Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-14 / 61. szám

fHW március f$. I wM Minőségi bizonyítvány — a vezetésről A reform nyomán a válla­latok, a szövetkezetek önálló­sága és felelőssége a minőség javításában is egyértelművé vált. Nem írják elő jogsza­bályok például a minőségel­lenőrzés vállalati rendszerét, szervezetét, helyileg alakít­hatják ki a legcélszerűbb for­mákat és a leghatékonyabb módszereket. A vállalatok és szövetkeze­tek többsége megkezdte bel­ső „mechanizmusának”: szer­vezetének, módszereinek fe­lülvizsgálását, korszerűsítését, így egyebek között van ahol már a műszaki, gazdasági stratégia állandó részévé vált a minőség szisztematikus ja­vítása. Néhol arra is rájöttek már. hogy a rossz minőségű, megbízhatatlan új terméknél többet ér a régi, ha megjavít­ják a minőséget, illetve ál­landósítják a már elért ma­gas színvonalat. Persze az is nyilvánvaló, hogy a jó minő­séget nem „beleellenőrizni” hanem „belegyártani” kell a termékbe. Több vállalatnál megfelelő közgazdasági „lég­körrel” is gondoskodnak: az ésszerű, ellenőrző és haté­kony anyagi ösztönzési mód­szereket kombinálva növelik például a termelő munkások érdekeltségét és felelősségét a minőség javításában. Ezek a kezdeményezések azonban még nem általáno­sak. A reform nyomán a na­gyobb vállalati önállóság ez idáig még nem hozott látvá­nyos minőségjavulást. Megoldást, a minőség érde­mi javulását továbbra sem a rendeletektől, a központi In­tézkedésektől, nem is az agi- tációtól, a rábeszéléstől, ha­nem a reform széles körű ki­bontakozásától, a kínálat nö­vekedésétől, a valóságos piaci versenytől várjuk. A tartós fogyasztási cikkek piacán pél­dául, ahol már bizonyos ka­pacitásfeleslegek mutatkoz­nak a fizetőképes kereslethez képest és az importverseny kezdeti jeleivel is találkozha­tunk a vállalatok, a garan­ciális idő emelésével és más módon igyekeznek kedvezni vevőkörüknek. A garanciális idő felemelése pedig növeli a termék iránti bizalmat, s a vállalat anyagi érdekévé te­szi az üzembiztonság fokozá­sát, a garanciális költségek csökkentését. A vevők pozíciói fokozato­san mind több iparág piacán megerősödnek. A gyári már­ka becsületét viszont már ezt megelőzően szükséges meg­alapozni. Az a vállalat, vagy szövetkezet, amely korszerű, jó minőségű cikkeket gyárt, s a legmagasabb igényeket is képes kielégíteni, csökkenti értékesítési kockázatát s a különböző piacok közül a szá­mára legelőnyösebbet vá­laszthatja. Azok tehát, akik előre­látóan, tervszerűen dolgoz­nak, nem várnak a piac szi­gorú figyelmeztetésére, meg­előzik a bajokat és a piac utólagos szabályozásával együttjáró veszteségeket. A vezetés lényege éppen ebben az előrelátásban van. S a mi­nőség javítása vagy a már elért magas színvonal fenntar­tása jó hatásfokú befektetés, rendszerint nem is kíván több anyagot és munkát, csupán nagyobb figyelmet és fegyel­met. A minőség javítása, a megbízhatóság fokozása nem valamiféle reszortfeladat, ha­nem a napi és a hosszú távú termelőfejlesztő munka szer­ves része. A munkások szakmai rang­sorolását nem végezhetjük el a mennyiségi teljesítmények, vagy gyakran az ezt követő keresetek figyelembe vételé­vel, hanem csak a minőség, a selejt alakulása alapján. Az a jobb szakember, aki a bo­nyolult munkát is precízen, kifogástalanul elvégzi. Ha­sonlóképpen a vezetők érté­két is termelőegységük pro­duktumainak minőségével mérhetjük. Minden vezető sa­ját bizonyítványát állítja ki, amikor az irányítása alatt elő­állott termékeket minősíti. IgaZj sokfelé egyelőre még húzódoznak a minőségi bizo­nyítványok kiállításától, mert ha az hamis adatot tartal­maz, az eladó törvényes úton is felelősségre vonható. A fo­gyasztók és felhasználók vi­szont hivatalos tanúsítvány híján is naponta minősítik a vállalati és szövetkezeti veze­tők munkáját. A társadalom szigorú, de igazságos osztály­zataira az érdekelteknek az eddiginél komolyabban érde­mes odafigyelniük. K. J. Kékruhások kopogtatnak .,. „Ébresztik44 a tavaszt Győrtelekesa Számok tengerén utazott Kiss Gáspár, a győrteleki Aranykalász Tsz főagronómu- sa. Egy-két nap telik és tár­gyalja a közgyűlés az idei ter­vet. Ezzel szemben mégsem az újságíró mondja a főagro- nómusnak. hogy állítsa meg a ceruzáját egy percre, meg­előzi egy kékruhás ember. Két traktoros egymás után Tóth Sándor traktoros azzal siet be az irodába, hogy a pár napja kijelölt helyen befejezte a szántást. — Hová most, Kiss elvtárs? — Meg lehetne nézni a ház­tájiakat. ahol korábban még túl puha, vizes volt. Min­denesetre az Anyatavában le­het folytatni. Aztán... — egy­kéi nap múlva vége a szántás_ nak. Jön az egyéb gépi mun­ka... A traktoros nem nyugszik. Sőt erősebbre vált a dobogá­sa. — ... Én nappal dolgozok, nem jöhetek be Tegnap esté­re bejöttem, de már nem kap. tam üzemanyagot. Ma reggel korán megint úgy jártam. Nincs aki adjon. Intézkedni kellene ilyen vonatkozásban is. Kiss elvtárs. A főagronómus megnyug­tatja a traktorost. Külön fel is jegyez valamit egy szelet papírra. Alig megy el Tóth Sándor, másik kékruhás jön Farkas Gyula, ö is az iránt érdeklő­dik, hol folytassa a szántást. „/Vem hagyjuk magunkat hátra” Pezseg, lüktet az élet Győr- teleken. Kiss Gáspár arrébb tolja a számtengeres papíro­kat. — Elővettük ez évre a pénzes növényeket is — mondja. — Olyan is van, ami nem pénzes? Aminek ne lenne ér­téke? — Nem úgy értem. Kellő gazdálkodással mind megéri n magáét Újdonságokról van szó. Aztán fel kell jegyezni: 1968-ban 15 holdon termelt a tsz vöröshagymát. Szépen fi­zetett. Idén 40 holdon lesz vöröshagyma, 20 holdon fok­hagyma. — Kísérletképpen megpró­bálkozunk 5—6 holdon lencse­termeléssel is. Ritka, érdem­telenül elfelejtett növény mi. felénk. Biztos piaca van. — Most már mégis csak jön a tavasz. Mit vetnek elő­ször? Alighanem a cukorré­pát... — Az igazat mondva, a ko­rai ság tekintetében nincs ha. táridőnk. Amikor az idő le­hetővé teszi, vetünk. Mégsem a cukorrépa lesz az első. Meg­előzi a lencse vetése, a fok­hagyma dugványozása. Utób. bi cikkelyenként! szétszedése, előkészítése megtörtént. Az igyekezetben nem hagyjuk magunkat hátra. Befejezés előtt áll az őszi kalászosok fej trágyázása is. Mi magunk is sürgetjük a tavaszt. Csatát nyert a nagyüzem Győrtelekről még nem tu­dott az újság eredményes gazdálkodásról írni — ötéves fejlesztési tervet dolgoztunk ki, s a tagság egyetért vele. Második esz­tendeje, vagyis a múlt év lé­nyeges, zsebekre, no meg szí. vekre ható eredményt hozott. Alapot is arra, hogy ne en­gedjünk helyes céljainkból. Mindez ott van, ott tör­ténik, ahol a tsz-iroda veze­tők átjáróháza volt 1967-ig. S a múlt évben egy 10 órás munkanapra átlag 69,8 forint jutőtt. — Elértük az első évet, amikor nem széttárt karok és magyarázatok maradtak zár. számadásra. Csatát nyert a társas nagyüzemi gazdálko­dás. Nyitják, ébresztik a tavaszt Győrteleken. A pezsgés jó biz­tosíték a még feljebb jutás­hoz. Asztalos Bálint A kereskedelem továbbfejlesztéséhez a lakosság véleményét, javaslatát kéri a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács ez év jú­niusi ülésének napirendjén szerepel majd a megye lakos­ságának ellátási helyzete. Ez­zel kapcsolatban munkatár­sunk beszélgetett dr. P. Szabó Gyulával, a megyei tanács vb. elnökhelyettesével. A beszél, getés lényegét az alábbiakban ismertetjük. A fejlődés gyos, de nagy az elmaradás — Az ellátási, vagyis a ke­reskedelmi munka igen sokré­tű és sajátos megyei jellem­zőkkel rendelkezik. A harma. dik ötéves terv eddigi három esztendejében évi átlagban 10.5 százalékkal, tehát az or­szágos ütemet meghaladó mér­tékben emelkedett a lakosság pénzbevétele. Az iparban fog­lalkoztatottak számának gyors ütemű növekedése, valamint a termelőszövetkezetek gaz­dasági megszilárdulása je­lentősen növelte a lakosság fizetőképességét. Az elmúlt három évben a kiskereskedelmi áruforgalom ütemében ugyancsak megelőz­te az országos átlagot, me­gyénkben évi 10,7 százalékos volt a növekedés. Korszerűbb lett a kiskereskedelmi háló. zat is. 1960-tól 1967-ig a bolti alapterület 22 600 négyzetmé­terrel nőtt, a vendéglátóhá­lózat alapterülete pedig 11 600 négyzetméterrel gyarapodott. Igaz, mind ezzel még nem tudtuk megszüntetni az orszá­gos helyzethez viszonyított hátrányunkat. Például az egy lakosra jutó áruforgalom 1960-ban 4129 forint volt, 1968-ban már 7870 forint E nagy ütemű fejlődés ellenére is az országos átlagnak csak a 72.5 százalékánál tartunk. — Igen sok gond jelentke­zik a tanyai településeken, a községi bolthálózatban, de nem megoldott a helyzet Nyíregyházán sem. Például 1 négyzetméter alapterületre országosan 4,8 fő jut, me­gyénkben 5,4. A vendéglátás­ban országosan 8, Szabolcsban 10.6 fő jut négyzetméteren, ként. Sok még a hiányzó cikk — habár ennek jelentős része országos gond — megoldatlan a szállodai helyzet is. Minőségileg is fejleszteni kell Szabolcs megye kereskedel­mi problémája nem csupán jövedelmi és áruutánpótlási té­nyezőkkel magyarázható — igaz ezek döntőek —, de egy­re élesebben jelentkezik az áruforgalom tárgyi (hálózat és technika) és személyi (ke­reskedelmi dolgozók képzett­sége, magatartása) feltételei­nek további tökéletesítése iránti igény. Megyénk lakos­sága jövedelmének mintegy 70—75 százalékát áruvásár, lásra fordítja. A bolti és ven­déglátó hálózatban naponta sok tízezer ember fordul meg. Szinte minden család naponta tud véléményt mon­dani a kereskedelemről, a kereskedelmi dolgozókról. Az üzletek azok a végső helyek, ahol a gazdaságpolitikánk realizálódik. Ezért mondjuk, hogy a kereskedelmi munka egyben politikai munka is. A kereskedelem fontossága miatt kívánjuk a meglévő problémákat feltárni és a me­gye illetékes állami szerve, a megyei tanács elé vinni E cél érdekében tanácskoztunk február végén közel 250 ke­reskedelmi vezetővel. Tájé­koztatást kértünk és tájékoz, tattuk őket az ágazat problé­máiról. illetve annak gazda, ságpolitikai célkitűzéseiről. A júniusi tanácsülés elé kerülő, döntés alapjául szolgáló elő­terjesztést a legalaposabb in. formációra szeretnénk épí­teni. Az áruforgalom alakulá­sáról, az ellátásról, a keres­kedelmi munka kulturáltsága, ról, a hálózat helyzetéről, a fogyasztói érdekvédelemről igen sok információt kap a megyei tanács a kereskedel­mi vállalatoktól, szövetkeze­tektől és nem utolsó sorban az alsóbb tanácsi szervektől. Mégis, úgy gondoljuk emellett nem nélkülözhetjük a vásár­lók százezres tömegének köz. vetlen tapasztalatát, akik na­ponta kapcsolatban vannak a kereskedelemmel, állandóan tudomásuk van az ellátás és a kiszolgálás színvonaláról. Várjuk az észrevételeket A megyei tanács felkérte a társadalmi és tömegszerveze­teket: a Hazafias Népfrontot, a szakszervezeteket, a KISZ-t és a nőtanácsot, hogy a vá­sárlók körében szerzett ta­pasztalataikat juttassák el hozzánk. Emellett várjuk az egyes vásárlók közvetlen vé­leményét, javaslatát. Észrevé­teleiket a községi, járási, me. gyei szakigazgatási szervek összegyűjtik. Azokat az ész­revételeket, amit május else­jéig eljuttatnak az illetékes szervekhez még hasznosítani tudjuk a júniusban tanács elé kerülő napirendi pontunk elő­terjesztésében. A végrehajtó bizottság ne. vében P. Szabó elvtárs előre is köszönetét fejezte ki azok­nak a vásárlóknak, akik segí­teni kívánnak a kereskedelmi munka megjavításában. ígé­retet tett, hogy minden ja­vaslatot áttanulmányoznak és az anyagi, személyi lehetősé­gek legmesszebbmenő célsze­rű felhasználásával javítják a megye kereskedelmét. A ma még meg nem valósítható, de jó javaslatokat is figyelembe veszik és a lehetőséghez ké­pest fokozatosan megvalósít­ják. Remélik, hogy e felada­tot közösen a lakossággal, közmegelégedésre sikerül el­végezni (Cs. B.) 150 millióért útkorszerűsítések Szabolcsion Új, sorompó nélküli utal terveznek Kisvárda—Záhony között A korszerű úthálózat ma már nem csak a biztonságos közlekedés, hanem egy adott terület gazdasági fejlődése szempontjából is döntő té­nyező.-Annak ellenére, hogy Szabolcs-Szatmár megye köz- úthálózata az utóbbi években országos viszonylatban is gyors ütemben fejlődött, sok még a tennivaló. A megye úthálózatának jelenleg 34 százaléka — mintegy 843 ki­lométer hosszúságban — van ellátva pormentes burkolat­tal. A korszerűsítésre való törekvést példázza, hogy a Közúti Építő Vállalat ez év­ben már 150 millió forint ér­Mikes György: Bogarat tettek a fülembe Egy este találkoztam Ver­pelétivel, volt kollégámmal, aki becipelt egy presszóba, és megkérdezte, hogy megy a sorom. Mondtam, köszö­nöm szépen, minden a leg­nagyobb rendben, van egy jó állásom, tisztességes fizeté­sem, összkomfortos kis laká­som. és eldicsekedtem azzal is, hogy vőlegénye vagyok egy Hédi nevezetű tündér­nek, akivel imádjuk egymást. Verpeléti végighallgatta lel­kes beszámolómat, aztán fá­radt, szomorú hangon így szólt: —Látom, boldog vagy és elégedett, szegény fiú. Iri­gyellek, de sajnállak is, sze­gény fiú. Mit tudod te, mi a boldogság? Boldog vagy, mert tisztességes fizetésed, össz­komfortos lakásod és szép menyasszonyod van. De hasonlítsad össze a jövedel­medet egy főfőigazgató jőve delmével, a lakásodat a Buc- kingham-palotával, a me­nyasszonyodat Sophia Loren nel, és akkor rá fogsz jönni arra, hogy tulajdonképpen nem is vagy olyan boldog, szegény fiú... — Eszem ágában sincs ösz­szehasonlítani! — nevettem hetykén. — Mire jó az? — Nekem mindegy... — felelte Verpeléti, halkan, el­mélázva. — Nekem teljesen mindegy... Amikor elváltam Verpelé­titől, még sokáig mulattam rajta, és elhatároztam, alka­lomadtán elmesélem kalando­mat Plédikének, a menyasz- szonyomnak. Otthon azonban ismét eszembe jutottak Verpeléti szavai, és azon kaptam ma­gam, hogy kezdem összeha­sonlítani a lakásomat a Buc- kingham-palotával. Hát bi­zony, meg kellett állapíta­nom, hogy a Buckingham-pa- lotához képest a lakásom egy nyomorúságos odú. Rögtön elkeseredtem. Aztán összeha­sonlítottam a jövedelmemet egy főfőigazgató jövedelmé­vel, és elfogott a sárga irigy­ség. Vigasztalásul előszedtem a menyasszonyom fényképét, de konstatálnom kellett, hogy valóban nem egy Sop­hia Loren, bár ennivaló az arca. Miután mindezeket végiggondoltam, elfogott a búbánat, és csak ültem a dí­ványon összeroskadva, magam elé meredve, zúgó fejjel. —összehasonlítod a me­nyasszonyodat Sophia Loren- nel? — motyogtam magam­ban. — Előbb hasonlítsd ösz- sze magad Jean Marais-val és a kapurtalai maharadzsá­val, aztán beszélhetsz... Felkeltem a díványról, és az ablakhoz vánszorogtam, Odakinn esett az eső. Össze­hasonlítottam a mi éghajla­tunkat Kalifornia éghajlatá­val, és még szomorúbb let­tem. Lenéztem az utcára. A házunk előtt éppen akkor dö­cögött el egy öreg villamos. — No, ez az utca sem egy Broadway... — sóhajtottam, aztán v ioszuvonszoltam ma­gam a díványra. Egy röpke félóra alatt öreg, fáradt, csú­nya, szegény és elhagyatott lettem. A későbbiek folyamán összehasonlítottam magam Kinizsi Pállal, egy teknősbé- kéval és Lady Hamiltonnal. Tudomásul kellett vennem, hogy nem vagyok olyan erős, mint Kinizsi, nem fogok olyan hosszú életet élni, mint a teknősbéka, és sohasem le­szek sem Lady, sem Hamil ton. Ezekben az összehasonlítá­sokban teljesen kimerültem. Ügy éreztem, hogy megda­gadt a fejem, és hangosan be­szélgettem, vitatkoztam ön­magámmal. összehasonlítot­tam magam Goethével, egy pacsirtával, Barbarossa Fri­gyessel, a nachtkasztlival, a házfelügyelővel és egy cserép rezedával. Aztán összehason­lítottam a házfelügyelőt Goe­thével, a nachtkasztlit Barba­rossa Frigyessel, a cserép re­zedát pedig a pacsirtával. A mentőautóban sem pi­hent meg az elmém, összeha­sonlítottam a mentőautót egy repülőgép-anyahajéval, Ber- kesi Andrást Honoré de Bal- zac-kal, Albert Flóriánt Kant Emánuellel. Most itt vagyok a zárt in­tézetben. Verpeléti időnként meglátogat, s hoz tíz deka savanyúcukrot. Apropo, a minap összeha­sonlítottam magam Balaton- akarattyával. Esküszöm: sem­mi különbség kettőnk között. tékű munkát, a hét évvel ez­előttinek kétszeresét tervezte elvégezni. S ez a szám az év közben jelentkező igények miatt még tovább fog emel­kedni. Évről évre növekvő igény jelentkezik a termelőszövet­kezetek részéről. Ezt indokol­ja a gyümölcstermelés meny- nyiségi növekedése, annak károsodás nélküli elszállítása. Tavaly például harminc ki­lométer hosszan készült kü­lönböző típusú út a megye termelőszövetkezeteinek. Ugyanakkor az állami gazda­ságok részére hét és fél ezer négyzetméter betonburkolat készült el. „Itasásos”, maka- dám útból 1968-ban mintegy 76 kilométer út készüli el a megye területén, mellyel lé­nyegesen javult úgy a teher, mint a személyszállítás biz­tonsága, gyorsasága és gazda­ságossága. Az útépítési-korszerűsítési program jelentős része lesz a következő ötéves tervben megépítésre kerülő négyes számú főközlekedési út Kis- várdától Záhonyig terjedő szakasza. A mintegy 30 kilomé­teres útszakasz a vasútvonal elkerülésével teljesen új nyomvonalon épül. A megnövekedett feladatok zavartalan elvégzéséhez hat év alatt a vállalat több. mint háromszorosára növelte a gépparkot. Az akkori 30—40 géptípus helyett a március 14-i tavaszi gépszemlén már 140 szállító és építő géppel vonul fel a vállalat. A gép­park növekedéséhez szüksé­gessé vált egy új géptelep megépítése is. A májusban átadásra kerülő géptelep épí­tési költsége mintegy tízmil­lió forint A fokozódó követelmények a vállalati létszám felfejlesz­tését is indokolják. Az elmúlt évben 635 volt a létszám, s ezt ez évben, a kapacitásnö­vekedés miatt 150—160 fő­vel szükséges növelni. Ennek biztosítására is megtette a szükséges intézkedést a vál- 'alat. (m. sej

Next

/
Oldalképek
Tartalom