Kelet-Magyarország, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-05 / 282. szám

MW. dteeetnfc« ft. WELET-MAeYAftORSSAO S oTA*i MEGJEGYZÉSEK: Nem sopánkodni! Aki autóbusszal utazik Nyíregyházán, az mind pa­naszkodik. Felrója az 5. AKÖV-nek, hogy kevés az au­tóbusz, zsúfoltak a járatok, bosszankodnak a gyakori ké­sések, járatkimaradások mi­att Azt várták, hogy a villa­mosközlekedés megszűntével javulni fognak a viszonyok. Ehelyett egyre jobban romlik a helyzet A mérgelődöknek igazuk van. Igazuk, mert a felsorolt panaszok helytállóak, valósá­gosak. A jövő kilátásai pedig egyáltalán nem biztatóak. Ahogy rosszabbodik az időjá- rá úgy nő a „tolongás”. So­kan „leszorultak” a kerékpár­ról, motorkerékpárról, s autó­busszal szeretnének utazni. Különösen a három igazán „városi” jóra ton, a 7-es, 8-as és 12-es útvonalán nagy a zsúfoltság. S mit tesz az AKÖV? Meg­magyarázza, hogy igyekszik minden tőle telhetőt megten­ni. Mentesítő járatokat állít be — ha tud, túlóráztatja a gepkocsivezetőket, megpróbál a síkos úton is ragaszkodni a nyári menetrendhez. Am ezek csak próbálkozá­sok. Jó autóbuszközlekedést nem erőlködéssel, be nem tartható intézkedések szorgal­mazásával, hanem több autó­busszal, jobb kocsikkal lehet csinálni. Az AKÖV vállalta, hogy a villamosnál drágábl: autóbuszon kulturáltabb köz­lekedést valósít meg. Ha vál­lalta, akkor arra is számítania kellett, hogy éppen télidőben nőnek meg az igények. Gyen­ge vigasz a buszról lemaradó embernek, hogy az AKÖV- nek lenne pénze, de nem kap autóbuszt. Sőt még arra is számíthat, hogy az autófel­ügyelet kivon a forgalomból néhány már igen öreg kocsit. Tehát inkább romolhat a helyzet, mintsem javuljon. Pedig egy vállalat, amelyik a közlekedés gazdája, a javí­táson kell, hogy munkálkod­jon. Nem siránkozással, kéz­tördeléssel lehet a közlekedé­sen javítani, hanem intézke­désekkel, tettekkel. Ha ehhez segítségre van szükségük, ak­kor vegyék azt igénybe, de mindenképpen egy legyen a cél: kulturált közlekedést biz­tosítani. lAnyi Bolond Hiánycikk a feketekávé ? Mint érdekességet említjük meg, hogy csütörtökön dél­előtt a feketekávé hiánycik­ként jelentkezett. i.ehet, hogy véletlen, azon­ban az is feltételezhető, hogy figyelmetlenség. Tény azon­ban az, hogy a város belterü­letén, a Kossuth téren csü­törtökön délelőtt nem lehetett feketekávét inni. A látogatást kezdtük az ABC Kossuth téri áruházá­ban. Kérünk egy feketét. Nem ezoigálhatunk. Miért? Elrom­lott a gépünk. Köszönjük. To­vábbmentünk. A híres Omnia kávéfőzőt kerestük fel. Ké­rünk egy feketét. Nem szol­gálhatunk. Miért? Elromlott a kávéfőzőgépünk. Köszönjük. Továbbmegyünk. A Zrínyi Ilona utcai kávéboltot keres­tük fel. Kérünk egy feketét. Nem szolgálhatunk. Miért? Elromlott a gépünk. Tanácstalanul álltunk. Nem mertünk továbbmenni, mert arta gondoltunk, hogy talán „feketekávé világnap” van és ezen a délelőttön nem lehet sehol feketekávét kapni. Vajon miért? Farkas Pál Biztos piac a napraforgónak TÁPTAKARMÁNY A HÁZTÁJINAK IS A termelő gazdaságokkal tartott tanácskozást a közel­múltban a Szabolcs-Szatmár megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat. Közölték, hogy idén tovább növekedett a kenyérgabona terméshozama a megyében. A tavalyi 9 ezer vagon ga­bonával szemben tdén 10 ezer vagonnal vásárolt fel a vállalat. Míg 1967-ben J 4 329 vagon. s 1968-ban 