Kelet-Magyarország, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-18 / 116. szám

A piaci bodés kocsmákról mär korábban is esett szó. Nap mint nap járunk a piac környékéről a szükséges be­vásárlások miatt. Az ember egyebet nem lát, mint része­geket. nem beszélve a vere­kedésekről. Szeretnénk ezt a látványosságot kikerülni, de lehetetlen. Ugyanakkor ész- i revételezzük, hogy vasárna­ponként két italbolt is nyit­va van — a két tejbolt kö­zül viszont csak az egyik. Nem kell mondanom, milyen hosszú sor áll tejért vasár­nap. Nem azt akarjuk, hogy feltétlen mindkét tejbolt nyitva legyen, de legalább adjanak ilyenkorra egy ki­segítőt, aki a pénzt szedi. Gondoljanak arra, hogy a kiszolgáló is kimerül. Kérjük az illetékeseket, intézkedjenek minél előbb. A piac környékén lakó asszonyok Nincs Az emberek szeretik szé­pen berendezni lakásaikat, s ehhez szervesen hozzátarto­zik a csillár. Nemcsak a vá­rosban, hanem a falusi há­zakban is egyre gyakrabban találkozunk Ízléses kivitele­zésű csillárokkal. Sajnos, sok helyen csonkák. Ha megkérdezzük, hová lett az ernyő, a felelet rend­szerint ez: szállítás közben eltörölt. Hiába keressük fel a szaküzleteket, sehol sem lehet póternyőt kapni. Mit lehet ilyenkor csinálni? A több száz forint értékű csil­pótlás lárt csúfítsuk el egy más fazonú, hozzá nem illő er­nyővel? Van még egy megoldás. Vásároljunk újabb csillárt? És ha annak Is eltörik szál­lítás közben az ernyője? Sokkal helyesebb lenne, ha az ipar és a kereskedelem gondoskodna megfelelő mennyiségben a szükséges póternyőkről. Sok bosszúság­tól, kellemetlenségtől kímél­nék meg ilyenformán a vá­sárlókat. Máté Tóth Árpád Panyola A járási tanács művelődési osztálya, egészségügyi cso­portja, a jái-ási KlSZ-bizott- ság és a járási vöröskereszt a napokban tartotta meg a baktalórántházi járás, is­koláiban, óvodáiban és nap­közi otthonaiban a tisztasá­gi szemlét. A bizottság megállapítot­ta, hogy az elmúlt évihez viszonyítva jelentős javu­lás tapasztalható. Különö­sen nagy a rend, tisztaság a levelek'i óvodában, isko­lában és napközi otthonban, ahol patikai tisztaságot ta­lált a bizottság. A jó eredmények elérésé­hez nagyban hozzájárult a tantestület nevelő, egészség- ügyi felvilágositó munkája. K. B. Egészségesebb üzem Egy hónapi próbaüzemelés után megkezdte a terv sze- ■ í’irití 'termeléséi a most fel­újított Nagyhalást? Keftüer- uzem. A korszerűsítés so- ‘ rán új gépeket is kaptak, amellyel a termelés kétsze­resére növekedett, és mint a próbaüzemelés adataiból is kitűnik, egészségügyi szempontból is megfelelőbb lett az üzem. A kendert fel­dolgozó gépek korszerű por­elszívó berendezéssel vannak ellátva, amelyek a gyártás: ,>9zben keletk.ejipjiagy me_ny- j nyiségu pórt V élvezetik a A további beruházási ter­vekben szerepel egy új por­torony létesítése, amely az eddig szabadba távozó port fogja lekötni. Ezzel a kör­nyék lakóinak problémája . is megoldódik. Sorosi István Nagyhalász Primőrök a tiszalöki járásból (Tudósítónktól) A tiszalöki Petőfi Terme­lőszövetkezetben 15 hollandi ágyban termelnek! zöldpap­rikát, amelyből már eddig közel 800 darabot adtak át a MÉH-nek. ötletes módon hasznosítot­ták a lapos területen össze­gyűlt, egyébként káros bei-, vizet, szivattyúk segítségé­vel ebből öntözik az ágya­kat. A korai termesztés elő­nye a magas átvételi ár mellett, hogy a munkaerő­szükséglet megelőzi a tava-, szí mezőgazdasági munká­kat, s a termelőszövetkezet számos tagjának biztosít munkalehetőséget a kora tavaszi hónapokban is. A palánták rendkívül szé­pen fejlődtek, egy egy tő­ről 10 darab termés várha. tó, így mintegy 7 ezer da­rab paprikát tudnak pri­mőrként átadni. A paprikák beérése folyamatos, néhány nap múlva ismét ezer da­rabot szállítanak. Felkészül­tek a szabadföldi termesz­tésre is, a hollandi- és me­legágyakban 300 ezer pap­rikapalántát és 15 hold be­ültetésre elegendő paradi­csompalántát növesztettek. Kísérletként a rendkívül kedvelt cecei paprika mel­lett ez évben úgynevezett fertődi zöldhúsú paprikát is ültettek, amelyek C-vi- tarr.in tartalma igen magas. A kertészetben 32 tagú brigád küzd a szocialista cím elnyeréséért, s ecldigi eredményeik alapján minden reményük megvan rá, hogy ezt. a kitüntető címet el­nyerjék. Kísérletező kedvük­re jellemző, hogy miután a paprika kikerül a hollan­di ágyakból, ezen a terüle­ten gombatenyésztést ter­veznek. Doszlop Miklós Levél Szamostatárfalváro! A számos tatárfalvi Ady Termelőszövetkezet elnöke közgyűlésen ismertette a tag­sággal a nyíregyházi Ság- vári Termelőszövetkezet, ver­senyfelhívását. A tagok egyetértettek a versenyfel­hívás valamennyi pontjával, és egyhangúlag elfogadták a versenyhez való Csatlako­zást. Ezt követően a soron lé­vő növényápolási munkák tennivalóit beszéltük meg. Minden tagra kimértük a Válaszol az illetékes reá eső részt, így mindenki saját munkájáért lesz fele­lős és az ellenőrzés is egy­szerűbbé válik. Évek óta be­vált módszer ez termelőszö­vetkezetünkben. Asszonyaink és lányaink tíz holdon már ültetik a paprika- és a paradicsom­palántákat. Kétszáz hold gyümölcsösünkben is szépek a fák, terméskilátásaink biztatóak. Király Béla tsz-tag Miért nincs autószifon-natron Autosziíon-patront több, mint egy hete nem lehet kapni megyénkben-sem Nyír­egyházán, sem vidéken. Ol­vasóink érdeklődésére- meg­kérdeztük az illetékes ke­reskedelmi szerveket, miért? — A hiánynak két oka van — kaptuk a választ a Hajdú-Szabolcs megyei Élel­miszer- és Vegyiáru Nagy­kereskedelmi Vállalat nyír­egyházi lerakatának illeté­kes előadójától. — A gyár­tó vállalattól nem kaptuk meg időben az esedé­kes szállítmányt. Ez volt a késedelem egyik oka. Má­jusi 6-én megérkezett ugyan a szállítmány, de hiányo­san, így jegyzőkönyvezésre került a sor. A szemle után szerdán reggel megkezdjük a tízezer doboz patron szét­osztását, s rövidesen Nyír­egyházán és a megye közsé­geiben is a vásáriók ren­delkezésére áll. (m) PANASZ NYOMÁN Ne legyen „tanulmányi út“ Vialal szakmunkásjelöltek és a tsz-vesető ellentéte Nyírmeggyesen Ki tudja, mi van a gon­dolatokban? A nyolc fiatal ’ konok makacssággal hall- ■ gat. Ülünk a kanális part­ján és hiába ismételgetem a kérdéseket: „Miért akar­ják elhagyni a tsz-t... Mi a ' tervük a jövőjüket ille­tően... Mi volt az amiért , most sértődöttek?” Amíg a hatvanholdas ! konyhakertészeten a kaná- . lis partjáig érünk, az el- 'nök és a főkönyvelő a fia­talok problémáját eképpen magyarázta: — Azt hitték, ha szak­munkásokká lesznek, akkor belőlük már brigádvezető lesz, vagy legalábbis ve­zető ember. No, szóval lö­te évesek és 30—40 éve­seknek akarnak „paran­csolni”, mert ők szakmun­kások. . I Ott kezdődött, ami­kor... A nyírmeggyesi Petőfi Termelőszövetkezetben 18 fiatal, jórészt a termelő­szövetkezeti tagok gyerme­ke vizsgázik rövidesen ker­tészetből. Említem az el­nöknek, hogy amikor a fi­atalok Nyíregyházán az el­méleti oktatáson voltak, és panaszkodtak, nem azt sé­relmezték, hogy nem lehet belőlük brigédyezető, vagy vezető beosztású, inkább azt, hogy egyáltalán nem úgy foglalkoztattál? őket, mint ipari tanulókat. Olyan területeket kapáltat­tak velük, amelyet mások otthagytak és általában az idősebb szakemberek ke­veset gondoltak azzal, hogy ezeket a tanulókat 'oktatni is kellene. — A termelőszövetkezet mindent megtett a tanulók érdekében. Megcsináltuk azt is, hogy tavaly teljesít­ményben dolgozzanak, s amit kerestek azt a mun­kaegység értékének meg­felelően kifizettük.’ De nem dolgoztak. Egyik nap jöt­tek, másik nap nem. A szü­lők is hibásak ebben. In­kább otthon a háztájiban foglalkoztatták őket, s igyekeztek lebeszélni arról, hogy a közösbe járjanak. így egészen más a kép. A fiatalok meg csak hall­gattak, talán félóra is el­telt, amikor az egyik lány makacssága engedett, és szinte dacosan mondta a szavakat az elnök és a főkönyvelő előtt. — Azok nincsenek itt, akik panaszkodtak... Nem is járnak a munkába. De én mégmondom, hogy ott kezdődött, amikor az egyi­ket közülük kihívták fe­lelni és a munkaegység­könyvről kellett beszélni. A fiú mondta, hogy nem is látta a munkaegység­könyvet, mert a brigádve­zető akitől kértük, hogy mutassa meg, azt mondta, semmi közünk hozzá. A fiú egyest kapott. Ki marad? — Azt hitték, hogy be­csapták magukat amikor a brigádvezető nem mutatta meg a munkaegységköny­vet?-r Igen azt hittük, mert ame­lyik munkára nekünk csak négy tizedet Írtak, arra a felnőttek nyolc tized mun­kaegységet kaptak. Nem is tudtuk, hogy nekünk a munkaegységkönyvet is ta­nulni. kell. Csak meg akar­tunk győződni arról, hogy jól írják-e be a munka­egységet. Lassan oldódnak a nyel­vek. Az öt fiú és a hú­rom lány el-elejt egy-egy szót, s ebből sejteni lehet, ami bántja őket. Kertész- tanulónak szerződtek há­rom évvel ezelőtt, de nem a konyhakertészetbe, ha­nem a gyümölcsösbe. A három év alatt a gyümöl­csösben keveset jártak. Metszeni, permetezni és mindazt szerették volna csinálni, amit egész éven át a gyümölcskertészek tesznek. A tsz-elnök érvel. — Voltatok a kertészet­ben. De hát. nemcsak ott van munka. Ez is kerté­szét, ezt is meg kell tanul­ni. Azt viszont nem lehet megcsinálni, hogy ne ka­páljatok, ne végezzetek minden munkát, amit a többi tsz-tag csinál. Akkor nem tudunk nektek olyan fizetést biztosítani, ami­lyet kaptatok. A fiatalok arcán a fize­tés említésekor kétkedő mosoly vibrál. — Négyszáz forintot ke­restünk — említik. — Én hatszázat keres­tem. Sorolja mind, mennyi volt a havi keresete. A kérdésre: és meny­nyit dolgoztak? — Újabb hosszú hallgatás a válasz. Végül megtudom, az el­nöknek igaza volt, amikor azt mondta, hogy a fiata­lok egyik nap dolgoztak, a másik nap nem. Az iskolában amikor el­mondták problémájukat többen kijelentették, hogy ha levizsgáznak nem ma­radnak a tsz-ben. Körkér­dés: végül is ki marad, és ki nem? Nincs rá egyér- termű válasz. „Nem tu­dom”, „talán”, „majd meg­látjuk”. így keresik a ki­búvót a nem, vagy igen egyenes válasz helyett. Ablakon kidobott I pénz? A nyírmeggyesi termelő- szövetkezetnek több, mint ezerholdas fiatal gyümöl­csöse van. Ha ma még nincs is, rövidesen égetően szükségük lesz sok jól kép­zett szakemberre. De a fia­taloknak is szükségük van arra, hogy megfelelő mun­kahelyük, jó szakmájuk legyen. A mezőgazdasági szakképzettség számos előnnyel jár a szakképzet­Kilenc apró pont a homokvilágban Miért ártalmas az „agregátorszemléiet4*? Osztatlan iskola, amely mozi, könyvtár, művelődési otthon — lörődni kell velük „Távol vagyunk min­den lakott helytől, ki­lenc tanya. Van egy agregátorunk, de nincs aki ellássa üzemanyag­gal. Vagyis, lenne vil­lanyunk (tv-nk, mozi, rádiónk) és tnégsincs. Miért...?” (Tamási Sándor tanyai tanító leveléből.) Kilenc apró pont a homok „sivatagban”: Zöld, Murvay. Kétház, meg a többi tanya. Hosszú kilométerek választ­ják el őket a legközelebbi községektől. Nyírmadatoi, Nyírkárásztól, Gemzsétol. Úgy beszélnek errefelé: — Átnézek már a szom­szédba. A szomszéd egy, két kilo­méterre lakik. Korán beköszönt az este, nagy becsük van a vihar­lámpáknak, a falra akaszt­ható petróleumlámpáknak. Valóságos fényűzés és fény­özön jár együtt a maxim- lámpákkal. De a dolog nem ilyen egyszerű. — Évek óta nem kapunk petróleumlámpát. Talán a város már azt hiszi nincs szükség rájuk. Pedig... A kilenc tanya egyetlen tanítója, egyben népművelé­si ügyvezetője Tamási Sán­dor három éve jött a Hu­nyadira, az utóbbi másfél­két évtizedben ő a tizen­egyedik tanító az egy tante­remből álló iskolában. Egyetlen tanterem, négy osztály, az alsósok. A fel­sősök bejárnak a községbe. A tanító számol: — Kétszázhatvanhat a ta­nya lakóinak száma. Min­den évben kevesebb az első osztályos gyerek. Negyven gyereket tanítok, közülük csak hat elsőosztályos. 67- ben négy, 68-ban öt, 69-ben három, 70-ben öt, 71-ben kettő lesz. Hetvenkettőre van egy, s talán még lesz egy... Tamási Sándor elteszi a kis füzetet, melyben nem­csak a jelen, a jövő egy­két karcolata is benne van. Fejből folytatja, kik költöz­ködtek be a faluba, kinek hol tanul a gyereke. Az első érettségizett fiatal a napok­ban „érik” meg, az első a kilenc tanyából, s van egy len tsz-tagokkal szemben. Ha csak azt vesszük, hogy a termelőszövetkezet- min­den szakmunkásnak a munkaegység értékén felül 10 százalék pluszt fizet, már ez is jelentős. De hát a fiatalok nem akarnak maradni. A fő­könyvelő valami olyat mond, hogy nem baj ha nem maradnak, majd meg­tudják, ha elmennek más­hova, az iparba. Úgyis visszajönnek. Már most sok olyan példát tudna sorolni, akik az iparba jártak és azzal állítottak be: „Meg­jártam a tanulmányi utat, vegyetek fel a tsz-be”. Szükség van arra, hogy a fiatalok, miután szakmát tanultak segédmunkásnak, „tanulmányi útra” menje­nek az iparba? Nincs erre szükség. Inkább őszintén és egyenesen szót kellene érteni. A fiataloknak is van problémája, a tsz ve­zetőinek is. A fiataloknak is de a tsz vezetőinek is meg kell érteniük, hogy egy- egy fiatal szakmunkás kép­zésére havonta több mint ezer forintot költ az állam. Míg egy-egy tanu­ló eljut odáig, hogy szak­munkás legyen. 35—40 ezer . forintba kerül. A nyírmeggyesi 18 tanuló ok­tatása summázva több mint félmillió forintjába van az államnak. Az abla­kon kidobott pénz, ha vé­gül is a szakmunkásokból villamoskalauzok, anyag­mozgatók, gyári rakodók lesznek. Érték a félmil­lió forintból esak akkor válik, ha a szakmát tanul­tak a szakmájukban ma­radnak. Ez közös akarattal meg is oldható. . Seres Ernő harmadikos gimnazista. Nagy István. Nem egyszerű művelet, itt betűvetésre, olvasásra* szá­molásra tanítani a kisisko­lásokat. Három osztály min­den órán önállóan „dolgo­zik”, végzik a tanító állal megszabott feladátot, ’ egy- gyel pedig a tanító foglalko­zik, közben figyelni kell a három osztályra is. Mind­nyájan egy tanteremben. Osztatlan iskola, ami mo­zi, művelődési otthon, könyvtár és még ki tudja mi minden. Néhány héttel ez­előtt jelent meg először ezen a vidéken a megyei könyv­tár művelődési autója. Szen­zációnak számított, a Tilos a szerelem című magyar fil­met a kilenc tanya minden második embere rhegnézte. Sokan most láttak először mozgó filmet. — Van nekünk egy öreg agregátorunk, de nem tud­juk miből fizetni az üzem­anyagot. Nincs rá költség- vetés. Van egy igen régi ak­kumulátorunk is, de a tölté­se nem éri meg, a télen két­szer töltötte meg társadalmi úton az állami gazdaság, de öregsége miatt önmagát ki­süti, 2—3 napi állás után nem bír egyetlen kis égőt megvilágítani... Ezen az agregátor dolgon érdemes elidőzni; lenne a csaknem háromszáz tanyai embernek kis „viUanytele- pe”, vetíthetnének önállóan, televíziót üzemeltethetnének legalább az iskolában. Még­is mindez álom, nincs költ­ségvetés az áramfejlesztő masinára. Hányszor meg­ígérték már, az iskola költ­ségvetésébe belefoglalják, mégis elmaradt. — Pedig ekek á tanyasi emberek nem azok, mint a régiek, akik a tanyán élték le az életüket a cselédvis­kókban. Hányán begyalogol­nak, mert a homokon még biciklizni se nagyon lehet, Gemzsére, Madára, ’ Karász­ba megnézni a tv-t, vagy a Déryné előadását. Vagyis: nemcsak kenyé­rért gyalogolnak be heten­ként a községi boltba, 6—8— 10 kilométert. Ha pedig a Hunyadi tanyán lévő iskolá­ban filmvetítést hirdetnek özönlenek, pedig a legköze­lebbi ház egy kilométerre fekszik. De nemcsak a film vonza őket, csupán az év első három hónapjában 26 ismeretterjesztő előadást hallgattak meg, munka után, gyertyafénynél. Több­nyire ekkor kölcsönzik a könyveket is, meg a gyere­kek hordják haza, csaknem minden második ember ál­landó olvasó. De régiek a könyvek, a járás adja a községnek, a község a ta­nyának, s mire ide eljut... Ez a kilenc apró pont a homokyilágban az évek so­rán majd el fog tűnni, beol­vad a környező községekbe, hisz lakói így is oda kötőd­nek, állami gazdasági dolgo­zók, tsz-tagok. De még so­káig lesz élet ezen a Vidé­ken, s addig kár lenne teret engedni az „agregátorszem- léletnek” egyik az is, hogy a betegek beszállítása nőm megnyugtató. Az állami gazdasági lovaskocsi csak a gazdaság dolgozóit és azok gyerekeit viszi be az orvos­hoz, a tsz-tagokét nem. Pe­dig az állam, (az SZTK) éppúgy megfizeti a gazda­ságnak a beszállítás díját a kívülállók után is. mint egyébként. Akárki hajtja a lovat. (Az igazsághoz hozzá­tartozik, más tekintetben az állami gazdaság segít a legtöbbet a 9 tanya dá­kéin.) Távoli pontok, nincsenek a térképen, helyüket me­zőkkel jelölik. A kis há­zakban mégis zajlik az élet, szól a telepes rádió, járnak az újságok, folyó­iratok, a divatos ruhák sem ismeretlenek. A tanyák né­pe művelődik és azt várja, hogy járjon az az agregá­tor, jelenjenek meg a moz­góképek. melvek eltüntetik a távolságot és tágítják a látóhatárt. Páll. ,Géw Kocsma igen. tejbolt nem? Tiszta iskola

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom