Kelet-Magyarország, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-25 / 173. szám
Űj vonások a gazdálkodásban Slit boz a nagyobb önállóság az állami gazdaságokban ? Nemcsak Hodászon és nemcsak a vezetők körében beszélnek arról, hogy az új gazdasági irányítás rendszerében még sok az ezután kialakuló tényező. Ez következik egyrészt abból, hogy a mechanizmust nem lehet sem bevezetni, sem egy kapcsoló elfordításával átállítani, másrészt idő sincs elég a szükséges új jogszabályok megalkotására. A már ismert tényezőkkel próbáltuk keresni a választ arra, hogyan érint egy állami gazdaságot az új irányítás? S a válaszban egy sereg dologról múlt időben kell beszélni, mert ezek már megtörténtek, máris változtak, alakultak. A Hodászi Állami Gazdaság sok almát termel, öt év múlva hozzávetőlegesen 1200 vagonnal. Elhatározták, hogy almatárolót építenek, amely 45 millióba kerül. Kérdés, hogy költségvetési vagy saját erőből történő beruházás lesz-e ez, s az illetékesek meg nem döntöttek. Almatároló — akár így, akár úgy De a hodászaik már igen: akkor is fölépítik, ha nem kapnak rá beruházást — nyereségük terhére. Persze, nem fogja ez terhelni a nyereséget, hanem növeli majd, ezért döntöttek így. A döntést azonban számítgatás előzte meg: érdemes-e? Kezdődik minden az értékesítésnél. A legutóbbi müncheni árkatalógus alapján, amely öt év átlagát ismerteti, az alma ára februárban 32 százalékkal magasabb, mint októberben. Ha februárban akarjuk eladni az almánkat, addig tárolni kell, ez egyszerű. S épp az országgyűlésen hangzott el_ az, hogy a vállalatok olyan árat kapnak exportált árujukért, amennyit a külföldi vevő fizetNem tudják olyan gyorsan leszedni és vagonba rakni, amilyen gyorsan kellene, ahogy az alma érése megkívánná. Az idő elhúzódása minőségromlást eredményez, ez pedig az átlagár és az exportszázalék csökkenését Ezekből kiszámították, hogy az almatároló tíz év alatt kifizeti építésének költségét, ilyen rövid idő alatt megtérül. Nem az a drága, ami sokat ér Almatárolót tehát építenek, de van egy másik gond is. A gyümölcsösnek több, Mindig Örültem Juliká- *“ nak, akkor is, ha talál kosiunk, akkor is, ha csak hírt hallottam felőle. Talán azért volt nekem annyira szimpatikus, mert halkan szólt örömében is, bánatában is, vagy inkább nagy önfegyelemmel hallgatott. Két vásott gyereke sem rontotta meg halk, csendes modorát, sem az alakjat: olyan maradt, mint amilyen tizenöt évvel ezelőtt volt, amikor férjhez ment Bodolai Jenőhöz. A kedves fiatalasszonyt mindenbe belenyugvó mohamedán természettel áldotta meg a sors: nem szói semmiért, nem aprehendalt és közben az idegei felőrlődnek a sok lenyelt bosszúságtól. Vannak ilyen feleségek! Amikor már bizonyságot szereztem arról, hogy Bodolai magatartása, enyhén szól- ix*, nem korrekt az asszony nyal szemben> beszélgettünk közben rátereltem a szót Jenő viselt dolgaira. — Nincs igaza — méltat- lankodott Julika, — Jenő a legjobb férj, az utolsó fillérig hazaadja a fizetését. Nem mondtam meg Jutkának, hogy Jenő a fizetémint fele a Muszáj-tagban van, hét kilométerre a leendő tárolótól. A távolságból négy kilométer földút. Ezen az úton naponta legalább száz gép végigporol, el lehet képzelni, milyen egészségtelen. De nemcsak egészségtelen, hanem gazdaságtalan is. Műúton húsz százalékkal gyorsabban mozognak az erőgépek, ez minden ötödiket feleslegessé teszi, s az mehet más munkára. Megmérték, milyen minőségromlást okoz az almában a zötyögés, s az eredmény elképesztő: már 30 százalékos károsodást is mértek! Ha az útviszonyok javításával csupán öt százaléknyit javítanak a romlás arányán, az a Muszáj-tag esetében 35 vagon kitűnő almát jelent! Kézenfekvő, utat is építenek, műutat a mostani földút helyére, pedig az is legalább ötmillióba kerül. Megéri! Az új gazdasági irányítás azonban Hodászon sem csupán számításokat jelent. Nemcsak itt az a vélemény például, hogy az állami gazdaságokban — nem kötelezően — használt bér és prémiumrendszer aránytalanságokat, feszültséget szül, ugyanakkor nem lehet értékelni az egyedi teljesítményeket. De egyelőre nem tudnak sokkal jobbat. Gondolkodni, számolni és mérlegelni kell, hogyan lehet ösztönzőbb a bérezés rendje. Van itt olyan jelenség, ami már a múlté. Tavaly a felső hatóság megbírálta azt az igazgatót, aki februárban a prémiumkeret elosztására nem készített részletes tervet. Ez az idén A nyírmadai tanács vb július hó 11-én tárgyalta a Baktalórántházi Vegyes Ktsz kérelmét, melynek alapján egy új üzem telepítésére kérnek engedélyt. A tanács örömmel fogadta a vállalkozást és ígérte, hogy minden támogatást megad. Erre a célra átengedték a volt gépállomás épületeit. Az új üzemben az első ütemben 97 dolgozót foglalkoztatnak, majd amikor elkészülnék a helyiségek átalakítási munkálatai, tehát a második ütemben — a veFöldes György: sének egt/harmaddt eleve letagadta és mindig csak a kétharmad maradékát odta haza az utolsó fillérig, de az asszony vak elfogultságát mégsem hagyhattam szó nélkül. — És az utolsó fillérig elszámoltatja magát — jegyeztem meg epésen, mert már köztudott volt, hogy Ju- likának a kiadásokat be kellett vezetnie a pepita háztartási füzetébe, és a hó végén el kellett számolnia Jenővel. Még a saját keresetéről is számot kellett adnia, ami ugyan ezerháromszáz forint volt. A precíz férj ebben sem ismert tréfát: ha például a hó végén kétszáz forintja megmaradt J unkának, akkor Jenő a következő hónapra annyival kevesebbet adott a háztartáshoz. Mindmáig nem tudom megérteni, miért tűrte Julika ezt a bánásmódot, amikor már megszűnt, abból az egyszerű meggondolásból kiindulva, hogy egyetlen igazgató sem jós és nem tudhatja februárban, mi történik a gazdasági év végéig. A változás nem teljes, mert például az igazgatói alap felosztásának tervét az idén is be kellett küldeni. Önálló döntés önállóság mégis van, mert a gazdálkodáshoz szükséges gépek esetében maguk döntik el, mi kell. Éltek is ezzel, és saját anyagi erőikből vettek erő- és permetezőgépeket, építenek dohánycsomózót, villamosítják az egyik tanyát, korszerűsítik a munkásszállókat... Oda teszik a pénzt, ahol szorít a cipő, s hogy hol szorít, azt legjobban ők tudják. Miért vették meg például a negyedik kombájnt? Eddig bérbe kértek, s mindig időn túl kaptak, ha kaptak, de előfordult az is, hogy kézzel kellett a gabona egy részét levágni. Persze, mindez csak kis része annak, amit még ezután kell végrehajtani. Az alma betakarításának komplex gépesítésére például a technika még nincs felkészülve. Pedig a leszedés, a rakodás és a feldolgozás gépesítése — gyorsan és nagy tételben — rendkívüli mértékben csökkentené a termelés költségeit. A következő években Hodászon is kibontakozhatnak a gazdaságban rejlő lehetőségek — ez az, amit várnak a vezetők. És persze azt, hogy az éjjeliőrtől az igazgatóig mindenkinek emelkedik az életszínvonala. (kun) gyes ktsz textilrészlegében Nyírma dán a dolgozók létszámát 362 főre emelik. A textilrészleg leánykaruhákat fog gyártani exportra. A nyírmadai új textilüzem különösen az asszonyoknak biztosít új munkalehetőséget. A ktsz— távolabbi tervei szerint — az exportlehetőségeket kihasználva évről évre emelni fogja a dolgozók létszámát. Augusztus 2-án kezdődik a termelés, hatvan dolgozóval. Farkas Pál köztudomásúan legalább kétszázhuszonöt százalékkal magasabb értelmi képességgel és intelligenciával rendelkezik, mint férje, aki hallgatag felesége mellett kedvére sütögethette a maga pecsenyéjét. Jenő például úgyszólván minden kettős ünnep előtt vidéki kiküldetés ürügyén négy-öt napra eltűnt a fővárosból. — Elég különös — mondtam egyszer az asszonynak —, hogy Jenő pont húsv tfo.r utazik vidéki kiküldetésbe. — Mi van ebben különös? — kérdezett vissza Julika. — A hivatal az hivatal, a kötelesség, az kötelesség. — De öt napra ment, aranyos Julikám — gyötörtem tovább az asszonykát. — A húsvéti ünnepeket sem tölti itthon... — Bízom az én drága Jenőmben — zárta le a beszélgetésünket Julika. Textilüzem létesül Nyírmadán Qu-taimiiiidiií h Kisvasúti pályaudvar a Petőfi parknál Készül az állomástér rendezési terve Az utóbbi években új arcot öltött városunk egyik legszebb negyede, a Déli Alközpont A közművesítés, gázbekötés, új utak, utcák, emeletes bérházak valóban nagyvárosi külsőt kölcsönöznek ennek a résznek. Azonban számtalanszor elhangzott kifogásként, hogy nem rendezték megfelelően az állomás előtti teret, mely szervesen kapcsolódik a Déli Alközponthoz. Elmondhatjuk, hogy ma már ez a munka is megindult. A Petőfi utca és az Árpád utca között az első negyedévben két régi épületet bontottak le, s ezzel nagy terület vált szabaddá. A debreceni tervező vállalat még a múlt évben elkészítette a Szamuely tér parkosítási tervét, melynek ráfordítása megközelíti a másfél millió forintot. A Nyíregyházi Kertészeti Vállalat az építési munkákkal ez év október 15-ig végez. Mindmáig megoldatlan azonban az állomás épülete előtti rész rendezése, a gyalogos és gépjárműforgalom zavartalan biztosítása. A mérnökök már dolgoznak a részletes terveken, melyeknek egyik lényeges pontja lesz a kisvasút végállomása, nak kiképzése. Igaz, a terveket az utolsó negyedévben szállítják, de a tervezési szempontok adottak. Ennek alapján — mint ismeretes — a kisvasút Nyíregyházán átkelő szakasza megszűnik. A személy és te. herszerelvények a záhonyi vasútvonal mellett érkeznek be a Petőfi térre. Természetesen szükség van szintbeli kereszteződésre. Ezt a jelenlegi sóstói erdőben lévő felüljárótól néhány száz méterrel a város felé készítik el. A földmunkákhoz már hozzákezdtek az építők. A kisvasút új nyomvonala maga után vonja az állomás előtti tér közlekedésének szabályozását. Olyan tér. veket kell készíteni, melyek alapján a gyalogosok és a gépjárművek is biztonságosan közlekedhetnek, ugyanakkor könnyen megközelíthessék a nagy és a kisállo mást is. Ezeken a terveken is dolgoznak már. A kisvasút városi szakaszának megszüntetése után a sóstói forgalom jelentős részét autóbuszokkal bonyolítják le. Bár a MÁV elképzelése még nem ismeretes, de helyes lenne, ha az új végállomás és Sóstó között ingajáratot közlekedtetné, nek. A Déli Alközpontban és környékén lakók nyilván ezt a közlekedési eszközt vennék igénybe, mert közel van. Az állomás előtti tér rendezéséhez tartozik a szenny- vizderítő megszüntetése is, mely egészségügyi szempont, ból is kifogásolható. A nagyarányú építési munkák a következő év elején indulnak, s előre láthatólag még 1968-ban be is fe. jeződnek. (bf> Akadozott a tefeSiáfés — vizsgálat a fehérgyarmati Járásban Sorozatos a panasz az utóbbi időben a fehérgyarmati járásban a tejértékesítéssel kapcsolatban. A Járási Népi Ellenőrzési Bizottság 10 községre kiterjedő vizsgálatot tartott és valóban lényeges fogyatékosságokat állapított meg. Kiderült, hogy a tíznaponkénti zsírszázalék megállapításokat nem végzik el több község tejátvevő helyén. Ennek elmulasztása az átvevők részéről visszaélésre vezet, mivel a termelők nem ismerik szállított tejük zsír- tartalmát. S nehezíti a helyzetet, hogy ha a szállított tej zsírfoka nem éri el a 3,5 százalékot a rendelkezések szerint az ilyen termelőnem részesülhet korpajuttatásban. Az átvevők az amúgyis ritkán végzett zsírvizsgálatok eredményét sem jegyzik be a szállítók kiskönyvébe, nem figyelmeztetik a gyenge minőségű tejet eladókat. Csak megdöbbenve tapasztalhatják elszámoláskor, hogy korpát nem kaphatnak és ez a panaszok özönét indítja el. Túrricsén az átvevőhely szivattyúit használhatatlan állapotban találta a vizsgálat, vízhűtést nem tudnak alkalmazni. Nagyarban az előző délutáni átvétel után mosatlan volt a begyűjtő edényzete, hiányoztak a tisztítószerek és felszerelések. Kisszekeresen akadályozza az átvételt, hogy 18 mintásüveg hiányzik. Kispaládra a szállító gépkocsi túl korán érkezik. Emiatt a csordát akkor kell hazaengedni a legelőről, amikor a közelgő esti hűvösben a legjobban legelnének. Százharminc termelőnek kell az egyébként nagyon sürgető nyári mezei munkát abbahagyni és sietni haza, hogy délután hat órakor megfejhessék a háztáji teheneket. Érthető a zúgolódás a tejátAugusztus 20-ig elkészül a Gávai Vegyes Ktsz bőrdíszmű részlegének új üzemháza. Ez azt is jelenti, hogy újabb ötven dolgozónak nyújtanak munkalehetőséget. A gávai bőrdíszmű üzem művészi kivitelezésben készít levél-, cigarettatárcákat és pénztárcákat. Nagy sikerre számíthat vétel ilyen gyakorlata miatt is. Egyenesen gátolja a jobb munkát, hogy nem minden átvevő rendelkezik szak- képzettséggel. Hiányos az adminisztráció, s nem ritka, hogy a helyi lakosság részére eladott tejről semmiféle nyilvántartás nincs. Nem ártana ha több lenne tejszállító kannákból is. A járás tejbegyűjtését irányító két tejfeldolgozó — a mátészalkai és a ga- csályi üzem — munkájának megjavítására megfelelő határozatot hozott a népi ellenőrzés. (ab) majd az új típusú nagyobb méretű női bevásárlótáska. Ezek a modern és praktikus táskák különösen a háziasszonyok körében lesznek népszerűek. Az ár olcsó, a kidolgozás is különleges. Az új üzemházban ezeket a táskákat sorozatban gyártják majd. (F. P ) Nagyméretű bevásárlótáska — az új gávai üzemből Nem vitatkoztam tovább, pedig nagyon jól tudtam, hogy Jenő önmagát küldte ki Dunaújvárosba, mert ott nagyon szépek a szállodai szobák és nem is egyedül utazott oda... Dehát Julikénak, — aki egyébként egyenesen felkért a baráti és őszinte véleménynyilvánításra — nem lehetett a szemét felnyitni. — Milyen nagyszerű ember az én Jenőm — sóhajtott fel Julika az egyik tavaszi vasárnapon, amikor meglátogattam őket. — A iiállalata most is kéthetes jutalomüdülésre küldte a Keleti-tengerhez. — Gratulálok — örvendeztem, — ez valóban nagy kitüntetés. Jenő, mellettem az öblös fotelben, elégedetten szür- csölte a feketéjét. Aztán kellemes két hetet jutalomüdült a tengerparton, míg Julika otthon, a szép kertes lakásukban a gyerekekkel töltötte jól megérdemelt nyári szabadságát. — Jenőt két hétre Moszkvába küldték tanulmányútra — dicsekedett ismét Julika, aztán boldogan mutatta, hogy milyen meleghangú lapokat ír kellemes kiküldetéséből. Később hasonló lapot kapott Julika a Dalmát szigetekről, a bolgár tengerpartról, a lengyel országnézésről, a Magas-Tátrából, majd egy alkalommal a hófödte román Kárpátokból is, ahol alkalma volt ismét két hétig a vállalat költségén világot látni. — Kevés embert ér ilyen gyakran kitüntetés, mint az én Jenőmet — kérkedett Julika, de őszintén szólva, nem láthattam a leikébe. Nemrég, az egyik este csengett a telefonom. — Képzelje — hallom Julika izgatott hangját — a férjem iratait rendezem éppen és találtam... Nem fejezte be a mondatot, de pillanatnyi szünet után így folytatta: — Jenő egy piszok alak Jenő egy utolsó csirkefoga — és belezokogott a telefonba. — Mi történt Julika? — érdeklődtem. — Mondja már meg végre, mit talált az iratok között? — Képzelje, néhány IBUSZ nyugtát találtam a különböző társasutazásokról. Négy és hatezer forint között, utanként. Két hét a Keleti-tengeren, a Dalmát partokon, Várnában, Moszkvában, Leningrádban, a Ma- gas-Tátrában, Varsóban. Becsapott a gazember, — zokogta ismét Julika. — Tehát egyszer sem volt jutalomüdülésen? — Dehogynem. Saját magát jutalmazta — mérgelődött Julika. — Abból a pénzből, amit tőlem rendszeresen elvont. — És most hol van Jenő? — Mátrafüreden, de igazi jutalomüdülésen! Holnap jön haza az a csirkefogó. El- válok tőle! Julika letette a kagylót. Még ma sem tudom, hogy Jenő miként magyarázta meg a bizonyítványát, de amikor legközelebb találkoztam Julikgval, melegen üdvözölt és boldogan mesélte: — Mindig mondtam magának, hogy nincs több ilyen nagyszerű férj, mint az én Jenőm. Amint hazajött Mátrai üredröl, gyönyörű kötött ruhával lepett meg. Derék feleség ez a Julika. De ezek után én még Mátra- füredet sem hiszem el ennek a gavallér Bodolainak.
