Kelet-Magyarország, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-10 / 80. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKl AZ MSZMP SZABOLCS-SZA TMÁR MEGYE/ BIZOTTSÁGA XXVI. ÉVFOLYAM. 80. SZÁM ARA: 70 FILIP« MEGYEI TANÁCS LAPJA 1969 Április 10, csütörtök LAPUNK TARTALMÁBÓL* Az állam és a szövetkezetek (3. oldal) A jogról mindenkinek (4. oldal) Olvasóink leveleiből (5. oldal) Sportjelentéseink (5. oldal) Április 11— 12-re összehívták a szocialista brigádvezetik harmadik országos tanácskozását Megnyílt a KGST Végrehajtó Bizottságának moszkvai ülése Korszerűség; jó minőség A termék minősége a munka hatékonyságának és az életszínvonal alakulásának egyik fontos tényezője. Egy termék élettartamának 10 százalékos növelése — hatá­sát tekintve — hasonló ará­nyú terxnelékenységemlés- sel, illetve árszínvonal csök­kentéssel azonos értékű. Gaz- dasagilag még az is kifizető­dő, ha mondjuk a bérköltsé­gek 10 százalékos növekedé­sével érik el az említett 10 százalékos élettartam hosz- szabbodásait. Sőt, a vevő is hajlandó megfizetni az ilyen minőséget javító többletrá­fordítást. Példánkban 10 szá­zalékkal kap „többet”, miköz­ben a termék önköltsége, s ára legfeljebb fél, egy száza­lékkal növekedhet. Ma még gyakran az ez­zel ellentétes mlnőségron- tásnak lehetünk tanúi. Ha a munkás -— tegyük fel — „rá­ver”, s az előirt műszaki- technologiai gondosság ro- \ ására például 10 százalék­kal termel többet, hasonló arányban növekszik a kere­seté. Ha, ezt teszik gyári mé­retekben, növekszik á for­galom, a nyereség, á vezetők prémiuma. Rövid távon te­hát jól jár az egész kollektí­va, noha a „lazítással” nem­csak saját munkájukat de­valválják, hanem egyúttal e felhasznait anyagokat, be­rendezéseket is leértékelik. Hosszabb távon- azonban mindez visszaüthet. Vagy úgy, hogy a minósegróntás társadalmi méretekben a nagyobb keresetek tényleges vásárlóértékét csökkenti, vagy úgy, hogy a minőség­rontó lelepleződik és elszi­getelődik a vásárlók köré­ben, s termékei eladhatat­lanná válnak. A reform, a piac, a. ver­seny szerepének növelésével tulajdonképpen reálissá teszi ezt az utóbbi társadalmi kont rollt. Az ehhez szükséges feltételek azonban nem ala­kulnak ki egyszerre. A piaci egyensúly hiánya, a kínála­tot meghaladó kereslet átme­netileg táplálhatja a minö- segrontást. Mert megveszik a rosszat is, ha nincs más. Ezért fordulhat elő, hogy több mint egy esztendővel a reform be­vezetése után változatlanok a panaszok a cipók minőségé­re, sőt, újkeletű jogos kifo­gások is érnek bizonyos bútorokat, textilféléket. A fogyasztó abszolút védettsé­gét minden, minőségi panasz megszüntetését persze az új mechanizmustól később sem várhatjuk. Az viszont kétségtelen, hogy a munka hatékonyságának, s ezen be­lül a minőség javításának, a termék tartósságának komp­lex értékelésére a rugalmas árrendszer, a tárgyilagos fo­gyasztói elismerés, vagy bí­rálat alkalmasabb, mint a szinte kizárólag mennyiségi feladatokra szorítkozó egy­szeri tervutasítás. Bizonyos eredményekkel, a minőség érzékelhető javulá­sával elsősorban ott talál­kozhatunk, ahol már jóval a reform bevezetése előtt fel­ismerték mindezek szerepét, fontosságát. így például a hazai háztartási hűtőszekré­nyek a kivitelt, a műszaki megoldást, az üzembizton­ságot tekintve egyaránt áll­ják a versenyt az importtal. A Lehel-család nyolc tagja kapható, s így minden vásár­ló talál köztük igényének, anyagi helyzetének megfele­lőt. Nem véletlen, hogy a hűtő­A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bi­zottsága április 11—12-én ren­dezi meg a szocialista brigád­Szerdán ülésit tartott a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen megtárgyalták a vb szakigazgatási szerveinél fo­lyó személyiét! munkáról szóló előterjesztést,, tájékozta­tó hangzott el .az. ismeretter­jesztésről, és előkészítették a legközelebbi tanácsülést. A városi tanácsot április 28 ára hívták össze. A tanácsülés napirendjén szerepel a múlt évi mezőgazdasági termelés­ről, a tsz-ek és tszcs-ék gaz gazdasági helyzetéről, a költ­ségvetés végrehajtásáról szó­ló jelentés megvitatása. Fog­lalkozik a tanács a családi események társadalmi meg­ünneplésével, a tisztasági mozgalommal. Ami a város területén fo­lyó ismeretterjesztést illeti, megállapították, hogy ez a tevékenység mind tartalmát, mind formáját tekintve to­vább bővül, örvendetes je­lenség hogy e munka egyre inkább kiterjed a tanyai la­kosságra is. Az előadások és látogatók számának emelke­dése arra enged következtet­ni, hogy az ismeretszerzések iránti érdeklődés tpvábbra is nagy, s a szervek igyekeznek az igényeket kielégíteni. Tavaly a városban és kül­területein 940 ismeretterjesztő előadást tartottak 62 000 hall­gató előtt Ma már az isme­retterjeszt ő tevékenység szer­ves része a kiállítás is, amelynek egesz sorát rendez­ték a múlt évben, s ezeknek jelentős része a településekre is eljutott. Többek között a Tanácsköztársaság c. vándor­kiállítást 15 településen mu­tatták be. Ma már a tanyavi tágban sem ritka esemény az író-olvaso találkozó, a film- és könyvankét. Űjabb formá­ja az ismeretek nyújtásának az írásos propagandaanyag. A városi tanács vb. művelődé­si osztályának gondozásában szekrények garanciális idejét az első között emelték fel két évre. £>e az sem véletlen, hogy tavaly óta az olajkály hákat, a televízió-, a rádióké­szülékeket, a villamos ház­tartási berendezéseket is két éves garanciával árusítják. A garanciális idők soroza­tos emelése, nem volt válla­lati szempontból költséges és kockázatos vállalkozás, mi­vezetők 3. országos tanácsko­zását az Építők Szakszerveze­te Székházanak kongresszusi termében. A tanácskozás na­pirendje: beszámoló a szocia­lista brigádmozgalom helyze­az utóbbi időben hét-nyolc kiadvány látott napvilágot, amelynek egy része bemutat­ja a forradalmi mozgalmak kialakulását a megyében és városban, a szocialista törek­vések és nemzeti haladás összekapcsolódását. Kiadvány foglalkozik a családi és tár­sadalmi ünnepekkel, a szov­jet irodalommal, készül a nyíregyházi művészeti hetek programja. Regi igényt elégí­tenek ki azzal, hogy ez év elejetöl rendszeresen megje­lenik a havi műsorkalauz, amelynek segítségével a la­kosság egy hónappal előre el­Jó eredménnyel fejezték be az év első negyedét a Kisiparosok Országos Szövet­ségének Szabolcs-Szatmár me­gyei szervezeténél. A negyed­év utolsó hónapjában, hosz- szú szünet után, ismét ritka szakmákban kértek működé­si engedélyeket: kovácsmes­terekkel gyarapodott az el­látatlan területeken a kisipa­rosok száma, így ezzel együtt már 66-ot tartanak nyilván a megyében. Márciusban összesen negy­ven iparengedélyt adtak ki a tanácsok. Legtöbben kőmű­ves engedélyt kértek, vala­mennyi vidéken. A kedvező számok mellett problémát csak az jelent, hogy az utóbbi időben csökkent azoknak a száma, akik mestervizsgával rendelkeznek. Inkább szak­munkások kérnek működési engedélyt, ami ugyan csök­kenti az ellátatlan területek számát, de rontja a munka minőséget is. Kedvezően alakul a kevés­be divatos szakmákban is a ve! hatásos intézkedések történtek a minőség javítá­sára, az üzembiztonság, az élettartam fokozására. A ve­vők bizalmát és a gyártók felelősségét ez az intézkedés mégis nagymértékben nö­velte. A feladat bonyolultságá­nak megfelelően helyes, ha minden vállalat kialakítja a maga hosszútávú minőséggel téről, a további feladatokról. Előadó: Gáspár Sándor, a szaktanács főtitkára. Korrefe­rátumot tart: Méhes Lajos, a KISZ KB első titkára. határozhatja, milyen rendez vényeken kíván részt venni. A végrehajtó bizottság uta­sította a művelődésügyi osz­tály vezetőjét, hogy keressék a lehetőséget az üzemi isme­retterjesztés lehetőségeinek bővítésére, s már most kezd­jék meg az előkészületeket hazánk felszabadulásának 25., Lenin születésének .100. év­fordulója megünneplésére. A vb-határozat szerint — az ér­deklődésnek megfelelően — növelni kell a könyvtárakban az ismeretterjesztő müvek arányát. kiadott iparengedélyek szá­ma. Legutóbb egy hónap alatt három villanyszerelő, három női szabó kért műkö­dési engedélyt. Ebben az esz­tendőben emelni akarják az exportra dolgozók számát is. Eddig csak egy kisiparos kö­tött munkaszerződés^ a Kis­ipari Exportra Termeltető Vállalattal és tehei'gépkocsi- alkatrészeket szállít külföld­re a megyéből. A legfrissebb adatok sze­rint csökkent az ellátatlan területek száma. Már „csak” 3—400 új kisiparosra lenne szükség ahhoz, hogy egyes szakmákban elháríthassák az elöregedés veszélyét. Különö­sen nagyarányú az elörege­dés a megyében a bognár, a kocsigyártó, a kovács, a ci­pész és a fodrász szakmák­ban. A KIOSZ elképzelései szerint a következő években tőképpen ezekre a szakmákra helyezik a fő súlyt és a hiányzó 3—400 engedélyt ezekre a szakmákra tervezik kiadni. kapcsolatos politikáját Átfogó jellegű minőség- fejlesztő program kidolgozá­sára van szükség minden vál­lalatnál. de különösen azok­ban az ágazatokban, ahol ma még sok a jogos minőségi panasz és kifogás. A textil- és ruházati iparban azt most már a piaci viszonyok is sür­getően megkövetelik. Sok könnyűipari üzem küzd az Moszkva, (TASZSZ): A szovjet fővárosban szer­dán megnyílt a KGST Vég­rehajtó Bizottságának kétha- vonként megrendezésre kerü­lő ülése, amelyen a szocia­lista országok kormányfőinek helyettesei vesznek részt. A napirenden az átváltható rubelekben történő sokoldalú elszámolások rendezésével és a nemzetközi gazdasági együttműködési bank tevé­kenységének fejlesztésével kapcsolatos kérdések szere­pelnek. Megvitatják azokat a munkálatokat is, amelyeket az érdekelt országok és a KGST szervei folytatnak a nemzet­közi összehasonlítások, a sta­tisztikai módszerek, valamint a gazdasági fejlődést és a Szerdán reggél a Gellért- szállóban megkezdődött a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának kétnapos ülé­se, amelyen a zárszámadások tükrében értékelik á terihelö- szövetkezeti gazdálkodás ta­valyi eredményeit, s megjelö­lik a tsz-mozgalom fejleszté­se szempontjából legfonto­sabbnak ítélt tennivalókat. Szabó István, a TOT elnöke a részletes írásos előterjesztést szóban kiegészítve felhívta a figyelmet a termelőszövetke­zeti mozgalom időszerű kér­déseire, feladataira. A TOT a beszámoló és a vita alapján kialakított állás- foglalásában örömmel állapít­ja meg, hogy a termelőszövet­kezetek 1968-ban teljesítették feladataikat. A kialakult ér­dekeltség rendszer a tsz-eket megfelelően mozgósította a központi népgazdasági érde­kek érvényesülésére. A szö­vetkezetek többsége tudott élni a megnövekedett önálló­sággal, s öntevékeny, szorgal­mas munkával mérsékelte az aszály temiéscsökkentő ha tását. Kedvező jelenségnek tartja a tanács azt is, hogy csökkent a merleghiányos, a rendezetlen pénzügyi, gazda­sági körülmények között mű­ködő termelőszövetkezetek száma, A szövetkezetek egy része azonban még nem hasz­nálta ki eléggé a reform adta lehetőségeket, fejlesztési cél­kitűzéseik megalapozatlanok, némelyiküknél túlzott teher­vállalás tapasztalható. Kívá­natosnak tartja, , a tanács, hogy a termelőszövetkezetek a helyi adottságok kihaszná­lása érdekében rugalmasab­ban változtassanak termelés- szerkezetükön, tegyenek to­vábbi lépeseket termelésük szakosítására. idén értékesítési gondokkal, s ez arra kényszeríti őket, hogy jobban figyeljenek a fo­gyasztói igényekre A gondos, lelkiismeretes munkától, a korszerűségtől függ mindin­kább a vállalatok léte, meg­élhetése. S ez a gazdasági kényszer az óhajnál is, a pa­rancsnál is hatásosabb haj­tóerő. <*. 3.) KGST-n belüli együttműkö­dést jellemző mutatószámok egységesítése terén. Az erről szóló beszámolót a KGST sta­tisztikai állandó bizottsága terjeszti elő. A végrehajtó bizottság ülé- sén részt vesz Tano Colov (Bulgária), Frantisek Hamouz (Csehszlovákia), Piotr Jero* szewicz (Lengyelország), Ats ró Antal (Magyarország)* Damdingijn Gombozsao (Mongólia), Gerhard Weiss (NDK), Gheorghe Radulescu (Románia), és Mihail Le- szecsko (Szovjetunió). A KGST és Jugoszlávia között létrejött megállapodás érteb méhen részt vesz az ülésen a jugoszláv kormány képvisel lője is. A TOT javasolja a korsze- rü szarvasmarha és sértésié* róhelyek építésének fokozását. Egyre inkább szükségesnek tartja a kisebb anyagi lehető­ségekkel rendelkező gazdasá* gok összefogását a hagy be* nullázások megvalósítására. Ugyanaltkor felhívja a tsz-ek figyelmét a szálas és tömegta- karmánytermelés növelésére, a rétek és a legelők javításá­ra, hasznosítására. Javasolja a termelőszövetkezetekkel kap­csolatban álló vállalatok he­lyi egységei önállóságának fokozását; a mezőgazdasági termékek értékesítésében, a termeloeszközellátasban a többcsatornás rendszer kiala­kulását gátló körülmények el­hárítását; a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkez - lek helyzetének javítását, i - niogatásanak továbbfejleszt set. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa több konk­rét javaslatot tesz az illetékes állami szerveknek, a szarvas­marha-tenyésztés fejlesztésé­nek további anyagi ösztönzé­sére. A TOT ma folytatja ülését. Ifivezelők országos koníerenciáfa 11 A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága és a Magyar Úttö­rők Szövetségének országos elnöksége április 9—11 kö­zött Debrecenben rendezi meg az 1. országos ifi vezető-kon­ferenciát. A szerdán megkez­dődött tanácskozáson az or­szág minden járásj és városi úttörőelnökségének küidö'.te részt vesz. Az ifi vezetők né­pes táborát pedig 200 KISZ- íiatal képviseli. A konferen­cián Szabó Ferenc, a Magy ar Űttörőszövetség országos el­nökségének főtitkára tartott beszámolót. A debreceni tanácskozáson részt vesz a Magvarori-zágón tartózkodó háromtagú fran­cia úttörőküldöttség is — élén Henri Víarával, a Francia Űttörőszövetség titkárával. Tovább bővült az ismeretterjesztés ÜLÉST TARTOTT A VÁROSI TANÁCS VB (hsj) (hódi) Újabb iparengedélyek az ellátatlan területek szolgáltatásainak javítására Ülést tartott a TOT

Next

/
Oldalképek
Tartalom