18 296 vagon gabonatermés volt Szabolcs-Szatmárban, idén 19 213 vagonnal ter­meltek. Értékesebbé teszi az eredményt, hogy a sikértar­talom is növekedett. Tucatnyi indok szól amel­lett: érdemes a napraforgó te-ületét növelni. A jelenle­gi árak mellett nagyon gaz­daságos, kifizetődő. Ezt ma­guk a termelő gazdaságok is' mindjobban észreveszik. Míg 1967-ben 19 ezer holdon ter­meltek napraforgót a me­gyében, idén már 26 ezerre növelték. Felhívták a figyel­met: a fehér és más spe­ciális napraforgót oly meny- nyiségben igyekszik a válla­lat termeltetni, amennyinek biztos piacot tud biztosítani, így veszi elejét, hogy a ter­melőket meglepetés érje. Mind nagyobb igényt kell kielégíteni különböző takar- mánytápokból. Megvan a le­hetőség, hogy a tsz-eken ke­resztül a háztáji gazdaságok részére is az eddiginél na­gyobb mennyiségben és vál­tozatban biztosítsanak táp­takarmányt. a. b. Milyen az áruellátás ? A lakosság segítségét kéri a kereskedelmi állandó bizottság December második felében a megyei tanács kereskedelmi állandó bizottsága kibővített ülésen számoltatja be a me­gyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetőjét a me­gye áruellátásának helyzetéről és az 1970-es felkészülésről. A beszámoltatáson jelen lesznek az ellátásban érdekelt válla­latok képviselői is. s a bizott­ság velük is megtárgyalja a szükséges tennivalókat. Az idén számos bírálat érte a szabolcsi áruellátást. A ke­reskedelmi állandó bizottság öt tagja is sok mindent ta­pasztalt — tapasztalataikat, s az eddig felvetetteket azon- 1 ban bővíteni szeretnék. Ezért a bizottság a lakosság segítsé­gét kéri: észrevételeiket, bírá­latukat vagy elismerésüket közöljék levélben a bizottság­gal. A bizottság tagjai úgy gon­dolják. ez a legdemokratiku- sebb formája annak, hogy az ellátásért felelős vállalatok képviselői előtt a közvéle­mény hangját képviseljék. Ugyanakkor nagy segítséget jelentenének a megye köz­ségeiből, járási székhelyekről, városokból érkező levelek, mert tájékoztatnák a bizott­ság tagjait az egyes helysé­gekben meglévő gondokról, nehézségekről vágj' eredmé­nyekről. A hibák kijavításá­hoz feltétlenül szükség van arra, hogy ismerjék azokat, tudjanak róluk. A bizottság tagjai számíta­nak a lakosság segítségére és várják a leveleket Észrevéte­leit, tapasztalatait bárki meg­írhatja a következő címekre: megyei tanács kereskedelmi állandó bizottsága Nyíregy­háza, Tanácsköztársaság tér, — vagy: Kelet-Magyarország szerkesztősége Nyíregyháza, Zrínyi Ilona utca 3. A bizott­ság kéri, hogy a leveleket legkésőbb december 15-ig ad­ják postára. Lapunkban visszatérünk mind az állandó bizottság ki­bővített ülésére, mind pedig a levelekben felvetett gondok­ra. Közölni fogjuk azokat az intézkedéseket is, amelyeket az érintett vállalatok a prob­lémák megoldásának érdeké­ben tettek. A DELTA LEGÚ/ABB SZÁMÁBÓL Ä feltámadás illúziója Egy-két évvel ezelőtt ha­zai lapjaink is beszámoltak róla. hogj az Egyesült Álla­mokban létesült különleges vállalatok megbízást fogad­nak el arra a gyógyíthatat­lan betegségben szenvedő, idős emberekről, hogy — potom néhány tízezer dol­lárért — közvetlenül halá­luk után különleges mélyhű­tő rekeszben helyezik el te­temüket, s itt tárolják egy­fajta mesterséges téli álom­ban évtizedekig, akár évszá­zadokig is. Ennyj idő alatt az orvostudomány nyilván leküzdi majd a ma még' gyógyíthatatlan, rettegett be­tegségeket, talán megfejti az. örök fiatalság titkát is. s akkor feltámasztva a tete­meket. visszaadhatják a megrendelők életét, egészsé- az Uj istent. Alapjában véve nem Is hamis az okoskodás. Hiszen a természetben sok példa van hogy alacsonyabb és magasabb rendű állatok lecsökkentve életműködései­ket, hibernált állapotban, téli álomban vészelik át a zord időket, s több hőnap elteltével, amikor beköszönt a tavasz, újra helyreáll nor­mális életműködésük. Mi több, arra is van példa, hogy élő szervezetek — nersze nem emberek — al­kalmazkodhatnak a nagy hi­deghez is. és teljesen meg­fagyott állapotban új él“tre kelhetnek. Az alaszkai egye­tem tudományos kutatói ép. oen annak tisztázását tűzték maguk elé: hogvan viselik el a futrinkák (Carabid^el termész“tes és mesterséges körülmények között a meg­fázást. Korábban úgy vélték, hogy a különböző rovarok csak kezdett feilődésl szakaszuk­ban flárva állrootbanl vi­selhetik el a meftftxzu'á't ká­rosodás nélkül. L. K. Müler és miink”tái-cai azonban most hebizonvították. hogv a Pterost’rhus brmdcomis faj tellesen klfePett. télen ösz- szeizvűitatt e<zred«H is elsőse. lik a minusz 35 fokos der­mesztő hideget. Ezek a ro­varok ilyen hőmérsékleten farönkökben. fatönkökben, hibernált állapotban vésze, lik át a telet. Laboratóriu­mi körülmények között azonban még ennél nagyobb igénybevételt is elviseltek. Petiig a kutatók elég ma­gasra állították a túlélés kritériumának mércéjét. A fagy-halálból újra életre kel. tett bogarakat akkor tekin­tették csak túlélőknek, ha irányított, összhangolt tevé­kenységre — például táplál­kozásra. iárkálásra — vol­tak képesek, és négy napon át nem mutatkoztak raituk a bénulás, vagy a szabályta­lan viselkedés jelei. A kitatások során kidé-' rült, hogy* a nyáron össze­gyűjtött rovaregyedek mór mínusz 6,6 fokos hőmérsék­leten elpusztulnak. Ebből nyilvánvaló, hogy a szerve­zet kémiai gyára is átalakul valahogyan az évszakok vál. tozásával. A túlélés szem­pontjából döntő tényezőnek bizonyult a hűtés tempója, sebessége. A 20 foknál na­gyobb óran'-'-'ti hőmérsék­letkülönbség még a téli bo­garak szervezetében is sú- lj7os károkat okozott. Az egyik. 17 téli egyedból álló kísérleti csoport bogarainak 67 százaléka még a mínusz 87 fokos rettenetes fagvot is túlélte — óránként 4 fokos hőmérsékletcsökkentéss“!. A tudományos vizsgálat egyér. telműen megállapította, hogy ezek a rovarok már nem hibernált (túlhűtöttj, hanem ténylegesen fagyott állapot­ban voltak. Az évszakoktól függő fagytfirő képesség nyilván­valóan összefügg a futrin­kák szervezetében lévő fagy­álló anyaggal, a glicerinnel. Az alaszkai kutatók azt is kimutatták hogy nyáron egyáltalán nincs, télen vi­szont a 25 százalékot is el­érheti a glicerin mennyisé­ge a futrinkák szervezeté­ül tárgyalóteremből O'ssz'dá’ni akartak - börtönbe kerí tek Két éve illegálisan el­hagyta az országot Szarka rerenc 33 éves többszörösen büntetett előéletű tiszaeszlá- ri alkalmi munkás és Svéd­országban telepedett le. Ha­marosan ott is meggyűlt a baja a hatóságokkal, s ta­valy ősszel elhatározta, hogy visszatér Magyarországra. Ezt is illegálisan akarta végrehajtani. Másodszor nem sikerült és Mosonmagyaró­várnál elfogták a határőrök. Bíróság elé került és július vétén szabadult büntetésé­be Ezután hazatért Tiszaesz- lárra feleségéhez és