Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-24 / 70. szám

március 24. KYLET-M AG Y AÄORSZAO t. etda! Kommentárok Műszakiak Mátészalkáért Mátészalkán tartotta legutóbbi ülését a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Szabolcs-Szatmár megyei szerveze­tének elnöksége. Ez volt az első éset, hogy nem Nyíregyházán, hanem vidéken ült össze az elnökség. Azzal a céllal, hogy megyénk má­sodik városában is megteremtsék a tudomá­nyos-műszaki élet fellendítésének alapjait. S hogy mennyire fontos ez a fejlődésnek induló Mátészalka életében, bizonyította ezt a megje­lentek nagy szánba. A tanácskozáson részt vettek a város párt-, állami- és társadalmi szervezeteinek vezetői is. E jelentős megbeszélésen megvitatták a mátészalkai egyesületi élet helyzetét és a fej­lesztésre vonatkozó titkári javaslatot, meg­hallgatták a már működő mátészalkai csopor­tok titkárainak tájékoztatóit. A jelenlevők szükségesnek tartották a várossá vált Máté­szalka mérnökeinek, technikusainak, közgaz­dászainak és a vállalati munkákkal foglalkozó jogászok megfelelő továbbképzését, s ennek érdekében az egyesületi élet fellendítését. Ezzel a szervezet hathatós segítséget tud majd adni a város és a járás fejlődéséhez, a mun­kák, beruházások koordinálásához, ésszerű összehangolásához. A mátészalkai MTESZ intéző bizottság feladata lesz: koordinálni a már működő egyesületek munkáját, biztosítani a működés­hez szükséges helyiséget és műszaki feltétele­ket, ahol előadásokat és rendezvényeket lehet majd tartani. Tovább kell kutatni újabb egyesületi csoportok megalakításának lehető­ségeit, arra ösztönözve a szakembereket, hogy kapcsolódjanak be a társadalmi tevékenysé­gekbe. A városban egyébként már korábban meg­alakultak az Agrártudományi, az Elektrotechni­kai, valamint a Faipari Tudományos Egyesü­letek helyi csoportjai. S az üléssel egyidőben alakult meg Mátészalkán is a Geodéziai- és Kartográfiai Tudományos Egyesület helyi cso­portja. Fontos lépés lenne az Élelmiszeripari-, a Közlekedési, az Építőipari és a Gépipari Tudományos Egyesületek szálkái csoportjai­nak létrehozása is. Mindezek szükségesek nem csak az ifjú város iparának, közlekedésének Meggyorsult iramú fejlődésének elősegítésére, hanem Má­tészalka rendezési koncepcióinak kialakításá­nál is. A műszaki-tudományos élet fellendítése természetszerűen nem csak Mátészalkán, ha­nem a megye egész területén időszerű tenni­való. Ennek érdekében határozott úgy az el­nökség, hogy — elsőnek a nagyobb települése­ken — megkezdik a vidéki szervezeti élet ha­tékonyabbá tételét. Rövid időn belü — a má­tészalkaihoz hasonlóan — Kisvárdán és Nyír­bátorban foglalkoznak majd az egyesületi élet fejlesztésének lehetőségével. Tóth Árpád 2. Ha már a baj megtörtént r Huszonkilenc emberéletet oltott ki a múlt évben megyénkben a gondatlanság, a rosszul szervezett munka, vagy éppen az események szerencsétlen összejátszása. Huszonkilenc em­ber munka közben, üzemi baleset során vesz­tette életét. Még elriasztébb az összes balesetek sta­tisztikája: közel ötezer az 1969-es esztendőben. Az említett számokat a napokban a Szakszer­vezete^ Megyei Tanácsának elnökségi ülésén Ismertették. Ugyanakkor — igen helyesen — azt kutatták, hogyan lehet a baleseteket meg­előzni, számukat csökkenteni. A születendő ja­vaslatok bizonyára hasznosan szolgálják ezt a célt. A kedvezőtlen számok a baj megtörténtét regisztrálják. S ha már megtörtént a baleset, mindenekelőtt fontos, hogy a sérült gyors se­gélyben részesüljön, az azonnali és szakszerű beavatkozás megelőzze á további sérülést, elő­segítse a balesetet szenvedő későbbi gyors gyógyítását. Leghamarabb pedig a munkatársak tud­nak segíteni. Ám ők is csak akkor, ha tisztá­ban vannak az elsősegélynyújtás „fortélyai­val”. így közbeavatkozásuk az orvos érkezésé­ig nem csak hogy hasznos, hanem szükséges is. Az elsősegélynyújtással viszont csak akkor van tisztában bárki, ha ismeri a teendőket, a különböző sérüléseknél. Ehhez pedig tanfo- lyámon kell részt vennie. A lehetőség adott, hi­szen a Vöröskereszt járási, városi szervei ren­delkeznek szakképzett előadókkal, szemléltető­eszközökkel. Célszerű lenne, ha a vállalatok élnének a lehetőséggel, mint ahogy a Felső- Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság teszi, ahol eddig 70 ember vett részt egy 12 órás tanfo­lyamon, s most újabb csoportokat oktatnak. Ám ugyanígy említhetnénk a Kelet-magyaror­szági Faipari Vállalatot is, mint a jó példával elöljárókat. Az üzemek, a mezőgazdaság fokozott gé­pesítése figyelmeztet. Nő a veszély, ezért nö­velni kell a megelőzést, az óvó rendszabályok megtartását. Viszont arra is gondolni kell, hogy ne várasson a gyors segítség, ha már egyszer megtörtént a baj. Lányi Botond Az idegen Hajnalban indultunk. Ilyenkor még mindenki ál­mos. A vonat sebesen robog, elringatja az utasokat. A fülkénkben mindenki elszuny- nyad, magam is alszom, egé­szen Miskolcig. Amikor to­vább indulunk, tudomásul veszem, hogy ketten marad­tunk a fülkében. Utitársam: hatalmas szálember, ötven körüli férfi. Magamhoz té­rek és rágyújtok. Mintha er­re várt volna: tüzet kér, majd elnézést a zavarásért, de nagyon udvariasan és na­gyon röviden kérdez: — Meddig? A kérdés nem egészen vi­lágos, mert félreérthető, de feltehetően azt kívánja meg­tudni: meddig utazom, hát legalább olyan rövid a vá­lasz: — Nyíregyháza. Érzi. hogy „amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten” alapon reagálok, hát — bővebben kérdez. Néhány kérdés a megyéről, mint va­lami régen távolbaszakadt. honi ember, de nem egészen <— idegen Ezt a kérdésekből „látom”. Meg azt is, hogy Sem kémet fogtam. Szóval kérdez: milyenek itt az em­berek, boldogulnak-e, van-e már munkakedvük, fejlő­dik-e az ipar, többet hoz­nak-e már a termelőszövet­kezetek? És még jó néhány kérdés, ami a Megyét is meg engem is — meg talán min­denkit — izgat. A kérdésekben benne van, hogy nemcsak úgy általában! tájékozódik, hanem szó sze­rint az itthoni viszonyok, emberek iránt érdeklődik. Ezt pedig nem igen teszi, ennyire közelről — idegen. Ezért. amennyire tehetem (tudom) a kérdéseire meg­adom a választ. Elmondom, hogy a szabolcsi ember sze­reti a munkát, hogy idege­nek előtt nem könnyen be­szél; lassan már boldogulnak is, hogy — különösen ha lát­ják is a fáradozás értelmét — kedvük is van a munká­hoz (mint a világon minden más embernek!). Megemlítek néhány új üzemet, néhányat, amit