Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-23 / 94. szám
KOMMENTÁR A falu Kétnapos tudományos ülés kezdődik ma Keszthelyen, a KISZ Központi Bizottsága rendezésében. A téma a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok helyzete. Megyénket a tanácskozáson tizenkét tagú küldöttség képviseli. Joggal mondhatjuk, hogy a mezőgazdaság olyan lesz holnap, amilyen ma a falu ifjúsága. Ahogy a mai fiatalokkal a falvakban, a termelőszövetkezetekben, az állami gazdaságokban törődnek, ahogy megszerettetik velük o munkahelyet, megbecsülik őket — úgy kapja vissza a falu a fiatalokba fektetett energia kamatjait Időszerű tehát a keszthelyi tanácskozás. Időszerű beszélni arról, milyen legyen a mezőgazdasági fiatalok szerepe, milyenek legyenek a lehetőségeik. Erről szólnak majd az egyes napirendek előadói, közöttük Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára. Most röviden csak egy-két gondolatot arról: milyen a helyzetkép megyénkben? Sokat mondtuk, hogy a falusi fiatalság zöme otthagyja a falut mert a városban többet keres, szórakozhat művelődhet. Ez igaz, de az elvándorlásnak nem csupán ezek az okai. S hogy menynyire nem ezek a fő okai, azt bizonyítja a tény: Szabolcs- Szatmárba a múlt évben is több ezer fiatal jött vissza az iparból, a városból. Ha megkérdezzük, hogy miért jött vissza, természetesen az itt megjavult. jövedelmi lehetőséget is említik, s mondják, hogy itthon is van tévé, van ifjúsági klub. tánc, szórakozás. könyvtár — ha nem is olyan szép és modern, mint Pest egy-két helyén. De mást is mondanak. Például azt, hogy megtalálják itthon, a mezőgazdaságban is azt a közeget, amelyet régebben hiába kerestek. Mind megfelelőbbek az élet- és munkakörülmények. mind jobb az anyagi és az erkölcsi megbecsülés. Figyelembe* veszik mindinkább a javaslataikat, kérik a tanácsaikat. Ezért már érdemes hazajönni. S ezért már érdemes itthon maradni. Az utóbbit viszont azok vallják, akik az általános iskolák nyolcadik osztályában a mezőgazdasági szakiskolákba töltik ki a jelentkezési lapot. Mind több ilyen fiatallal találkozni a ma Szabolcs megyéjében: íttmarad. mert megtalálja a számítását mert jó itthon dolgozni, élni. Harmincezer fiatal dolgozik jelenleg a megye mező- gazdasági üzemeiben. ök már ma is, holnap különösNem kérdeztünk tőle semmit. Intett megálltunk, kinyitottam a kocsi ajtaját 6 óvatosan elhelyezkedett a hátsó ülésen és mint egy régi ismerős, beszélgetni kezdett. Nem sírdogálva, nem is panaszosan vagy dicsekedve. Csak úgy, tisztán, őszintén, ahogyan a szájára jött — Madara, ha lehetne. Odavaló vagyok, csak vásárolni jöttem Baktára. A jövő héten viszem az uram a kórházba, beutalták és hát ugye, muszáj neki egy új pizsamát venni. Mert abban a kopottban mégse vihetem. — A visszapillantó tükörben láttam a fejét. Fekete kendőjéből csak az élénk szeme és a kicsike hegyes álla látszott. Próbálom kitalálni, mennyi idős lehet amikor újra megszólal: — Már öt éve beteg. Voltam vele fürdőn is, de az sem használt. Azóta nyugdíjból élünk, ami bizony nem sok. Nem mintha panaszkodnék, mert én azt tartom:aki máma panaszkodik Madán, az akasztófát érdemel. Így nem ment a dolga az uraknak nálunk, mint most a parasztnak. Hej — sóhajt fel — csak az uram ne vol- aa beteg. A fiú már nem akar ingázni Gépészképzés a baktai szakiskolában Simon József Csonka András Virágh Pál Csurka János Elek EmU felvétele-• a IV • jovoje ké’< en o derékhadát alkotják a tógazdaságban dolgozók sz, utáborának. De nem le- ht^ ^Egyszerűsíteni a helyzetet.*^ pg sok a probléma, a jogos igény, kívánság, amit teljesíteni kell, hogy ez a fiatal generáció jól érezze magát a falujában, a munkahelyén. S azért, hogy a felnövekvő ifjú nemzedék már a mezőgazdasági szakma, az agrártudományok birtokában kezdjen el dolgozni. Szeresse a munkahelyét, értse a tennivalóit, világos távlatok álljanak előtte. Itt még bőven van feladat. A mezőgazdaság mindinkább bonyolult szakmunka is. Ezt el kell ismertetni, s azokat, akik megszerezték a szakmai képesítést, tudásukhoz mérten kell dotálni. Ez sok helyen még nincs így. Még mindig az a szemlélet és gyakorlat az uralkodó, hogy a szakiskolát végzetteknek nem jár plusz az anyagiakból. Még sok a panasz, hogy a falu életében nem kap szerepet a mezőgazdasági mérnök. technikus. A fiatalok számarányához képest közéi sincs a tsz-vezetőségekben megfelelő ifjúsági képviselet. A szakiskolákat sokan hagyják ott, mert azt látják, hogy nem várják őket vissza fokozott figyelemmel. A keszthelyi tanácskozás egyik fő célja, hogy meghatározza a jövőt, a kiutat, hogy a meglévő jó példák birtokában, s népszerűsítésével változtasson a negatív tapasztalatokon. Fő célja, hogy anyagiakkal és törődéssel segítsük a holnap útját egyengetni. Bonyolult, s ösz- szetett a feladat, amelynek nyomán megszületik a falun a művelt, elégedett, alkotó, modem gondolkodású fiatalság. Bonyolult, de elkerülhetetlenül fontos, időszerű. Általános, szakmai és politikai művelődés, szórakozás, a kor igényeinek megfelelő szociális létesítmények, a tudással arányos jövedelem, a munkával párhuzamos erkölcsi megbecsülés, a Jbele- szólás joga, a kulturált szórakozás lehetősége — mind olyan kötelessége a falu mai vezetőnek a ma ifjúsága iránt, amit jól teljesíteni beláthatatlan haszon. Elmulasztani viszont vétkes mulasztás. Erre irányítja most újólag a reflektort ezen az országos tanácskozáson a KISZ. Am megvalósítani a hasznos elképzeléseket már nem elsősorban az ifjúsági szövetség kötelessége. hanem a falun élő felnőtt, idősebb nemzedéké. Éppen a saját holnapja érdekében. Kopka János Megyénk egyetlen növényvédő gépészeket képző szakiskolájában, Baktalóránthá- zán néztük meg, hogy állunk Szabolcsban a beiskolázással. — Még nincsenek tradíciói az iskolának, hiszen négy évvel ezelőtt, 1966-ban kezdődött meg a tanítás, illetve a gépészképzés — kezdi a beszélgetést Fülöp Mihály igazgató —, de már az első évben is túljelentkezés volt a felvételihez. Az idén szeptembertől hatvankét fiatalt iskoláztunk be a kért első osztályba, a jelentkezettek felét Fejlődő mezőgazdaságunk egyre több szakembert igényel, különösen sokat a növényvédő gépészekből, hiszen az itt végzett fiatalok a szakmával együtt traktor- és mptorvezetői jogosítványt is kapnak, de megtanulják a lakatos- és hegesztő szakmát is. Érthető ezek után, hogy szívesen küldik el tanulnia fiatalokat a tsz-ek. — Ez igaz — szól közbe az igazgató — csakhogy a végzetteket nem mindig alkalmazzák. Ez persze egyáltalán nem általános, de éppen ezért kell megemlíteni, mert vannak ilyenek. Sok olyan tsz-ünk van, amelyek minden évben elküldenek két- három, vagy ennél is több tanulót és örömmel várják őket haza. Eddig a második és harmadik évben öt hónapot a saját tsz-ükben dolgoztak a fiúk és mindig meg voltak elégedve a munkájukkal. — Ramocsaházáról négyen vagyunk itt az iskolában — mondja Simon József végzős tanuló. Hallottam már én is, hogy nem mindenkit alkalmaz a tsz, pedig az nagyon rossz lenne. Öten vagyunk testvérek és már csak egyedül maradnék otthon a szüleimmel. Édesapám mezőőr a Rákócziban és ott szeretnék én is dolgozni. Együtt a családdal A tsz-nek kevés gépe van. Azokra pedig mindegyikre van vezető és a szerelését, javítását is megoldották eddig. Simon József most attól tart, hogy ezután sem lesz másra szükség. Pedig minden tsz-ben a gépesítésé a jövő és a sürgős munkák elvégzéséhez egyre több helyen vezetik be a kettős műszakot. — Autó-motorszerelő szerettem volna lenni, de nem vettek fel — mondja Csonka András, a nyírmadai Üj Élet Tsz leendő szakmunkása. — Most már nem bánom, hogy nem úgy sikerült mert itt legalább olyan képzést kapunk és legalább any- nyira fontos munkát végzünk. Hogy a keresetről is beszéljek, az otthoni szerelők fizetése sem kevesebb, mint bármelyik ipari üzemben dolgozó szerelőé. Érettségi a szakmához Csonka András édesapja Pesten dolgozik. A fia már nem akar ingázni, mert a jó szakembert otthon is megfizetik. — Sajnos nálunk, a pá- tyodi Kossuth Tsz-ben is kevés a gép — szól bele a beszélgetésbe Virágh Pál harmadéves szakmunkástanuló. Édesapám állatfelvásárló Mátészalkán és azt szerették volna, ha én is valamilyen állattenyésztő szakmát tanulok. Van is Mátészalkán a mezőgazdasági technikum mellett állattenyésztő szakmunkásképzés, de én jobban szeretem a gépeket. Virágh Pál a szakmunkás- bizonyítvány mellé még érettségi bizonyítványt is akar szerezni munka közben, levelező úton. Nem árt, ha egy jó szakembernek érettségi bizonyítványa is van. Sok géphez több szerelő Csurka János a dombrádi Vörös Csillag Tsz szakmunkása lesz rövid időn belül. Dombrádon egyébként már hagyomány, hogy minden évben szerződtetnek tanulót Baktalórántházára. — Idén egyedül végzek, jövőre és azután már többen leszünk a Vörös Csillagban. Kevés a három szerelő a tsz meglévő gépparkjához és ez csak növekedhet a közeljövőben. A szüleim is itt dolgoznak, de azért csábított a készpénzfizetés is, fejezi be a beszélgetést Csurka János. Négy fiatal a 64 végzős közül, ösztöndíjasok, akik három évig tanultak a növényvédő gépész szakmát, hogy hasznos munkát végezzenek majd a tsz-ükben. Ehhez már csak az kell, hogy ott szeretettel fogadják őket Balogh József Gazdasági jegyzet Az áruház és hatása FS éve nyűt meg Mátészalkán a Kraszna Áruház, s reményen felül megszerették a helybeliek. Ez főként a forgalomban mutatkozik meg: az eredetileg tervezett évi 55 milliós helyett az idén 84 milliót várnak! Ám az áruház léte egyszeriben átalakulásra készteti ennek a szövetkezetnek egész kereskedelmét. Mind a nyolc községben van például vegyesbolt. Ezekben jelentősen visszaesett a forgalom, különösen a ruházati cikkekből. A kereskedelmi vezetők meglepetésére a vevő — még na előtte is van az áru — inkább bemegy az áruházba vásárolni, mert ott nagyobb a kínálat s több cikk között válogathat. Alapos megbeszélések után jutottak arra a megállapításra, hogy a falusi vegyesboltokban csakis a kom- merszáru fogy igazán, minden másért — a jó és gyors közlekedés miatt is — bemennek a vásárlók Szálkára. Az áruház így — létével és nagy kínálatával — tehermentesítheti a falusi vegyesboltokat a mindennel való foglalkozástól. Ha ezt helyesen és következetesen végigviszik. s a vegyesboltok megvalósítják a szövetkezet vezetősége által kitűzött célt, sokat javulhat a továbbiakban a környék ellátása. Ez a cél nem más, minthogy legfontosabbnak az apró cikkekkel való foglalkozást tartják. Hiszen hiába lehet motorkerékpárt, tévét vagy mosógépet vásárolni, ha nincs tű, cérna, vagy egy kalapácsért is a városba kell szaladni. A szövetkezetnél — nagyon helyesen — e cél érdekében alakították át az érdekeltségi rendszert is, hogy a boltosok számára anyagilag is kifizetődő legyen az apró cikkek gondos árusítása. De az áruház léte — s ez külön meglepetés — lemérhető a környező élelmiszer- boltok és vendéglátóhelyek forgalmán is. Növekedett, mégpedig' nem is keveset. Amikor megvizsgálták, kézenfekvő volt a következtetés, az áruházba messziről is jönnek vásárolni, de ha már Mátészalkán vannak, mást is vásárolnak és enni is szeretnének. Most Mátészalka vezetői és a lakosság azt szeretné, hogy ha a szövetkezet üzleteiben, de főként még az elmaradott színvonalon dolgozó vendéglátóhelyein a külsőségekben is jelentkezne a városi rang. Ennek feltehetően nem lesz semmi akadálya, hiszen a kiugróan jó tavalyi kilencmilliós nyereség az idén tovább növekedik — s erre is juthat a pénzből. K. I. Visszapillantó tükörben Vasutasok sikeres kezdeményezése Kissé feljebb húzódik az ülésen, elrendezi a ruháját, aztán folytatja, — Nekünk régen négy hold földünk volt. Mi ez? Semmi. Ahhoz kevés, hogy az ember megéljen belőle, ahhoz viszont sok, hogy munkát vállalhattunk volna mellette. Így hát csak küszködtünk. Aztán jött a téesz. Beléptünk. Dehát abban az időben... Ott is csak a sok munka volt, pénz meg... — alig valami. Elhallgatott. Mintha gondolkozna. Aztán, szinte áhítattal mondta, vagy inkább súgta, alig lehetett hallani: — Száznegyven forint. Egy munkanapra! Képzeljék csak el! Valóságos vagyonokat, több mint százezer forintot kerestek egyesek az elmúlt évben. A téeszben! Nem irigylem tőlük, higgyék el, az isten látja a lelkem. Megdolgoztak érte. Csak hát, tudják, mi is megdolgoztunk annak idején. Mert, ugyebár, a téeszt mégiscsak mi csináltuk. Nem mondom, míg az uram nem volt beteg, ő is jól keresett. Mert már akkor is jól fizetett a téesz. Volt, hogy nyolc-tízezer forintot is hozott Tudják, milyen pagy pénz ez két ilyen öregnek? Mert már nem vagyunk fiatalok, egyikünk sem. Kicsit előrehajlik. Mintha félne, hogy nem halljuk meg. És szinte aggódva kérdi: — Tessék mondani: ugye nem kell az elnöknek még nyugdíjba menni? Mert vannak, akik azt mondják, hogy nyugdíjazni fogják, mert bizony benne van már ő is az időben. Dehát ezt a tagság úgysem engedi. Egy ilyen embert! A jó isten aranyozza meg minden lépését. Ő csinált jólétet a téeszben. Annak mindenkire van gondja. Fiatalra, öregre, nyugdíjasra. Karácsonyra is segélyt utalt ki nekünk, az öregeknek. És tűzifát küldött Sokszor meg is látogat bennünket Szóval, én mondom maguknak, az ilyen embernek örökké kéne élni. Elhallgat Aztán befejezésül — talán csak saját maga megnyugtatására — hozzáteszi: — Nem is volna itt semmi baj. Csak az imam gyógyulna meg. Na és, az elnök ne menne nyugdíjba. Rövid az út Baktalóránt- házától Nyírmadáig. Gépkocsival szinte csak néhány perc. De az öreg néni eseménytelen kis életéről tett vallomása meg ebbe a pár percbe is belefért. Mada előtt a sorompó le van húzva. Megállunk. — Akkor én itt kiszállok — mondja. — Itt keresztülvágok. Közelebb. — Kinyitom neki a kocsi ajtaját megköszöni, hogy elhoztuk, aztán elindul, a sínek mentén, a falu felé. fal esik Ferenc (Tudósítónktól) Az eperjeskei állomás pályafenntartási szakaszának dolgozói az év elején egy közös szakszervezeti és KISZ-taggyűlésen elhatározták, hogy társadalmi munkában vasúti átrakási munkát végeznek. A megbeszélés után tett következett, s szinte mindenki, a pályafenntartási szakasz 45 dolgozója két-három alkalommal szombaton és vasárnap végezték a társadalmi munkát Különböző árukat, bányafát, tűzifát, konzerveket raktak át a széles nyomtávú kocsikból a ndlrnál nyomtávúakba. Az elvégzett munka után 5800 forintot kaptak. Ebből a pénzből vásároltak meg április közepén egy' Sztár típusú televíziót, amely a vonatra várás és a készenléti idő alatt biztosítja a kellemes időtöltést a dolgozóknak. A fiatalok az április 12-i kommunista vasárnapon is kivették részüket a munkában. Az állomás környékén mintegy kétezer facsemetét ültetek. A dolgozók újabb kezdeményezést tettek, hogy a jövőben is végeznek átrakói munkát, amivel elősegítik az átrakásra váró áruk mennyiségének csökkentését, másrészt az elvégzett munkáért kapott díjazásból ajándékokat fognak vásárolni, amit egy szociális otthon idős embereinek szeretnének átadni. Gál Gyula szb-titkáF
