Kelet-Magyarország, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-15 / 89. szám

YllÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXII. ÉVFOLYAM, 89. SZÁM ARA: 50 fillér 1965. ÁPRILIS 15. CSÜTÖRTÖK Kádár János fogadta a csehszlovák k ül üg v ni i ii tsz te r t Tavaszi munka a földeken Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. a Minisztertanács elnö­ke szerdán fogadta Václav David csehszlovák külügymi­nisztert, akivel szívélyes meg­beszélést folytatott. A látogatásnál jelen volt O. Klicka, csehszlovák külügy­miniszter-helyettes és Fran- tisek Pisek budapesti cseh­szlovák nagykövet, valamint Péter János külügyminiszter és Cséby Lajos, hazánk prá­gai nagykövete. •fr Péter János külügyminisz­ter szerdán este vacsorát adott Václav David csehszlo­vák külügyminiszter és kísé­rete tiszteletére. A vacsorán részt vett Kál­lai Gyula, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, tlku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja, művelődésügyi minisz­ter. Losonczi Pál földműve­lésügyi miniszter, Mód Pé­ter, a külügyminiszter első helyettese, Gye ii.es András, az MSZMP KB külügyi osz­tályának helyettes vezetője, valamint a Külügyminiszté­rium több vezető munkatár-* sa. Jelen volt Franüsek Pi­sek, budapesti csehszlovák nagykövet és Cséby Lajos hazánk prágai nagy követe is. A testvéri barátság légkö­rében lezajlott vacsorán megemlékeztek a magyar— csehszlovák barátsági, együtt­működési és kölcsjjgös se­gélynyújtási szerződés aláírá­sának 16 évfordulójáról is. Évente tízmillió ügy a tanácsok előtt Dr. Daiio« Ferenc nyilatkozata ceaink munkájában a város- és községfejleszlési feladatok. A csaknem kétmilliárdos község- fejlesztési alap, valamint az: állami költségvetésből bizto­sított eszközök — és az eze­ket nagyszerűen kiegészítő társadalmi összefogás — gyü­mölcsöző felhasználása megkö­veteli, hogy minden területi szerv kidolgozza előrelátó, gon­dos távlati tervét. — Napirendre került a tanácsi ügyvitel egyszerű­sítése. Jelenleg központi szervek vizsgálják az ap­parátus adminisztrációs megterhelésének arányait. Ugyanakkor azt kérjük végre­hajtó bizottságaink vezetőitől: nézzenek körül saját portáju­kon, szüntessék meg a felesle­ges értekezleteket, jelentése­ket. A további haladás kulcsa: a belső munkastílus javításával növeljük közigazgatási tevé­kenységünk eredményességét. Ugyanakkor pedig többet és többször forduljunk az embe­rekhez, — fejeze be nyilatko­zatát dr. Dailos Ferenc. összegezték a tanácsok el­múlt két esztendei munkájá­nak tapasztalatait. A legutób­bi választások óta eltelt idő­szak mérlegéről és a soron kö­vetkező feladatokról dr. los Ferenc, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának ve­zetője nyilatkozott. — Elmondhatjuk jó eredmé­nyeket hozott az elmúlt két esztendő. A választások meg­erősítették testületeinket, ta­nácstagjaink több mint százez­res tábora hozzáértően, ered­ményesen foglalkozik szőkébb hazájának dolgaival, mint ko­rábban. Azonban nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy sok még a kiaknázatlan tartalék. Megesik — különösen alsóbb szinten ,—, t*.~>gy . nem fordíta­nak kellő gondot a tanácsülé­sei előkészítésére, lebonyolí­tására. — Javult, eredményesebbé vált tanácsaink gazdálkodása. A múlt évben például csak­nem zá milliárd forintos be­vételt értek el. Jelentős volt a mezőgazda­ság ierületén kifejtett tevé­kenységük. A legtöbb helyen kielégí­tően foglalkoztak a ter­melőszövetkezetek irányí­tásának gazdasági vonat­kozású kérdéseivel. Ugyan­akkor a kelleténél keve­sebb gondot fordítottak a tsz-demokrácia fejlesztésé­re, a közös gazdaságok alapsza­bályszerű működésének erő­sítésére. — Az elmúlt két esztendő tapasztalatai egyértelműen ar­ról tanúskodnak, hogy általá­ban törvényesség jellemzi ta­nácsaink hatósági munkáját, áz állampolgárok ügyes-bajos dolgainak' intézését. Évente körülbelül 10 millió üggyel foglalkoznak, az ügyek 94 szá­zaléka azonban már első to­kon lezárul. Mindössze az esetek 6 százalékában nyújta­nak. be fellebbezést. A kép kedvező ugyan, de korántsem vagyunk elégedet­Eltemetfék Kossá Istvánt A községek helyi zöldségel­látásának megoldásával a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága a múlt év decemberi ülé­sén foglalkozott. Ekkor hívta fel a termelőszövetkezeteket arra, hogy a konzerviparnak cs a MEK-nek szerződésesen ter­melt zöldségen túl, két- három holdon termeljenek vegyes zöldséget községük lakosságának közvetlen el­látására. mivel nincs mód, hogy ezeket a cikkeket központi készletből biztosi teák. Eddig a községeknek több mint egyharmadában határoz­ták el a termelőszövetkezetek vezetői, tagjai, hogy eleget tesznek a felhívásnak, biztosít­ják a helyi lakosság zödségel- látását egyrészt úgy, hogy a gazdaság közvetlen értékesíti a termékeket, másrészt az Íbisz­en keresztül. Ez az utóbbi meg­oldás is igen kedvező, mert 4 a tsz a mindenkori fogyasz­tói árnak 85 százalékát Kapja meg, s ez jobb bár­mely szerződéses árnál, emellett a közös gazdaság nem köti le egy-két dolgozójának a munkaerejét a helyi árusítás­nál. A termelőszövetkezetek a me­gyében ez idő szerint mintegy hétszáz hold zötd- ségtermő területet jelöltek ki helyi ellátásra. Sok községben még a követ­kező hetekben döntenek erről. A helyi ellátásban — érthetően Megalakult a beregi mezőgazdászok klubja Vitanapot tartottak a tarpai Győzelem Termelőszövetkezetben Megalakították a beregi mezőgazdászok kubját, a me­gye legszeszélyesebb talajú vidékén, ahol csaknem száz­milliméterre! kevesebb az évi csapadék, mint a megye más tájain. Azonban ha a Bereg- ben vagy a szomszédos Ti- szahaton csupán 5—10 milli­méter eső esik, a szerkezet néküli „szivacs“’ földek hete­kig nem művelhetök. A szak­embereknek éppen ezért na­gyon nehéz ilyen körülmé­nyek között az önálló gazdál­kodás. Szükség van rá sok­szor, hogy a mezőgazdászok tanácskozzanak a termelés mostohaságáról, és a megol­dást szolgáló módszerekről. Ezek a tanácskozások koráb­ban tervszerűtlenek és szór­ványosak voltak. A megala­kult mezőgazdászok klubja, amely arra hivatott, hogy minden jelentősebb munkafo­lyamat előtt összehívja" a szakembereket, segít a szak­szerűségi eltérések megszün­tetésében. A beregi mezőgaz­dászok klubja április 14-én megtartottá vitanapját a tar­pai Győzelem Termelőszövet­kezetben, amelyen több évti­zedes problémákat, módszere­ket vitattak meg, de főként az állattenyésztés korszerűsí­tése adott témái a gazdászok- nak. Mintegy húsz jól bevált termelési eljárást is szinte munkamozzanataira boncol­gattak a beregi agronómusok. Igen sok szó esett a beregi sajátos szarvasmarha-tenyész­tésről és borjúnevelésről, és egy tájfajta kialakításáról, ki- nemesíléséről. A Vásárpsna- ményi Törzsállattenyésztő Ál­lomás segítségével ezt a mun­kát már meg is kezdték, az itt honos szarvasmarha-faj­ták és a borzderesek keresz­tezésével. Olyan szarvasmar­ha-fajta meghonosításán fá­radoznak a szakemberek, amely nagy hústümeget ad, bő tejelő, és a.táj silány takar­mányain is termelékeny. A mezőgazdászok klubja a szakembereknek bemutatót is rendezett a tarpai Győzelem Termelőszövetkezetben. . . tek az eredménnyel. Ugyanis megesik, hogy egyi'k-másik he. lyen ridegen fogadják, küldöz­getik hivatalainkban a hozzá­juk fordulókat. Akadnak oIván dolgozóink, akik hanyagul ke­zelik a gondjaikra bízott ira­tokat, szubjektív szempontok alapján formálják döntéseiket és személyes hatalmuknak te­kintik a rájuk bízott jogkört. Számuk kicsi, mégis sokat ár­tanak a tanácsok és a lakos­ság kapcsolatának, együttmű­ködésének. — Nagyszabású gazdasági, kulturális és egyéb feladatok hárulnak az idén is a taná­csokra. A felügyeletük, irá­nyításuk alá tartozó vállala­tok, üzemek és más részlegek a tervek szerint ebben az esz­tendőben mintegy 18 milliárd forintos termelési értékkel já­rulnák hozzá a lakosság ellá­tásához, gazdasági feladataink megoldásához. A tanácsi beruházási és felújítási program 1965- ben jóval meghaladja a tizmilliárd forintot. — Az eddiginél is rango­sabb helyet érdemelnek taná­A tiszanagyfalui Uj Élet Termelőszövetkezetben, az idén 150 holdon termelnek étkezé­si burgonyát. A kedvező időben jól haladnak az ültetéssel. Felvételünk a vetőguinók előkészítése során készült. ■'•sémtr: Foto: Hammel ló/,sei 4 nipjjvei tanács felhívása nyomán 1 11 Zöldségtermesztés hétszáz hőiden a községek helyi ellátásának megoldására Szerdán délután a Kerepesi temetőben nagy részvéttel kí­sérték utolsó útjára Kossá Ist­vánt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának tagjai, nyugalmazott miniszert, a párt- és munkás- mozgalom régi harcosát. A vörös lepellel fedett koporsót a munkásmozgalom nagy ha­lottainak emlékművénél fel­állított ravatalon helyezték el, amelyet elborítottak a gyász- és a kegyelet koszorúi. A ko- •porsó előtt díszpárnákon he­lyezték el az elhunyt kitünte­téseit. A munkás-gyászinduló hang­jai után Apró Antal, 32 MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese az MSZMP Központi Bizottsága, az or­szággyűlés, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány és az egész dolgozó nép nevében bú­csúzott Kossá Istvántól. Majd Br.utyó János, az MSZMP PB póttagja, a SZOT főtitkára és dr. Csanádi György közlekedés­éi postaügyi miniszter mondott búcsúbeszédet. A búcsúbeszédek elhangzása után munkásőrök sorfala kö­zött vitték a koporsót a sírhoz,, majd az Internacionálé hangjai | mellett hántolták el. A sírt el­borították a gyász es a ke­gyelet virágai, ...... ....... vegyeszöldség termesztésére, de van közös gazdaság mint az aporligeti, a pocspetri. ahol 8—10 hold a terv. A járások közül a vásárosnaményi 130, a nyírbátori 71, a baktalóránthá- zi 60 holddal azok között van, amelyekben leginkább . megér­tették a helyi zöldségellátás megoldásának fontosságát. — a járásszékhelyek közös gazdaságai jeleskednek. A nyírbátori Űj Barázda es Vö­rös Csillag tsz-ek például 39 holdon termelik a zöldségfélét a helyi piacra, a baktalóránt- házi Űttörő Tsz 10 hódat jelölt ki erre a célra. A központoktól távolabb eső tsz-ek is általá­ban 3—5 holdon vállalkoztak —----- ' —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom