Kelet-Magyarország, 1965. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1965-10-23 / 250. szám

A megyénkben tartózkodó vendégek a Balkányl Allamt gazdaságban. A képen: balról jobbra Kovács István, a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályvezetője, dr. Tóth Miklós, a Balkányi Állami Gazdaság párttitkára. Mada­rász Istvánné a Nagykállói Járási Tanács VB elnöke, M. J. Szidij íejűnő, J. J, Sztemberszkij kolhozelnök. M. F. Miszán a delegáció vezetője, Csepelyi Tamás, az MSZMP nagykállói járási titkára, J. V. Sváb, a perecsényi járás termelési igazgatója, Bojtor Miklós, a Balkányi Állami Gazdaság igazgatója, Cs. Nagy István, a megyei pártbizott­ság osztályvezető-helyettese. Foto: Hammel József J. V. Sváb, a Szovjetunió Kárpátontúli Területének Perec8ény járási termelési igazgatója jegyzetelt: 1040 hold gyümölcsös. 40 hold málna, 5—600 vagon alma. Az alma 95 százalé­ka exportra, nyugatra és a szocialista országokba megy. Üj kocatelep: 560 koca, fia- lási átlag 11,4 malac. Fe­hér hússertés. A kocatelep évi hétezer hízósertés alap­anyagot ad. Háromszázas tehenészetet fejlesztenek ki. Jelenleg 240 tbc-mentes tehén van. Átlag 3 ezer 500 liter tejet fejnek. 8 ezer literes rekorder is van. A fejős gépesített. A bor­júnevelőben infravörös su­gárzással kezelik a borja­kat. Ötezer holdon gazdálko­dik a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászla­jával kitüntetett Balkányi Állami Gazdaság. Nem túlzás; világhírű min­taüzem. Heti három, négy alkalommal keresik fel kül­földi és hazai vendégek. A megyében tartózkodó szov­jet kárpátontúli mezőgaz­dasági delegáció tagjai szin­tén megnézték a gazdasá­got. J. V. Svábnak bőven akadt jegyzetelni való. Már látták a csengeti Lenin Tsz üzemegységeit, elismeréssel beszéltek róla. A balkányi gazdaságban a sertéstelep kapujában M. P. Miszán megkérdezte Sinka Istvántól: — Mennyi a keresete? — 1800—1900 forint, plusz prémium. Kontrol. Különben Boj­tor Miklós, a gazdaság igaz­gatója is annyit mondott. J. J. Sztemberszkij kol­hozelnök a tiszta, korszerű istálló kecceiben a mala­cokat számolta. — 9, 10, 11, 12. — Meg­akadt a tekintete egy ha­talmas állaton. Megkérdez­te. — Hány mázsás az a koca? — Négy — válaszolt a gondozó. A kolhozelnök maga köré gyűjtötte a delegáció tag­jait, s egy pillanatra meg­torpant a vendégsereg. Gyönyörködve nézték a négymázsás anyaállatot, 12 - malacával. Az épületen kí­vül J. V. Sváb M. P. Mi­szánnak azt magyarázta: — Ettől nálunk sem kell jobb. Az istállók korszerű­ek, célszerűek, az állatok szépek. És mindössze 13 gondozó van mellettük. Az almáskertben általá­nos és őszinte volt a tet­szés. A törpe fák dús bok­ra között könnyen lehet szedni az ágakról a gyü­mölcsöt és mennyire tiszta a kert! Nyolc kilométerrel arrább Biriben az almatárolóban, — ahol nyolcvan ember exportra csomagol — szo­katlan magyarsággal J. V. Sváb kijelentette: — Nincs vitás, kész al­magyár. Az, kész almagyár. De hiúsgyár és tejüzem és még sok minden a balkányi gaz­daság. M. J. Szidij fejőnő a gazdaság központjában azért sajnálkozott, hogy a tehenészetben nem ta­lált egyetlen fejőnőt sem, akivel beszélgessen. O ott­hon a kolhozban 15 