most. ■ vagy a közeljö­vőben építenek, s ezzel máris bizonyítom: a megyé­ben is gyarapszik az ipar, s elmondom, hogy abban a ter­melőszövetkezetben. amely­ben jól dolgoznak, jól gaz­dálkodnak — jól is osztanak. Meglepődik, mert még pél­dákat is említek erre! Lassan megbeszélünk né­hány aktuális helyi ügyet is, ami abból áll. hogy ő kérdez, én pedig megadom a választ majd. mintegy — átvált és kijelentő módon megállapít­ja: „Látom, régen él itt a városban”. De aztán annál jobban meglepődik, amikor erre is megadom a választ: — Mióta az eszemet tu­dom. a fővárosban élek. Mintha felderülne az arca! Csak nem értem: mi az. ami felderítette? A bácsi közli és én kérdezés nélkül meg­kapom a feleletet: nagyon jólesett neki, mint „öreg bennszülött” — régen hallót*: a megyéről ilyen hízelgő, de nem behízelgő véleményeket. És ő. mint lokálpatrióta, igazán örül — mondja ne­TUDÓSÍTÁS HÁROM VÁROSBÓL A tanácsi élet hétköznapjairól A napi tudósításokból ki­maradt érdekes adatokból állítottuk össze ezt az írást, tallózva a tanácsok válasz­tott testületéi elé került anyagokban. Közülük néhány részletkérdést (a legfonto­sabb témákról annak idején már beszámoltunk),, de a kisebb előterjesztésekben, ja­vaslatokban is jó néhány je­lentős dolog van: sok embert érint, vagy éppen a járás, a város további fejlődéséhez járulhat hozzá. Segítség gyár alapításhoz A Nyíregyházi Városi Ta­nács VB közelmúltban meg­tartott ülésén például azzal is foglalkozott: hogyan se­gítsék a városban épülő nagy gyár, a hullámddboz- és zsákgyár szakembereinek el­helyezését. lakásgondjaik megoldását. Az új ipari üzem természetesen sokat segíthet a varos életében, de míg megerősödik, kiala­kul az állandó szakember- gárda, sok támogatásra van szüksége. Ezért is kíséri megkülönböztetett figyelem­mel a végrehajtó bizottság az alapításnál az építkezése­ket. Most is és jövőre is né­hány lakást a rendelkezésük­re bocsátanak, hogy megfele­lő szakembereket hozhassa­nak a gyáralapításhoz. De nemcsak ilyen lakás­gondok szerepeltek ezen a vb-n. A tanács a Martino­vics téren, a kórház közelé­ben földszintes, ikerbeépíté­sű családi házak részére alap- kítottak ki telkeiket. A ked­vező fekvésű területen jár­da, burkolt közút, elektro­mos hálózat, közművek van­nak. Az itt építhető családi házakhoz a vb megszabta a miMmális irányárat is: 180 forintos négyszögölenkénti egységár megállapítását ja­vasolták. Az új lakások már hamarosan épülhetnek. y Ifjúságvédelmi témával is foglalkoztak. Egyebek kö­zött itt is probléma: a ven­déglátóhelyeken kiszolgálják" szeszes itallal a 18 éven alu­liakat. nem tudnak érvényt szerezm tiltó rendeleteknek. A vb ismét ráirányította er­re a figyelmet, s reméljük, a határozat hatását a ven­déglátóhelyeken is lemérhet­jük majd. Talán nem sok idő van hátra a sóstói vidámpark megnyitásáig. Erre vall ugyanis az a tény. hogy már kém, —- hogy éppen idege­nektől hall ilyen jó dolgo­kat, ilyen reális „értékelést” és mától kezdve még egy fokkal büszkébb lesz a me­gyére, mert hiszen lassan már messziről is szebbnek látják a szabolcsi, a szatmári, meg a beregi tájakat az idege­nek. És ma már. és egyre inkább nem a „fekete vo­natról” látják a megyét, s nem az a vonat terjeszti ró­lunk. szabolcsiakról a — hí­reket. Láttam az arcán, hogy ismeretlenül is jókat mond majd rólam — az ismerősei­nek. mert én. az idegen nem igen mondtam a megyéről rosszat, Ha pedig én a mesz- szi fővárosban is jókat mon­dok (és nem hiszem, hogy az ellenkezőjét gondolja rólam), igazat terjesztek a megyéről akkor ő sem mond rólam, az idegenről — rosszat. Sajnálom. hogy tegnap megőriztem előtte az' inkog- nitómat. És nagyon szégyel­lem. hogy úgy búcsúztam el tőle, mint szabolcsi — ide­gen De megérdemli. mert még a nevemet se kérdezte meg tőlem, így hát honnan tudná: ki az idegen?! — Balogh György konkrét pénzügyi tervek vannak. Ami . különösen fi­gyelemre méltó: az új sóstói létesítmény nagyrészt „rá­adásként” épül. ugyanis a költségek egy részét a taná­csi gazdálkodásban megtaka­rítót pénzekből fedezik. Az első ilyen már meg is van. Á sóstói szennyvíz- és ivó- vízhálózat tervezésénél 250 ezer forintos megtakarítás van, ez az összeg már a vi­dámpark építését segíti. A fejlesztési kérdések másutt is nagy érdeklődést váltanak ki. A Kisvárdai Járási Tanács VB elé kerülő jelentés egyik kimutatásában láttuk: az április 1-től váro­si rangra emelt Kisvárda lakói már a múlt évben is kitetteík magukért. Csaknem egymillió forint értékben vé­geztek társadalmi munkát a község fejlesztésében, majd­nem kétszer annyit, mint amennyit korábban tervez­tek. Előkelő helyet foglalnak el ezzel a járás községei kö­zött. 'mert a tizennégy és fél ezer kisvárdai lakosra átla­gosan több, mint 66 forint értékű társadalmi munka jut. Ez másfélszerese az őket követő fényeslitkei ered­ménynek. ahol 42 forint ez az érték. Ha a kisvárdaiak ebben az évben is hasonló igyekezettel vesznek részt a városépítésben. bizonyára egyik esélyesei lehetnék a megyei tanács egymilliós fő­díjat jelentő jubileumi pá­lyázatának! Újabb építővállalat ? Érdemes belepillantani az új város, Mátészalka taná­csának vb-anyagába is. Ro­hamosan fejlődik majd ez a város, máris építői, kivitele­zői gondok vannak. A téma: újabb építővállalat létreho­zásával kell foglalkozni, vagy egy másik javaslat sze­rint az Építő- és Szerelő Vállalattal egy mátészalkai építésvezetőség kialakításáról kell tárgyalni. A városi 'fa-' nács új telephelyet jelölt ki az ÉPSZER-nek, amely már alkalmas lehet az építésve­zetőség kialakításához is. Azért fontos ez. mert az új vállalatnak vagy építésveze­tőségnek a negyedik ötéves terv közepére leígalább száz­millió forint értékű munka elvégzésére kell felkészülnie évente. Ugyancsak a városiasodás­sal függ össze: a köztiszta­sági tanácsrendelet megalko­tásával foglalkoztak, amely a legközelebbi tanácsülés napirendjére kerül. Határoz­tak arról, hogyan, milyen mó­don lehet rendeletileg is elő­segíteni a város tisztaságát. Könyv Mosolygó Antalról Mátészalkai a téma, de ezt a megyei tanács vb tárgyalta egyik legutóbbi ülésé/i. Bu- day György szakíró, aki Mosolygó Antal életének ku­tatója, megbízást kapott a mártír életrajzának megírá­sára. Korábban azt tervez­ték, hogy már az elmúlt év­ben megjelentetik a köte­tet. de az csak mostanra készült el. A Mosolygó An­talról szóló könyv megírata- sával jelentékeny mértékben járulnak hozzá a megye ha­ladó hagyományainak feltá­rásához. Szintén egy lejárt határ­idejű határozat végrehajtá­sáról beszámolva hasznos kezdeményezés válik valóra: a városi tanács vb művelő­dési osztálya és a nyíregy­házi dohánygyár vezetői megyeszerte megegyeztek: propagálják és hozzáférhető­vé teszik a város szakembe­reinek a gyár gazdag mű­szaki szakkönyvtárát. Máris harminc helybeli üzem, vál­lalat vezetőjét értesítettéle, hogy szakembereik rendelke­zésére áll könyvtáruk. x Marik Sándor Modern csalogató Csohány Gábor, a jándi Előre Tsz elnöke mondja: legfon­tosabb feladatunk minél több fiatal „megfogása”, a szövetke­zeti gazdálkodásnak. A férfitagság átlag életkora ugyanis 63, a nőké 58 év a tsz-ben. Sok az öreg, idős tag, aranyat érnek a fiatalok. Külön-külön története van egy fiatal „megfogásának — Koncz Gyula raktáros 25 éves. Gimnáziumi érettségi után jelentkezett tagnak a tsz-be. Mi, a vezetőség mindjárt agitálni kezdtük: tanuljon tovább, a gimnáziumi érettségi nem szakma. Felsőfokú gépipari technikumba, levelezőnek nem vették fel. Tanulja a középfokú gépiparit. De milyen helyzetben voltunk vele? Egy napra kapta meg a felvételire szóló meghívót és a bécsi turistautazás indulását. Minden erejűnket latba vetettük, hogy elintézzük az ügyét: a bécsi út után ment felvételire. Fiatalember, jól jött neki egy kis világ­látás. Raktárost egyébként tehetünk nyolc általánossal, Koncz Gyula pedig gépésztechnikusunk lesz. Különbözetivel a máso­dik osztályba vették fel. — Toldi Katalin is a tsz segítségével tanul tovább, ö előbb a tiszaberceli szakmunkásiskolában tanult, jól be is fe­jezte. Abban már nekünk kellett mellé állni, hogy tovább folytassa tanulmányait. Jelenleg a kertészeti technikum má­sodik osztályát végzi. Úgy gondoljuk, értékesebb lesz kerté­szeti brigádvezetőnek. Most például úgy vagyunk, idén meg­szüntetjük — átmenetileg — a konyhakertészetet. Jó vezetés hiányában ráfizetéses. Toldi Katiban bízunk, hogy ő majd rendbeteszi a kertészetet. Mindenben segítjük. — Péter István fiatal, ugyancsak gimnáziumi érettségivel lépett a tsz-be. Nem válogat, minden munkát készséggel el­végez. Mi azonban a legmesszebbmenőkig mellette vagyunk, hogy tovább képezze magái. Úgy szeretnénk, ha felsőfokú kertészeti technikumot végezne, levelezői úton. Így maradhat­na is kertészeti brigádvezető beosztásában. Uj személycsere nem zavarná a már jól összeszokott brigádot. Péter István na­gyon jól tette, hogy kívánságunkra méregraktár kezelői tan- folyamot végzett. Különben most bezárhatnánk a rgktárun- kat, vizsgázott kezelő hiányában. — Meg kell említenem Péter Zoltán főállattenyésztőnket, aki mint a tsz ösztöndíjasa végezte el az agrármérnökit. Van mozgás, van erjedés. Az említettek példája bizonyítja: van ér­deklődés a fiatalok részéről a tsz iránt. A fiatalodás lényegé­ben két éve kezdődött. Persze, az átlagéletkort még nem befo- yásolja jelentősen. De mindjobban észrevétetik magukat. S nagyon jól tudjuk, hogy a fiatalokat nem a kapa, kasza ha­gyománya, hanem legfőképp a gépek, az új módszerek érdek­lik. Es szívesen veszik a közös gazdaság segítségét. Lejegyezte: Asztalos Bálint

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom