Kelet-Magyarország, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-29 / 280. szám

I ótiJa! Két rr MAGVARORS7AÖ Í9S8. nevemSer Ht t Külpolitikai összefoglaló Decemberben újra kezdődnek a párizsi tárgyalások? Tkienék még mindig akadékoskodnak — Nixon nehézségei — Mi újság Bonnban? Washingtonban arra szá­mítanak, hogy december kö­zepén megindulhat Párizs­ban a tárgyalások új szaka­sza a vietnami kérdésről, mind a DNFF, mind a saigo- nf rezsim részvételével. Sőt, a Reuter hírügynökség már konkrét dátumról is tudni vél, szerinte a kibővített pá­rizsi megbeszélések decem­ber 7-én kezdődnek. Formá­lis és technikai kérdésekkel azonban Thieuék még min­dig akadékoskodnak. Egyfe­lől időt karnak nyerni ez­zel, abban a téves hitben ringatva magukat, hogy az idő múlásával megerősödik pozíciójuk, másfelől azt kí­vánják bizonygatni, hogy nem olyan egyszerű csatlósai ők Washingtonnak, van ön­álló szavuk és akaratuk. A világ azonban jól tudja, ho­gyan értékelje a saigoni rezsimet, s a közvéle­mény azzal is tiszában van, hogy bármeddig akadékoskodjanak is, végül mégis azt teszik majd, amit Washington nyomatékosan „tanácsol” nekik. Nyilvánvaló, hogy jelenle­gi magatartásuk tulaj dón- képDen nem áll ellentétben az amerikaival, ha azt a lát­szatott igyekeznek is kelte­ni. Am éppen a VDK megfi­gyelői mutatnak rá, hogy egyelőre az amerikai nyilat­kozatok is az USA vietnami politikájának változatlan ag­resszivitását tükrözik ilyen­formán Saigon állásfogla­lásai voltaképpen az az amerikai dokumentumok kópiái és függvényei. Sok egyéb ok mellett ösz- szefügg ez nyilván a jelenle­gi amerikai vezetés átme­netiségével is. Hiszen a ja­nuár 20-án hivatalba lépő új adminisztráció csak most szerveződik. A jelek szerint meglehetősen nehezen. Teg­napelőtt Humphrey jelentette be, hogy nem óhajt részt ven­ni az új elnök, Richard Nixon leendő kormányában, teg­nap Edward Brooke szenátor — az USA szenátusának egyetlen néger tagja — tett hasonló kijelentést, ma Nel­son Rockefeller, New York állam kormányzója — aki Nixon fő riválisa volt a re­publikánus párt elnökjelöló konvencióján — hangoztatta, hogy nem vállal kabinet­tisztséget. A két legfonto­sabbnak tekintett tárca: a külügyi és hadügyi, még mindig gazdátlan, azaz nem lehet tudni, Nixon végül is kikkel tölti be. S mindaddig, amíg Nixon kormányalakítá­si kísérlete ennyire kikristá­lyozatlan, Washington viet­nami politikája is tulajdon­képpen bizonytalan. A bonni parlament költ­ségvetési bizottsága csütörtö­kön jóváhagyta, hogy az NSZK 88 Phantom típusú ka­tonai gépet és 58 Starfightert vásároljon az Egyesült Álla­moktól. Bonnt úgylátszik még mindig nem zavarja az országos méretű tiltakozás Starfighter ügyben, amely­nek kiváltó oka, hogy oly sok Starfighter gép zuhant le, valamilyen alapvető — de eddig megnyugtatóan fel nem derített — konstrukciós Hiba miatt. A világ haladó közvéleményét egyébként ez az új bonni határozat, amely a további fegyverkezésre irá­nyul azért is irritálja, mert ugyanakkor a náci bűncse­lekmények elévülési határ­idejének kitolásáról (1989. december 31, a nyugatnémet lejárást határidó), illetve ar­ról, hogy a náci háborús bűncselekmények ne évül­hessenek el, nem igen aka­rózik törvényt hozni az NSZK vezetőinek. Holott az ENSZ-ben éppen most hagy­tak jóvá egy olyan határo­zatot, amely kimondja, hogy az ilyen jellegű bűnökre nincs és soha nem lehet el­évülés. Magyar államférfiak üdvözlő távirata a jugoszláv nemzeti ünnep alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkára, Losoncéi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Fock Jenő, a ma­gyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke üdvöz­lő táviratot intézett Joszip Brog Tito elvtárshoz, a Ju­goszláv Szocialista szövetségi Köztársaság elnökéhez, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége dinekéhez, és Mi­ka Spiljak elvtárshoz, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Vég­rehajtó Tanácsa elnökéhez. A Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány, a ma­gyar nép nevében üdvözle­tünket tolmácsoljuk önöknek és országuk népeinek — hangzik a távirat, amely a párt és kormány vezetésé­vel újabb sikereket kíván a szocialista társadalom építé­sében, a gazdasági és kultu­rális élet fellendítésében, a békéért folytatott harcban Jugoszlávia népeinek. Péter János külügyminisz­ter Jugoszlávia nemzeti ün­nepe alkalmából üdvözölte Marko Nikezics külügyi ál­lamtitkárt, táviratot küldött a Hazafias Népfront, a SZOT. a KISZ, a nőtanács és a par­tizánszövetség is a jugosz­láv testvérszervezetének. Ki Elnöki Tanács az albán nemzeti Lonoczl Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke üdvözlő táv­iratot Küldött HadZSi Lleshi elvtársnak, az Albán Népköz- társaság nemzetgyűlése el­nöksége elnökének: Az albán nép felszabadu­lásának 24. évfordulója al­kalmából kívánom, hogy az elnökének távirata ünnep alkalmából albán nép sikereket érjen el a szocialista társadalom épí­tésében, az Albán Népköz­társaság felvirágoztatásában — hangzik a távirat. Az évforduló alkalmából Péter János külügyminiszter táviratban üdvözölte Nesti Hasé albán külügyminisz­tert. MADRID Közel ezer egyetemi hall­gató csütörtökön délelőtt el­foglalta a madridi közgazda­ságtudományi egyetemet és kihirdette a „diákhatalmat”. A kivezényelt rendőrség egy ideig az épület közelében tar­tózkodott, majd visszavonult. ANKARA Robert Komért, az állo­máshelyére érkező ankarai nagykövetet tüntető diákok fogadták, s Amerika-ellenes jelszavakat kiáltoztak a re­pülőtéren, az amerikai dip­lomata kénytelen volt kerülő úton elhagyni a repülőteret. RÓMA Mariano Rumor, a keresz­ténydemokrata párt főtitkára, csütörtökön beszámolt pártja vezetőségének kormányala­kítási tárgyalásairól. Derülá­tó prognózist adott: reméli, hogy december első napjai­ban tető alá tudja hozni kor­mányát WASHINGTON Nagy-Britannia szerdán es­te Washingtonban ünnepé­lyes külsőségek között letét­be helyezte az atomsorompó- szerződés ratifikációs okmá­nyait Aláírták a jövő évi magvar — csehszlovák drucsercforgalmi megállapodást (Folytatás az 1. oldalról) tot adott 6z MTI munkatár­sának. Tordai Jenő kifej­tettéi — A jelenleg érvényben lévő hosszú lejáratú megál­lapodás a két ország forgal­mának mérsékelt növekedé­sével «vámolt erre az idő­szakra. A két ország nép­gazdaságában tapasztalható fejlődén azonban újabb le­hetőségeket teremtett a ke­reskedelmi kapcsolatok szé- !esí* á;áré, s miután mind­két fél részéröl megvolt az ősz'nte szándék és törekvés, hogy a külkereskedelmi for­galmat növeljék, az árucsere már 1968-ban is erőteljeseb­ben fokozódott, mint abogv eredetileg terveztük. A most aláírt megállapodás is arról tanúskodik, hogy ez a ten­dencia 1909-ben folytatódik Az 1908 évi forgalomhoz képest a jövő évre mintegy 12—13 százalékos forgalom­növekedéssel számolhatunk. Kedvezően alakult a két baráti ország forgalmában az áruösszetétel is. A cserélen­dő termékek jól szolgálják a két ország népgazdaság­szükségleteinek kielégítését. A gépszállítások növekedési üteme várhatóan meghalad­ja a 29 százalékot A mű­szerek, híradástechnikai cik­kek és elektronikus beren­dezések forgalma csaknem megkétszereződik. Ugyancsak jelentősen növekszik a vegy­ipari és mezőgazdasági gé­pek szállítása. A közfogyasz­tási cikkek cseréiénél mint­egy 20—25 százalékos növe­kedéssel számolhatunk. Frantisek Marás hangsú­lyozta: — Áz a baráti, elvtársi légkör, amely kereskedelmi tárgyalásainkat jellemezni szokta, ezúttal is megnyil­vánult. Meggyőződésem, hogy a forgalom növelése együtt jár az ipari éa külkereske­delmi vállalatok közötti kapcsolatok további szélesí­tésével. Elsősorban a koope­rációs lehetőségek feltárásá­ra gondolok. A külkereske­delemnek módjában áll a kooperáció kezdeményezése, de az utóbbi években a köz­ponti elképzelések nem min­dig realizálódtak a gyakor­latban. Bár ezúttal elmond­hatom : az utóbbi időben e téren is van javulás. Re­mélhető, hogy a magyar— szovjet gépkocsigyártási koo­peráció után ahhoz hasonló csehszlovák—magvar megál­lapodásra is sor kerül. Meg­győződésem: a gépipari ter­mékek kölcsönös cseréjének gyors ütemű növekedése le­hetőséget nyűit arra, hogy a két ország vállalatai jobban megtalállak, kihasználják a kooperációs lehetőségeket. Nagyobb teret biztosít és jó alapot ad ehhez a két or­szág népgazdaságában beve­zetett Gazdaságirányítási re­form is. , 17. A mátészalkai református templomban, április tí-án együtt ül az egesz presbité­rium, 20—24 jólöltözött nagygazda kinézésű és ér­telmiségi férfi. A templom padsorainak egyik oldalán, a hajó baloldali padsoraiban, Bársony Ferenc párttitkár, direktóriumi elnök, Németh Elek szabósegéd, Kozma Ig­nác direktóriumi tag, Hor­váth Ferenc, Kádár István, Kovács Lajos és még több földnélküli paraszt, vagy 60 —80 paraszt férfi és asszony ül. A templomnak ezek a padsorai teljesen tömve van­nak. A szószékről Kincses, tekintélyes református lel­kész beszéL Szép megjele­nésű, barna, kerek arcú, kb. 55 éves férfi. — Tisztelt presbitérium! E hó 2-án megjelent a lel- készi hivatalban az itt jelen­lévő Németh Eleit szabóse­géd, kit a munkástanács az egyházak felügyeletével bí­zott meg. írásos felhatalma­zását is felmutatta. Kérte a munkástanács nevében a presbiterek névjegyzékét. Magához vette azzal, hogy pár óra múlva visszahozza. Ez így is történt. Akkor kö­zölte velem, hogy a munkás- tanács kifogásolja, hogy a presbitériumban csupán a va­gyonosabb osztály van kép­viselve. A munkástanács azt kívánja, hogy a presbitérium feleszámban a szegény, va­gyontalan osztályból vá­lasztassák. Kérem a presbi­tériumot, hogy e tárgyban határozzon. Tekintélyes, kövér nagy­gazda, közbeszólásával már előre le kívánja szegjezni a gazdapresbiterek álláspont­ját — Tavaly volt presbité- riuml választás. Minden há­rom évben írja elő a tör­vény a választást. Miért vá­lasszunk az idén újra? Dr. Szepesi, a város egyik legtekintélyesebb ügyvédje, volt járásbíróság! ügyészi megbízott, jogi meggondolás­sal siet a presbiterek segítsé­gére. — Nálunk a református egyházban is van demokrá­cia, van törvény. Üj válasz­tás most nem törvényes. Bársony nehézkesen, te­kintélyesen kászálódik fel a szűk templomi padsorból és tiszteletteljes, nyugodt han­gon kezdi: — Tisztelt presbitérium! Ne dugják már fejüket a homokból, mert akkor gon­dolkozni, de imádkozni sem lehet. Igaz-e, hogy a szegé­nyebb hívő, becsületes, dol­gozó embernek nem volt sza­va a maguk presbitériumá­ba? Hát nézzék meg egy­mást. Hol van ott maguk között szegény, földnéiküli dolgozó? Es nézzenek ide. Itt a mi oldalunkon, itt van­nak a szegények. És még­hozzá sokkal többen, mint maguk. Ha nem egyeznek bele a mi javaslatunkba, ak­kor a mi új törvényünk sze­rint feloszlottnak nyilvánít­juk a presbitériumot... a munkástanács nevében. És választunk újat! De azt hi­szem abban maguk nem lesznek benne. Templomban, de presbité- riumi ülésen sem megszokott hangulat az a lelkes helyes­lés. — Ügy van! Ügy van! — A törvény a mi olda­lunkon áll! A közbekiáltások termé­szetesen fejezik ki a dolgo­zó, földnélküli parasztok és parasztcsaládok, egy Máté­szalkán jelentős rétegének hangulatát. De az ellenségét is... Kincses lelkész még a szó­széken áll amikor alig egy­perces, inkább formális ta­nácskozások eredményeként — melynek során Szepesi ügyvéd odahajolgat a körü­lötte ülő presbiterekhez — már közli is a presbitérium álláspontját. — Annak kifejezésére, hogy a presbitérium tudja, mi a demokrácia, elfogadjuk hogy a presbitérium fele részben klsorsöltassék és új­ból választassák. Az új idők szellemében a presbitérium nem kíván szembehelyezked­ni a munkástanács akaratá­val. A megjelent, a templom hajója balszárnyának padso­rait teljesen betöltő, eddig ugyan adót nem fizető „egy­háztagok” nem elégednek meg a fél győzelemmel. Egész győzelmet, az egész presbité­rium lemondását követelik. — Mondjon le az egész presbitérium — kiáltják és bizony a kiáltások jól vissz­hangzanak a templom sivár, dísztelen falai között. Az öreg mátészalkai református templom ilyen kiáltásokra nem emlékezik. Pedig tör­ténelmünk során volt forra­dalom református templom­ban! A debreceni nagytemp­lomban ! Talán erre emlé­keznek a mátészalkai nincs­telen egyháztagok — föld­nélküliek. Bársony okos, tapasztalt ember és jól érti, mi törté­nik a presbitérium lemondá­sát követelő „egyháztagok lelkében.” Minden szemé­lyes tekintélyével, a párt tekintélyével, a lemondást követelők oldalára áll. Oda­súg Németh Eleknek, ki a kiáltozások elcsendesülése után. Kincses lelkész-elnök­től demokratikus udvarias­sággal szót kér és javasla­tot tesz: — „A presbitérium mond­ja ki lemondását és a mun­kástanács négy héten belül új presbitériumi választáso­kat írjon ki” — szól Németh Elek rövid javaslata. A javaslatot a demokrá­cia, a presbiterek számát négy-ötszörösen is meghala­dó jelenlévők többsége lel­kes kézfelemeléssel elfogad­ja. Senkit sem érdekel, hogy a presbiterek hogy szavaz­tak. Minket se érdekel­jen. .. De érdemes felfigyel­ni, megérteni, hogy a prole­tárdiktatúra 17. napján — Mátészalkán sajnos éppen félidőben, — a mátészalkai dolgozók egy társadalmilag jelentős rétege, a párt is­mert, érdemes vezetői, a gyakorlati élet milyen for­májú és tartalmú problémái­val vívódnak. Ez az élet.. Székely tisztek és földbirtokosok össze­esküvése a zsidó halottas házban Természetesen nem vol­tam jelen az összeesküvésen, de mégis tudom és merem a történteket valószínűsíte­ni, leírni. Alig 1,0 nappal az összeomlás után, tehát még a legfrissebb benyomások, emlékek idején, találkoztam Vágó elvtárssal, a már ro­mánok megszállta Debrecen­ben. Elmondtuk, elmagya­rázni igyekeztük egymásnak, bukásunk okait, eseményeit. Éltkor emlékezett vissza töb­bek között Vágó Kocsordról és Péchy földbirtokos kör­nyezetéből kiszivárgó hírek­re, találkozásukra székely tisztekkel éjjel a zsidó ha­lottasházban. Sajnos, — ál­lapítottuk meg, — hogy az elkövetett hibáink sorozatá­ban az ilyen és hasonló „vészhírekre” az események sodrában nem figyeltünk fel. Forradalmi éberségünket el­borította forradalmi optimiz­musunk. Megkönnyíti szá­momra az ilyen nem szemé­lyesen átélt események va­lószínűsítését, hogy a szerep­lő személyeket, a helyszínt alaposan ismertem és saj­nos a leírt események, az ellenség ellenforradalmi megmozdulásai következmé­nyei, tragikus bukásuk is le­írásom reális lényegét iga­zolják. Sötét éjjel volt. Nemrég ütötte el a kocsordi torony­óra az éjfélt. Négy ember lopakodik Kocsord határá­ban a Kraszna felé. Két ka­tona úgy 300—400 lépésre megelőz két civilt, de köz­vetlen a Kraszna partján, a tüzesben leguggolva megvár­ják az utánuk jövőket. Halkan köszöntik egy­mást — őrnagy úr — mondja a vékonyabbik alakú, fiatalos hangú civil — én is elkísé­rem édesapámat Tudja, hogy; már nem fiatal, az öregúr! Az öreg úr, Tisza La jo« gróf jószágigazgatója. A fia­talabbik pedig, Laci fia, jo­gász, leszerelt zászlós. Az őrnagy úr, tiszti sapkája mellé ugyan nem tűzte ki éjszakai kirándulására a da- rutollat, de egész magatar­tásán, parancsoló hangján meglátszik az aktív székely tiszt. — Szabó törzsőrmester. Kösse el a csónakot. Aa evezővel, ha beszálltunk, csak tolja meg. Nem kell evezni. Egy jó nekirugasz­kodás és már át is vagyunk! Gyerünk! így is ment. A sötét nem zavarja meg az uraltat. Hal­kan lépkednek, haladnék b« Szalka irányába, a fasoroa út mellett, a zsidótemető fe­lé. A törzsőrmester ottmaradt a csónakokkal a füzesben, a Kraszma partján. Ugyanakkor a Kossuth utcai kertek alatt is lopako­dik a zsidótemető felé Je­szenszky főszolgabíró. A Müller fűszeres kertjén át pedig szintén a temető felé törekszik két karonfogva haladó alak, egy karcsú ma­gas és egy köpcösebb széle* vállú. A magas férfi mintha bukdácsolna. Rosszul lát ta­lán a sötétben? így is vsa. Péchy László nagybirtokü« rövidlátó és kísérője, gazda-, tisztje, Baki éppen ezért fog­ja karon. Űk érnek el elő­ször céljukhoz, a zsidóteme­tő haiottasházahoz, hova alig egy-két perccel később, be­lép Jeszenszky főszolgabíró is. Jelszóban nem egyeztek meg. Megismerik ők egy­mást jellegzetes alakjukról még a sóletben is. Nyitva- hagyják a halottasház nagy­kapujának kisajtaját és így hamarosan észreveszik • Kraszna felől közelgő há­rom férfit, a jószágigazgató öreges, lassú, de nagy lépé­seit, melyeknek ütemét aa őrnagy is kénytelen volt át­venni. Még nyitva hagyják egy­két pillanatra az ajtót, nem hallanak-e valami neszt? Csak miután meggyőződtek, hogy senki sem követte őket, zárják be a kisajtót. Négy-öt kézilámpa villan fel, kezük­kel leárnyékolják, és az ab­laktalan félhomályban i« lassanként kialakulnak a zsi­dó temetési kegyszerek szi­luettjei. Romantikus össae- esküvési rendezés környezeti Hát romantikus hangulata ugyan egyikőjüknek sem volt, de annál inkább hozta őket össze közös összeesküvő célkitűzés. Három hete várnak erre az órára. Elesettnek érezték magukat egyedül. Végre jött a katonák, a tisztek, az ak­tív hatalmat, erőt kifejezők kezdeményezése. A félhomályban Itt is m Őrnagy kezdi. — Uraim! Parancsom van a székely hadosztály leg­felsőbb parancsnokságától, hogy közöljem az urakkal, hogy a székely hadosztály tisztikara nem tűrheti, hogy a vörös banda Smuts tábor­nokkal tárgyalásokat vezes­sen az ország sorsáról, a mi sorsunkról, a földbirtokok sorsáról. A választási komé­dia emelte a kommunisták tekintélyét Erősödik a vö­rösök hadserege és így gyen­gül hadosztályunk pozíciója. Parancsnokságunk felvette a közvetlen kapcsolatot Smuts tábornokkal. Mi, a födbirto- kosok, a szolgabíró urak, a háborús tisztek, volt csend­őrök, a gazdák és vagyonos polgárok segítségével, mi, a katonák akarjuk a bolsevis­ták uralmát széttaposni, megvédeni a régi rendet, birtokainkat a magántulaj­dont Péchy raccsolva zavarja meg az őrnagy szónoklatát — Igaz, hogy Nyírmegy- gyesen, Szamösszegen oszt­ják a parasztok a földet a birtokokat? (Folytatjuk) Földes Pál:

Next

/
Oldalképek
Tartalom