Kelet-Magyarország, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-01 / 282. szám
S 4RM ÍRilT'W A(ü í XÄÖttÄK Ä® tm a&mte Egy hét a világpolitikában Saigon is képviselőt kiild a párizsi tárgyalásokra E Itt viselje a frankválság terheit? jjjj >lég mindig nincs kormánya Olaszország« ak fjj; 4z egyiptomi diákzavargások háttere HOSSZAS HUZAVONA UTÁN végül is szerdán jelentette be a saigoni kormányzat, hogy elküldi képviselőjét a párizsi tárgyalásokra. De e közlemény is hangsúlyozta, — s ezt a politikai megfigyelők Washington engedményeként értékelik, — hogy csak „kétoldalú” tárgyalásokba egyezik bele. E formulával Saigon azt próbálja jelezni, hqgy a maga részéről nem ismeri el külön tárgyalófélként a DNFF küldöttségét, bár a front képviselőinek jelenléte ellen nem tehet semmit, Az amerikai visszakozás miatt a DNFF Párizsban tartózkodó küldöttsége hivatalosan tiltakozott A VDK külügyminisztériumának szóvivője is kifejezésre juttatta: kormányának álláspontja szerint az Egyesült Államok agresz- bzív háborúja beszüntetésének és a vietnami béke helyreállításának kérdését a VDK, a DNFF és az Egyesült Államok közötti tárgyalásoknak kell eldönteni. A múlt hét végén már Ismeretessé vált hogy a francia kormány elutasítja a frank leértékelését de a francia pénz stabilizálása érdekében tervezett intézkedések De Gaulle vasárnap esti rádióbeszédéből váltak ismeretessé. Az elnök, aki a májusi sztrájkra próbálta hárítani a frank megingott helyzetéért a felelősséget, a devizapiac szigorú ellenőrzésével, a költségvetési ' deficit csökkentésével, a közszolgáltatási díjak emelésével, az exporttámogatás fokozásával, Illetve az ipari beruházás serkentésével úrrá lenni a válságos pénzügyi helyzeten. A FRANKVEDÖ INTÉZKEDÉSEK nemzetgyűlési vitájában a kommunista képviselőcsoport nevében Robert Ballanger kijelentette: a franciákat most a gaulleiz- mus tíz évi uralmának következményei sújtják. A kormány a kisemberek vállaira kívánja rakni a válság megoldásának terhelt, s csak presztizsokokból áll el a frank devalválásától. A heves vita ellenére a francia nemzetgyűlés azonban jóváhagyta a kormány által beterjesztett törvényjavaslatot, 157 szavazattal 87 ellenében fogada ezt a szenátus is. A párizsi intézkedések bejelentését követően ismét megnyitották kapuikat Nyu- gat-Európa valutatőzsdéi, s bár a frank devalválásából s a márka felértékeléséből óriási nyereségre váró banktőke számításai nem váltak be, az üzletemberek így sem járnak rosszul az ipari beruházások és az export támogatására felajánlott állami szubvenciók miatt A pénzügyi szakértők azonban hangoztatják, hogy De Gaulle intézkedései csak átmenetileg enyhítik a helyzetet Nem ért véget csak átmeneti nyugvóponthoz jutott a nyugati pénzrendszert megrázó válság. FOLYTATÓDIK AZ OLASZ BELPOLITIKAI VÄLSÄO, amely Leone miniszterelnök lemondásával még a múlt héten kezdődött Sara gat köztársasági elnök — nagy meglepetésre — előbb Sandro Pertinit, a képviselőház szocialistapárti elnökét bízta meg tájékozódó kormányalakítási tárgyalásokkal, de végül Rumor a kereszténydemokrata párt néhány nappal korábban lemondott, majd funkciójában ismét megerősödött főtitkárral kezdte meg a kabinet megalakításával kapcsolatos tárgyalásokat Politikai megfigyelők egyebe hangzó megállapítása szerint nem kétséges, hogy Olaszországnak rövidesen ismét középbal koalíciós kormánya lesz. E következtetéseiket a Rumor körül és a kereszténydemokrata főtitkár részvételével lefolyt pártközi megbeszélésekre alapozzák. A kereszténydemokrata párt különböző frakcióinak vezetői — mint az tárgyalásaikból kitűnt — azért ragaszkodnak- Rumor személyéhez, mert ebben az eset- bem gyors kormányalakításra számíthatnak, ■ így elkerülhetik az Időhúzással