Kelet-Magyarország, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-17 / 141. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK t XXH. ÉVFOLYAM, 141. SZÁM ÁRA: 50 fillér 1965. JÜN1ÜS H, CSÜTÖRTÖK Y encsellőn győztek az ár ellen II Osztrák szakaszon már apad a Duna si Újabb gátszakadás Jugoszláviában! ü 456 budapesti családot költöztettek át Ülést tartott a megyei pártbizottság Június 16-án ülést tartott az MSZMP Sza- bolcs-Szatmár megyei Bizottsága. Az ülésen részt vett és felszólalt Balló Ist­ván elvtárs, a Központi Bizottság osztályvezető, helyettese. Részt vett az ülésen Szegedi Jó­zsef elvtárs, a Központi Bizottság munkatár­sa. Napirenden szerepelt: a Központi Bizott­ság irányelvei alapján; az ideológiai munka Szabolcs-Szatmar megyében. Előadó volt: (jrombás Sándor elvtárs. a megyei part bízott» ság titkára. Orosz Ferenc elvtárs, az MSZMP Sí»» bolcs-Szatmár megyei Bizottságának első iifc“ kára tájékoztatót adott a vb. első félévi mun­katervének végrehajtásáról, majd javaslatot lett a vb. második félévi munkatervére. A napirendekből adódó feladatokat meg­vitatta a megyei pártbizottság és határozato­kat hozott. „Magyar nap“ a moszkvai lntorga— 65 kiállításon Moszkva: szovjet, magyar és más ven­dégek. A „magyar nap’“ kereté­ben a Kohó- és Gépipari Minisztérium, valamint az Építésügyi Minisztérium színes filmjeit mutatták be a kiállítás látogatóinak, akik ezután Fóti Istvánnak, a KGM műszaki tájékoztató és propaganda intézet igaz­gatójának vezetésével meg­tekintették az Inforga—65 ■ igen népszerűvé ;vált ma­gyar kiállítási tárgyait. Dr. Horgos Gyula mi­niszter a kiállítás megtekin­tése után a következőket mondta az MTI moszkvai tudósítójának: — Hat ország legújabb eredményeit hozta el erre a magas színvonalú és a műszaki fejlődést jól tük­röző kiállításra. Számomra, minthogy a KGST híradós­technikai bizottságának el­nöki tisztét töltöm be, el­sősorban érdekesek voltak az egyik részterület, a hír­adástechnika fejlődését be­mutató termékek. _ Az a véleményem, hogy a látottak után nagyobb erővel kell törekednük tt párhuzamosságok kiküszöbö­lésére. Fontos, hogy a KGST-orszagok rendezzek a gépalkatrészek és részegy­ségek szabványosítását és egységesítését, törekedjenek a kutatási témák összehango­lására és ésszerű elosztásá­ra. Mintaszerűnek tartom a szovjet—magyar együttmű­ködést a mikrohullámú be­rendezések vonalán. — A KGST részéről hasz­nos kezdeményezés volt en­nek a nemzetközi tematikai kiállításnak a megrendezése. Célszerű ezt folytatni más témájú, például híradástech­nikai kiállítás megszervezé­sével. (MTI) A szövetkezet kertészetét nyúlgáttal védik. Tenger a Tisza Nagy fo- lyónk vize Szabolcs megyei szakaszán mindenütt kilé­pett medréből és elöntötte az árterületeket. Az^ssze- függő víztükör nem egyhe- lyütt több kilométer széles­ségű és a szürke ár a ker­tek alját mossa. Az ártéri kiöntés a Tisza menti köz­ségekének tetemes kárt okoz. Rakamaznál öt kilo­méteres szakaszon 900 hold rét és 550 hold lege­lő került víz alá. A község lakosai előbb megpróbáltak védekezni, aztán 'látták hiá­bavaló. A több, mint ezer darabos csorda így a Tiszától megkímélt, de víz­től körülvett magasabb fekvésű részen legel és ott is éjszakázik. Vencsellön a község la­kosai, a termelőszövetkezeti tagok szembeszálltak a Ti­szával. A termelőszövetke­zetnek 300 hold nagyságú kertészete van az ártérben, amely 10 millió forintot jö­vedelmez. A 10 millió forin­tos érték védését vasárnap kezdték a nyári gátakon, s azóta is éjjel-nappal megfe­szített erővel, több mint 100 ember dolgozik. A küz­delem méreteire jellemző, hogy közel 4 kilométer nyulgátat építettek, ehhez több, mint 1200 köbméter földet termeltek ki és szállí­tottak 20 géppel és 40 fogat­tal a helyszínre. A nyul- gátakba 3500 homokzsákot építettek be. A legkritiku­sabb a keddről—szerdára virradó éjszaka volt. Csatá­ri Ernő tanácstitkár elbeszé­lése szerint a víz óránként egy centimétert emelkedett és a gátakon árvízgyertya fényénél 250 ember szorgos­kodott. Szilas-résznél 50 ember például 3 gátat épí­tett. a víz makacskodott, el­mosta az első és a második nyulgátat, de az emberek erejét nem tudta megtörni, a harmadik gát már ellen­állt A gátakon szerdán dél­előtt is tartott a küzdelem Fáradt arcú, az éjszakai virrasztástól karikás szemű embereket láttunk farkas- szemet nézni a Tisza vízé­vel. A veszély délelőtt 10 ófáig tartott. Egészen addig a Lónyai-csatorna vize visszafelé folyt és csak ez­után indult újra a Tiszának. Az emberek fellégeztek. megnyerték a csatát, meg­mentették a vencsellői határ legszebb burgonyáját, a va­lutát érő szőlőoltványokat, a konyhakertészetet. A gátakon dolgozók Ba­logh István nevét emleget­ték. Balogh István a megyei árvízvédelmi felelős, telje­sen önzetlenül, hiszen nem volt feladata, végig ott volt a védekezésnél, irányította a munkát és csak, miután elmúlt a veszély ment alud­ni. A Duna osztrák szaka­szán apad. Mggyar részén a Duna-kanyarban a meg- düzzadt folyó olyan szaka­szokat is veszélyeztet, ame­lyeknél eddig a magas par­tok miatt árvédelmi töl­tésre nem volt szükség. így Visegrád, Dunabogdány. Leányfalu és Tahitótfalu partmenti hazaiból több száz családot kellett elköl­töztetni. Budapesten kedden dél­utántól szerda reggel 8 órá­ig mindössze 4» centimétert emelkedett a víz és a Viga­dó téri vízmércén 840 cen­timéteres vízmagasságot mértek. Budapesten nagy erőkkel védekeznek az ár ellen. Biztonság okából azonban több helyütt kiürítésre ke­Saerdán a magyar tudo­mányos eredményekre és a magyar ipar termékeire összpontosult a figyelem a KGST-orszagok moszkvai műszaki kiállításán, ame­lyet Inforga—65 elnevezés­sel láttak el annak kifejt- zésére, hogy fo témája az információ és az organizá­ció. a tudományos és mű­szaki kutatások gépesítése, az üzemgazdasági és üzem- szervezési, munka megköny- nyitése. A „magyar napra” Moszk­vába érkezett dft Horgos Gyula kohó és gépipari mi­niszter, aki részt vett a szerdai rendezvényeken. Ott volt Szipka József moszk­vai magyar nagykövet, Grei­ner Sándor, a moszkvai ma­gyar külkereskedelmi kiren­deltség vezetője, valamint rült sor. Budapesten eddig 456 családot — összesen 1716 személyt — költöztettek el otthonaikból. Elhelyezésük­re megtörténtek az intézke­dések. A magyar Duna deli sza­kaszán kedd reggeltől szer­da reggelig Bajánál 921-ről 929-re, Mohácsnál 939-ről 955 centiméterre emelkedett a víz. Előző éjjel már 7600 ka­tona dolgozott a megáradt folyók gátjain. A katonák­kal együtt pedig csaknem A Duna szakaszán Óbudán az emberi életek és- értékek megmentése « legfontosabb. Az egyik zsilipnél nagy erővel áttört a Tisza. A köze) 3 méteres szintkülönbség ny omását homokzsákokkal szi­getelték el. Foto: Hammel József Teljes erővel dolgoznak a szivattyúk Pünkösdfürdőn » csillag ároknál. 28 000 ember védte a Duna, a Tisza és a mellékfolyók töltéseit. Szerda reggel az a saj­nálatos hír érkezett Jugo­szláviából, hogy újabb sza­kaszon törte át a gátat a megáradt Duna. A magyar határtól mintegy 75 kilomé­terre, Dalj községnél sza­kadt át a gát. 20—30 négy­zetkilométer területet önt el a víz. Ez jóval nagyobb, mint amennyit csehszlovák területen — mintegy 10 000 —15 000 hektár — borít el a Zsitva torkolatánál kedden átszakadt gáton kitörő Du­na-víz. Apatinnál a helyzet to­vábbra is válságos. Az ár- vízvédelmi szervek felszó­lították a lakosságot, hogy a kisgyermekeket és az idő­sebb személyeket sürgősen biztonságosabb helyekre — a szomszédos falvakba szál­lítsák. Apatinnál a védelmi vonalak meg ellenállnak, bár a víz állandóan emel­kedik. A lakosság a hadse­reg egységeivel együtt, ál­landóan a gatak erősítésen dolgozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom