Kelet-Magyarország, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-20 / 89. szám

fS6$ SprfTis St Miért vannak népi ülnökök Irta: Bálint Károly, a megyei bíróság elnöke KEtET-MASYARORSZAfl t «IW „Javíthatatlan" nyíregyházi álmodozók Gyárváros a Derkowiis úton PÁRTÉLET: így is lehet A BÍRÓSÁGOKNÁL 1950. óta elsőfokon az ítélkezésben népi ülnökök is részt vesz­nek. A népi ülnökök életta­pasztalatukkal, gazdasági, he­lyi ismereteikkel, emberi hozzáállásukkal sokat segíte­nek a bíróságoknak abban, hogy helyes, a változó élet­nek megfelelő ítéleteket hoz­zanak. A népi ülnökök mű­ködése hozzásegít ahhoz is, hogy az ítéletek hozatalánál figyelembe vegyék a dönté­sek társadalmi kihatásait is. A népi ülnökök feladatai két részből állanak. Az egyik az, amikor ténylegesen részt vesznek a bíróságok munká­jában. A bíróságok ítélkezé­sében való részvétel formál­ja a népi ülnökök tudatát, hozzásegítette őket ahhoz, hogy az egyes esetekben ne csak az egyes emberi sorso­kat lássák, hanem az azok­ban megnyilvánuló társadal­mi jelenségeket is. A fejlődés abban mutatkozik meg, hogy az egyéni sorsok, érdekek mellett figyelembe veszik a —- döntések meghozatalánál — a társadalmi érdekeket is. A népi ülnökök munkájában bekövetkezett fejlődést és ennek elismerését mutatja az, hogy a népi ülnökök ma már a bírósági tanácsvezetők hatáskörébe tartozó egyes feladatokat is ellátnak. A FELADAT másik részét, ami semmivel sem kisebb értékű és jelentőségű, mint az első, a népi ülnökök ak­kor végzik, amikor a bírósá­gi működésük során szerzett tapasztalataikat, élményeiket, meglátásaikat tovább adják környezetüknek, munkatár­saiknak, családi, ismeretségi körüknek. Ez általában kö­tetlen formában, a minden­napi érintkezés során törté­nik. Ezenkívül azonban a népi ülnök köteles beszámol­ni a bírósági működésről, az ott szerzett tapasztalatairól el­sősorban azoknak, akik ül­nöknek jelölték. A népi ülnököknek a bíró­ságoknál való működése az igazságszolgáltatás legszéle­sebb körű demokratizálását jelenti. Ez a legszélesebb de­mokratizmus egyre inkább fejlesztette, majd megvalósí­totta és biztosította a szocia­lista törvényesség érvényesü­lését A demokratizálódás azt ss jelenti, hogy egyre na­gyobb számban vannak olyan dolgozók, akik részt vettek, ▼agy részt vesznek bíróságok ítélkezési munkájában. A DEMOKRATIZMUS kö­veteli meg azt, hogy a népi ülnököket időnként újravá­lasszák, s ezzel lehetőség nyíljon arra, hogy olyan dol­gozók is részt vehessenek a bíróság munkájában, s ott tapasztalataikat értékesíthes­sék, újabb tapasztalatokra te­hessenek szert, akiknek erre még nem nyílt lehetősége. Ezért az ülnököket három- évenként újraválasztják. Az 1966-ban megválasztott népi ülnökök megbízatása ez év június 30-án lejár. A népköz­Európa számos országából kapott levelet, gratulációt, apró ajándékot az együttes. Csiki Júlia művészeti vezető és koreográfus külön dosz- sziéban őrzi a Szovjetunió­ból, Svájcból, Dániából, Nyu- gat-Németországból, és még több országból küldött leve­leket. Két éve, amikor a ma­gyar televízióban is szerepel­tek, az ország minden tájá­ról érkeztek a meghívások. A mátészalkai földműves­szövetkezeti cigányegyüttes bejárta az országot. Számos fellépésük volt a fővárosban, a Balaton mellett Voltak Lengyelországban, szóba Ke rült nyugat-európai és a szov jet turné is. A harmincöt ta gú együttes a Nyírség és a társaság Elnöki Tanácsa úgy határozott, hogy a járásbíró­ságok és a megyei bíróság népi ülnökeit 1969. május 16. és június 30. napja között, a járási tanácsok és a megyei tanács 3 évre megválasztja. Népi ülnök minden olyan büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet akinek vá­lasztójoga van és 23. életévét betöltötte. Ezeknek a feltéte­leknek a dolgozók túlnyomó többsége megfelel. A bírósá­gok működése azonban úgy a társadalom, mint az egyén szempontjából igen fontos. A szocialista törvényesség a szocializmus teljes felépítésé­nek egyik módszere. A szo­cialista törvényesség akkor érvényesülhet maradéktala­nul, ha a bíróságok jól mű­ködnek, ennek pedig előfel­tétele, hogy arra alkalmas dolgozókat válasszanak meg népi ülnöknek. A népi ülnö­köt az ítélkezés során ugyan­azok a jogok illetik meg, mint a szakbírót. Ez igen je­lentőssé teszi a népi ülnökök szerepét és felelősségét is. A bírói székbe csak politikai­lag megbízható, a szocializ­mus ügye _ iránt odaadó, ön­tudatos, határozott állásfog- lalású dolgozó kerülhet. Ezenkívül erkölcsileg fedd­hetetlennek kell lennie, — kell, hogy a munkatársai megbecsüljék és megfelelő élettapasztalattal rendelkez­zen. Tekintélyt csak a mun­kában élenjárás, a példamu­tató magatartás ad. A TANÁCSOK a megye területén 900 ülnököt válasz­tanak. A jelölő gyűlések részt­vevőinek saját maguk és a dolgozótársaik érdekében ügyelniük kell arra, hogy a jelöltek ezeknek a követel­ményeknek megfeleljenek. Ennek kell lenni az irányadó szempontnak, nem pedig annak, hogy ki, milyen köny- nyen nélkülözhető a munka­helyén. A munkahelyek ve­zetőinek is meg kell érteniük a népi ülnöki intézmény je­lentőségét, s elő kell segíte­niük a legjobb, legalkalma­sabb dolgozóik jelölését, meg­választását A bírósági munka színvo­nalának a biztosítása szük­ségessé teszi, hogy a népi ül­nökök ne cserélődjenek ki egészükben. Ezért azokat, akik mint népi ülnökök is jó munkát végeztek, jó ered­ményeket értek el, helyes & szükséges újrajelölni, s újra­választani. A jó munka elis­merését is jelenti az újraje- lölés. Ezeket kell a dolgozók­nak szem előtt tartani, ami­kor a jelölő gyűléseken bizal­mukat nyilvánítják dolgozó­társuk iránt azzal, hogy népi ülnöknek jelölik. A tanácstagoknak is ha­sonló lelkiismeretességgel kell majd dönteniük a választás alkalmával, hogy valóban olyan ülnökök kerüljenek a bíróságokhoz, akik feladatai­kat jól ellátják és segítik a bíróság jogalkalmazási mun­kája színvonalának emelését. környék eredeti cigánytánc- motívumait dolgozta fel. Mű­soruk érdekessége, hogy a csoportos táncokat tanulják, a szólótáncosok „improvizál­nak”, vagyis minden előadá­son újabb rögtönzéssel, kife­jező motívumokkal gazdagít­ják előadásukat, Ősi motívu­mok ötvöződnek friss, ele­ven színpadi kavalkáddá. Ezért keresik fel őket a szomszédos országokból épp úgy, mint az USA-ból. A meghívások egyre szaporod­nak, szaporodnak... — Sajnos le kell mondani a meghívásokat — teszi az asztalra az együttes fellépé­seit megörökítő dossziét az együttes vezetője, Vékony Miklós, a Mátészalka és Vi­Teherkocsik, kisautók és dömperek centizik egymást a szűk Derkovits utcán. A lá­nyok — elegánsan, körömci­pőben — leszorulnak a sárba. Most csengették le a délelőtti műszakot, s a friss, a délutáni már elfoglalta helyét a gyár­ban. Kezdés — ősi módszerrel UNIVERSIL az üzem ne­ve, vagyis univerzális szili- kátipar. A kapuban a portás néni azt mondja: nagy reményű ez a gyár. Minden