együttjáró presztízsveszteséget A Rómából érkező tudósítások azonban nem hagynak kétséget afelől, hogy a középbalon elhelyezkedő Rumor előtérbe állítása csak taktikai fegyverszünet: a keresztény- demokraták különböző frak- cói erőt gyűjtenek a párt soron következő kongresszusára. S nemcsak a Jobbszámy- ra céloznak, hanem a „do rottyásókra”, a liberálisabb szárnyra is, amelynek vezetője, More egyelőre csak a háttérben mozog ugyan, de azon fáradozik, hogy magához ragadja a vezetést A HÉT ESEMÉNYEINEK sorába tartozik, hogy Richard Nixon, az Egyesült Államok novemberben megválasztott új elnöke megkezdte jövendő kormánya kialakításával kapcsolatos tárgyalásait Bár előzetes hírek érkeztek arról, hogy Humphrey jelenlegi alelnök is nagy szerepet kap majd a Nixon adminisztrációban, s utalások hangzottak el Rockefeller New York-i kormányzó részvételéről is, mindkét politikus cáfolta, hogy vállalná a személyével kapcsolatban emlegetett kormányfunkciókat Ugyanakkor viszont ismeretessé vált hogy Nixon szóvivőjének tisztét Herbert G. Kjein tölti majd be, s egyesek tudni vélik azt is, hogy Cabot Lodge elhagyja bonni állomáshelyét, • Nixon tanácsadója lesz vietnami kérdésekben. Egyidejűleg bejelentették, hogy az Egyesült Államok januárban hivatalba lépő elnöke puhatolódzó tárgyalásokra különmegbfzot- tat küldött a Közel-Keletre. Végezetül — a közel-keleti események sorában — az egyiptomi diáktüntetések keltettek nagy figyelmet Az A1 Manszurában, illetve Alexandriában ismételten kiújuló összetűzéseknek több halálos áldozata Is volt, sokan pedig megsebesültek. A kairói hivatalos közlemények nem titkolták, hogy nemcsak az egyetemisták és a középiskolások vettek részt a megmozdulásokban. Már az első jelentések is utaltak arra, hogy „más elemek” is bekapcsolódtak. Később pedig a MENA hírügynökség nyíltan „nem nemzeti erők” beavatkozásáról tett említést A DIAKMET,MOZDULÁSOK mindenképpen összefüggnek a közép- és felsőoktatás megreformálásával kapcsolatos intézkedésekkel. De az sem kétséges, hogy a két egyiptomi városban kipattant tehát lényegében elszigetelt zavargásokat Nasz- szer elnök belpolitikai ellenzéke is igyekezne kihasználni. A megfigyelők véleménye szerint abból a tényből, hogy a tüntetések a muzulmán ünnep, a Ramadán első napján, és az EAK-han' betiltott fanatikus, mohamedán szervezet egykori fellegvárában, A1 Manszurában kezdődtek, bizonyosra vehető a Muzulmán testvérek nevű politikai és vallást szervezet részvétele. Viszont a kifejezetten jobboldali politikai követelések nyilvánvalóvá teszik azt is, hogy a Júniusi háború óta leváltott, burzsoá köröket képviselő tisztek, Illetőleg a visszaszorított, • a kényszemyugdífázott vagy elítélt katonákkal szövetséges. Nyugat felé tekintő gudálls erők is Igyekeztek felhasználni a maguk céljaira a diáktüntetéseket. Ezért vált szükségessé a népi erőkből életrehfvott legfelsőbb politikai testület, az ASZÚ rendkívüli kongresszusának összehívására is. Nasszer a népi erők részvételével és jóváhagyásával kíván úrrá lenni a helyzeten. Mi történt Koszovo-Metohijában ? Belgrád (MTI): A Pristinában, Jugoszlávia Koszovo-Metohija autonom tartománya fővárosában Kiadott különböző közlemények és több nyilatkozat alapján kialakult a kép, mi is történt tulajdonképpen szerdán az Albániával határos, mintegy egymillió lakosú tartomány fővárosában és három más városában. Mint ismeretes, szerda délután közvetlenül a jugoszláv nemzeti ünnep 25. évfordulója előtt — Pristinában, Uro- sevacön, Gnjilaneben és Podujevóban egyszerre tüntetések törtek ki. Pristinában több száz tüntető az egyetem filozófiai karának épülete előtt kezdte meg akcióját, majd néhány órán át ablakokat zúztak össze, járműveket1 borítottak fel. A tartományi kormány által kiadott két közlemény aláhúzza, hogy a szervezett tüntetők veszélyeztették a közrendet, egy sor bűntettet követ, tek el és tekintélyes anyagi kárt okoztak. Rátámad'ak a rendőrökre is, akik — a hivatalos megfogalmazás szerint — „erő alkalmazására kényszerültek’^. Az összecsapás méreteire utal, hogy tíz rendőr és négy tűzoltó megsebesült, ■ az egyik rendőr még mindig kórházban van. Ugyanakkor 72 polgári személyt kellett gyógykezelésben részesíteni, akik közül nyolcán még mindig kórházi ápolásra szorulnak. Egyik tüntető meghalt Az urosevaci és gnjllanei tüntetéseken kisebb kilengések történtek, Podujevóban pedig nem történt különösebb Incidens. A JSZK koszovo-metohfjai bizottságának üléséről kiadott közlemény és Véli Dévának, a tartományi bizottság elnökének nyilatkozata az eseményeket egyértelműen minősíti: a szerdai tüntetéseket ellenséges elemek, a jugoszláv alkotmányos rend, az önigazgatás, a JSZK politikájának és a jugoszláviai népek egységének ellenségei szervezték. Ezek reakciós erők, amelyek platformja nem különbözik azokétól, akik különösen a tartomány albán lakosságát már korábban is megkísérelték befolyásolni soviniszta célok érdekében. A tüntetések kezdeményezői a háttérben maradtak. All Sukrija, a Jugoszláv kormány albán nemzetiségű tagja szerint a tüntetéseket lelkiismeretlen provokátorok robbantották ki és az albánok érdekeit hangoztató jelszavaik Irredenta tendenciát mutattak. A szerdai események ügyében a vizsgálat még folyik, bejelentették, hogy a tartomány kormánya megtette a szükséges intézkedéseket a közrend biztosítására. A hivatalos szervek külön felszólították a tartományban élő szerbeket és montenegróia- kat — elsősorban a kommunistákat —, hogy az albánokkal vállvetve harcoljanak a különféle káros jelenségek ellen. Ennek megfelelően a tartományban szsrda este, s az ezt követő napokban egy sor gyűlést tartottak, amelyeken a tüntetéseket teljes egészében elítélték. Csütörtök óta nincs jelentés újabb incidensekről. 19. Bíztunk Karikásban, erőnkben, igazunkban, az egyszerű székely katonák hazafiságá- ban, hogy őket ellenforradalmi tisztjeikkel szemben a forradalom, a szabadságharc oldalára tudjuk állítani. Megindul az imperialista támadás Mialatt Wilzon és az antanthatalmak „demokrata vezetői tárgyalni” küldték Smuts tábornokot, azalatt Clemenceau, francia miniszterelnök, a „tigris”, támadási parancsot adott tábornokainak. Április 15-én Berthelot, francia tábornok a következő hadparancsot adja ki, a Magyarországon lévő francia csapatok, és a román hadsereg katonáihoz: „Katonák! Az ellenség parancsainkat mellőzni merészelte. Meg kell tanítanunk az ellenséget arra, hogy akaratunk hajthatatlan. Katonák! Meg fogjuk szállni Magyarországot, és ott helyreállítjuk a rendet, a nyugalmat” Clemenceau és Wilson, a nyugati antanthatalmak „demokrata” vezetői „tárgyalni” küldik Smuts tábornokot, de valójában parancsolni akarnak, és akaratuk hajthatatlan... imperialista... rabló— A „rendet”, a kapitalista kizsákmányolás temetői nyugalmát akarják helyreállítani. Az orosz forradalomba már beletört a foguk, és a szovjet munkáshatalom után a második, a magyar példa veszedelmes lehet egész Európára— a kizsákmányolás „rendjére", nyugalmára— A kialakult nemzetközi erőviszonyok az antantnak látszanak kedvezni, és ezt a helyzetet igyekeznek az imperialista rablók és csatlósaik, még Vörös Hadseregünk szervezésének első heteiben kihasználni. Sajnos nekünk Mátészalkán ezekben az áprilisi napokban fogalmunk sem volt az arcvonalokon beálló meglepetésszerű változásokról. Valójában csak akkor vehettünk tudomást az ellenforradalmi erők előretöréséről, . mikor azok szinte testközelbe értek hozzánk. A rendelkezésünkre álló dokumentumok világosan mutatják, hogy milyen katonai és politikai erők, és azok milyen összejátszása vezetett a szatmári-nyíri frontszakasz összeroppanásához. Április 16-án reggel 8 öra 45 perckor a 663. sz. hadműveleti jelentés érkezett a hadügyi népbiztosságra. „Románok ma reggel a zilahi és szilágycsekj szakaszon a támadást megkezdték." 10 óra 30-kor vonalparancsnoksági jelentések a román támadások kibontakozásáról: Debreceni vonalparancsnokság: „Szinérváraljal Jelentés szerint a románok Tlova ellen múlt este 8 órától ma reggelig ágyútűzzel támogatott támadásba mentek át. A székelyek állásaikat ez ideig tartják." Miskolci vonalparancsnokság: „Csehek a mezőlabord vonalon Legenyemihály irányából vonulnak. A Szőrmegi hidat elfoglaltál»” A fenti jelentések a Hünb II. osztályára érkeztek, és ott 644. sz. alatt jegyezték fel azokat. A dokumentumokon látszanak Tombor vezérkari főnök, és Böhm hadseregfőparancsnok személyes kézjegyei. Tehát a legfőbb hadvezetésünk kellő időben ismerte a tényeket, vagyis, hogy az antant nagyhatalmak és csatlósaik megkezdték stratégiai terveik megvalósítását. Április 17-én du. 3 órakor a 647. sz. jelentés érkezett a Hadügyi Népbiztossághoz a nagykárolyi direktóriumtól: „A románokkal Alsócobor- nál harcolunk, ott lévő erőink igen gyengék. Sürgősen kérünk muníciót, 2000 fegyvert és tüzérséget, külön vonattal Nagykárolyba. Két tábori ágyunk van, muníciónk nincs hozzá.” A nagykárolyi direktórium tehát bízik politikai erejében, és amikor 2000 fegyvert és municiót kér, nyilvánvalóan embert is tudott volna állítani A nagykárolyiak harcolni akartak, de jellemző hogy messziről, bár jó helytől, a főparancsnokságról kértek segítséget Helyzetükről mi, a szomszédok sem tudtunk. De óránként változott a helyzet És 3 órával később, tehát ugyanaz nap 6 órakor történteket, a menekülni kényszerült nagykárolyi direktórium Budapesten, néhány nappal később felvett jegyzőkönyv szerint, a következőképpen mondta el. Április 17-én d.«. 6 órakor a nagykárolyí vasútállomásra két katonavonat teljes vonatszerelvény futott be. A vagonokban székely katonák. Egy-egy szerelvény, zászlóalj nyi lehet A peron előtti téren Nagy Pál ezredest a székely hadosztály parancsnokát tisztek veszik körül. Meglepetésszerűen jelennek meg ax állomáson Tóth Gusztáv, a nagykárolyi direktórium elnöke, Márkus Gyula párttitkár, Pu to vies direktóriumi tag, 3-4, fegyveres vörösőr kíséretéből. Tóth direktóriumi elnök izgatottan fordul a tiszti csoportból alakjával is kimagasló parancsnokhoz. — Ezredes úr! a románok a várostól alig 10 km-re vannak! Ml harcolni akarunk, és maguk két zászlóaljnyi katonával itt állnak, a katonákat tétlenül ülni hagyják. Nekünk két század vörösőrünk van a városbein. Határozzunk ezredes úr! Parancsolja ki a katonákat a vagonból! Vegyük fel a harcot Visszaverhetjük a románokat! Nagy Pál, mintha füle mellett szállt volna él a harcra való felhívás, pökhendien közbevág. — Mi az, hogy maguk? Csürhével, politikai megbízótokkal, mi székelyek nem harcolunk együtt Nem Is tárgyalunk, mint ahogy a nagyhatalmak sem tárgyalnak a maguk Kun Bélájával. Helyesen van, csak jöjjenek a románok. Putovica direktóriumi tag kitör. Hát Ilyen nagyszájú hazafiak maguk? Nagy Pál nekilendülve, mindig hevesebben folytatja. — A bolseviki vörös kormánynak el kell tűnni, akkor majd tárgyalnak velünk! Az elvtársak csoportja kifelé hátrál az állomásról. Tisztek kiabálnak, revolverükkel hadonásznak. — Éhenkórász munkásoki — Földéhes parasztok, gazemberek! — Hideg fejjel, arak! — Inti le tisztjeit Nagy Pál — Nekünk az antant felé tárgyalóképeseknek kell marad, ríjunk. Törzsparancsnok! — Egy tiszt vigyázzba merevedik. — Parancs! — kiáltja. — Éjjel itt maradunk! Raj- erős patrullokat felállítani, és az éjjel folyamán letartóztatni az egész direktóriumot, minden nagyszájú kommunistát.. A nagykárolyí vörösőrség lefegyverzésére két teljes szakasz induljon. Üjra el kezd ordítani, to- porzékolni. — Mindenkit letartóztatni! A megyeháza előtt kordonba terelni! Egy büdös kommunista se meneküljön ki. Megmutatjuk ml a vörösöknek! Segédtiszt! Ismeri Ilosvay alispán urat? Kérje hogy a régi megyei vezetőkkel keressen fel, itt a restiben várom! — órájára néz — Most Szat- máron Kratochwill is megmutatja, hogy kik a székelvek. Le fogtok Karikás, „székely kovácslegény elvtárs” kezét Ugvancsak aznap, a nagykárolyi események után 3 órával, tehát hivatalosan délután 8 órakor a székely különítmény parancsnoksága a következő telefonjelentést adta le a Hünbnek „A 21. és 22. ddr. csoportok túlerejű ellenséges támadások következtében Tasnád- szántó Királydaróc vonalába vonultak vissza. Veszteségei igen súlyosak, mintegy 60 %. Csapatok fegyelme, dacára a nagy veszteségnek és fáradalmaknak, mintaszerű, az öntevékenység a legkisebb kötelékekben is érvényre jut. A 24. dandárnak lőszere teljesen elfogyott, pótlás még nem érkezett.” \ Mintha semmi sem történt volna a nagykárolyi állomáson, mintha nem készülnének ellenforradalomra Szat- máron, úgy hazudnak a székely tiszturak. Az áruló tisz. tek félrevezetik a legfelsőbb katonai vezetést. Hencegve, tipikusan a politizáló katonatiszt pózában írja le emlékirataiban néhány évvel később Kratoch- vill alezredes ezeknek az óráknak, napoknak történetét. „1919 április 16-án — írj» Kratochvill — az oláh csapatok nagy erővel megtámadták a székely hadosztály egész vonalát Nagy dilemma előtt állunk most, A székely hadosztály az antantnak ki-j jelentette, hogy nem bolse») vista, sőt a bolsevizmus ellem akar fordulni. Ha most teljen erővel harcol az oláh hadse^ reg ellen, akkor megvédi Kun; Bélát, és a bolsevizmust Kán minden csepp vérért, amely a bolsevizmus érdekében, én védelmében hull. A csapatok tehát parancsot kaptak, hogy a felesleges ellentámadásokat kerüljék, és ott, ahol a nyomás nagy, engedjenek™” Székely tisztek ellenforradalma Szatmárnémeti ben Ugyanaznap április 17-én du. 10 órakor jelentés érkezett a hadügyi népbiztosságr» a székely hadosztály ellenfoiS radalmi tevékenységéről, és a román csapatok előnyomás lásáról. A székely tiszti et> lenforradalom, mint ahogy Nagy Pál a nagykárolyi álla; máson jelentette, megmozdult tehát Szatmáron is. A telefonjelentés eredetileg a forradalmi kormányzótanács elnökségére érkezett, ét onnan továbbították a had« ügyi népbiztosság címére. Dénes Sándor, a „Szamod® e. haladó polgári lap szex*a kesztője jelenti, hogy Szata máron, a székelyek között kL; tört ax ellenforradalom. A direktórium összes tagjait » székelyek letartóztatták. A városban a legnagyobb a bizonytalanság. A vöröskatonái a városból eltűntek. Egy féL; órán belül másodszor jelent meg Dénes Sándor lakásán egy járőr és egy tiszt, hogy letartóztassák Boromissza Tl^ bort, a direktórium sajtóügyi politikai megbízottját, ki Dó-j nesnél volt vacsorán, Boro- misszát az egész városban keresik, de nem találják meg. Az eredeti dokumentum itt csillaggal van megjelölve* és a lap alján a következő korabeli megjegyzés olvasható: „Erről a hadügyi népbis- tosság ápr. 18-án összeállított összefoglaló jelentése azt mondja: A Szatmárnémetiből a székelyek ellenforradalmáról érkezett jelentés, mely azonban izgatott emberektől származott, költött hírnek bizonyult.” Hozzá kell fűzni, hogy Kratochwill Károly, „A székely hadosztály 1918/19. évi bolsevistaellenes, és ellenforradalmi harcai”... című könyvében megerősíti mind a Dénes féle esetet, mind a szatmárnémeti ellenforradalmi kísérletet (Folytatjuk Földes Pál:
