Kelet-Magyarország, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-26 / 21. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK t XXV. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM ARA: 70 FILLÉR A LAP TARTALMÁBÓL: A rádió és a televízió heti műsora (5. oldal) 1968. JANUAR 26, PÉNTEK Sportjelentéseink (4. oldal) 0 kormány és a SZOT vezetőinek megbeszélése Elkészültek a záhonyi „rakodóóriás“ tervei Naponta 30000 tonna áru átrakására lesz képes Toek Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, dr. Ajtai Miklós, Apró Antal, Fehér Lajos, és dr. Tímár Mátyás, a kor­mány elnökhelyettesei csü­törtökön délután látogatást tettek a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának székhá­zában és elvtársi megbeszé­lést folytattak a SZOT tit­kárságának tagjaival: Gás­pár Sándor főtitkárral, Beckl Sándor, Gál László, Geréb Sándorné, Somoskői Gábor és Virizlay Gyula titkárokkal. Kölcsönösen tá­jékoztatták egymást az álla­mi, illetve a szakszervezeti szerveknek az új gazdasági mechanizmus bevezetésével kapcsolatos intézkedéseiről, megállapították, hogy az alapvető intézkedések meg­valósítása eredményesen fo­lyik. A Minisztertanács elnöke és elnökhelyettesei Ismer­tették az idei népgazdasági terv eredményes teljesíté­sével, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek ja­vításával kapcsolatos álla­mi feladatokat A SZOT vezetői összegez­ték a szakszervezetek ta­pasztalatait és a dolgozók véleményét az állami szer­vek, valamint a vállalati gazdasági vezetők intézke­déseinek eddigi hatásáról, a kollektív szerződésekről és a munkaidő-csökkentéssel kapcsolatos tapasztalatai­ról. A megbeszélés részvevői egyeztették álláspontjukat a népgazdasági terv teljesíté­sével, az életszínvonal elő­irányzott emelésével kap­csolatos feladatokról és a megtárgyalt kérdésekben meghatározták a további együttes tennivalókat. Kádár János és Losonczi Pál távirata Ceausescunak Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke a következő táviratot küldte Nicolae Ceausescunak, a Ro­mán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága főtitkárá­nak, a Román Szocialista Köztársaság államtanácsa elnökének. Kedves Ceausescu elvtárs! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magunk nevében elvtársi üdvözletün­ket és jókívánságainkat küldjük önnek 50. születés­napja alkalmából. Felelős­ségteljes tevékenységéhez jó egészséget és újabb ered­ményeket kiváunk. A növekvő magyar—szov­jet áruforgalom szükségsze­rűvé teszi a záhonyi körzet vasúti fejlesztését, korszerű­sítését, amelynek előkészí­tésében a MÁV tervező in­tézete eddig körülbelül 350 millió forint kiviteli érté­kű terv kidolgozásával vett részt Ezenbelül a napok­ban szállította le a záho­nyi határállomáson létesí­tendő vasbeton szerkezetű kirakóhid terveit. Ez az ömlesztett és darus áruk átrakására szolgáló létesít­mény a magyar vasútháló­zat egyik legkorszerűbb be­rendezése lesz. Legimpozánsabb része a két egymással párhuzamo­san futó, 200—300 méter hosszú vasbeton szerkezetű híd. Ezekre tolják majd fel a Szovjetunióból érkező szé­les nyomtávú kocsikat, mindegyikre 16—18 kocsit, tehát hozzávetőleg egy-egy fél vonatszerelvényt. Mellet­tük, de néhány méterrel alacsonyabban — a „föld­szinten” — várakoznak a hazai normál nyomtávú ko­csik. A hídon álló kocsik alsó ajtaját gépi úton nyit­ják ki úgy, hogy belőlük az anyag vagy csúsztatón közvetlenül a magyar ko­csikba, vagy a híd alatti bunkerba — a depóniába — ömlik, amikoris az átrakást a KGMTI-vel közösen ter­vezett különleges daruk végzik el. A teljes „átrakóudvar” a két hiddal évente átlago­san kétmillió tonna vasérc és 2,7 millió tonna egyéb áru, tehát naponta átlag 13 000, de csúcsforgalom idején akár 30 000 tonnányi anyag átrakására lesz ké­pes. A gépek gyártása az Országos Bányagépgyártó Vállalatnál már meg Is kezdődött. A szerelési mun­kálatokat 1969-re tervezik, úgy, hogy az új „rakodó­óriás” 1970-ben kezdheti meg a munkát. Koszigin Delhiben LAPZÁRTAKOR ÉRItEZETT: A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Jóváhagyó­lag tudomásul vette a külügyminiszter jelentését a jószolgála­ti küldöttség Peruban, Ecuadorban, Kolumbiában és Vene­zuelában tett látogatásáról. A közlekedés- és postaügyi miniszter a vasúti és hajózási árufuvarozási szabályzat, valamint a gépjármű-fuvarozási szabályzat módosítására tett előterjesztést. A kormány a ja­vaslatokat elfogadta. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentés­ben ismertette azokat a tapasztalatokat, amelyeket az ivóvíz- és ipari vízellátás fejlesztését, továbbá egyes kommunális csatornaművek létesítését szolgáló beruházások vizsgálata so­rán szereztek. A Minisztertanács az előterjesztést megvitatta, elfogadta és határozatokat hozott A vasúti-, a hajózási- és a gépjármű-fuvarozási sza­bályzatok módosításai első­sorban azokat a vállalatokat, üzemeket érintik, amelyek nagymértékben veszik igénybe az egyes közlekedé­si ágak árufuvarozási szol­gáltatásait. A módosításokat a gazdaságirányítás új rend­szerével kapcsolatos válto­zások tették szükségessé. Az a cél, hogy a fuvaroztatók az eddigihez képest nagyobb önállóságot nyerjenek és a fuvarozás-tervezés admi­nisztratív jellegű korlátozá­sai helyett ezen' a területen is a piaci kapcsolatok sza­bályozó szerepe érvényesül­jön. Az árufuvarozási fel­adatok piackutató módsze­rek segítségével történő fel­mérése azt szolgálja, hogy a fuvarozó vállalatok job­ban alkalmazkodjanak a népgazdaság változó szük­ségleteihez és biztosítsa a fuvarozási igények és a fu­varkapacitás közötti össz­hangot. A módosítások folytán le­hetőség nyílik arra, hogy a fuvarozók — teljesítő ké­pességük jobb kihasználása érdekében — a fuvaroztatók részére díjmérséklést adja­nak. A vasútnál egyszerűb­bé és mozgékonyabbá válik a kocsirendelés rendszere, megszűnik több adminisztra­tív jellegű áruforgalmi kor­látozás, valamint az ezek­kel kapcsolatos bírság jelle­gű anyagi hátrány. Az ivóvíz- és ipari vízel­látás fejlesztését szolgáló beruházások vizsgálatáról szóló jelentés — a többi kö­zött — az alábbiakat tartal­mazza. Városaink lélekszámúnak gyors növekedése, valamint az.ipari termelés és a szol­gáltatások fejlődése követ­keztében rohamosan meg­nőtt az ivóvíz és az ipari célokra szükséges víz iránti igény. Az olcsó, bőséges vízszolgáltatás a település- és iparfejlesztés egyik kulcs­kérdésévé vált. A közüzemi vízművek 1950-ben naponta 600 ezer köbméter ivóvizet adtak, ez a mennyiség 1966-ban már meghaladta a 2 millió köb­métert. 1950-ben a lakosság­nak még csak a 23 százalé­ka, 1966-ban már 46 száza­léka jutott a közműhálóza­ton keresztül ivóvízhez, s az egy lakosra jutó vízfo­gyasztás több mint másfél- szeresére nőtt. E jelentős előrehaladás mellett azonban még mindig az a helyzet, hogy a városi lakosság 20 százaléka nem kap „közműves” ivóvizet. Egyes területeken — tartalé­kok hiányában — átmeneti vízhiány keletkezik. 68 vá­rosunk közül 65-ben fej­lesztették a vízműveket — néhol 3—4 alkalommal is —. de az esetek többségé­ben ez sem oldotta meg véglegesen a városok víz­ellátási gondjait. A községekben csak a második ötéves terv idősza­kában kezdődött meg na­gyobb arányban az úgyne­vezett törpe vízművek épí­tése. 1960-ban a falusi la­kosságnak 8 százaléka, 1965- ben pedig már 18 százaléka (mintegy egymillió ember) jutott vízvezetéki vízhez. Sok településen azonban a szükséges kapacitású víz­müvet még nem sikerült létrehozni, illetőleg elké­szítésükre társulásokat szer­vezni. Nehezíti a helyzetet, hogy a városok egyébként is elöregedett főnyomó vezeté­kei fokozott igénybevétel­nek vannak kitéve, s az emiatt megnövekedett kar­bantartási, felújítási munká­latok nagymértékben lekötik a fejlesztésre szánt eszközö­ket. Súlyos problémát okoz a vízpazarlás is. A jelentés alapján a kor­mány határozatában ki­mondta, hogy a negyedik öt­éves terv és a 15 éves távlati terv összeállításánál figye­lembe kell venni a telepü­lésfejlesztési tervekkel össz­hangban lévő közműfejlesz­tés részletes kidolgozását. Megbízta az építésügyi és városfejlesztési minisztert, hogy az érintett főhatóságok bevonásával mérje fel e feladatok elvégzésének mun­kaigényét és költségkihatá­sát Delhi (TASZSZ) Alekszej Koszigin a Szov­jetunió minisztertanácsának elnöke csütörtökön megér­kezett Delhibe. A szovjet kormányfő az indiai kor­mány meghívására tesz hi­vatalos látogatást Indiában. Az érkező szovjet kor­mányfőt a repülőtéren In­dira Gandhi miniszterelnök, továbbá az indiai kormány tagjai, a parlament képvise­lői és az indiai társadalom képviselői fogadták. Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök a repülőtéren beszédet mondott Többek között kijelentette: — Az indiai—szovjet ba­rátságnak szilárd alapjai vannak. Ezt a barátságot még jobban megerősítette a történelmi jelentőségű tas- kenti nyilatkozat, amely, el­nök úr, elválaszthatatlanul az ön nevéhez fűződik. Az indiai miniszterelnök- asszony köszönetét fejezte ki Kosziginnek azért a meg­értésért, segítségért és tá­mogatásért, amelyet a Szov­jetunió nyújt India gazdasá­gi fejlődéséhez. A meleg szívélyes fogad­tatást megköszönve, Koszi­gin válaszában kijelentette: India népe pénteken az ál­lami függetlenségért vívott harcának nevezetes jubi­leumát ünnepli, a szuverén Indiai Köztársaság kikiáltá­sának 18. évfordulóját. Meg­elégedésünkre szolgál, hogy e napon tolmácsolhatjuk az indiai népnek a Szovjetunió népei és kormányunk üd­vözletét örülünk, hogy részt vehetünk ezeken az ünnepségeken. — Országunk népei min­dig meleg együttérzéssel kí­sérték az indiai nép harcát hazája függetlenségéért In­dia mint független állam, tekintélyes szerepet játszik a béke erőinek gyarapításá­ban, a nemzetközi együtt­működés fejlesztéséért és a békés együttélésért folyó küzdelemben. Koszigin kifejezte remé­nyét, hogy mostani látogatá­sa nyomán tovább fejlődik a két ország barátsága és együttműködése. Ez az in­diai és a szovjet nép alap­vető érdekeit, a béke meg­szilárdítását szolgálja. v • • / Szabolcs-Szatmárban eddig 55 népírcntbizottságot választottak újjá A Hazafias Népfront já­rási titkárai csütörtökön ta­nácskozást tartottak Nyír­egyházán. Megbeszélték a bizottságok újjáválasztásá- nak tapasztalatait és a to­vábbi feladatokat. A legfrissebb jelentés sze­rint szerda estig 55 közsé­gi, illetve tanyai bizottsá­got választottak újjá. Ez azt jelenti, hogy az újjá­választó gyűléseknek kb. egyötöde lezajlott. A vá­lasztásokat nayv érdeklődés kíséri, a bizottsági tagok létszámának négyszerese je­lenik meg a gyűléseken. A résztvevők száma 6000 volt szerda estig. Az érdeklő­dést csak növeli, hogy nem­csak a helyi bizottságok tagjait, hanem azok tiszt­ségviselőit, továbbá a járási bizottságok tagjait, hanem azok tisztségviselőit, továb­bá a járási bizottságok tag­jait és a megyei küldötte­ket is falugyűlésen választ­ják meg. Eddig egyébként 1500 bizottsági tagot válasz­tottak. A mostani választások egyik jellemzője még, hogy a népfronbizottságok tevé­kenysége az eddiginél is nagyobb területre, a kisebb településekre is kiterjed. Az önálló népfrontbizottságok mellett ugyanis községi bi­zottságokhoz tartozó, de a településeken dolgozó ta­nyai csoportokat alakítanak. Hogy a lakosság ezt igény­li, jó példa a Nagykálló— Ludastó tanyai gyűlés, ahol a bizottság tervezett lét­számát felemelték azért, hogy a Rácz és Görény ta­nya is képviseletet kapjon. A népes gyűléseken eddig 170 felszólalás hangzott el. Ez átlagban is három fel­szólalást jelent. Témájukat tekintve azonban még ér­dekesebb, mert színié az élet minden területét érin­tik, de különösen sokat fog­lalkoztak a népfrontbizott­ságok feladataival, a köz­érdekű kérdésekkel. A leg­gyakoribb témák között szerepel a korábban elhang­zott észrevételek intézése, a községpolitika, a foglalkoz­tatottság, a termelőszövet­kezetek helyzete, a szakmai és általános műveltség, ez­zel összefüggésben az ifjú­ság továbbtanulásának le­hetősége. A felszólalásokból kitű­nik, hogy igényként jelent­kezik a termelőszövetkeze­tekben a jogpropaganda fo­kozása. A tagok szeretnének részletesebben megismer­kedni a szövetkezeteket érintő törvényekkel rende­letekkel az új alapszabál­lyal. Mindezekben a nép­fronbizottságok segítségét kérik és várják a jövőben a OsS£9Ült a Biztonsági Tanács Csütörtökön délután, ma­gyar idő szerint az esti órákban New Yorkban ösz- szeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa. A tanács ülését 48 afro-ázsiai ország, vala­mint Jugoszlávia kérte az­zal kapcsolatban, hogy a dél-afrikai fajüldöző rezsim Pretoriában felújította a 35 délnyugat-afrikai hazafi pe­rét A hazafiakat, akiknek sorsával az elmúlt évben külön határozatban foglal­kozott a világszervezet köz­gyűlése, a törvénysértő per­ben halálos ítélet fenyegeti. Mint Ismeretes az ENSZ korábban megvonta a Dél­afrikai Köztársaságtól a Délnyugat-Afrika igazgatá­sára vonatkozó mandátumot. Az afro-ázsiai országok kö­vetelik, a világszervezet ha­tékony eszközökkel kény­szerítse Dél-Afrikát ar­ra, hogy engedelmeskedjék az ENSZ-határozatainak. A Biztonsági Tanács ülé­sén ezúttal első ízben vesz részt tagként a Magyar Nép- köztársaság delegátusa. Ma­gyarországot az ENSZ-köz- gyűlés 22. ülésszakán válasz­tották két évre a tanács nem állandó tagjainak so­rába. A tanács munkájában Csatorday Károly nagykö­vet, hazánk állandó kép­viselője vesz részt. „Kozmosz­szputnyikok“ A „Kozmosz” sorozat több szputnyikján az elek­tromos energia forrásául atomrádió-izotóp berende­zéseket alkalmaznak —, ezt a szenzációs közlést tet­te Boriszov mérnök a Trud hasábjain. Az atomenergia- berendezéssel ellátott „Koz- mosz-szputnyikok” több mint ezer évig fognak re­pülni. Ez alatt rádioaktív- izotópjuk teljesen szétbom- lik, s így nem következik majd be az atmoszféra szennyeződése, amikor a szputnyik a föld légköré­be ereszkedve elég.

Next

/
Oldalképek
Tartalom