évben, min­den hónapban nagyobb. Itt máris jó dolgozni. Azután be­kísér a műszaki vezetőhöz. Fiatal, barna, harminchat­éves. Kolonits József mégis úgy véli. az öregekhez tarto­zik. Mert itt az átlagos élet­kor csupán 24 év. — Hat éve kezdődött. Az országban hiány volt labora­tóriumi üvegből. Debrecen­nel próbálkoztak, de ott vajú­dott. És a megye vezetői meg­próbálták. Egy ócska kis épületben, a 13-as Autójavító volt műhe­lyében. Összesen öt emberrel. Kettő értett hozzá, Debrecen­ből csalták át, technikusolt. — A legősibb módszerekkel. Benzinlámpával hajlították az üveget Kémcsöveket centri­fugacsöveket szemkenőpál­cát... Ö is nagyon merész vállal­kozásnak tartja így utólag. Üvegipar Nyíregyházán? Se hagyomány, se szakember, se gyakorlat Hányán mosolyog­tak, s legjobb esetben kétked­tek. De 68 őszén, amikor a Jókai téren ez az üzem is be­mutatta termékeit — s csinos, formaruhás lányok kalauzol­ták a vendégeket a legízlése­sebb pavilonban — már meg­tört a jég Egycsapásra elis­merés. Tele a vitrin az üzem ter­mékeivel. S ami nem fért, a folyosó vitrinjébe szorult. Mert most már alig tudják a termékek számát: 200—300? És a színvonal? Nagy mennyi­ségű export mérőlombikból, desztilláló készülékekből. 5-ből 300 fő Persze, az öt emberből 300 lett csak az üvegtechnikában. Az üzemvezető Debrecenből, az atomkutatóból jött, a többi viszont innen a városból. A háztartásokból, az általános iskolából és a gimnáziumok padjaiból, „ötven már szak­munkás, itt nevelődött ná­lunk. Most is hetven ipari ta­nulónk készül a szakmára.” Sok a tizenéves. — Van velük gond? — A garnitúra nagyon jó. A betanítottak egyszerűbb munkát végeznek, de van köztük sok nagyon jó munka­déke Általános Fogyasztási Szövetkezet titkárságának ve­zetője. Mi történt a babérok után? Miért nem hallunk jó másfél éve az együttesről? Ezekre kerestük a választ a helyszí­nen, Mátészalkán. S ekkor tették élénk a meghívásokat tartalmazó dossziét, amely még inkább sürgetővé tette a válaszokat. Miért kell eluta­sítani a rangos meghíváso­kat? „Fásultság fáradtság” — tapasztalható a táncosok­nál. „Nem könnyű megszer­vezni a napi munkát, hogy teljesek legyenek a próbák, sokfelé dolgoznak...” „Fél évig beteg volt Csiki Júlia,..” „Bajok vannak a fegyelem­mel, az égyüttes néhány tag­jának magaviseleté, kilengé­ero. Érettségi után jönnek a lányok. Lámpaniűhely. Fehér köpe­nyes asszonyok, lányok, ba­bos, s tarka hátrakötött ken­dőkben. Mint egy végtelenül tiszta laboratórium. Nagy a meleg, sistereg a földgázpisz­toly lámpája. Itt kez­dődik minden. Sima csöveket peremeznek, mérőhengert forgatnak a tűzben. Egy mű­szak 100—120 darab. Végte­len türelem, precizitás. Egy szőke lány. Szurokcsák Zsuzsa. A konzervgyárban, s előtte az almatárolóban dol­gozott, de nem kapott csak idénymunkát. Itt állandót. Havi kereset 1500. „Elége­dett?” — Igen, csak nagy a meleg és a zaj. Kolonits József válaszol: a meleget is, a zajt is megold­ják. Hangtalan gázpisztolyt rendeltek. De addig is van vé­dőital. s csak negyven óra a heti munkaidő. Alii a háztartásból jött A csiszolóban már gép se­gíthet. Jó masina, az NDK- bői. A vágóban egy barna asszonyka. Szmolkáné. Gya­korlott mozdulatokkal szabja egyformára a nyersanyagot. Három gyereke van. öt éve jött ide. A háztartásból. „Az első munkahelyem. És remé­lem az utolsó... Szeretem ezt a munkát S bár mindig ugyanaz, nekem nem unal­mas. Szeretem...” Férje is új gyárban dolgo­zik. a HAFE-nál. Kell a pénz a gyerekekre. Az új tanműhelyt mutat­ják. Még festékszagú. De re­mélt körülmények itt is. Egy­szerre 32 gyerek dolgozhat benne. És tovább. Az osztóműhely. s a többi. Egyre finomabb ke­zeket igényei. Ettől függ. át­veszik-e a termékeket. Hite­lesnek kell lenni milliméterre a jelzésnek. Az asszonyok, lá­nyok vidámak, fizikai munka teljesen kizárt. A falon maga­san fehér csempe, fölötte pasz­tell színek. És virág, s kis dí­szek. Mint egy modern családi fészek. Helytállás — órabérért... Uj termékeket mutatnak, az országban csak itt készül, az áramlásmérő. Kis üvegcső, a laikusnak nem mond különö­set, rajta jelek, számok. Egy ilyen 860 forint. Egyhez egy egész műszak munkája keli, egy emberé. Dominó a másik műhely falán. És újra virág. Az udvaron, az oxigénüzem felé érdekesen szép látvány. 10. vagy több holdas terüle­ten fekszik a gyár. Mellette sei züllesztik az együttest..” És még sorolhatnánk az oko­kat Ezekből tevődnek össze a problémák, melyek immár — végső kicsengésükben — a lenni, vagy nem lenni kér­désig hatolnák. A válasz ter­mészetesen az: lenni. Egy ilyen múlttal rendelkező ön­tevékeny együttes nem tehet pontot működése után. Ezt mondják az együttes gazdái, a szövetkezeti vezetők és ezt az együttes művészeti veze­tője, Csiki Júlia. Az opti­mizmusnak, —■ meggyőződé­sünk szerint, — van alapja: az eddigi munkásság, a ma is meglévő, de eléggé széteső együttes és a tehetséges utánpótlásgárda. De a prob­lémák sem lebecsülendők! Sok mindent újra kell kez­deni, egészséges légkör, ősz- szetartozás és fegyelem nél­kül, aligha képzelhető el színvonalas munka, gondosan előkészített fellépés. PáB Gésa kívül mocsaras földék. Ilyen volt itt is. Ezüstösen kígyóz­nak a hatalmas gőzcsövek, ezek hozzák az energiát a fer­mentálóból. És építkeznek: nemsokára átadják az emele­tes öltözőt és fürdőt, meg az éttermet. Az oxigénüzem — az első a megyében — hatalmas és gyönyörű. A vastag, óriási csövek szí­nesek, itt minden színes. A motorok és a kapcsolók is. A kő is. És egy nagy filodend- ron. Innen látják el Szabol- csot — s ahopr Rudi Zoltán művezető újságolja —, már Hajdút Is. Napi 1200 köbmé­terre épültek és már elérték az ezerötöt. — Nincs kiesésünk, egy óra sem — közli a művezető. Egyébként mindenki nyíregy­házi itt. Nagykanizsán tanul­tak két hónapig, hazajöttek, s elhagyták a „mestert”. Most éppen ráhúznak. Meg­hibásodott a gyári fogaskerék. Szereztek egy ócskát ideigle­nesen. Azután csinálnak egy házit. Halmi József készíti. Reggel héttől, este 8—9-ig. Senki sem kéri, de ő csinál­ja. — Mit kap érte? — Az órabérét — a vá­lasz. — De lelkiismeret is van... 0 llj dalnok kellenek Az udvaron. V-alakú piros lemeztetők alatt épül az új üzem, a mullit. Ez is import­cikket pótol. Csapó Imre arról beszél, hogy újabb százzal növekszik a vállalat létszá­ma. Itt dolgoznak már félez­ren. S említi, hogy tizenhat éve homokot és tőzeget ter­meltek ki. Ez volt a profil­juk. Most már a beton és a cserépkályha is háttérbe szorul. Uj dolgokhoz kezde­nek. Itt van például a dísz­kerámia. Egy neves iparmű­vészt bíztak meg a tervezés sei, egy nagy kollekció pe­dig már Pesten várja a ve­vőt. „Fejlődnünk kell. a piac mind igényesebb...” Arról szólnak, hogy nincs elég alapanyag, külföldről jön, és drága. Nos, lesz. Egy javíthatatlan nyírségi álmo­dozó feltette magában, hogy a homokból lehet üveget csi­nálni. A gyár sokáig kísérle­tezett. Kiderült ugyan, hogy a nyíregyházi homokban eh­hez kevés a kvarctartalom, de van ilyen homok másutt. Es erre az anyagra épül a megye első üveghutája. Mégis csak lesz üveggyártás a nyíri homokon. Egy gyárváros a nyíregy­házi Derkovits úton. Gumi­gyár és UNIVERSIL. Vegy­ipar Szabolcsban. Azon az ut­cán, amelyet tíz éve még a környékbeliek sem igen is­mertek. Kopka János Olykor még előfordul, hogy egy-egy pártszervezetet érin­tő kérdésben csak a titkárt keresik az illetékesek. így aztán jogosan felmerülő problémaként jelentkezik, hogy szaporodnak a megbe­szélések, gyakran kötnek le olyan ügyekben titkárokat, ami ugyan hatáskörébe tar­tozik, de végrehajtásáért egy másik vezető a felelős. He­lyes, ha a pártszervezet tit­kára sokoldalúan tájékozott, ismeri a részkérdésekkel kap­csolatos problémákat is. így átfogóbb ismeretekkel ren­delkezik a helyi politika alakításához. Egyszerűbb és célszerűbb azonban, ha olykor-olykor nem csak a titkárral, hanem a pártvezetöség egy-egy tag­jával közvetlenül beszélnek a párt- és közéletet1 irányí­tók. Persze nem minden eset­ben kerülhető el a találkozás a titkárral, vagy a gazdasági munkákkal összefüggő kérdé­sekben az igazgatóval való személyes találkozás. Van­nak olyan kérdések, amit továbbra is csak velük lehet és kell megvitatni. Ez így van rendjén. Ha azonban időszerűvé válik például a pártcsoportok tevékenységé­nek vizsgálata, elemzése, te­vékenységük segítése, ebben az esetben nem feltétlenül szükséges a titkár idejét le­kötni. Célszerűbb, ha közvet­lenül a pártcsoport vezetőjét vagy annak tagjait vonják be az elemző munkába. így történt a vásárosnamé- nyi járásban a közelmúlt­ban. Tudják, a pártcsoportok sokat tehetnek s tesznek az adott munkahely, egy-egy ki­sebb kollektíva érdekében. S ha közvetlenül a pártcso- port-vezetőkkel vitatják meg a tevékenységükkel kapcso­latos észrevételeket és ta­pasztalatokat, bizonyára nem marad el az eredménye. S így a titkárnak több ideje jut az irányító, elemző mun­kához. Külön dicsérendő, hogy a pártcsoportokkal kapcsolatos tapasztalatokat végül is va­lamennyi pártszervezetnek rendelkezésére bocsátották, mert ezáltal lehetőség nyílt a jó és hasznos módszerek megismerésére, általánosítá­sára. ,N. T.) Nők védelmében A nők, \r édesanyák, az élet hordozói. Mlskn Csa ha és Tar Klárika most kétévesek. A családok szeme fényei. De ők az „okai” ugyanakkor annak is, hogy anyjukat kizárták a vitkai Kossuth Tsz-böl, mert meg születtek, mert miattuk nem tudták „felvenni” a munkát. Kiküldték a papírokat a kizárasukróL Ifjú Misku Istvánné 1962 óta, Tar Jánosné I960 óta volt tagja a termelőszövetkezetnek. Fent a párt és a kormány anyasági és gyermekgondozási segélyről alkot törvényt, felemeli három esztendőre az otthon- maradást. az újszülöttek gondozása, nevelése, ápolása érdekében, lent egy termelőszövetkezetből ugyan­ezért „büntetik” az anyákat Egy év múlva, amikor a két kicsi egyéves volt megkérdezték tőlük: tud jak-e állalni a százhúsz 10 órás munkanap teljesítését? De, hogyan, mikor, hiszen mozdulni sem tudnak a pi­ciktől? Bölcsőde meg nincs. Büntették őket »ml, hogy elestek as anyasági és gyermekgondozási segélytől, büntették azzal, hogy nem kaptak háztáji földet, s még azt a jogukat sem hagyták meg, hogy tagjai maradjanak * termelő- szövetkezet közösségének. Igazságos ez? FARKAS KÁLMÁN Talpra áll-e a híres cigányegg

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom