Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-19 / 66. szám

Í1T70. march» 19. RELCT-MAOYARORSZAG 3. oldal Percek és forintok A neve Barátság A VÁLLALATI NYERE­SÉG TÖMEGE többfélekép­pen is növekedhet. 1. Ha több árut termel­nek, értékesítenek, a bevé­telekkel együtt általában a nyereség is gyarapszik. 2. Ha a termelés, a forga­lom összetétele a nagyobb nyereséghányadú cikkek ja­vára tolódik el, ugyancsak több haszonhoz jut a vál­lalat. 3. A több nyereség forrá­sa lehet az árak emelése is. 4. Végül, de nem utolsó­sorban a megtakarított per­cek és forintok, az önkölt­ség csökkentése szintén ja­vítja a vállalat jövedelme­zőségét. Érdemes a tavaly el­ért többletnyereség for­rásait elemezve kü- lön-külön vizsgálni e négy tényező szerepét. Minden bi­zonnyal az első három he­lyen említett tényezők — közülük is főként a terme­lés, a forgalom, növekedése, valamint az áremelkedés — játszott döntő szerepet. A nyereségnövelésnek ugyanis ezek a nyilvánvalóbb, a gyorsabban igénybe vehető tartalékai. A vállalatokat nem szabad azért meggon­dolatlanul elmarasztalni, ha a nyereség növelésének bár­melyik módjával is élnek. Az áremelés is lehet köz­gazdaságilag indokolt, bel­földön például tartós áruhi­ány esetén. De még kevésbé szabad a vállalatokat azért elmarasztalni, hogy tavaly a világpiaci konjunktúra lehe­tőségeit kihasználva emel­ték a tőkés exportárakat. ANNAK VISZONT SEM­MIKÉPPEN NEM ÖRÜL­HETÜNK, hogy a forintnak, a percnek, az önköltség csökkentésének ma még nincs elég becsülete a nye­reség növelésében. Rövidlá­tó szemléletre vall ez, mi­vel a hosszú távú versenyké­pesség csak a korszerűbb, a jobb, az olcsóbb árukkal te­remthető meg. Amíg a ke­reslet nagyobb, mint a kí­nálat, könnyen lehet terme­lésnöveléssel, sőt, akár ár­emeléssel is gyarapítani a nyereséget. De előbb-utóbb a kínálat lesz a nagyobb — a hazai piacon is ez a kí­vánatos, — s akkor elkerül­hetetlen az ármérséklés. így is csak a korszerű, a kiváló minőségű áru talál . gazdá­ra. (Tavaly például mintegy 40 százalékkal emelkedtek a hengerelt acél árak a tőkés országokban és szinte meg­szűnt a reklamáció. Senkit ne tévesszen ez meg. Az je­lenti majd a konjunktúra végét, ha zuhannak az árak és szaporodnak a minőségi reklamációk). Ha őszinte önvizsgálatot tartunk megállapíthatjuk, hogy a szigorú takarékos­ság elve ma még nem hatja át sem a vezetői döntéseket, sem a közgondolkodást. Sőt, helyenként, hogy a vállala­tok megszabadultak a ke­retgazdálkodás méréssé/ é- től, előfordulnak meggo.'oo- latlan költekezések is. Pél­dául a reprezentációs és propagandamunkában, a bútorcseréknél sokkal ki­sebb a forint becsülete a hivatalban, mint otthon, a magánháztartásban. Hason­lóképpen a műhelyben if másként bánnak az anya­gokkal, az alkatrészekkel, a késztermékekkel, a gépekkel, a berendezésekkel, mint odahaza, mint a személyi tulajdonnal. Aki fusizik, vagy kisebb értéket visz el a műhelyből, annak társai „falaznak”, aki az öltözőben nyúl a máséhoz az megnéz­heti magát. Ügyesen lógni is szabad, csak ki ne hívják vele a főnökök kollektívá­val szembeni haragját. A FORINTOKBÓL LESZ A MILLIÓ, a percekből az esztendő. A közmondás is azt tartja: aki "-a kicsit nem becsüli, az a sokat nem ér­demli. És ez örök igazság. Ám a kicsit megbecsülő közszellem kialakítása min­denekelőtt a gazdálkodási, a szervezési lazaságok fel­számolását igényli. Ahhoz, hogy a munkás tényleg érezze a percek értékét, nem szabad megtűrni a lét­számfelesleget, a mestersé­gesen teremtett csellengést, az anyaghiányt, a szervezet­lenséget. Ahhoz, hogy iga­zán becsülete legyen az anyagnak, energiának, a nagymértékű invesztíciók­nál még lelkiismeretesebben kell eljárni. Vagyis, ha nincs milliós selejt, — és ha mégis van, nem térnek felette napirendre felelősség­re vonás nélkül — határozot­tan fel lehet lépni a forin­tos károkkal szemben is, A VÁLLALATI NYERE­SÉG viszonylag könnyen mozgósítható, nagy tartalé­kai hovatovább kimerülnek. Arra is számítani lehet, hogy a piac és a gazdálko­dás feltételei is mindinkább megkövetelik az önköltség tervszerű csökkentését. így a jól vezetett, az előrelátó vállalatoknál már most ta­karékoskodnak a pénzzel, anyaggal, idővel. Mindenek­előtt a vezetőktől, a műsza­kiaktól, közgazdászoktól kö­vetelnek rendet, fegyelmet, s egyben anyagilag is érde­keltté teszik őket a jobb áron eladható és a gazda­ságosabban gyártható konst­rukciók, technológiák kiala­kításában, az ésszerűbb lét­számgazdálkodásban és munkaszervezésben. Ha már az idén aszerint jutalmaz­zák, premizálják a dolgozó­kat és osztják el az év végi részesedést, hogy ki mi­lyen mértékben járult hozzá a vállalati nyereség növelé­séhez, akkor jövőre és az­után sem jöhet meglepetés, mert az egész kollektíva jö­vedelmének további növelé­séhez szilárd alapot terem­tenek. Kovács József OLaJ, gáz Szabolcsban A vasúti sínek .pókhálói” befonták a világot;záz évvel ezelőtt a gomba rrnra szapo­rodó vasútépítő rt;vénytár- saságok hozták a pégést, je­lentették az ipar fejdését. A jó közlekedés, az oltj szállí­tás megteremtése altja volt az ipar fejlődésének. Folyékony aran Most, századunk risodik felében újra szaporodik a „pókhálók”. Ezek is > zállí- tás olcsóbbá tételét szdglják, most már viszont az sfergia halad a vezetékekbn És ezek, az olaj- és földgz’eze- tékek szintén átszelik ; tatá­rokat. Először csak külföldi hír­adásokból olvashattuk, hgy a föld folyékony aranya, a0laj több száz, sőt több ezer íjo- méter hosszú csővezetékben áramlik a kitermelő hely tő a feldolgozó kombinátokig. Az tán hozzánk is megérkezett folyékony arany, millió tonns szám évente. S nemrég vol az újabb híradás: épül a mi sodik kőolajvezeték, amely: ken majd évi 10 millió tonn olaj érkezik hozzánk a Szo\ jetunióból. Mindkét vezeték neve: Bs rútság. Kifejező név, amelyi nemcsak azt jelenti, hogy kölcsönös megbecsülés, azonc célok kötnek össze bennünke hanem a testvéri országb< valóban a barátság acélból ki szült szálán érkezik hozzánk az energiát adó, a mind nél­külözhetetlenebbé váló olaj. Egyik „főhadiszállás Kisrárda Tisza, Kisvárda, Fényeslit ke, Thzaszederkény, Százha lombaita. Három ifjú váró neve sorakozik itt egy község s egy folyó neve mellett. A: épülő ij vezeték állomásait illetve nevezetes pontjait je lentik. A Tisza medrén két szer falad át a vezeték, s a: építőklek a szabolcsi szaka szón m egyik „főhadiszállása1 Kisvá:da lesz. Fényeslitkét je lölték ki, mint annak a szi vattyiallomásnak a helyét ahonnin a magyar határra belépt olajat továbbítjál Százhdombattáig, a finomító ba, kéőbb pedig Tiszaszeder kényt», ahol felépül az or szág násodik, igazán nagy kő olaj feldolgozó kombinátja. Kőolaj és földgáz. Ezt a ké anyagot, a rég letűnt évmii Iiók hasonló módon képződét termékét együtt szoktuk em legetni. Amíg olajban a vi szonylag szegény országok kö zé tartozunk, addig tetemei földgázkészletünket a jöv< században is hasznosítani tud juk. Átfogó programmal ren delkezünk a könnyebb ener giahordozók, az olaj és föld gáz részarányának megváltoz­tatására. S ennek a program­nak vagyunk a tanúi akkoi is, amikor látjuk Nyíregyhá­zán a szaporodó gázfűtésű la­kásokat, s tapasztaljuk a me­gye bármelyik községében jár­va a gáztűzhelyek gyakorisá­gát. Ki takarítson? Rakodnak a PIÉRT rak­tárába, a Krúdy mozi köze­lében, Nyíregyházán. Pa­pírneműt, bálákban. ron- gyolódó göngyölegekben. Hull a sok szemét, a szél néha odébblebbent egy- egy köteget is mellőle. Vé­ge a rakodásnak. Mint akik dolgukat jól végez­ték, elmennek a rakodók. A szemét marad. Irdatla­nul sok szemét. Csak a szél takarítja, illetve viszi odább, hogy a város többi részére is jusson. És ez így megy hónapról hónap­ra. Vajon kinek kellene ezt eltakarítani? gnz-Közelebb a baráti országokhoz- Hazánkat is át. meg át fog­ják szelni a gázvezetékek. A dél-alföldi és a hajdúszobosz- lói gázmezőket összekötik, a vezetékeken a gázt eljuttatják a nagy városokba, a felhasz­náló ipari üzemekbe. Emellett kapunk gázt külföldről is, a izomszédos Romániából. A vezeték éppen megyénkén ha­ad át, mi több, Nyíregyháza ázellátósát a vezeték „meg- sapolásával” oldották meg. ez a gáz jön vissza, egy ki- it más formában a földek- is, hiszen a műtrágyagyá- ik földgázból „nyerik” a nit- •génműtrágyát. Vz olaj- és földgázvezet« e vezetékei átmennek a hí bkon. A szálak bennünki vözelebb hoznak — a nerr eözi munkamegosztás r< '■ — a baráti országokho lősegítik, hogy együtt« erei, minél nagyobb léptei bhaladjunk kitűzött cé jk megvalósítása felé. Lányi Botond Tiszanagyfaluból bevonulni r Azt mondják, aki Tisza­nagyfaluból vonul be, az szinte már kész katona. Min­dent tud, amit egy pár hó­napos újoncnak tudnia kell Sokat tettek addig a község vezetői, az aktívák. míg mindezt elérték: olyan | MHSZ-klubja legyen a köz­ségnek. amelyet csak megdi­csérni lehet. Három évvel ezelőtt. 1967- ben kezdődött. Akkor tör­tént. hogy négy ember — a község, a termelőszövetkezet vezetői —1 összeültek. — A honvédelmi nevelésen kívül más is hajtott bennünket — mondja Muri János tanács­elnök. Azelőtt egyetlen va­sárnapot sem lehetett elkép­zelni, hogy a kocsma ne lett volna tele fiatallal. Létrehoz­tuk a klubot, s ez hozzájá­rult céljainkhoz is: lassan leszokott a kocsmáról az it­teni ifjúság. Most vasárnap délelőtt: nincs kötött program a klub­ban. társasjátékok kerültek az asztalokra, a legújabb le­mezeket hallgatják. Csak dél felé ürül ki a klubszoba. Budai János, az Űj Élet Termelőszövetkezet elnök- helyettese, a lövészklub tit­kára mondja: — Csak ebéd­szünetet tartanak. Figyelje meg. Egy óra múlva vala­mennyien itt lesznek. Meg­szerették a klubot. S hogy megszerethessék, azért éppen ők tettek sokat. Muri János, a tanácselnök. Láng Béla, a tsz elnöke. Bu­dai János a helyettese és Varga József, a tartalékos klub titkára. Aki figyelmez­tet: — Mindent a községnek és a tsz-nek lehet köszönni. Mi csak ötleteket adtunk, indítványoztunk. S ezt a munkát, nem sza­bad elfelejteni. Mert tu­dunk olyan községekről, amelyek gazdagabbak. tu­dunk olyan tsz-ekről. ame­lyek tehetősebbek és közel sem értek el annyit, mint Tiszanagyfaluban. Már néhány éve rendsze­res foglalkozásokat tartott.ak a sorköteleseknek, a tartalé­kosoknak, oktatták a honvé­delemre az általános iskolá­sokat. amikor a községi MHSZ-klubnak még nem volt helyisége. 1969 tavaszán kaptak két helyiséget. Amikor megnéz­ték először a két kis szo- bácskát. talán csak ők lát­tak benne klubot. Kijutott a társadalmi munkából abbán az időben Tatarozták, kifestették. A termelőszövetkezet, a közsé­gi tanács segített. Televíziót, olajkályhát vásároltak. Pénz" adtak a felszerelésekre. a tverekre, s számlát nyi- tk, amelynek tulajdo- l az MHSZ-klub. A illán évente 11 ezer fo- ] van. Én lepődtem meg a óbban — emlékezik Var- József a tartalékos klub ára — amikor Láng Bé- a tsz elnöke azzal állított hogy ad pénzt, vigyük a legjobb klubtagokat apesíre kirándulni, [mentek. Harminckét jó lkát végző klubtag néz- :e meg a főváros neveze- égeit. a múzeumokat. Se­tte őket mindenki. Tisza partján, pár lé­re a falutól van a nyír­házi járás egyik legszebb ■re. Közel háromezer £a- metét ültettek el társa­mi munkában, amelyet a adott. A lőtér építéséről régeteket mesédnek a falu- i. Például: az elnök egy 5 elsétált a töltés felé és ' hét múlva állt a lőtér.- Kicsit túlzás — sza- ikozik Láng Béla, Akkor ították. építették a töl­A GÖCS UTÁN IKARUSZ Gépjavító helyett ipari üzem ? Partner hosszú távőn — Atképzik a munkásokat — Van megrendelése a kisvárdai gépjavítónak Tíz évvel ezelőtt nem lát­szottak ki a munkából. Most alig akadt termelőszö­vetkezet, amelyik hajlandó lett volna megkötni az idei szerződést a gépjavításokra. A tanulság csak egy lehet: kevés a szükség a gépjaví­tó állomásokra, — Kisvár­dán is. Erre a rossz hírre pedig egyetlen vigasz lehet, s ha ez így van nem is rossz a hír: olyan erősek lettek közös gazdaságaink, hogy saját javítóműhelyt is fenn tudnak tartani. Köz­ben persze keresni kell a kiutat. Mi legyen a gépja­vító állomásból? Kisvárdán igyekeztek megoldani ezt a problémát. Menetközben alakították ki az új profilokat, van már vízvezetékszerelő és épület- szerelő csoportjuk is. Sőt, ez teszi ki az üzemben fog­lalkoztatottak többségét. S hogy a többieknek, a laka­tosoknak, a szerelőknek, az esztergályosoknak és maró­soknak is tudjanak munkát adni, körülnéztek a vezetők a „piacon”. Így jutottak el az elmúlt évben a debrece­ni GÖCS-hőz. A tárgyalá­soknak szerződéskötés lett a vége, a kisvárdai gépjavító különböző alkatrészek ké­szítését vállalta egy eszten­dőre. S hogy ma már nincs meg a gyümölcsözőnek in­dult kapcsolat, abban nem a kisvárdai vállalat a hibás. Kezdetben minden ment simán, a debreceni gyár a kisvárdai gépparknak meg­felelő munkát adott. Később egyre rosszabbodott a hely­zet, olyan apró munkadara­bok elkészítésére adtak meg­bízásokat, amelyeket a nagy teljesítményű, nagy munka­darabok készítésére alkal­mas esztergapadokon meg­munkálni nem, vagy csak nagyon nehezen lehetett. Ráadásul csupán kis tétele­ket kértek, amint ezt a decemberi megrendelés is tanúsítja: szelepből 10 da­rab, perselyből 6 darab és csapból 6 darab. A debreceniek megrende­lése így közel sem kötötte le a forgácsolóműhely kapa­citását, ezért az idén új partner után kellett néznie a gépjavítónak. Az év ele­jén, a vállalat központjának közvetítésével kapcsolatba kei-ültek a kisvárdaiak az Ikarusszal. A tárgyalások megindulása után a buda­pesti gyár szakemberei meg­látogatták a Kisvárdai Gép­javító- Állomást és megvizs­gálták, hogy minőségben, a gyártás folyamatosságában eleget tudnak-e tenni az Ikarusz igényeinek. A lá­togatás sikerét bizonyítja az azóta már megkötött szer­ződés. Ennek értelmében rugópámákat készít a gép­javító mintegy 4 millió fo­rint értékben az idén. Ezzel a munkával sikerült biztosítani a forgácsolómű­hely dolgozóinak foglalkoz­tatását, s ahogy a gépjavító állomás vezetői remélik, hosszú időre. Atképzik a korábbi gépszerelőket is. hi­szen komolyabb mennyisé« gű gépjavításra már az idén sem, de távlatban meg inkább nem lesz kilátás. A lakatosok állandó foglal­koztatását más megrendelé­sekkel biztosítják. Különö­sen jó kapcsolat alakult ki az utóbbi időben a Tiszasze- derkényi Vegyi Kombináttal, ahová lábrácsokat és acél- szerkezeti felépítményeket készítenek. (Horváth) A szabolcsi vasutasok ellátását is javítja Szakorvosi rendelőintézet épül Debrecenben Szűkös körülmények között működik már Debrecenben a vasutas dolgozók szakorvosi rendelőintézete. A növekvő betegforgalmat az orvosok már nem tudják megfelelően ellátni. Hiányzik például a se­bészethez kapcsolódó gipsze­lő helyiség, nincs laborató­rium. Hátrányosan érinti ez a Szaboles-Szatmár megyében dolgozó vasutasokat is, hiszen test. Mi pedig lőteret akar­tunk építeni, de nem volt hozzá megfelelő gépünk. A töltésépítőknek meg volt. Megkértük, segítsenek. így volt... A lptéren azóta már fiata­lok, idősebbek gyakorolnak. Az ajándékba kapott klu­bért, felszerelésért lelkesedés­sel fizetnek. Különösen egy januári járprgyakorlatra em­lékeznek vissza szívesen. Csak a gyakorlat után de­rült ki. tudták meg, hogy Birtok István alezredes is végignézte az egészet. aki meglepetésében csak any­ányit tudott mondani: — Nem akartam elhinni, hogy nem gyakorlótéren va­gyok, és ezek az emberek nem katonák. Ügy látszik, nemcsak épí­teni. berendezéseket vásárol­ni tudnak Tiszanagyfaluban. de lelkesedésért sem kopog­tatnak a szomszédba. Horváth S. János siámos esetben Szolnokra kell utazniuk rendelésre, megfele­lő, kielégítő szakorvosi ellá­tásra, kjzelésre. A kör ülmények indokolttá tették egy új MÁV szakorvo­si rendelőintézet építését Deb- reéenben. Az ügyben a--vasúti főosztály már tárgyalásokat folytatott a városi tanáccsal, melynek eredményeként ki is jelölték az új épület helyét az Erzséb^ úton. Aziépítkezé- si műnk- a megyei építőipa­ri válla' A már meg is kezd­te. A létesítmény napi nyolc­száz beteg ellátására lesz al­kalmas. A szakorvosi rende­lőintézeten kívül itt kap majd helyet a KPM Vasúti és Köz­úti Alkalmasságvizsgáló In­tézet központja. A háromemeletek, modern egészségügyi létesítmény költ­sége 18 millió forint. Ebből a MÁV debreceni igazgatósága — mint beruházó — tízmil­liót fedez. A Vasutasok Orszá­gos Szakszervezete nyolcmil­lió forinttal járult hozzá az egészségügyi kombinát felépí­téséhez. . Terv szerint az épü­letet 1971. májusában adják át rendeltetésének. A rendelő­intézet jelentősen megjavítja majd Szaboles-Szatmár me­gye vasutas dolgozóinak, csa­ládtagjainak és a nyugdíjasok egészségügyi ellátását. Nábrádi Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom