Kelet-Magyarország, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-04 / 208. szám

Könyvvásárló gyermekek A pedagógusok segítsége nyomán az elmúlt Iskolai tanévben X millió 395 ezer forint értékű ifjúsági és szépirodalmi könyvet vásá­roltak a falusi általános is­kolák és szakközépiskolák tanulói. Az 1963,'64-es tanév eredményeihez képest 40 százalékkal növekedett az az összeg, amit az iskolai tanulók könyvvásárlásra fordítottak. Különösen szép eredményt értek el a nyír­egyházi, a kisvárdai, a vá- sárosnaményi és a fehér- gyarmati járásokban, ahol összesen 925 ezer forintot költöttek könyvekre. A ta­Kár a benzinért? Sok vállalati dolgozó pa­naszkodik; „sokat fogyaszt a motorom, benzinhiányom van, de a vállalatnál nem hiszik, szigorúan ragaszkod­nak a normához”. Műszakilag megállapított tény a többletfogyasztás. Nem tudom, mit lehetne tenni a motorosok érdeké­ben? Nem lehet kívánni, hogy saját pénzükből vásá­rolják meg a „túlfogyasz­Mikor lesz villanyunk? A minap egy 70 éves pa­rasztember járt szerkesztő­ségünkben, s a kezében szorongatott újságpapírból furcsa jószágot bontott ki. — Kicsikáról jöttem és három tanya — Ricsika ta­nya, László tanya, Puszta­újfalu — lakóinak nevében beszélek. Mi közigazgatási­lag Tornyospálcához tarto­zunk, a községfejlesztési hozzájárulást is oda fizet­jük. Fizettük is szívesen, mert tudtuk, visszaadja azt az állam, hiszen ígérték — bevezetik a tanyákba a vil­lanyt. Teltek múltak az évek, de bizony maradt a szutykos petróleumlámpa. Pedig minden család öröm­mel vállalná a bevezetési költséget. Meguntuk már a sötétséget és a költséges te­lepes rádiót, háztartási gé­nyai iskolák közül a leg­több könyvet a dózsaszölői általános iskola tanulói vásárolták, összesen 11 ezer forint értékben. Elismerésre méltó mun­kát végeztek a pedagógus bizományosok. Dr. Katona Ottó nagycserkeszi, Kiss Ibolya kisvárdai, Kiss Zol­tán tiszadobi, és Takács László vásárosnaményi pe­dagógusokat a Művelődés- ügyi Minisztérium Kiadói Főigazgatósága és a SZÖ- VOSZ ezért elismerő okle­véllel tüntette ki. Kiss Lajos Nyíregyháza tott” benzint, ugyanis ezt kell tenniük, ha nem akar­nak kellemetlenséget sze­rezni maguknak. A megyei ktsz-ek nerrt végeznek fogyasztásmérést, ezt csak Debrecenben vég­zik. Azt azonban előre meg­mondták, hogy kár a ben­zinért! Nemes Gyula Nyíregyháza pékét akarunk és televíziót! Ezután letett asztalunkra egy petróleumlámpát: —Százas égőt szeretnénk helyette. ★ A szerkesztőség megjegy­zése: Látogatónk, Tóth Pál kérését a megyei tanács vb tervosztályának illetékes előadójához továbbitottuk. Tájékoztatása szerint sajnos e tanyák lakóinak még vár­niuk kell a villanyra né­hány évig. A rendelkezésre álló költségvetési keretből — amely a népgazdaság te­herbíró képességét nem ha­ladhatja meg — elsősorban a nagyobb tanyai települé­seket villamosítják, s csak azután kerül sor a kisebb Felelősök kerestetnek Ne csináljon mást, csak írja le, amit lát. Kevés ilyen település van még a mi nagy tanyavilágunkban is. Érdemes kigyalogolni oda... Könyvtárban dolgozó se­gítőtársam adta a tí.nát: a B alkonyhoz tartozó Kisfcoo- gyorós a múlt egy szigete, amely állva az idők viha­rát, éli a maga külön és elzárt életét. Megközelíteni se lehet, a betegeket hátukon hordják ki a műúthoz, boltba tíz-tizenkét kilomé­tert mennek lovon, szeké­ren. A posta hetenként jut el, könyvet alig olvasnak... A tanya közepén egy bűzös tó, abban fürödnek a gye­rekek, áztatják a káposztás­hordót. A szóban festett képtől nem sokban különbözik a valóságos. Húszegynéhány ház, jók, kevésbé jók, vert- faluak, düledezők. „Egyes típusú” tszcs-ben dolgoznak az ejnberek. És roppant pa­naszkodnak az időjárásra. Kiss Jánosék portája taka­ros, az istállóban tehenek, lovak, sok sertés. A 75 éves ember szívesen mesél egyik legutóbbi élményéről, a mo­zielőadásról. „Balkányba Vittek ben­nünket, majnem erőszak­kal. Aztán finom ebédet tá­laltak fel. Meg olyan finom cukorkát, hogy rögtön szét- meut a szánkban. Az volt a jó... Aztán bevittek ben­nünket egy nagy tereimbe. Mozi volt az...” Péter fia mosolyog, de 6 is meg tudná számolni, hány filmet látott életében. Éjjel-nappal robot hajtja itt az embereket. Az enyém é* a tiéd okoz nézeteltérést és ilyenkor a tanyabíró, vagy Három nemzedék tanítójától búcsúztunk Oros község lakói meleg szeretettel búcsúztak el No­votny Ferenctől, az orosi általános iskola volt neve­lőjétől. Nyugdíjba vonult Feri bácsi, akinek keze alatt há­rom nemzedék érlelődött felnőtté. 46 évi tanítói pá- lyájából 44 évet Oroson töl­tött, így lett nagyok és ki­csinyek ajkán „a mi taní­tónk”, az örök vidám és örök tevékeny pedagógus. Nem mindennapi érzés ne­velői pályát befejezni azzal a tudattal, hogy népszere­tettel és gyermekek iránt való maradéktalan áldozat- vállalással küldte munkás­életük hosszú útjára egy község dolgozóit. Ezt érezte tanítványainak serege is, amikor a nagyapa korú ré­gi tanítványok és a vörös- nyakkendős úttörők együtt, szeretettel és hálával kö­szöntek el nevelőjüktől. Albert Antalné nevelő Oros Nyíregyházi bosszúságok PATYOLATRA VAR A SÖSTÖI KÁDFÜRDŐ Nem akartam elhinni a barátomnak, hogy a sóstói kádfürdő tisztaságát kétség­be lehet vonni. A minap kimentem fürödni és még­lepődtem. Ahogy a kezem­mel hozzáértem a kádhoz, úgy jött le róla a ráragadt zsíros szenny, mintha ki sem lett volna ^tisztítva: » Ezek után néni is lehet csodálkozni és ezzel kapcso­latban sok a panasz — ha esetleg fertőzést is Kap a fürdőző, amelyre már volt is példa. Ha a vállalat dol­gozói, illetve azok munka­eszközei nem alkalmasak a kád megfelelő tisztítására, nem ártana szólrfi a TEM- Pó-nak, vagy mondjuk a Patyolatnak. ITT KETTŐ, MÁSUTT SEMMI Nincs vízhiány a Bocskai utcán. Egymástól kb. húsz méterre két .kút it szolgál­tatja a vizet. Úgy gondo­lom, hogy nem kellene ennyire gondoskodni az ivó­vízről, de elkelne egy jó kút teszem fel a Szekfü utca és a László utca !, reszteződé- sénél, ami állítólag már tervbe is volt. Nem tudom mi a véleménye erről a városi tanácsnak? ahogy újabban hívják, ta­nácstag oszt igazságot. Mint egy makacs gyom a homokon, úgy kapaszkodik Kismogyorós a földhöz. Alig száznegyven ember lakja, de megvan itt szinte min­den, ami a régi falura jel­lemző volt. Némely házban harminc-negyven sertés. Ál­talában jól élnek. De nincs egy szabad percük, még vasárnap sem. Es n«m lát­ják a mától a holnapot. Vagy mégis? „Ketten költöztek el a tanyából. Az egyik az én fiam, — folytatja Kiss Já­nos bácsi. És mit gondolnak hová? Győr mellé...” El messzire, aki innen ki­jut nem akar még Emlékez­ni se erre a vidékre. Töb­ben eljárnak dolgozni a Dunántúlra és Debrecenbe. Első látásra talán nem is lehet észrevenni, mi a ba.i. A nylrcsaholyi Vörös Csil­lag Tsz burgonyacs; rázta tó­ján (képünk) kívülről csak annyi látszik, hogy a homo­kot az oldala mellől kimos­ta az eső. A tetőzet beázik, a falból csurog a víz. Va­jon meddig bírja a súlyos, vasbeton tetőszerkezetet? Ilyen burgonyacsiráztatót a nyírcsaholyin kívül hatot épített 1963-ban az Épület­szerelő Vállalat: a nyírkér- csi Lenin, a mátészalkai Egyesült Erő. a mándoki Kossuth, a dögéi Rákóczi, a timári Béke és a gával Uj Élet Tsz-eknek. Össze­sen két és fél millió forintba került, és — törvényesen — ma sem használható egyik sem. A tervet — még 1962-ben — a Lábodi Állami • Gazda­ságból hozták, ott építettek hasonlót Sárfi István, az AGROTERV mérnökének terve alapján?"'Ezt: az ere­detit az akkori Tsz BecuhS- zási Iroda átdolgozta. Az átdolgozott tervek alapján kötöttek szerződést a tsz-ek a vállalattal. Az étadás ha­tárideje; 1963 december 31 volt. Szeptember 1 Vén, építés közben beomlott a nyírcsn- holyi csíráztató, Egyik ol­dalfala — két támpillér el­mozdulása miatt — megcsú­szott, azután a föld benyom­ta. A vállalat leállította va­lamennyi csiráztató építését. Statikai és talajmechanikai szakvéleményt kért. Mi erről a v ileménye most a Beruházási Iroda főmérnökének. Juha István­nak? — A vállalat késedelme­sen épített, s ezért provo­kált műszaki vitát. Akkor nem így volt. Még a szakvélemény megérkezé­se előtt tervmódosítást lá­tott szükségesnek, és a tech­nológiai sorrendet is — ami­nek hiánya az összedőlés egyik 1 okozója volt! —i meghatá­rozta. Egy méterrel csök­kentette az épül elek ma­Az egyik düledező házikón tábla: „ez a ház eladó”. Kmitt Jánosé a viskó­nak jobban beillő házacs­ka. Mellette Győri Mihály háza, egykor négyes, közös pitvaros cselédlakás volt. Felét már lebontották, de ő még a régiben lakik. Míg össze nem dől... Fejletlen gyermeklány kö­szön kézit csókolommal, kis híján 16 éves, tizenkettőnek néz ki. ö van itthon, az édesanyja odaát van a dombon, mutat egy szép házra, napszámon Máté Gyuláéknál. Oda szokott járni, ha fogytán az éle­lem. Hat gyerekről kell gondoskodni. Egy lány kór­házban van, lakodalomba hívogatott, megütötte a lá­bát, és addig hagyták-hagy­gasságát és két gyámpillér építését rendelte el. Thoma Levente, budapesti építészmérnök szerint a esi- ráztató két végén lévő tám­pillér még leterhelt ál’apot- ban sem képes felvenni a várható nyomást, tehát nem bírja el a vasbeton tetőze­tet és a föld nyomását. A szakvélemény októberi megérkezése után a vita márciusig tartott, s csak a megyei tanács építés: osz­tálya tett rá pontot. A me­zőgazdasági szakemberekkel egyetértésben elrendelte a csiráztatók megerősítését, kötelezte á Tsz Beruházási Irodát, hogy a statikus vé­leménye szerint módosítsa a tervdokumentációt. kössön pótszerződéseket, készítsen pótköltségvetést, stb. Dézsi István osztályvezető ma: — Mulasztásokat követtek el a tervezésnél A Tsz Be­ruházási Iroda által adap­tált tervek- nem mindig vál­tak be:°'Hibúkat követtek el a kivitelezők is. Az egész csiráztató —- az eredeti terv szerint — műszakilag, szer­kezetileg, s a rendeltetést tekintve sem a legsikerül­tebb. Balogh Artur, a mezőgaz­dasági osztály munkatársa: — A tervet én hoztam Lábodról. A terv jó, de hi­bás volt a. kivheiezéJ. Juha István: — A terv tökéletes. Rosz- szul építetteK, ez volt a baj. Dr. Bartha Sándor, a vál­lalat jogtanácsosa: — A terv eredeti forrná­Az idei nyáron, a rend­kívüli időjárásban a terme­lők és növényvédelemmel dolgozók egyaránt nagy erő­feszítéseket tettek a szoká­sosnál nagyobb mértékben fellépő fuzikládiumfertő- zés megszüntetéséért, vagy ták, míg kórházba kellett vinni... Hány osztályt jártál? —Hetet! Miért? — Mert dolgozni kellett! Ml szeretnél lenni? Hosszú hallgatás. „Tanító­nő”. Orvosnál mikor voltál? — Mikor megetették ve­lem a csudafa magját. Szekerek verik a port, hordják a dohányt, járják a sok kilométeres határt. Az emberek megviseltek, koravének. Eljárnak egy­máshoz... napszámra. Es át­kokat szórnak a tejátvevő­re, aki „becsapja” őket. Félve és kételkedve kémle­lik a távoli Abapusztát, fel­tehetően új lakóhelyüket. Van, aki a házára táblát tesz ki; „eladó”, van, aki most veri a sárfalat. Ki tudja, hátha mégis marad minden a régiben. De nem marad. Nem ma­radhat sokáig így.. Páll Géza jában szerintünk hibás. Ezért is látták be. hogy módosítani kell rajta. A megyei tanács építési osztályának határozat™ után hamarosan elkészült a meg­erősítés terve. Ekkor egy i>i szerv szólt közbe, a Dánt. Szerinte nem körültek ntó, nem pre­cíz a megerősítés terve, és hiányzik a föltétlenül szük­séges statikai -zámítás. Nincs biztosítva, hogy nem lesznek benne újabb hiá­nyosságok. Ezért az építést tovább nem finanszírozza. A vállalat megerősítette a csiráztatókat, hogy — félig kész állapotban — össze ne dőljenek. Küldött egy-egy levelet a tsz- ütnek, hogy. ne használják, me:: életveszé­lyes. Mindegye gazdaságtól beinkasszálta az építés ed­digi költségjit És várt, ­Ez 1964 nyarán . volt* Azóta csak pereskedő; fo­lyik, más nem Ki mennyre hibás, ne­héz lenne eldönteni. De tény:, kifizettünk két és fél millió forintot és hét bur.go- nyacsiráztatóból egy sincs használható átlapol ban. Las­san eltelik két év, elévül a tsz-ek kártérítési igénye is, nem beszélve arról, hogy jelentős haszontól estek el. A népgazdaságot azonban máris óriási kár érte. Több ezer munkanap kárbaveszett az építésnél, aztán nincs pénz, nincs csiráztató, nincs felelős. És nincs előrehala­dás sem az ügyben. Pedig már éppen ideje lenne. a károk csökkentéséért. Ezért ez évben a korábbi­nál is nagyobb jelentősége volt a megyei földműves­szövetkezetek növényvédel­mi szolgálatának. A meg­felelő felszereléssel — gépi és háti permetezőkkel — egész nyáron át hetvenkét földművesszövetkezeti nö­vényvédő brigád dolgozott. Tizennyolcezer termelőnél mintegy száznyolcvanezer termőfaegység védelmét lát­ták el. Mindezek mellett a háztáji gazdaságokban lévő gyümölcsösök védelmi munkáját segítették a ter­melőszövetkezetek Is. A gondos munka egyik ered­ménye a híres Tisza menti szilvásokban mutatkozik meg. A megtermett gyümölcsből az export mi­nőség aránya háromszor akkora mint tavaly volt. A védelmi munkát ter­mészetesen még most sem fejezték be. A termés és lomb védelme érdekében továbbra is szükség szerint permetezik a szórvány és hazai kerti gyümölcsösöket. Ezzel lényegében már * jövő évi termést is megala­pozzák. Magyarország 5 1965. szeptember 1. tanyákra is. Ezekben a napokban adják át rendeltetésének a Mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetem 70 millió forintos költ­séggel készült új épületszárnyát. Foto: Hülber Gyula Gergelyiugornya üy, Sziget — változás előtt Kun István Eredményesen dolgoztak az fmsz-ek növényvédő brigádjai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom