Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-19 / 66. szám
Í1T70. march» 19. RELCT-MAOYARORSZAG 3. oldal Percek és forintok A neve Barátság A VÁLLALATI NYERESÉG TÖMEGE többféleképpen is növekedhet. 1. Ha több árut termelnek, értékesítenek, a bevételekkel együtt általában a nyereség is gyarapszik. 2. Ha a termelés, a forgalom összetétele a nagyobb nyereséghányadú cikkek javára tolódik el, ugyancsak több haszonhoz jut a vállalat. 3. A több nyereség forrása lehet az árak emelése is. 4. Végül, de nem utolsósorban a megtakarított percek és forintok, az önköltség csökkentése szintén javítja a vállalat jövedelmezőségét. Érdemes a tavaly elért többletnyereség forrásait elemezve kü- lön-külön vizsgálni e négy tényező szerepét. Minden bizonnyal az első három helyen említett tényezők — közülük is főként a termelés, a forgalom, növekedése, valamint az áremelkedés — játszott döntő szerepet. A nyereségnövelésnek ugyanis ezek a nyilvánvalóbb, a gyorsabban igénybe vehető tartalékai. A vállalatokat nem szabad azért meggondolatlanul elmarasztalni, ha a nyereség növelésének bármelyik módjával is élnek. Az áremelés is lehet közgazdaságilag indokolt, belföldön például tartós áruhiány esetén. De még kevésbé szabad a vállalatokat azért elmarasztalni, hogy tavaly a világpiaci konjunktúra lehetőségeit kihasználva emelték a tőkés exportárakat. ANNAK VISZONT SEMMIKÉPPEN NEM ÖRÜLHETÜNK, hogy a forintnak, a percnek, az önköltség csökkentésének ma még nincs elég becsülete a nyereség növelésében. Rövidlátó szemléletre vall ez, mivel a hosszú távú versenyképesség csak a korszerűbb, a jobb, az olcsóbb árukkal teremthető meg. Amíg a kereslet nagyobb, mint a kínálat, könnyen lehet termelésnöveléssel, sőt, akár áremeléssel is gyarapítani a nyereséget. De előbb-utóbb a kínálat lesz a nagyobb — a hazai piacon is ez a kívánatos, — s akkor elkerülhetetlen az ármérséklés. így is csak a korszerű, a kiváló minőségű áru talál . gazdára. (Tavaly például mintegy 40 százalékkal emelkedtek a hengerelt acél árak a tőkés országokban és szinte megszűnt a reklamáció. Senkit ne tévesszen ez meg. Az jelenti majd a konjunktúra végét, ha zuhannak az árak és szaporodnak a minőségi reklamációk). Ha őszinte önvizsgálatot tartunk megállapíthatjuk, hogy a szigorú takarékosság elve ma még nem hatja át sem a vezetői döntéseket, sem a közgondolkodást. Sőt, helyenként, hogy a vállalatok megszabadultak a keretgazdálkodás méréssé/ é- től, előfordulnak meggo.'oo- latlan költekezések is. Például a reprezentációs és propagandamunkában, a bútorcseréknél sokkal kisebb a forint becsülete a hivatalban, mint otthon, a magánháztartásban. Hasonlóképpen a műhelyben if másként bánnak az anyagokkal, az alkatrészekkel, a késztermékekkel, a gépekkel, a berendezésekkel, mint odahaza, mint a személyi tulajdonnal. Aki fusizik, vagy kisebb értéket visz el a műhelyből, annak társai „falaznak”, aki az öltözőben nyúl a máséhoz az megnézheti magát. Ügyesen lógni is szabad, csak ki ne hívják vele a főnökök kollektívával szembeni haragját. A FORINTOKBÓL LESZ A MILLIÓ, a percekből az esztendő. A közmondás is azt tartja: aki "-a kicsit nem becsüli, az a sokat nem érdemli. És ez örök igazság. Ám a kicsit megbecsülő közszellem kialakítása mindenekelőtt a gazdálkodási, a szervezési lazaságok felszámolását igényli. Ahhoz, hogy a munkás tényleg érezze a percek értékét, nem szabad megtűrni a létszámfelesleget, a mesterségesen teremtett csellengést, az anyaghiányt, a szervezetlenséget. Ahhoz, hogy igazán becsülete legyen az anyagnak, energiának, a nagymértékű invesztícióknál még lelkiismeretesebben kell eljárni. Vagyis, ha nincs milliós selejt, — és ha mégis van, nem térnek felette napirendre felelősségre vonás nélkül — határozottan fel lehet lépni a forintos károkkal szemben is, A VÁLLALATI NYERESÉG viszonylag könnyen mozgósítható, nagy tartalékai hovatovább kimerülnek. Arra is számítani lehet, hogy a piac és a gazdálkodás feltételei is mindinkább megkövetelik az önköltség tervszerű csökkentését. így a jól vezetett, az előrelátó vállalatoknál már most takarékoskodnak a pénzzel, anyaggal, idővel. Mindenekelőtt a vezetőktől, a műszakiaktól, közgazdászoktól követelnek rendet, fegyelmet, s egyben anyagilag is érdekeltté teszik őket a jobb áron eladható és a gazdaságosabban gyártható konstrukciók, technológiák kialakításában, az ésszerűbb létszámgazdálkodásban és munkaszervezésben. Ha már az idén aszerint jutalmazzák, premizálják a dolgozókat és osztják el az év végi részesedést, hogy ki milyen mértékben járult hozzá a vállalati nyereség növeléséhez, akkor jövőre és azután sem jöhet meglepetés, mert az egész kollektíva jövedelmének további növeléséhez szilárd alapot teremtenek. Kovács József OLaJ, gáz Szabolcsban A vasúti sínek .pókhálói” befonták a világot;záz évvel ezelőtt a gomba rrnra szaporodó vasútépítő rt;vénytár- saságok hozták a pégést, jelentették az ipar fejdését. A jó közlekedés, az oltj szállítás megteremtése altja volt az ipar fejlődésének. Folyékony aran Most, századunk risodik felében újra szaporodik a „pókhálók”. Ezek is > zállí- tás olcsóbbá tételét szdglják, most már viszont az sfergia halad a vezetékekbn És ezek, az olaj- és földgz’eze- tékek szintén átszelik ; tatárokat. Először csak külföldi híradásokból olvashattuk, hgy a föld folyékony aranya, a0laj több száz, sőt több ezer íjo- méter hosszú csővezetékben áramlik a kitermelő hely tő a feldolgozó kombinátokig. Az tán hozzánk is megérkezett folyékony arany, millió tonns szám évente. S nemrég vol az újabb híradás: épül a mi sodik kőolajvezeték, amely: ken majd évi 10 millió tonn olaj érkezik hozzánk a Szo\ jetunióból. Mindkét vezeték neve: Bs rútság. Kifejező név, amelyi nemcsak azt jelenti, hogy kölcsönös megbecsülés, azonc célok kötnek össze bennünke hanem a testvéri országb< valóban a barátság acélból ki szült szálán érkezik hozzánk az energiát adó, a mind nélkülözhetetlenebbé váló olaj. Egyik „főhadiszállás Kisrárda Tisza, Kisvárda, Fényeslit ke, Thzaszederkény, Százha lombaita. Három ifjú váró neve sorakozik itt egy község s egy folyó neve mellett. A: épülő ij vezeték állomásait illetve nevezetes pontjait je lentik. A Tisza medrén két szer falad át a vezeték, s a: építőklek a szabolcsi szaka szón m egyik „főhadiszállása1 Kisvá:da lesz. Fényeslitkét je lölték ki, mint annak a szi vattyiallomásnak a helyét ahonnin a magyar határra belépt olajat továbbítjál Százhdombattáig, a finomító ba, kéőbb pedig Tiszaszeder kényt», ahol felépül az or szág násodik, igazán nagy kő olaj feldolgozó kombinátja. Kőolaj és földgáz. Ezt a ké anyagot, a rég letűnt évmii Iiók hasonló módon képződét termékét együtt szoktuk em legetni. Amíg olajban a vi szonylag szegény országok kö zé tartozunk, addig tetemei földgázkészletünket a jöv< században is hasznosítani tud juk. Átfogó programmal ren delkezünk a könnyebb ener giahordozók, az olaj és föld gáz részarányának megváltoztatására. S ennek a programnak vagyunk a tanúi akkoi is, amikor látjuk Nyíregyházán a szaporodó gázfűtésű lakásokat, s tapasztaljuk a megye bármelyik községében járva a gáztűzhelyek gyakoriságát. Ki takarítson? Rakodnak a PIÉRT raktárába, a Krúdy mozi közelében, Nyíregyházán. Papírneműt, bálákban. ron- gyolódó göngyölegekben. Hull a sok szemét, a szél néha odébblebbent egy- egy köteget is mellőle. Vége a rakodásnak. Mint akik dolgukat jól végezték, elmennek a rakodók. A szemét marad. Irdatlanul sok szemét. Csak a szél takarítja, illetve viszi odább, hogy a város többi részére is jusson. És ez így megy hónapról hónapra. Vajon kinek kellene ezt eltakarítani? gnz-Közelebb a baráti országokhoz- Hazánkat is át. meg át fogják szelni a gázvezetékek. A dél-alföldi és a hajdúszobosz- lói gázmezőket összekötik, a vezetékeken a gázt eljuttatják a nagy városokba, a felhasználó ipari üzemekbe. Emellett kapunk gázt külföldről is, a izomszédos Romániából. A vezeték éppen megyénkén haad át, mi több, Nyíregyháza ázellátósát a vezeték „meg- sapolásával” oldották meg. ez a gáz jön vissza, egy ki- it más formában a földek- is, hiszen a műtrágyagyá- ik földgázból „nyerik” a nit- •génműtrágyát. Vz olaj- és földgázvezet« e vezetékei átmennek a hí bkon. A szálak bennünki vözelebb hoznak — a nerr eözi munkamegosztás r< '■ — a baráti országokho lősegítik, hogy együtt« erei, minél nagyobb léptei bhaladjunk kitűzött cé jk megvalósítása felé. Lányi Botond Tiszanagyfaluból bevonulni r Azt mondják, aki Tiszanagyfaluból vonul be, az szinte már kész katona. Mindent tud, amit egy pár hónapos újoncnak tudnia kell Sokat tettek addig a község vezetői, az aktívák. míg mindezt elérték: olyan | MHSZ-klubja legyen a községnek. amelyet csak megdicsérni lehet. Három évvel ezelőtt. 1967- ben kezdődött. Akkor történt. hogy négy ember — a község, a termelőszövetkezet vezetői —1 összeültek. — A honvédelmi nevelésen kívül más is hajtott bennünket — mondja Muri János tanácselnök. Azelőtt egyetlen vasárnapot sem lehetett elképzelni, hogy a kocsma ne lett volna tele fiatallal. Létrehoztuk a klubot, s ez hozzájárult céljainkhoz is: lassan leszokott a kocsmáról az itteni ifjúság. Most vasárnap délelőtt: nincs kötött program a klubban. társasjátékok kerültek az asztalokra, a legújabb lemezeket hallgatják. Csak dél felé ürül ki a klubszoba. Budai János, az Űj Élet Termelőszövetkezet elnök- helyettese, a lövészklub titkára mondja: — Csak ebédszünetet tartanak. Figyelje meg. Egy óra múlva valamennyien itt lesznek. Megszerették a klubot. S hogy megszerethessék, azért éppen ők tettek sokat. Muri János, a tanácselnök. Láng Béla, a tsz elnöke. Budai János a helyettese és Varga József, a tartalékos klub titkára. Aki figyelmeztet: — Mindent a községnek és a tsz-nek lehet köszönni. Mi csak ötleteket adtunk, indítványoztunk. S ezt a munkát, nem szabad elfelejteni. Mert tudunk olyan községekről, amelyek gazdagabbak. tudunk olyan tsz-ekről. amelyek tehetősebbek és közel sem értek el annyit, mint Tiszanagyfaluban. Már néhány éve rendszeres foglalkozásokat tartott.ak a sorköteleseknek, a tartalékosoknak, oktatták a honvédelemre az általános iskolásokat. amikor a községi MHSZ-klubnak még nem volt helyisége. 1969 tavaszán kaptak két helyiséget. Amikor megnézték először a két kis szo- bácskát. talán csak ők láttak benne klubot. Kijutott a társadalmi munkából abbán az időben Tatarozták, kifestették. A termelőszövetkezet, a községi tanács segített. Televíziót, olajkályhát vásároltak. Pénz" adtak a felszerelésekre. a tverekre, s számlát nyi- tk, amelynek tulajdo- l az MHSZ-klub. A illán évente 11 ezer fo- ] van. Én lepődtem meg a óbban — emlékezik Var- József a tartalékos klub ára — amikor Láng Bé- a tsz elnöke azzal állított hogy ad pénzt, vigyük a legjobb klubtagokat apesíre kirándulni, [mentek. Harminckét jó lkát végző klubtag néz- :e meg a főváros neveze- égeit. a múzeumokat. Sette őket mindenki. Tisza partján, pár lére a falutól van a nyírházi járás egyik legszebb ■re. Közel háromezer £a- metét ültettek el társami munkában, amelyet a adott. A lőtér építéséről régeteket mesédnek a falu- i. Például: az elnök egy 5 elsétált a töltés felé és ' hét múlva állt a lőtér.- Kicsit túlzás — sza- ikozik Láng Béla, Akkor ították. építették a tölA GÖCS UTÁN IKARUSZ Gépjavító helyett ipari üzem ? Partner hosszú távőn — Atképzik a munkásokat — Van megrendelése a kisvárdai gépjavítónak Tíz évvel ezelőtt nem látszottak ki a munkából. Most alig akadt termelőszövetkezet, amelyik hajlandó lett volna megkötni az idei szerződést a gépjavításokra. A tanulság csak egy lehet: kevés a szükség a gépjavító állomásokra, — Kisvárdán is. Erre a rossz hírre pedig egyetlen vigasz lehet, s ha ez így van nem is rossz a hír: olyan erősek lettek közös gazdaságaink, hogy saját javítóműhelyt is fenn tudnak tartani. Közben persze keresni kell a kiutat. Mi legyen a gépjavító állomásból? Kisvárdán igyekeztek megoldani ezt a problémát. Menetközben alakították ki az új profilokat, van már vízvezetékszerelő és épület- szerelő csoportjuk is. Sőt, ez teszi ki az üzemben foglalkoztatottak többségét. S hogy a többieknek, a lakatosoknak, a szerelőknek, az esztergályosoknak és marósoknak is tudjanak munkát adni, körülnéztek a vezetők a „piacon”. Így jutottak el az elmúlt évben a debreceni GÖCS-hőz. A tárgyalásoknak szerződéskötés lett a vége, a kisvárdai gépjavító különböző alkatrészek készítését vállalta egy esztendőre. S hogy ma már nincs meg a gyümölcsözőnek indult kapcsolat, abban nem a kisvárdai vállalat a hibás. Kezdetben minden ment simán, a debreceni gyár a kisvárdai gépparknak megfelelő munkát adott. Később egyre rosszabbodott a helyzet, olyan apró munkadarabok elkészítésére adtak megbízásokat, amelyeket a nagy teljesítményű, nagy munkadarabok készítésére alkalmas esztergapadokon megmunkálni nem, vagy csak nagyon nehezen lehetett. Ráadásul csupán kis tételeket kértek, amint ezt a decemberi megrendelés is tanúsítja: szelepből 10 darab, perselyből 6 darab és csapból 6 darab. A debreceniek megrendelése így közel sem kötötte le a forgácsolóműhely kapacitását, ezért az idén új partner után kellett néznie a gépjavítónak. Az év elején, a vállalat központjának közvetítésével kapcsolatba kei-ültek a kisvárdaiak az Ikarusszal. A tárgyalások megindulása után a budapesti gyár szakemberei meglátogatták a Kisvárdai Gépjavító- Állomást és megvizsgálták, hogy minőségben, a gyártás folyamatosságában eleget tudnak-e tenni az Ikarusz igényeinek. A látogatás sikerét bizonyítja az azóta már megkötött szerződés. Ennek értelmében rugópámákat készít a gépjavító mintegy 4 millió forint értékben az idén. Ezzel a munkával sikerült biztosítani a forgácsolóműhely dolgozóinak foglalkoztatását, s ahogy a gépjavító állomás vezetői remélik, hosszú időre. Atképzik a korábbi gépszerelőket is. hiszen komolyabb mennyisé« gű gépjavításra már az idén sem, de távlatban meg inkább nem lesz kilátás. A lakatosok állandó foglalkoztatását más megrendelésekkel biztosítják. Különösen jó kapcsolat alakult ki az utóbbi időben a Tiszasze- derkényi Vegyi Kombináttal, ahová lábrácsokat és acél- szerkezeti felépítményeket készítenek. (Horváth) A szabolcsi vasutasok ellátását is javítja Szakorvosi rendelőintézet épül Debrecenben Szűkös körülmények között működik már Debrecenben a vasutas dolgozók szakorvosi rendelőintézete. A növekvő betegforgalmat az orvosok már nem tudják megfelelően ellátni. Hiányzik például a sebészethez kapcsolódó gipszelő helyiség, nincs laboratórium. Hátrányosan érinti ez a Szaboles-Szatmár megyében dolgozó vasutasokat is, hiszen test. Mi pedig lőteret akartunk építeni, de nem volt hozzá megfelelő gépünk. A töltésépítőknek meg volt. Megkértük, segítsenek. így volt... A lptéren azóta már fiatalok, idősebbek gyakorolnak. Az ajándékba kapott klubért, felszerelésért lelkesedéssel fizetnek. Különösen egy januári járprgyakorlatra emlékeznek vissza szívesen. Csak a gyakorlat után derült ki. tudták meg, hogy Birtok István alezredes is végignézte az egészet. aki meglepetésében csak anyányit tudott mondani: — Nem akartam elhinni, hogy nem gyakorlótéren vagyok, és ezek az emberek nem katonák. Ügy látszik, nemcsak építeni. berendezéseket vásárolni tudnak Tiszanagyfaluban. de lelkesedésért sem kopogtatnak a szomszédba. Horváth S. János siámos esetben Szolnokra kell utazniuk rendelésre, megfelelő, kielégítő szakorvosi ellátásra, kjzelésre. A kör ülmények indokolttá tették egy új MÁV szakorvosi rendelőintézet építését Deb- reéenben. Az ügyben a--vasúti főosztály már tárgyalásokat folytatott a városi tanáccsal, melynek eredményeként ki is jelölték az új épület helyét az Erzséb^ úton. Aziépítkezé- si műnk- a megyei építőipari válla' A már meg is kezdte. A létesítmény napi nyolcszáz beteg ellátására lesz alkalmas. A szakorvosi rendelőintézeten kívül itt kap majd helyet a KPM Vasúti és Közúti Alkalmasságvizsgáló Intézet központja. A háromemeletek, modern egészségügyi létesítmény költsége 18 millió forint. Ebből a MÁV debreceni igazgatósága — mint beruházó — tízmilliót fedez. A Vasutasok Országos Szakszervezete nyolcmillió forinttal járult hozzá az egészségügyi kombinát felépítéséhez. . Terv szerint az épületet 1971. májusában adják át rendeltetésének. A rendelőintézet jelentősen megjavítja majd Szaboles-Szatmár megye vasutas dolgozóinak, családtagjainak és a nyugdíjasok egészségügyi ellátását. Nábrádi Lajos