tehe­net fej, egy tehéntől évi 3 ezer 500 liter tejet. Az állami gazdaságban is any- nyi az átlag, de gépek fej­nek. Négy órán át tartott az üzemlátogatás. Már fehér asztal mellett ültek a ven­Ezekben a napokban tart­ják harmadik negyedévi munkaértekezleteiket a köz­ségi népfrontbizottságok ve­zetői. A járási székhelyeken rendezett tanácskozásokon megyei vezetők tájékozta­tói alapján egy-egy fontos, időszerű községi népfront­munka eredményeit, tapasz­talatait, módszereit vitatják meg. így pl. a nyírbátori és nagykállói munkaértekezle­ten a népfrontbizottságok községfejlesztési, a mátó- szalkain és tiszalökin a mű­velődési, míg vásárosna­dégek, amikor Bojtor Mik­lós igazgató kérte; mond­ják el őszintén mi tetszett, milyen fogyatékosságokat tapasztaltak. A vendégek nevettek: — Hibát nem mutattak. J. V. Sváb jegyzetelt. Még az utolsó pillanatok­ban is akadt kérdeznivaló- ja. Végül azt is felírta, a gazdaság eredménye idén is olyan, hogy remélhetik, birtokukban marad a ván­dorzászló. Seres Ernő ményban a mezőgazdasági, a nyíregyházi járási tanács­kozáson a szocialista de­mokrácia kiszélesítésével kapcsolatos feladatokról volt szó. A csütörtöki bak- talórántházi és a pénteki kisvárdai értekezleten ugyan­csak a szocialista demok­ratizmus szélesítésének le­hetőségeiről rendeztek vi­tát. A jövő héten sorra ke­rülő fehérgyarmati és csen- geri tanácskozásokon a mű­velődési, illetve a mezőgaz­dasági tennivalók megvita­tása szerepel. Nép front vezetők munkaértekezletei Az Igazgató: „Elrendel­tem • kísérletet”. „Nőnek úgysem siketül?...” A férj: „Hagyd abba." így ment estéről estére: Az egyik fogalmazványt a másik után tépi össze. Nem és nem akar sikerül­ni az újítás műszaki leírá­sa. Bosszantja. Főz, de köz­ben fél szemmel a kislányá­ra is figyel, aki a leckéjét írja. — Hagyd már abba — szól rá a férje. — Nem si­kerül. Különben is, nőtől úgysem fogadnak el újítást! — Sikerülnie kell! Tu­dom. Már százszor ellen­őriztem. Csak a leírása... És ha jó, akkor miért ne tagadnák el? Nincs elég bajod? Még ilyen gondot is a nya­kadba veszel? — Csak annyit vállalok magamra, amennyit bírok — mondja az asszony és újra írni kezd: ,,Az új eljá­rással a zölden szárított dohány színesítése minősé­gileg javul, növekszik a termelékenység és a ládák cipelésétől megszabadítjuk a nőket..." Az újító: „Nem bírtam a cipekedést”. Törékeny munkásasszony. Rajta kék, vattával bélelt pufajkamellény. Alatta do­hányszínű köpeny. Fején sárga gyapjúsál, nyakára csavarva. — Kénytelen vagyok így öltözni a hátidegzsábám miatt. Hogyan történt? Ott emeltem én is ahol a töb­biek. Műszak végére már alig volt jártányi erőnk. Estére a tizenöt-húsz kilós göngyölegek hatvan—nyolc­van kilóra nehezedtek. Es naponta ezekből tíz mázsát is emelt két asszony. Alig bírtuk. Meg aztán a régi módszerrel sok volt a tör­melék dohány is. Gondol­koztam. Sokszor végiggon­doltam mit kellene csinál­ni, s mikor minden meg­volt a fejemben, szóltam. Az üzemvezető: „Próbái­juk meg*. — Nem, ez nem fog men­ni — válaszolta először Vi­déki Imre vegyészmérnök. — Vállalom érte a fele­lősséget! — Értse meg, hogy a má­sik művelet van beiktatva a technológiába. S a maga újítása miatt fel kellene borítani az egészet. — De ha könnyebb lesz, jobb lesz. Miért ne?! — s elmagyarázta elképzelését. A művezetőnek felcsillanta szeme. — Próbáljuk meg, nem bánom. — őszintén szólva meg­lepett, de nagyon örültem. Korábban volt egy olyan rendelet, hogy a technoló­giai módosítást igénylő újí­tást — mielőtt elfogadják — fel kell terjeszteni a Dohányipari Kutató Inté­zethez, de a kísérlet foly­tatódhoz jogunk van. Ki is adtak. Csak a műszaki leírása hiányzott. Ebben viszont segített Vidéki Im­re, az üzemvezető —mond­ja Hajdú Sándor, a Nyír­egyházi Dohányfermentáló­gyár igazgatója. A műszakvezető: ,.Egy évig tartott a kísérlet". — Éber, figyelmes asz- szony. Biztos voltam ben­ne, hogy az újítása beválik. Korábban sokszor beszél­gettünk róla. Egy eszten­deig folyt a kísérlet a ve­zetésem alatt. Vizsgáltuk, hogyan színesedik jobban a dohány. Legalább százszor ellenőriztünk mindent, ne Bondor József miniszterhelyettes látogatása megyénkben Bondor József, az építés­ügyi miniszter helyettese október 21-én, csütörtökön Szabolcs-Szatmár megyébe látogatott. Nyíregyházán, a megyei pártbizottságon megbeszélést folytatott me­gyénk vezetőivel, az építő­ipari vállalatok képviselői­vel, a szabolcsi építőipar jelenlegi munkájáról, továb­bi feladatairól. A megbe­szélést követően — amelyen részt vettek: dr. Feleszi Ist­ván, a megyei tanács vb elnöke, Kállai Sándor, a megyei pártbizottság tit­kára, Kuhár András, a me­gyei pártbizottság osztály- vezetője, Végh János, a me­lyei pártbizottság ipari osz­tályának munkatársa, s ae építőipari vállalatok veze­tői. — Az építésügvi mi­niszterhelyettes meglátogat­ta a Nyíregyházi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum és az Északi Alközpont építkezéseit. Az- új pnrtoktatáü év vfokésríféne Megym propagandista tanfolyamok Nyíregyházén A megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztálya szervezésében egy­hetes tanfolyamokat rendez­tek a járási pártbizottságok propaganda és művelődési osztályvezetői és a pártokta­tás propagandistái részére Nyíregyházán, a pártiskolán. A hétfőn kezdődött és ma záruló tanfolyamok elvi és gyakorlati segítséget nyúj­tottak a legfontosabb agitá- ciós és propagandaterületek­hez. A járási pártbizottsá­gok osztályvezetői például meghallgatták Orosz Ferenc elvtársnak, a megyei pártbi­zottság első titkárának tájé­koztatóját Szabolcs-Szatmár politikai, gazdasági helyze­téről, fejlődéséről a politikai bizottság 1965. augusztus 31-i határozata alapján. Ez­után a pártpropagandisták­kal együtt kérdéseket tet­tek fel az előadónak, s részt vettek az előadást kö­vető vitában. Marltovics Miklós elvtárs, a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztályveze­tője a párt ideológiai irány­elvei megtárgyalásának ed­digi tapasztalatairól és a to­vábbi feladatokról tartott előadást. A tájékoztatás és az agitációs munka legfon­tosabb elveiről, egyházpoli­tikánk időszerű kérdéseiről, a fehérgyarmati járás szo­cialista brigádjainak tevé­kenységéről is rendeztek színvonalas és élénk vitát kiváltó előadásokat. Igen nagy volt az érdeklődés a közoktatáspolitikánk idősze­rű kérdéseivel foglalkozó előadás iránt, amelyet Ku- rucz Imre elvtárs, az MSZ­MP Központi Bizottsága tu­dományos és közoktatási osztálya helyettes vezetője tartott. Hasonló színvonalú előadást hallottak a tanfo­lyam résztvevői Hári Bélá­tól, a Központi Bizottság párt és tömegszervezetek ................ , ■ ■1 hogy baj legyen. Lejöttek Pestről ellenőrizni. Egy teljes brigád. Szilágyi Jó­zsef vegyészmérnök min­dent ellenőrzött. Elégedett volt. Különösebben nem iz­gultunk, mert tudtuk, hogy jó... És már csak azért is örülünk, mert olyan szok­nyás újította mint én. (Po- koraczki Júlia műszakveze­tő.) Engedélyezték Hugyecz Józsefné újításának az al­kalmazását. Vidéki Imre vegyészmér­nök beiktatta a technoló­giába. Azóta e munkásasszony újítása szerint végzik a hevesi zölddohány színesí­tését a Nyíregyházi Dohány- fermentálóban. Akiket érintett: „Köszön­jük Erzsikének”. özvegy Marinka János- né: I — Egyhuzomban tizenki- j lene esztendeje dolgozom itt. Nagyon sokat könnyí­tett a munkánkon az újí-j tás, ötvenhat éves fejjel I osztálya helyettes vezetőjé­től A tömegszervezetek pártirányítása címmel. Pén­teken a népművelési munka időszerű kérdéseit, ma pe­dig a pártoktatási munka módszertani problémáit vi­tatják meg a tanfolyamon, amelyen meghívottként részt vettek a megye nép­művelési és pártoktatási in­tézményeinek vezetői is. A tanfolyam hallgatói megtekintették a miskolci filmfesztiválon díjazott ter­mészettudományos rövidfil­meket, s megtekintették Nyíregyháza két legfiata­labb üzemét, a konzervgyá­ra és a gumigyárat. A pártpropagandisták as ideológiai munka helyzeté­ről, az irányelvek feldolgo­zásának módszeréről, a párt és a munkásosztály vezető szerepének érvényesülésé­ről, a szocialista demokrácia fejlődéséről, a nacionaliz­mus megnyilvánulásai elleni harcról, a szocialista erWüles erősítésének feladatairól hallgattak előadásokat a megyei pártbizottság mun­katársaitól és a pártiskola tanáraitól. A felnőttoktatás alapvető lélektana kérdései­ről dr. Kálmán György, a Nyíregyházi Tanárképző Fő­iskola helyettes igazgatója, a pártoktatás módszereiről Kokas Ferenc, a tanárképző főiskola marxizmus tanszék­vezető docense, a gazdasági és ideológiai munka Össze­függéseiről Eckler György, a megyei pártbizottság marxizmus—leninizmus esti egyeteme igazgatója tartott előadást. Tájékoztatót hal­lottak a hallgatók az idő­szerű nemzetközi kérdések­ről és a most folyó pártok­tatási év tartalmi és szerve­zeti problémáiról. Hétfőn újabb száz párt­propagandista részére ren­dez a megyei pártbizottság hasonló tematikájú egyhetes tanfolyamot. én is cipeltem a ládát. Mi­kor Erzsiké megcsinálta az újítást és bevezették, köny- nyebb lett minden. Jobb a dohány minősége is, nem törik. Azelőtt alig harminc —ötven százalék volt csak az export. Most Nyolcvanat is elérünk. És jobban is keresünk. Tizennégy válo­gató nőnek lett könnyebb a munkája, s több a kere­sete. Ugye, hogy a nők is képesek sok mindenre? Csak segíteni kell őket. Több tízezer forintot eredményezett az újítás. — Amikor leszámoltam a férjem elé az asztalra. Csak nézett, Azt hiszem, még az ő szemében is nőt­tem. És ez nagyon fontos egy asszonynak... Farkas Káinról 1965. október 23. s

Next

/
Oldalképek
Tartalom