Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-03 / 229. szám
!9W. októ&er 1 ftELET-M AGYARORSZÁG 5. ©Ma! Fizetés, lakás, étkezés, művelődés Gondoskodás 9 ezer állami gazdasági dolgozóról Javult Mátészalka könyvellátottsága A könyvtárakról tárgyalt a városi tanács vb tészalka a könyvek (besz.rzá( Megjegyzések: Nehéz eldönteui ? Korszerű permetlétornyot, manipulálószínt, kutat építteti gyümölcsöskertjébe a biri Táncsics Termelőszövetkezet. A beruházások nagy részét — többek között a kutat — már két évvel ezelőtt elkészítették. A nagy igyekezet, a töménytelen pénz elköltése azonban úgy tűnik, elsietett, hiábavaló volt. Ugyanis a létesítmények üzemeltetéséhez áram kellett. Áramot viszont egy vitás tízméteres szakasz miatt nem kapnak. A vitatott rész a vasúti sín. Azt kellene eldönteni, hogy a sínpár bal oldaláról a jobb oldalra miként vezessék át az áramot. A döntés a MÁV igazga lóságára tartozik. És ők nem sietik el a dolgot. Hogy a termelőszövetkezetnek százezer forintos veszteségeket o oz a meglévő épületek, bérc idézések és a kút használót-'a! lansága, az úgy tűnik, nem számít, senkit sem zavar. A MÁV — úgy látszik — mielőtt döntene az ügyben alszik rá egyet. De hát ilyen hosszan aludni? A határidő: „azonnal** Ugyancsak a biri Táncsics Termelőszövetkezet problémája. hogy egy százférőhelyes tehénistálló építését határozták el. Az istállót saját erőből építik, házi brigádjukkal. Odáig már eljutottak, hogy a csővázakat felállították. de ezt kényszerpihenő követ.s, ami tart jelenleg is. Ugyanis a TÜZÉP-töl rendelték meg a falazáshoz szükséges szilikáttéglát, sódert. A TUZÉP több. mint két hónap pal ezelőtt a megrendelésre „azonnali” szállítást igazolt vissza. Anyagszállítás azonban eddig még nem történt. Mi történik akkor, ha a ha tát idő nem azonnali? Október 6—18 között kerül sor — hazánkban első ízben — a kanyaró elleni kötelező védőoltásokra. Az egészségügyi miniszter rendelkezése érielmében be kell oltani minden 1968-ban született gyermeket, valamint a 3 évesnél fiatalabbak közül a gyermekkollektívákban gondozottakat, feltéve, hogy fn ég nem estek át kanyarón és nem kaptak korábban védőoltást. (A kanyaró átvésze- 1 se ugyanis védettséget ad.) Az oltást a KÖJÁL-ok irányításával a kijelölt oltó orvosok végzik. A miniszteri utasítás kitér a'-ra, hogy különböző betegs.'gek esetében a gyermekek oltását el kell halasztani. Az Oltásból kimaradtakat — az oltást kizáró ok megszűntével — október 27—november 6 között pótlólag oltják be. Önkéntes jelentkezés alapján ekkor oltják be a védőoltásiján még nem részesült és a betegséget át nem vészelt 3 éven aluli, kollektív gondozásban nem részesülő gyermekeket is. Még egy pútoltás lesz november 9—15 között. Ekkor az előző oltáskor még fel nem használt oltóanyaggal be lehet oltani 3—6 éves gyermekeket is. Az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatása szerint 300 ezer gyermek beoltására elegendő oltóanyagot szereztek be a Szovjetunióból. Ez a Leningrád—16 jelzésű vakcina törzs felhasználásával készült. A rendelkezésre álló meny- nyiség nemcsak a kötelező olSzabolcs-Szatmár megye 13 állami gazdasága állandó jelleggel, éves átlagban 9 ezer dolgozót foglalkoztat, őszi hónapokban (almaszedés idején) a létszám eléri a 14 ezret is. Ennyi ember foglalkoztatása szociális és kulturális helyzetének intézése rengeteg problémával jár. Annái is inkább, mert az üzem nem zárt. szétszórt, így a gyors fejlődésnek objektív akadályai vannak. Azonkívül az állami gazdaságoknak, mint fejlettebb mezőgazdasági szektornak példát kell mutatni a termelőszövetkezeteknek a dolgozók nővér.vei szociális és kulturális igényeinek kielégítésében. Hogyan történik ez? Ezekre a kérdésekre kértünk választ az állami gazdaságok megyei főosztályán Csép Sándor köz- gazdasági ügyintézőtől. Az átlag: 19,5 ezer forint A dolgozók átlagkeresete évről évre növekszik. A közvetlen termelésben résztvevő egy főre jutó kereset az utóbbi három év átlagában 19 ezer 500 forint körül alakult. Megközelíti, bizonyos vonatkozásban túl is szárnyalja, az iparban dolgozók átlagkeresetét. Mivel a dolgozók jövedelme a termelés eredményességének függvénye, jócskán van eltérés. Nem csak egyes gazdaságokban, de gazdaságokon belül és üzemágakban is differenciált a jövedelem. A keresettel kapcsolatban a gazdasági vezetők állandó feladata, hogy a még jobb arányokat kialakítsák, hogy minden üzemagban az anyagi érdekeltségen keresztáshoz, hanem a 3 év alatti egész lakosság beoltásához is elegendő. Az előző évi próbaoltásokon ugyanis már több mint 24 ezer gyermeket beoltottak, azonkívül sok ezer gyermek átesett a betegségen és ezek oltására nincs szükség. A próbaoltások eredményei a szakirodalomban közölt legkedvezőbb adatoknak felélnek meg. A szerológiai vizsgálatok, valamint a megbetegedési számok egyaránt a beoltottak nagyfokú védettségéről tanúskodnak. A több mint 24 ezer beoltott gyermek közül mindössze 10-en betegedtek meg kanyaróban. A szakértők véleménye szerint a rendszeres tömegoltások révén joggal várható, hogy néhány éven belül sikerül jelentősen visszaszorítani ezt a ma még tömeges megbetegedéseket okozó és főleg szövődmények révén veszélyes fertőző gyermekbetegséget. Budapesti kiemelt munkára, kiemelt teljesítménybérrel keresünk kőműveseket, segédmunkásokat, 15 éves kortó! is. kubikosokat, ácsokat, komplett brigádokat is felveszünk Minden héten szabad szombat, állandó budapesti munka. Szállást, különélést, vasúti jegyet, munkaruhát biztosítunk. Jelentkezés: Április 4. Ktsz. 3udapest, Vili., Auróra u. 23. Munkaügy. (HV. 139) tül növekedjék a munkakedv. Ma már természetes, hogy a dolgozó vállalatától, üzemétől többet vár, mint amit a borítékban kap. A mezőgazdasági dolgozóknak is igénye az üzemi étkeztetés, a mosdó, az öltöző, az orvosi ellátás és más egyéb. Az állami gazdaságok e területen az utóbbi időben jelentős elő iehaladást értek el. Nincs olyan gazdaság, ahol ne len ne üzemi konyha. Az utolsc három esztendőben kilen gazdaság épített korszerű, nagy tömegek étkeztetésére szolgáló szép, kényelmes éttermet. A dolgozók 5—6 forint térítésért részesülnek étkeztetésben. Az üzemi étkeztetésnek azonban van egy problémája. A foglalkoztatottaknak csupán kis hányada dolgozik a központ: majorban. közei az étkezdéhez A meleg ételt a határban, vagy a központi teleptől messze eső majorokban is igénylik. Ezért sok gazdaságban bevezették azt a rendszert, hogy kiszállítják az ebédet a távolabb lévő munkahelyekre. Autóbusszal a határba Éveken át probléma volt a munkásszállítás. Különösen az őszi csúcsidőben a betakarításnál jelentett ez a gazdaságok részére néha megoldhatatlannak látszó gondot. Ebben is történt változás. Hosszú vita után engedélyezték, hogy az állami gazdaságok is vásárolhassanak autóbuszt munkásaiknak. Az utóbbi hónapokban 10 gazdaság 15 autóbuszt vásárolt ilyen célra. Ezzel lehetővé vált, hogy a dolgozók zöme naponta hazakerül családjához. Hatása olyan vonatkozásban is jelentős, hogy a dolgozóknak csak kis rész. veszi igénybe a munkásszállókat, így a munkásszállókr; többet lehet költeni, jobl felszerelésekkel kulturáltabbakká válnak. Az állami gazdaságok megbecsülik állandó dolgozóikat, s ez kifejezésre jut abban is, hogy számukra a munkahelyhez közel szolgálati lakásokat építenek. Ma már az állandó dolgozók 8 százaléka lakik ilyen lakásban, s a laTavaly július 16-án vonat- szerencsétlenség történt a kisvárdai vasútállomáson. Az 1710 számú, Budapest és Moszkva között közlekedő nemzetközi gyorsvonat mozdonyvezetője ezen a reggelen — közeledve a kisvárdai állomáshoz — a szokásos módon csökkentette vonatának sebességét. Kétszáz méterről azonban észrevette, hogy a 12. számú váltó nem egyenes ben. hanem kitérőben áll, — tehát eltér az előírottól. A mozdonyvezető hirtelen fölmérte a helyzetet. — látva, hogy a baleset a százkilométeres óránkénti sebesség miatt elkerülhetetlen, — gyorsféket használt, de a váltóig így is csupán óránkénti 63 kilométeresre tudta a vonat sebességét csökkenteni. A helytelen váltóállás miatt a vonat nem a negyedik, ha nem a kocsikkal zsúfolt hatodik vágányra érkezett. Közben azonban — az egyik válkók 80 százaléka fizikai dolgozó. A szolgálatilakás-épí- tés állandó folyamat, s ezt tovább szorgalmazzák. Ország áras. színházt1 bériéi, sportolás 1 a Gondja van minden gaz.'u- ,ágnak arra, hogy dolgozol árezzéit: nem csupán a mun- ka köti oda őket. Ez elsösor- oan abban jut kifejezésre, nogy törődnek a szabad idő hasznos eltöltésável is. Programszerű, hogy a gazdaságom dolgozóit országos utazásra, sőt külföldi kirándulásokra viszik. Az Apagyi Állami Gazdaság például a nyár minden vasárnapján elküldte egy-egy brigádját saját autóbuszával országjáró kirándulásra. Az sem lebecsülendő, hogy a nyíregyházi színháznak állandó vendégei az állami gazdasági dolgozók. A gazdaságok színházbérleteket vásároltak. Törődnek a sporttal is. A fehérgyarmati, bclkányi és a nyírmadai gazdaságok megyei I. osztályú futballcsapatot „patronálnak”. Az eredmények azonban nem jelentik azt, hogy a továbbiakban már nincs tennivaló. Nagy még a fluktuáció. s ez bizonyos mértékig jele annak, hogy nem mindenki találja meg maradéktalanul számításait. Ezen lehet segíteni, még tartósabbá. közvetlenebbé kell tenni a kapcsolatot a dolgozók és a gazdaságok között. Elkészült az Állami Biztosító statisztikája az almáskerteket ért jégkárról. Megyénkben 13 állami gazdaság, 252 termelőszövetkezet és közel 5 ezer egyéni termelő kötött jégkár-biztosítást 1969 évre, almalermésére. Jégverés tekintetében az idei esztendő katasztrofálisnak mondható. A tavalyi évhez viszonyítva nőtt a jégnapok száma, az okozott kár pedig megduplázódott. Tavaly a termelőszövetkezeteknek összesen 31 millió, az állami gazdaságoknak 22 millió forint káruk keletkezett az almát érő jégverés miatt. Ez évben az állami gazdaságok 9 ezer hold termő gyümölcsöséből 4 tóban — surolódott a tolatást végző teherkocsikkal. A baleset következtében számos kocsi kisiklott, vagy elborult. Két ember súlyosan megsérült, egy pedig könnyebben. A kár — a vasúti kocsikban, a pályatestben és berendezésekben — csaknem kétmillió forint. Több, mint egy évig tartó bírói vizsgálat után tett. pontot a felelősség kérdését vizs gáló ügyre a nyíregyházi megyei bíróság. Az ítéletben megállapította: a baleset Pataki János 36 éves anarcsi lakos és Grunda László 39 éves ajaki lakos gondatlansá ga miatt következett be. Pataki 12 éve dolgozott a vasútnál, legutóbb vonatme- nesztó térfelvigyázóként. Munkájával általában elégedettek voltak, még inkább azonban a váltóőr Grunda Lászlóéval, aki nemre., kiváló dolgozói címet is kapott. Pataki feladatai közé tartoA várossá fejlődött Mátészalka könyvtárainak helyzetével, az anyagi és technikai feltételek javításával foglalkozott október 2-i ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsága. Megállapították hogy az utóbbi egy évben tovább javult Mátészalka könyvellátottsága: a könyv- állomány 32 ezer kötetről csaknem 35 ezerre, az egy lakosra jutó könvvszám 2.8-ről 3,1-re emelkedett. Pozitív az is. hogy a könyvek negyven százaléka szakirodalom, ugyanennyi a szépirodalom és 20 százaiékot tesznek ki a gyermek- és Ifjúsági témájú müvek. Két év alatt 200 ezer forint értékű könyvvel gyarapodott a mátészalkai könyvtárak állománya. A kötetek számának növekedésével arányosan fejlődött a könyvforgalom. Mátészalka minden lakosára 8, s minden olvasójára 35 kölcsönzött kötet jut. ami országos viszonylatban is jó eredmény, öt százalékkal jobb az olvasottság: a megyei átlagnál a lakosság 23,4 százaléka állandó olvasója a könyvtárnak. örvendetes, hogy általában növekedett a mai magyar és külföldi szocialista tendenciájú művek iránti igény, ami a könyvtárak hatékonyságát, ízlésformáló szerepét bizonyítja. Az Országos Széchényi Könyvtár és a Könyvtártudományi és Módszertani Központ felmérése alapján Máezer 800 hold szenvedett kárt. A kár összege 34 millió. A termelőszövetkezetek kezelésében lévő gyümölcsösöknél összesen 34 ezer 200 holdat ért jégverés (a szám azért ilyen nagy, mert egyes területeket kétszer, háromszor elverte a jég). A tsz-gyümöl- csösökben okozott kár 92 millió 394 ezer forint. Megduplázódott az egyéni, illetve a háztáji gazdaságokban termelt almánál is a jégkár. Csupán a fehérgyarmati járásban 1400 termelő kapott kártérítést. Az egyénieknek kifizetésre kerülő kártérítés 10 millió forinton felül van. A jég szakaszosan egyes gazdaságokban és termelőszözott, hogy az érkező és induló vonatok zavartalan közlekedését biztosítsa, s ebben segítettek neki beosztottjai, a két váltóőr. A balesetet megelőző este léptek mindketten szolgálatba, ami reggel hétkor telt volna le. Ezalatt számos vonat érkezését és indítását végezték, de — az igazság kedvéért tegyük hozzá, — igen nehéz körülmények között. Ekkor folyt ugyanis a kisvárdai állomáson a villamosítás és a vágányfelújítás, de emellett a forgalom zavartalanságáról is gondoskodni kellett. A váltó téves állítása egyrészt Grunda László lelkén szárad. Ismerte az utasítást, végre kellett volna hajtania. Ö azonban ehelyett egy tolatásnál segédkezett — utasítás nélkül! — később pedig egy közeli váltó tisztításába kezdett. Látta, hogy a váltó kitérőben áll, tudta, hogy neki egyenesbe kellene állítani. sét, a beiratkozott olvas >kj n kölcsönzött kötete számát tekintve több 25—28 ezer I i- cosú települést is megelőz. Probléma . ion ján a jáiási könyvtár nagy zsúfoltsága és a letéti könyvtárak mostoha helyzete. A közelmúlt években korszc úsi telték a járási könyvtárai és a Dózsa György úton létrehozlak egy fiók- könyvtárat 40 ezer forintos költséggel. Mindez kedvezően ■untot- a könyvtári ellátóit» súgón. Sajnos azonban a korszerűsítés nem növelte az alapterületit, n.a is ugyanaz a 135 n úgyzc Imétereres helyiség iü ren ielkezésre 30 ezer kötet elhelyezésére, mint 0-ba i. amikor mindössze o ezer kötet könyvük volt. Megoldatlan az újtelepi fiók- önyvtúr elhelyezése is, a saknem 5 ezer kötet egy alig 15 négyzetméteres helyiségben van, helyben olvasási lehetőség nincs. Viszonylag jó a Dózsa György úti könyvtár helyzete, azonban nagyobb könyvállomány elhelyezésére és legalább 10 olvasóhely kialakítására nincs lehetőség. A városi tanács végrehajtó bizottsága reálisan elemezte a gyors ütemben fejlődő Mátészalka könyvtári helyzetét, az iparosítással, a városiasodással összefüggő kultúrák s feladatokat. Határozatot fogadtak el annak érdekében, hogy a könyvtárak lépést tudjanak tartani a gazdasági és társadalmi fejlődéssel, az újabb igények kielégítésében. vetkezetekben igen magas kárt okozott. A Nyírmadai Állami Gazdaságban (a gazdaság az új biztosítási rendszerben minőségi és meny- nyiségi kárbizlosítást kötött), a jég okozta kár 10 millió forinton felül van. A biri Táncsics Termelőszövetkezetben 2 millió 300 ezer, a nyírkara- szi Május 1 Termelőszövetkezetben több mint 5 millió forint értékű almát pusztított ei a jég. Természetesen a jég nem csupán a gyümölcsösökben tett kárt, a kapásnövényekben is óriási pusztítást végzett, ennek felmérése és összesítése most van folyamatban. lezárni és a kulcsot bevinni Patakihoz, — nem így történt A balesetet azonban elháríthatta volna Pataki is. ha nem szegi meg az egyik vasúti utasítást. Nem győződött meg róla, hogy lezárták-e a váltót (a kulcstáblázatról ezt köny- nyen megtehette volna), s így jelzett szabad utat a gyorsvonatnak. Csupán a negyedik vágányon folytatott tolatást állította le. Ezután érkezett a vonat a negyedik helyett a hatodik vágányra, s valóságos csoda, hogy tömegkatasztrófa nem keletkezett. A bíróság a két ember közül Pataki Jánosnak, mint forgalomirányító dolgozónak a felelősségét találta súlyosabbnak. s ezért őt két és fél év szabadságvesztésre büntette, továbbá kötelezte húszezer forint kártérítés megfizetésére. Grunda Lászlót a bíróság nyolc hónap szabadságvesztésre büntette, tekintve azonban az enyhítő körülményeket, e büntetés végrehajtását három év próbaidőre feltételesen felfüggesztette. Köteles azonban Grunda is ötezer forint kártérítést megfizetni. Az Ítélet jogerős. k. L, Seres Ernő Október 6-án kezdődnek a kanyaró elleni kötelező védőoltások A tárgyalóteremből Ki ©kozta a gyorsvonat kisvárdai balesetét? A. B Nagy kárt okozott a jégverés az idén a megye gyümölcsöseiben