hat gyermekéhez. Átmenetileg munkát vállalt, de ez nem tartott sokáig. Közben az eszlári cigány­telepen arról mesélt társai­nak, hogy Svédországban sokkal kevesebbet kell dol­gozni, mint itt. Ez utóbbi megjegyzése kü­lönösen megfogta néhány embernek a képzeletét: Szarka András 26 éves írás- tudatlan segédmunkásét pél­dául. Ö négyszer volt bün­tetve lopás, verekedés, ma­gánlaksértés és garázdaság miatt. Özvegy Tóth Gábomé 50 éves írástudatlan alkalmi munkás háromszor volt bör­tönben. kizárólag lopás miatt, s összesen hat évet töltött zárt intézetben. Budai Bálint 48 éves ugyancsak frástudaltaii alkalmi mun­kás csak egyszer volt bün­tetve lopás miatt. Elhatározták, hogy disszi­dálnak. Csatlakozott hozzájuk Szarka András felesége, Glonczi Miklós 45 éves se­gédmunkás és a fiatalkorú F. Gábor. Szarka Ferenc egy, testvére két, Tóthné pedig négy gyermeket vitt magá­val az útra és így tizenné­gyen szálltak vonatra augusztus 11-én. Celldömölkre utaztak. Egy­napos kóborlás után ismét vonatra szálltak és Szombat­helyre utaztak. Arra igye­keztek, ahol Szarka Ferenc két éve elhagyta az orszá­got. Az utat nehezen talál­ták, több napig kóboroltak, míg végre — a határőrök karjaiba szaladtak. A határőrök őrizetbe is vették az egész társaságot, csak Glonczinak sikerült el­futnia. Másnapra ö is előke­rült. Az együttesen elkövetett tiltott határátlépés kísérlete miatt a nyíregyházi megyei bíróság mondott ítéletet: Szarka Ferencet három év, Szarka Andrást két ét' két hónap, Tóthnét pedig két és fél év szigorított börtönre büntette. A többiek hat hó­naptól két évig terjedő sza­badságvesztéseket kaptak, s a főbűnösöket 2—4 évre a közügyektől is eltiltották. A határra vitt gyermeke­ket állami gondozásba vet­ték. Az ítelet jogerős (ki) ben. De ez a mechanizmus sem egyértelmű. Egyes ro- varlárvák például még ak­kor is elpusztultak nagy hi­degben, ha sok volt a glice­rin szervezetükben. mások viszont glicerin nélkül is túlélték a fagyhalált A gli­cerin szerepe a fagyáilóság mechanizmusában tehát még egyáltalán nem tisztázott. Valami azonban egyértel­műen kiderült a kísérletek­ből: egyetlen futrinkát sem sikerült új életre kelteni, ha egy óránál hosszabb időt töltöttek teljesen megfagyott állapotban. Nagyon kevés a remény, hogy a megfagyasz­tott emberte'emeket sikerül­ne feltámasztani valamikor a betegség nélküli jövőben. Ez aztán katonás! A minap két kiskaloru kö­szöntött be a ke mécséi Új Barázda Tsz elnökéhez. 4: egyik nyíregyházi lakta, .yc alegysége tagjainak képvise­letében érkeztek. — Elnök elvtárs, munkái kérünk. Nem. nem kettőnk­nek, hanem ez alegység min­den tagja részére. A lé­nyeg: sok munka legyer mindegy, milyen nehéz, csal keresni tudjunk vele. Az elnök egy pilíanain meglepődött. A fiúk folytat Iák: — Egyetlen kérésvnl van csupán, hogy a munkt vasárv.ap legyen. Akkor vai ugyanis kimenőnk. A katonaviselt elnök eleső dálkozotl. Kimenő idejár munka? Mégy ■ o sok? Va sárnayt? Szoka. an dolog. / kiskatona ilyenkor mit szó kott csinálni? Sétál, táncé szórakozik, kisérgeti a kis lányt... Vajon mi ütött t fiúkba? Mit akar ez az al egység? A rejtélyre hamar fév- derült. — Azért kérjük a munka, mégpedig a nehezét, amivé keresni is lehet, mert tévé akarunk venni. Az egyik ta nyasi iskolának. Megér ugye elnök elvtárs? A zsold bál erre nem futja. így hé dolgozunk egy sort. Ipari munlcásfiú, tanyc srác, az érettségizett, a ki képzés során emberséget ta nult kiskatona így is bizc nyítani akar. Hogy sikerült-e neki munkát kapni? Igen, sikf rült. Az elnök talált neki bőven elfoglaltságot. Aki Iái ni akarja, mint bizonyít< nak, az vasárnap tanúja U hét Kemecsén. (t v4z elhatározás A fiatal tanár története 12 éve kezdődött. Harmadikos gimnazista volt Jóska, amikor új magyart, nárt kaptak. Vagy tetszett a tanárnak vagy nem, a lénye hogy az első három óráján mindig kihívta felelni. Még az éli alkalommal rendben van, de utána természetesen nan ki szült. A harmadik elégtelen után Jóska elhatározta, hogy legközelebbi órára nan megy, utána pedig jelent, hogy „t nárúrkérem nem tudtam készülni, mert a múlt órán ne voltam jelen”. Bevált. A tanár nem hívta ki Jóskát feleír Ezután minden rendben ment. Egyik óráról hiányzott, a m síkon jelentett. Egyszer aztán megunta a tanár úr a jelentgetést és a mondta: — Ide figyeljen fiatalember! Majd akkor jelentkezz« ha egyszer véletlenül készült. Az egész osztály várakozva nézett a szép nap elé, arr kor az egész órát Jóska feleletével tölthetik. Kíváncsiak ve tak ki unja meg hamarább: a tanár, vagy a tanuló. Jósí győzött. A tanár úr szólt, hogy szeretné a következő ór; hallani a feleletet. Jóska nagylelkűen egyezett bele. Nem is lett volna nagy probléma, mert két nap alt felkészülhetett volna, de elfelejtette. Döntött. Nem várhat meg a magyar órát. A villamoson Jóska megkönnyebbülten felsóhajtott, boldogan nézett végig az utasokon. Hanem, amikor tekint te a pad végéhez ért, hirtelen rosszullét jött rá, ott ült i sággal a kezében a magyartanár. — Hát maga hol járt tegnap fiatalember? — kérdés másnap a tanár. — Tanár úr, kérem, rosszul éreztem magam, és elk redzkedtem. — Nem volt magának az égvilágon semmi baja. De ' gyük fel, hogy valóban beteg volt. És miért ment az álí másra fél tízkor, amikor nyolc óra ötkor és délután két kor megy a vonat? — Tanár úr kérem, nem tudtam, hogy csak akkor me vonat, dadogott Jóska. — Még ezt is elhiszem, pedig már három éve bejáró mondta a tanár. — És miért nem jött vissza, amikor megti ta, nogy csak délután mehet haza? Erre már Jóska nem tudott, válaszolni, csak ennyit: ve tettem. Aztán k'isomfordált a dobogó mellé felelni. Tud hogj- a felelet verssel kezdődik és elkezdte az Uj iste Elég, elég — állította meg a tanár, amikor a kőtél rész végéhez ért Jóska —, nekem csak az kell, amit feladtam. Próbáljon inkább a következő kérdésemre vá szólni: Mit írt Arany János Tóth Árpádnak erről a versér Jóska megpróbált koncentrálni, de semmi nem ju1 eszébe. Tudta, hogy újra egyest kap, mert ezt biztosan aki tanulták, amikor ő nem volt iskolában. Védekezett, hogy nincs a tankönyvben. A tanár úr mégis berajzolt egy ru „kampót”. Dörmögött, dult-fult és elhatározta, hogy a haverok megvereti a tanárt. Legfeljebb kirúgják az iskolából. Az olyan gondolatok is megfordultak a fejében, hogy öngyil lesz Ismételgette magában a szöveget: meghalni, meghal Hatalmas kiáltás rázta meg a tanítás csendjét. — Megvan! — ordított Jóska. — Semmit Semmit c irt Arany János az Uj istenről tanár úr, mert amika vers megjelent, 6 már régen nem élt. Jóska azóta tanári diplomát szerzett és most a régi kólájában tanítja — méghozzá nem is rosszul — a magya Balogh Jó:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom