Kelet-Magyarország, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-15 / 165. szám

XXrV. ÉVTOLTAM 165. SZÁM ÄRA: 50 fillér 1967. JÜLIUS 15, SZOMBAT A Vemis-4 űrállomás programja Moszkva (TASZSZ): Mint a TASZSZ jelenti, a június 12-én felbocsátott Ve­nus—4 szovjet önműködő bolygóközi állomás július 14-én magyar idő szerint 14 órakor már 8 millió 320 ezer kilométer távolságban volt a földtől. Az űrállomással eddig húsz al­kalommal léptek rádiókapcsolatba. Ez az összeköttetés le­hetővé tette, hogy nagy mennyiségű távmérési adatot vegye­nek a világűrben végbemenő fizikai folyamatokról, valamint az űrállomás műszereinek működéséről. Az űrállomás berendezései kifogástalanul működnek. Az űrhajón a nyomás és a hőmérséklet a megadott határokon belül van. Az űrállomás az előzetes számításokhoz közeli pályán halad. Az űrrepülési Programnak megfelelően a Ve­nus—4 űrállomással a jövében is létesítenek rádiókapcsola­tot. A Pravda a budapesti tanácskozásról Fock lenő záróbeszédével befejeződött az országgyűlés A Pravda pénteki vezér­cikke »A békeharc ha­talmas tényezője” cím­mé! többek között a követ­kezőket írja: — Tegnap a sajtóban megjelent a szocialista or­szágok testvérpártjainak és kormányainak vezetői rész­vételével megtartott buda­pesti tanácskozásról szóló tájékoztató közlemény. A tanácskozáson megvitatták az arab országok ellen el­követett izraeli agresszió következtében keletkezett közel-keleti helyzetet. — Az álnok izraeli ag­resszió következtében Kö­zel-Keleten támadt helyzet továbbra is feszült. Izrael megszállva tartja az agresz- szió eredményeként elfog­lalt területeket, s ez az ENSZ alapokmánya és a nemzetközi jog alapvető el­veinek lábbal tiprása, me­rénylet az arab országok szuverenitása és területi épségé ellen. Az izraeli kor­mánykörök, akik mögött az imperializmus, elsősorban az Egyesült Államok ag­resszív erői állnak, hódító politikájukkal, kihívóan odadobják a kesztyűt az egész világ békeszerető erői­nek. A Szovjetunió és más szocialista országok abban látják felada­tukat, hogy meghiúsítsák az imperializmus közel-ke­leti fondorlatait, segítséget nyújtsanak az arab álla­moknak szabadságuk és függetlenségük megvédésé­re. A közel-keleti válság tetőpontján Moszkvában ér­tekezletet tartottak az eu­rópai szocialista országok­ban működő kommunista- és munkáspártok központi bizottságainak első titkárai és az említett országok kor­mányfői. A találkozó ered­ményeként aláírt közös nyilatkozat nagy szerepet játszott a háború beszünte­tésében, óriási erkölcsi és politikai támogatást jelen­tett az arab népek számára, kijózanítóan hatott az ag- resszorra és pártfogóira. Mint ismeretes, a moszk­vai találkozón megállapo­dás jött létre, amelynek ér­telmében a résztvevők ál­landó érintkezést tartanak fenn a közel-keleti helyzet­tel kapcsolatban. E megálla­podásnak megfelelően tar­tották meg Budapesten a július 11—12-i értekezletet és elvtársi szellemben, a teljes egyetértés jegyében eszmecserét folytattak a legutóbbi közel-keleti ese­ményekről. A tanácskozás résztvevői ismételten leszögezték — mondja a tájékoztató köz­lemény —, hogy az azon képviselt testvérpártok és szocialista országok határo­zottan támogatják és a jö­vőben is támogatni fogják a baráti arab államok igaz­ságos harcát. Állást foglal­tak az agresszió elleni harc és a közel-keleti béke hely­reállítása érdekeinek meg­felelő eszközök még telje­sebb felhasználása mel­lett. Szovjetuniót és más szo­cialista országokat őszin­te barátság és együttműkö­dés fűzi össze sok arab országgal. Az arab népek, miként a Föld összes béke­szerető emberei is, ismét meggyőződhettek erről az izraeli agresszió idején. A többi szocialista állammal szoros egységben, az arab országokkal állandó kap­csolatban, a Szovjetunió erélyes intézkedéseket tett az agresszor megállítására, az arab népek érdekeinek megvédésére, a háborús konfliktus beszüntetésére. Most a testvérállamok min­dent megtesznek, hogy az agresszor ne élvezhesse ál­nok lépéseinek eredményét, segítséget nyújtanak az arab népeknek törvényes jogaik megoltalmazásában, a hábo­rús tűzfészek elfojtásában és a béke helyreállításában a Közel-Keleten. Híven a proletár nemzet­köziség elveihez, a szocialis­ta országok minden vonalon támogatást nyújtanak a ba­tári arab államoknak. Ez széles körű politikai támo­gatást és szolidaritást je­lent az arabokkal a sza­badságukért és függetlensé­gükért vívott harcukban. Nagyarányú gazdasági se­gítséget is jelent az impe­rialists agressziótól szenve­dett arab népeknek. Olyan intézkedések megvalósítását jelenti, amelynek célja az arab államok védelmi ké­pességének erősítése. A bu­dapesti találkozó résztvevői az említett kérdésekre vo­natkozóan kicserélték infor­mációikat, s egyhangúlag kifejezték szilárd elhatáro­zásukat, hogy továbbra is összeegyeztetett erőfeszíté­seket tesznek e célok eléré­séért. I lengedhetetlen szükség p. van a kommunista- és munkáspártok a nem­zetközi munkásmozgalom és nemzeti felszabadító moz­galom, az összes békeszerető és haladó erők akcióegységé­re. A béke, a demokrácia és a szocializmus, a nem­zeti felszabadító mozgalom erőinek együttes lépései se­gítségével meg lehet fékez­ni az agresszort és meg le­het akadályozni az új vi­lágháborút. A Szovjetunió már fél évszázada őrködik a népek békéje és biztonsága fölött. A lenini békedekrétum óta az októberi forradalom or­szága olyan külpolitikát folytat, amely az emberi­ség leghőbb vágyait szol­gálja. A katonai akadémiák Végzett növendékei tiszte­letére a Kremlben adott fogadáson Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió tovább­ra is lankadatlanul harcol az imperializmus agresz- szív erői ellen, az egyete­mes béke megszilárdításá­Az országgyűlés pénteken délelőtt Kállai Gyula elnök­letével folytatta tanácskozá­sát. Az ülésen részt vett Lo- sonczi Pál, a népköztársaság A pénteki ülésen elsőként Traulmann Rezső, építés- és varosfejlesztési miniszter szólalt fel. — örömmel jelenthetem a tisztelt országgyűlésnek, — mondotta többi között, — hogy az építőipar tevékeny­sége az első fél évben az előirányzottnál kedvezőbben alakult. Ebből következik, hogy az építőipar 1967 évi feladatát várhatóan teljesíti, illetve összességében túltel­jesíti. Az előző évidéi kedvezőbb termelési eredmények el­érését túlnyomórészt a ter­melékenység növekedése tet­te lehetővé. Javult az építő­ipari munkások foglalkozta­tottsága és ennek megfele­lően emelkedett keresetük is. Az építőanyag- és szerke­zetgyártó ipar termelési erő­feszítései, valamint a tető­fedő és falazóanyagok gyor­sított fejlesztési programja ellenére azonban ezek az iparágak — az építőipar gyors ütemű fejlődése és a lakosság megnövekedett igé­nyei miatt — előrelátható­lag még néhány évig nem képesek a keresletet mara­déktalanul kielégíteni. összefoglalva megállapít­ható. hogy az építőipar és építőanyagipar első félévi fejlődése lényegében a ter­vezett fő célkitűzéseknek megfelelően alakult. Továbbra is döntő fel­adatnak tekintjük a lakás- építési program teljesítését. Ezért az építőipari kapaci­tások egy részének rugalmas átállításával — elsősorban Budapesten, de a gyorsan fejlődő vidéki városokban is — növelni kell a lakásépítő szervezetek teljesítőképes­ségét. Az állami építőipar­nak fel kell készülnie arra, hogy növekvő arányban ve­gyen részt a szövetkezeti és társasház-építésben, vala­mint á KISZ által kezdemé­nyezett lakásépítkezésekben. Az építési igényekhez ru­galmasan alkalmazkodó épí­tőipari kapacitások kialaku­lását központi intézkedések­kel is elő kívánják segíteni. Ennek egyik leghatékonyabb eszköze, ha az építőipari szervezetek vállalkozási le­hetőségét kiszélesítjük, il­letőleg lehetővé tesszük, ért és a nemzetközi fe­szültség enyhüléséért, min­denki, aki hajlandó ezen az úton járni, megértésre és és támogatásra talál ná­lunk. A többi szocialista or­szággal együtt a Szovjetunió hatalmas szolgálatokat tesz a béke Elnöki Tanácsának elnöke; Fock Jenő, a kormány el­nöke, Apró Antal, Biszku Béla, és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­hogy az építtetők saját szer­vezetükkel oldják meg épí­tési feladataikat, vagy azok egy részét. Továbbra is súlyt helye­zünk a korszerű és gazdasá­gos megoldást elősegítő tí­pustervek, illetve típusszer­kezetek széles körű felhasz-- nálására. Az új módszerek­nek megfelelően azonban e törekvéseinket a jövőben el­sősorban nem adminisztra­tív úton, hanem valóságos gazdasági előnyök biztosi tá- sával kívánjuk érvényesíte­ni. — Az építőipari árreform kidolgozásánál abból ,az elv­ből indultunk ki, hogy ha’ a megfelelő feltételek adottak, az építmények árai — ha­tósági intézkedések- nélkül is — a közgazdaságilag in­dokolt szinten legyenek és stabilizálódjanak. Ezért az árszabályozó rendelkezések lehetővé teszik, hogy a ter­vezési és kivitelezési mun­kák árait egyre szélesebb körben az építtetők és a ki­vitelezők megállapodásai rögzítsék. Ennek megfelelő­en az építőipar jelenlegi Dr. Hornung Mátyás: Pártunk és kormányunk eddigi politikája garancia arra, hogy a megvalósuló új gazdasági mechanizmus koncepciói egybeesnek a tár­sadalom valamennyi rétegé­nek érdekeivel — kezdte be­szédét dr. Hornung Mátyás. A mechanizmustémához a felszólaló Szabolcs megye je­lenlegi és várható helyzeté­nek elemzésével csatlako­zott, ismertette, milyen je­lenleg és várhatóan hogyan alakul szűkebb hazájában a munkaerőhelyzet, mennyi­ben módosulnak az elhe­lyezkedési lehetőségek. Szabolcs-Szatmár megye demográfiai szempontból az ország egyik kiemelkedő te­rülete. 1960 és 1965 között a természetes szaporulatnak megvédése és az egyetemes biztonság ügyének. Támo­gatja ezt a politikát minden jóakaraté ember, támogat­ják mindazok az erők, ame­lyek az imperializmus el­len, a népek szabadságáért és függetlenségéért, a béké­ért, a demokráciáért és a társadalmi haladásért küz­denek. nak tagjai, továbbá a Poii tikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai. A napirend szerint foly­tatták a Minisztertanács be­számolója feletti vitát. merev árszabályozásáról fo­kozatosan áttérünk a maxi­mált, illetve irányárakkal szabályozott megegyezéses árak rendszerére. Az építőipari áraknak te­hát az építmények, valamiat a bennük felhasznált építési anyagok és szerkezetek tényleges társadalmi költsé­geit kell kifejezniök. to­vábbá az építtető és kivite­lező értékítéletét. Felszólalása végén a mi­niszter bejelentette, hogy már ebben az évben kidol­gozzák a IV. ötéves tervidő­szak várható építési igényei­hez igazodó műszaki fejlesz­tési koncepciókat, körvona­lazzák ■ az építőipar kapaci­tásfejlesztésének követendő irányát, s kidolgozzák áz építésiparosítás anyagi-mű­szaki bázisának továbbfej­lesztésére vonatkozó javasla­tokat. Csikesz Józsefné, budapes­ti képviselő részletesen ele­mezte, hogy a gazdaságirá­nyítás reformiá milyen vál­tozásokat jelent a tanácsok, közelebbről a budapesti ta­nácsok tevékenységében. több mint egyhatoda ebből a megyéből került a népes­ségstatisztikába. Ennek el­lenére a megye lakosságá­nak száma évről évre csök­kenő tendenciát mutat, mi­vel az újonnan munkába lé­pők meglehetősen népes se­rege otthon nem juthatott — ma sem juthat — megfelelő kereseti lehetőséghez, mun- ‘ kaalkalomhoz. A statisztikák • tanúsága szerint egy-egy esztendőben körülbelül tíz­ezren „vándorolnak el” az ország más, sokszor távoli vidékeire. Az úgynevezett ingázók száma körülbelül 30 ezerre tehető. A megye la­kóinak foglalkoztatása az országos átlagnál jóval ki­sebb arányú. Míg országosan a munkaképes népességnek 82 százaléka aktív kereső, Szabolcsban ez csak 74 szá­zalék. Egy másik arányszám sem mutat kedvezőbb képet, nevezetesen; az országos ki­mutatás szerint száz aktív keresőre százti zenkét nem­dolgozó, illetve eltartott sze­mély jut, Szabolcsban vi­szont 154 fő. Az adatok azt tükrözik, hogy a foglalkoztatottság ed­dig sem volt kielégítő, ugyanakkor a demográfiai szeizmográf „előrejelzése” szerint az 1970-es évekig újabb népes korosztályokkal gyarapodik a munkaképes lakosság. A munkaerőgaz­dálkodásnak nálunk az el­következő években is arra kell törekednie, hogy a munkába lépő ifjú nemze­dék minél nagyobb hányad­ban találjon foglalkozási, kereseti lehetőséget a me­gyében. Ismeretes, hogy a kor­mány a közelmúltban szá­mos erőfeszítést tett a fog­lalkoztatottság javítására és — részben ezzel kapcsolaios — Szabolcs-Szatmár megye gazdasági fejlesztésére is. A megye szocialista szekto­ra a második ötéves terv időszakában összesen több mint hatmilliárd forint ér­tékű beruházással gyarapo­dott. A beruházások csak­nem 80 százaléka a termelő ágazatokban valósult meg. Következésképp az ipari, építőipari és egyéb nem me­zőgazdasági ágazatokban je. lentősen nőtt a munkások é* alkalmazottak száma. A mezőgazdaságban vi­szont 1960-hoz viszonyítva mintegy 30 százalékkal csök­kent az aktiv keresők szá­ma. örömmel hallottam a mi­niszterelnöki expozéból, hogy a kormány programjában a vidéki ipartelepítés tovább­ra is nagy súllyal szerepel. A lehetőség tehát az előt­tünk lévő időszakban is meglesz arra, hogy a válla­latok a fővárosból kikerülő ipari profilokat a megyék­ben honosítsák meg. A sza­bolcsi vállalatok már eddig Is éltek ezzel a lehetőséggel, bővítették tevékenységi kö­rüket és sok új munkahelyet létesítettek. Mindamellstt a megye saját erejéből nem képes megoldani a jelenleg is meglévő — s a felméré­sek szerint: a jövőben foko­zódó — munkaerőgazdalko- dási gondokat. Tisztelt országgyűlés! Körülbelül 63 ezerre te­hető azoknak a fiataloknak a száma, akik megyénkben az 1966 és 1970 közötti idő­szakban elérik a munkaké­pes kort. A számítások sze­rint 40 százalékuk rendelke­zik szakképzettséggel — az . ö elhelyezésük biztosítottnak látszik. A probléma: a csaknem 40 ezer szakképzet- len fiatal munkába állítása. A gondokat csak tetézi, hogy 60 százalékban lányok­ról van szó, akiket kevésbé lehet távolabbi munkahe­lyekre irányítani. A megol­dás egyik módja, hogy aszó­ban forgó munkaerő jelen­tős hányadát a mezőgazda­ságba irányítsuk. Motiválja a munkaerőgaz­dálkodást az a körülmény, hogy a vállalatoknak gaz­dálkodási eredményeik ter­hére kell elszámolniok az ingázó dolgozók utaztatásá­val és a munkásszállások fenntartásával járó költsége­ket. Egyes vállalatok nyil­ván arra törekszenek majd, hogy kevesebb „bejáró” dol­gozójuk legyen. S ez kedve­zőtlenül befolyásolná Sza­bolcs-Szatmár megye helyze­tét. (Folytatás a 2. oldalon! Trautmann Rezső: Döntő feladatunk a lakásépítés Cjabb munkalehetőségeket kell teremteni Szabolcs-Szatmárban

Next

/
Oldalképek
Tartalom