wn február «. **t rr WAeYAnrmszAe» JEGYZETEK: Visszatérés Kállcsemjéni versenyzők: A mellőzött alapszabály Van-e. aki ellensége a pénznek? Vélve hiszem, hogy akadna ilyen ember. Egy dolog azonban lényeges. Vajon jogosan kapta-e vala­ki? Egyáltalán nem mellé­kes. az a fórum döntött-e odaítélésében, amelyik erre valóban jogosult, vagy ille­téktelenek? Különben nemcsak a zse­bét égetheti az illetőnek az így felvett pénz. hanem a lelkiismeretét is. Ezt nem­csak el lehet. de el is kell kerülni. Tavaly a Nyírmadai ÁFÉSZ igazgatósága egyik ülésén úgy határozott, hogy az elnököt ezer forint ju­talomban részesíti. Nem vi­tatjuk. leheti hogy rászolgált, megérdemelte. Egy másik igazgatóság ülésen ugyanitt a felügyelő bizottság elnö­kének szavaztak meg ugyan­csak ezer forintot. Meglehet azért, mert jól végezte mun­káiét. Csak éppen megke­rülték az egyenes utat. azt, amit az alapszabály előír. Ebben ugyanis csak a kül­döttgyűlésnek van joga dön­teni és nem az igazgatóság­tif az új gazdaságirányítási rendszer lehetővé tette az önálló, vállalatszerű gazdál­kodást a fogyasztási szövet­kezeteknél is A párt által elfogadott korszerű szövet­kezetpolitikai elvek alap­ján sok-sok fáradtsággal, munkával készültek el az új a'anszabáiyok. De nem azért, hogy azokat megsértsék. Az alapszabályokat az egész tag­ság alkotta a szövetkezeti de­mokrácia teljesebb érvényé­ül' tése érdekében A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy a fogyasztási szövetkezetek többségében ezek szerint élnek. cselek­szenek. Akadnak azonban ki- ró'ó ieien«éí»ek ;s egyik-má­sik szövetkezetnél. Egyes ÁFÉSZ-eknél nagy a családi, rokoni összefonó­dás a felelős munkakörök­ben. Például a felvásárlási osztályvezető az elnök uno­katestvére. a főkönyvelő és a felesége pedig együtt dol­goznak a könyvelésben. Van olyan ÁFÉSZ, ahol az egyik igazgatósági tagnak — aki községi tanács vb-elnök is — a felesége a szövstkezet- politikai előadó. Ugyanitt a főkönyvelő egyik sógora a nyersbőrfelvásárló, a másik sógora pedig beosztottjaként mellette dolgozik a könyve­lésben. Elképzelhető. hogy milyen „családias” ilyen he­lyen a légkör. Nagy felelőtlenség egy vá­lasztott testület jogaival, döntésével ígv bánni. Nagy­halászon például az ÁFÉSZ felügyelő bizottsága cseleke­dett így. A következő hatá­rozatot fogadta el: „Az igaz­gatóság vizsgálja felül a küldöttgvűlés határozatát és Tisza teleken, a küldöttgyűlé­si alapból tervezett boltot ne hozzák létre, az ahhoz ter­vezett 79 ezer forintot for­dítsák az egységek tatarozá­sára.” De milyen jogon? Ez a határozat alapszabály-el­lenes! Nyírmadán. Hodászon. Baktalórántházán a különle­ges közgyűlési alapot — mellyel csak ez a fórum rendelkezhet — a közgyűlés megkérdezése nélkül, hatá­rozatától eltérőim használté’ fel más célokra Az alapszabály a szövetke­zeti élet alaptörvénye. Csak szigorú betartásával és érvé­nyesítésével lehet elvszerű, tiszta kezű, józan és megfon­tolt a vezetés. Ez biztosít hi­telt a vezetőknek. Az alap­szabálysértők először ebből veszítenek — később talán másból is. És ezért nem érdemes koc­káztatni. Farkas Kálmán Nem elég szépen fogalmazni Harminc gazdasági vezetőt hívott össze tanácskozásra ma a megyei pártbizottság. A téma a nők helyzete. A be­szélgetést alapos vizsgálat előzte meg arról, hogy Sza- boics-Szatmár különböző te­rületeinek munkahelyein ho­gyan hajtották végre a Köz­ponti Bizottság, a megyei pártbizottság nőkkel kapcso­latos határozatát. Konkrétan kértek és kérnek választ ar­ra. hogy a gazdasági, az in­tézményi vezetők mit tettek a tavaly májusban megjelent ezertizenhármas kormány- határozat végrehajtásáért. Már maga az is nagy do­log. hogy sor került erre a megbeszélésre. Követendő a példa. hogy a megjelent határozatok sorsának alaku­lásáról menet közben tájé­kozódjon a párt illetékes szerve, szervezete, hogy az illetékes gazdasági vezetők érezzék: meg fogják kér­dezni őket. A fenti kormányhatározat kimondja, hogy a nők hely­zetének javítására a munka­helyeken készítsenek intéz­kedési terveket, s határozzák meg a feladatokat a sajátos helyzetnek megfelelően Nos. a vizsgálat alapján elmond­hatjuk. ilyen tervek a leg­több helyen készültek is a megyében. De sajnos, csak igen kevés helyen tartalmaz­zák ezek a tervek a mun­kahely speciális helyzetét, tennivalóit. Több üzemnél vállalatnál egyszerűen le­másolták a kormányhatáro­zatot — ez a határozat ha­lála egyben — és a tenniva­lókat a gazdasági vezető al­bérletbe adta ki a munkahe­lyi Párt- és szákszervezeti ve­zetőségeknek. amelyeknek pedig nincsenek anyagi le­hetőségeik a gondok megol- dá'ára Igen kevés az olyan mun­kahely. mint a gvulatanvai gazdaság, ahol felmérés ké­szült a dolgozó nők helyze­tér^ s ennek nvomán ho*'- szú távú terv a gyerekek napközis elhelyezésére. a többgyermekes műnké sasz- szonvok lakásproblémának megoldására. Vagv a Nvír- ewházi Háziipari Szövetke­zetben a megállapításokat tettek követték: a lehetősé­gekhez képest jelentősén ja­vították az egyedülálló anyák — és ilyenek sdRán vannak a szövetkezetben — anyagi helyzetét, egy műsza­kos munkára osztották be őket. Másutt is találunk felmé­rést. próbálkozást, de ez még nem sok minden. Egyálta­lán nem vigasztaló az össz­kép: a határozatok megie’°- nése óta eltelt időben bi­zony nem sok minden tör­téni A mai tanácskozás arra is rávilágít, hogy cseppet sem elég már. ha egy-egy gazdasági vezető általában ugyan szépen fogalmaz a nőik egyenjogúságáról, rózsaszínű képet fest a helyzetük javí­tásának szükségességéről, s ezzel úgy hiszi, megtette a magáét. A szavak értékét ma már a cselekvés súlyával mérik. Mindenkinek az asztalra kell teami, amit a nőprobléma megoldásáért eddig tett és pótolni, amit elmulasztott. Iskola mellett sárite fala ház Kislétán: Koczka Mihá­ly ék szolgálati lakása. A tiszta szobában könyv, újság, folyóirat minden le­hető helyen. S az ízlés kifi­nomultsága jelzi, az üveg- szekrény tömött sorozatában olyan értékek vannak egy­más mellett, mint Móra, Jó­kai, Móricz Zsigmond, József Attila, Ady művei, A kultú­ra világa. A marxizmus—le- ninizmus alapjai, A marxista filozófia alapjai című vaskos kötetek A gyerek most óvodában volt. A feleség déli egy óra­kor érkezik az iskolából ★ Koczka Mihály mosolyog­va, megfontoltan beszél. Elő­re is bocsátotta: nem szereti a mindenáron való beszélge­tést, az üres fecsegést. A száraznak tetsző adatokat is kerek mondatokban mond­ja. Huszonhat éves. 1963-ban kezdte a pedagóguspályát, a Balkányhoz tartozó Tormás­puszta tanyai iskolában. Az­óta megszerezte a képesítőt a magyei pártértekezleten elhangzott javaslatokra A megyei pártértekezleien — mint erről a Keiet-Ma- ,-yarországban is részletesen beszámoltunk — a felszólalók, illetve akik írásban nyújtották be hozzászólásaikat sok, fontos megoldandó közügyre, politikai és gazdasági problémára hív­ták fel a plénum figyelmét. A párt megyei végrehajtó bizott­sága február elsejei ülésén visszatért ezekre a javaslatokra, bírálatokra, és intézkedési tervet dolgozott ki, hogy egyetlen hasznos észrevétel ne merüljön a feledésbe. A végrehajtó bizottság felhívja az érintett intézmények, termelőszövetke­zetek vezetőinek figyelmét, hogy keressék a megoldást a ja­vaslatok megvalósításáért. Lapunk sorozatot indít, hogy a nagy nyilvánosság előtt számoljon be a javaslatok sorsáról, a megvalósulások lehetőségeiről. Elsőnek Záhonyba látogatott el lapunk munkatársa. A pártértekezleten felhívták a figyelmet a záhonyi MAV-kör- zetben tapasztalható kedvezőtlen munka- és szociális körül­ményekre, illetve ezek javítására, különös tekintettel Záhony nagy fontosságára. Erről a Kelet-Magyarország holnapi, va­sárnapi számában számolunk be. Nyírbátor egyik legrégibb ipari üzeme a gépjavító állo­más. A részleg idei termelési értéke meghaladja a 30 millió forintot. Ennek nagy részét alkatrészgyártásból, a másik ré­szét a Hajdúsági Iparművek és a Székesfehérvári Finomme­chanikai Művek részére gyártásra kerülő 21 ezer hidrofor és boyler teszi ki. Az állomáson rövidesen új termékként meg­kezdik a hiánycikknek számító mezőgazdasági gépalkatrészek gyártását is. Bodogári Lászlóné betanított munkásnő „dobre- vorver” gépen alkatrészeket készít a Csepeli Finommechani­kai Művek megrendelésére. Klek Emil felvétele ük nyerik-e a milliót ? A megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnöke egymillió forint jutalmat tű­zött ki 1970 márciusában annak a szabolcsi községnek, amelyik legtöbb társadalmi munkával segíti a község szépítését, előbbrejutását. Sok szabolcsi község szállt versenybe a jutalomért. Az árvíz — igen sok társadalma munkára alkalmat adó ka­tasztrófa — kissé megza­varta a számítást. De azért nem merült feledésbe a ver­seny. Anélkül., hogy a bíráló bizottság ítéletét meg kí­vánnánk előzni, valószínű, az egyik esélyes község a ju­talomra Kállósemjén. Ké< adat: 1968-ban 40 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát végeztek a község la­kosai Áz 1969-es évben 70 ezer forint értékűt. És 1970- ben — versenybe szállva — 2 millió 200 ezer forintnál is többet Hogyan is történt ez? Erről vallattuk Loss László végrehajtó bizottsági elnököt. Kövér József tanácstitkárt és Zsurzsa Józsefet, a közsé­gi pártszervezet csúcstitká- ráti „Kul tárházat akarunk I*4 Az egyik előadónak ... van egy dossziéja; • jelentsés -a társadalmi munkáról. Az el­ső oldalon két gépírt mondat. Az egyik: „Könyvtárunk már van.” Melléragasztva egy ízléses kép. valamilyen művészi folyóiratból kivág­va. Könyvtárt ábrázok A másik géppel írt mondat: „Kultúrházat szeretnénk.” És e mellé is ragasztunk egy szép művészi illusztráci­ót egy hangulatos kultúrház- jelenetről. Ez a kultúrház iránti vágy is fokozta a társadalmi munka közel hússzorozódá- sát egy év alatti Ugyanis Kállósemjén rohamosan fia­talodik. Illés Ferenc KISZ- títkártól megtudtuk, hogy a község 5398 lakosa közül 651 a KISZ-korú, és csak a törzs- községben 846 gyerek jár is­kolába, Az 1967-es tanács­tag-választáskor 480 volt az eljáró — ingázó — dolgozók száma. Javarészt fiatal. Az­óta ez közéi hatszázra szapo­rodott. De a 16 tanyával együtt közel 1200 gyerek a kisiskolás — ötezerből! Viszont nem bírják már a ,,kultúristálló”-nak becézett rozoga tánctermet, ahol mo­zielőadást még lehet rendez­ni, de táncolni nehéz, mivel lejtős a talaja. Ezárt „haraptak rá” az egymillió forintos jutalomra. Háromszínű virágok A községnek már van jár­dája. Vízvezetéke még nincs — az majd a kultúrház után következik. Háromszáz fo­rintos községfejlasztést fizet­nek a családok. Ez körülbe­lül évi félmillió. De a kul- tűí-ház 6—7 millióba kerül­né. Ezzel 10 évre lekötnék az alapjukat. Mást nem le­hetne csinálni 1980-ig. Vi­szont. ha megnyerik a me­gyei vb-elnök egymilliós ju­talmát... Erről folyt a dispu ta március óta. És közben dol­goztak. Járdát építettek. Felvonult a 16 tanya népe, építette az egymilliós érté­kű konyhát és ebédlőt a tanyai kollégiumhoz — felét, vagyis félmilliót a társadal­mi munka értékeként kell be<-”1ni. A nőbizottság 20 házan­ként asszonybizalmit jelölt ki, hogy „minden kállósem- jéni utca két széle virágos legyen”. Ez megvalósult Még a tanyákon is. Az asz- szonyok most azon gondol­koznak, hogy idén tavasszal ötházanként sárga, ötházan- ként piros, és ötházan­ként fehér virágok állja­nak az út szélén Úgy lesz szép. De hát mitől „táltoso- dott meg ez a falu?” Rejtély ez? Megtört a jég! Be az 1967-es tatnácsvá- iásztásoik idején „megtört a jég”. Egyetértünk, hogy ott kezdődött. Addig tanácstag­nak az öregeket választot­ták. Akkor az addigi fele helyett csak 12 idős ember maradt az ötven falusi ta­nácstag között. És köztük sok fiatal. Fiatalember, mint végrehajtó bizottsági tag. az elképzelhetetlen volt 1967-ig. Akkor igen. És ezek a meg- fiatalodptt tanácstagok szer­vezték azt a társadalmi munkát 1970-ben, amely a tervezett 1 millió 200 ezer forint helyett majdnem pon­tosan 1 millióval többet, 2 052 866 forint értékűt ho­zott. Megnéztük, hiteles. Jarda, telefon, villany a tanyáknak, ebédlő és konyha az ovi- soknak, kisiskolásoknak. Azzá! búcsúztunk a kalló­séin iéniektől, hogy ők már megnyerték a plusz 1 millió­ban a jutalmat. Az értékelés­nél maid elválik, hogy a sok község közül ki nyeri a me­gyei tanács másik millióját. GNZ Az új párttitkár Felesége is arra a tanyára került gyakorló fél évre. Megtetszettek egymásnak, összeházasodtak. Ennek négy éve. Egyébként a szomszé­dos Kállósemjénbe való. Fe­lesége is a megyébe való, tí- mári. 1965-ben lépett a párt tag­jainak sorába. Két év után munkásőrnek avatták. 1969 augusztusban kapta az át­helyezést — feleségével együtt — Kislétára. Tavaly, szeptember 16-án a községi pártszervezet titkárává vá­lasztották. ★ Négy hónán óta oárttitkár Változatlanul tartja „vona­lát”: egyszerű, azonnal ki­mondott megállapításaiban kerül minden fon «maróst. Tisztségéről így fogalmaz: Jólesik a bizalom, de hozzá mindenkor tiszta lap kell. Az újraválasztó taggyűlés programját írás, feljegyzés nélkül sorolja. A pártszerve­zet erősítése új tagok felvé­telével; bár nem gyenge a szövetkezeti falu gazdasági eredménye, feltétlen ráfér új módszerek, technológiák al­kalmazása. mindenekelőtt az állattenyésztésben. Minél több fiatalt megtartani a fa­luban. Erősíteni a KlSZ-szer- vezetet; differenciálni a téli pártoktatást; minél eredmé­nyesebben érvényre juttatni, megértetni a legszélesebb körben a X pártkongresszus határozatait. S még hozzá­teszi: mindenkor tartani a kapcsolatot a tsz-szel. a ta­náccsal. a helyi társadalmi szervezetekkel, az egész falu lakosságával. Tudion a párt­szervezet mindonről. ne la­zuljon semmilyen formában a szükséges összekötő kapocs. •k Négy hónap telt él. Nem sok idő. De mégis, mit jelent a párttá tikár számára. Dolgozni, termi mindennap a faluban élő kommunisták, a pártszervezet programja érdekében. Aminek egyeznie kell a lakosság érdekével, javával... Észre kell venni minden jót. eredményt, ha­tározott nemet mondani a ferde dolgok, a rossz ellen. összeegyeztethető az isko­la és a párttitkárság? Néhány hét óta táppénzem van Koczka Mihály párttit­kár Motorkerékpárral ka­rambolja akadt egy ravasz kutya ellenében. Fejsérülést szenvedett. Rövid kórházi ideje alatt szinte a fél falú látogatója volt. Otthon, a la­kásán is gyakran keresik fel érdeklődők. ★ Már a novemberi taggyű­lésen három új tagot vettek fel a párttzervezetb“. Két tisz-dolgozót és egy kisiparost Att2» im Az eddiginél több pártoiv- Sdvüli vesz részt téli politi­kai és egyéb rendezvénye­ken. Különösen nagy érdek­lődéssel „boncolgatták”, is- mergetik a kongresszusi eseményeiket határozatokat A fiatalok külön rendezvé­nyeinek szervezésében is se­gít a pártszervezet a párttit­kár. Mint annak is kezdemé­nyező szószólója, hogy a tsz jobban segítse a háztáji gazdaságok lehetőségeinek kihasználását az értékesí­tést A feleség megértéssel va» férje iránt. Már egybekelé­sükkor tudta. hogy a párt­tagsággal önkéntes kötele­zettség jár. Rövid létai tartózkodása alatt szinte mindenkit sze­mélyesen megismert. Nesa vária az előre köszönést — különösen az idősebbektől —1> a barátságos beszélgetéseket S kt'zdeményezi. Az az általános n-iecoyőződös: szereti és be­csüli az embereket. Ez jó indulási alap egy párttitkár­nak. Asztalos Báliul

Next

/
Oldalképek
Tartalom