Kelet-Magyarország, 1961. június (21. évfolyam, 126-151. szám)
1961-06-27 / 148. szám
A pártcsoport Tizenegy ember, ugyanennyi portré... A sort a szűkszavú Pócsik Ferenccel kell kezdeni, aki — szerinte véletlenül lett azzá — a záhonyi Üj Föld Tsz kommunistáinak pártbizalmija... Valójában nem, mert céltudatosan „szemelték” ki őt erre a posztra... Pontos, kötelességtudó ember, s nemcsak a gazdaság pénzével sáfárkodik jól, de az emberi jellemekkel is... — Egy esztendeje végzem ezt a munkát — mondja szerényen a most betegeskedő Pócsik Ferenc. — Bánt, hogy éppen most, a nagy munkák idején kellett lefeküdnöm... De azért ismer minden embert, jól tudja, ki mit csinál, milyen feladatokat kell elvégeznie. S megrajzolja a portrékat a hozzá tartozó párttagokról : — Kezdjük Kruppa Mihállyal. Ö növénytermelési brigádvezető a győröcskei üzemegységben. Jó vezető, hatással van az emberekre, tud velük bánni s ennek köszönhető, hogy míg más brigádban feleannyit dolgoznak a fogato- sok, nála becsülettel elvégzik a munkát. Irányítása alatt fél nap alatt 17 hold burgonyát fogasolt meg Danes Ferenc és Béres Tibor... Pokol Bertalanná igaz, beteges, de tőle telhetőén példát mutat. Lánya még a vállalt területen felül is szívesen segít mindenben... Aztán itt van Batári Ferenc... ö régi kommunista, példamutató. Áldozatkész, s ha szükséges, még éjjel is dolgozik... Így alakul r kép, s látjuk meg milyen er berek is tartoznak a „Póc pártcsoportba”... Jellemes berek. Mikor más már vállalta a permetlé keverését sokkal kap an is. Kezdtek eléged idni az emberek. Ök .meztettek bennünket, 5 hónap után már id me előleget fizetni — a bizalmi. ? most július elseje orintot osztanak munk génként... Gondja van a inak a pártcsoporthoz ' .ó egyetlen tagjelölt ne- sére is. Révész Menyhért .tos beosztásban dolgozik, •sz raktáros, s az ő kézén tőr- fül meg az idén a levágott „élet”. Ennek gondozása, szárítása, forgatása lényeges munka, a szövetkezet kenyeréről van szó. Pócsik elvtárs esetenként felkeresi a hozzátartozó párttagokat, beszélget velük. Valamennyi rendszeresen fizeti a tagdíját. Gondolnak az utánpótlásra is, s ezért nem hanyagolják el a párthoz közelállók nevelését sem. Most Re- gőczi Lászlónéval foglalkoznak, aki asszony létére jó munka- csapatvezető, amit az is bizonyít, hogy az ő csapata vezet a versenyben. Pócsik elvtárson kívül Batári Ferenc és Kruppa Mihály készítik elő a tagjelölt-felvételre... Kétségtelen, példamutatóan dolgoznak a záhonyi Űj Föld Tsz pártcsoportjának tagjai, mégsem lehet azt mondani, hogy már nincs tennivaló. Helyes lenne, ha megbeszélnék egy-egy kommunista munkáját, magatartását, s a pártvezetőség javaslata szerint rendszeresen adnának pártmunkát valameny- nyi kommunistának. Ez sajnos hiányzik. Pedig ezzel nagyobb felelősséget éreznének a párttagok, s céltudatosabbá válna a pártbizalmi munkája is... F. K 3 ezer holdról vezetik el a vadvizet a megye fiataljai A TIT ASZ ifjúmunkásainak kezenyomán kigynSt a fény az ifjúsági tábor helyén Országos jelentőségű társadalmi munka vette kezdetét Jánk- majtis határában. Mintegy 3 ezer hold föld talajvízének elvezetéséhez látnak hozzá a nyáron a megye fiataljai. Majdcsak két kilométeres csatornát kell építeni ehhez, amely a Szamosba torkollik. A csatorna meg- ásásáná) 14 500 köbméter földet mozgatnak meg. E nagy munka elvégzéséhez megtörténtek az előkészületek. Ifjúsági tábor létesül Jánkmajtison, ahol a nyáron hatszáz szabolcsi és hatszáz más megyéből érkező fiatal vesz részt a csatorna építésében. Az első társadalmi munkákról már meg is érkeztek a jelentések. A tábor még nem nyílt meg, de ennek egyik előfeltételét, a villamosárammal való ellátást már megoldották a TITÁSZ fiataljai. Három kilométer hosszú nagyfeszültségű vezetéket és egy transzformátor-állomást építettek a KISZ fiatalok és a KISZ-en kívüliek. Június 15-re vállalták a munkát, és június 11-re teljesítették. Két esetben, szombaton és vasárnap dolgoztak a hálózat és a transzformátor-állomás megépítésénél. A hálózat elkészítéséhez 2200 munkaórára volt szükség, a fiatalok azonban lelkes munkájukkal 1840 órára csökkentettél! le, társadalmi munkájukat 116 százalékra látták el. Június 11-én megtörtént a hálózat és a transzformátorállomás próbaüzemelése is, kigyúll a fény a jánkmajti- sl ifjúsági táborban a TITÄSZ fiataljaink odaadó munkája nyomán. A fiatalok betartották adott szavukat; az agyagos talajon nehéz volt a gödörásás, az oszlopok állítása, de a fiatalok; Fényes István. Szűcs János, ifj Pivarnyik András, Veres Miklós és Téglá- si Mihály nyíregyházi fiatal dolgozók megbirkóztak a munkával. Hasonlóan Bíró Gusztáv, Szántó Gyula, Pelyvás Károly és mások, a mátészalkai üzemvezetőség körzeti szerelői, mint a munka irányítói, patronálói. Megnyílt a lehetőség arra, hogy július elején megnyíljon az ifjúsági tábor, a fiatalok 3 ezer holdról elvezessék a vadvizet, termékennyé váljék a föld. A megyei képviselőcsoport 29-én ülésezik a TIT kultúrtermében. Itt a képviselőcsoport napirendjén a megye egészségügyi helyzete és a további egészségügyi feladatok szerepelnek. Az egészségügy vitája után a képviselők felkeresik a FANTASZTIKUS, TUDOMÁNYOS REGÉNY 105. — Sehogyan sem fér a fejembe, hogy él — feleltem. — Hiszen a víz is mozog a folyóban s mégsem mondják, ho gy él. — Ne nyargaljunk a szavakon — jegyezte meg Arszenyev. — Annak a masz- szának vannak bizonyos életjelenségei, de nem hinném, hogy... várjanak csak, micsoda sziszegés ez? Egyre gyorsabban alkonyodott. Sötétedett. Már néhány perc óta az volt az érzésem, hogy valami furcsa dolog történik, de a sziszegést csak Arszenyev figyelmeztetése után hallottam meg. A forrása közelben lehetett. Csuklómra néztem, s egy sóhaj akadt a torkomon. Bal kezemen hordtam a mágneses iránytűt, melyet most nem használ.am, mert nálam volt a sokkal megbízhatóbb Sperry-féie pörgettyűs iránytű is. Rápillantottam, s észrevettem, hogy a mutatója, mely máskor világít, mint egy foszloros nyilaeska, most kör alakú fényfoltnak látszik, men hallatlan sebességgel forog, s közben halk, de éles hangot ad. — Ide nézzen, professzor úr... A felhők között röpke fények villantak. A homályban mozdulatlan gomolya- gok függtek, s ezüstösen fénylettek, mint a döglött hal hasa. A talajt bolyongó ii- dércfény lepte be. Az egész terep mintha olvadozott, szétfolyt volna. A légkör furcsa arculatot öltött: fent a magasban re- dőkbe omló függönyök húzódtak, majd ingatag oszlopok következtek, s mind, egymás utón forrásként ontotta a zavaros ezüstös fényt. Végül az egész környék villogott, váltakozva, hangtalanul villantak fel hol a magasabb, hol az alacsonyabb párarétegek, s a szürke árnyaknak és gyöngyházfényeknek e csapongásában itt- ott tüzes csóvák és golyók keringtek, nagyon lassan ereszkedve lefelé a lila színű szikrák fénykörében. A menetütemet önkéntelenül lassítottuk. Hallottam, amint Arszenyev azt mondta Rainernek, hogy ez az elektromagnetikus vihar egy fajtája. — Figyelje csak a fény ütemes pislogását. Valóban úgy volt. Az iránytű mutatójának fordulatszáma még növekedett, de minduntalan megváltoztatta irányát, s az egyik irányból a másikba való átugrást a lidércfény elhalványulása kísérte. Magas telhőgomolyagok kerültek elő. Olyan erős volt a lényük, hogy a ködön át is látszottak. Nyugtalanított a mindenen eluralkodó mélységes csend. Mintha valami rosz- szat jósolt volna. Arszenyev abbahagyta a beszélgetést, amit Rainerrel folytatott az ionizációról, a fotonokról és az elektronpályákról. Megálltunk a szétporloti fényben, amely lassanként kialudt, s mintha lejjebb szállt és a talajra ülepedet; volna, ugyanakkor pedig a légkör magasabb rétegeit egyre feketébb homály töltötte be. A környező levegő még mindig teljesen mozdulatlan volt, de a nagy magasságból már hallható volt valami nagyon távoli, tompa zúgás, s csakhamar mély morajlássá erősödött. — Attól tartok, hogy kénytelenek leszünk visszamenni a szurdokba — jelentette ki Arszenyev. Tanácstalanul álltunk, nem tudtuk, mit tegyünk. Egyszerre a levegőt olyan süvöltés szaggatta szét, amilyet a zuhanó repülőgép hallat. A köd hullámzani kezdett és tovább gomolygott. A villamos visszfény utolsó széjjelszórt felvillanásai is kihunytak. Száguldó vihar zúdult ala a homályból, összekapaszkodva is alig bírtunk lábunkon megállni. Valaki meg- gyútotta lámpását. A fénykévében a köd már nem gomolygott, hanem gyorsan úszott tovább, mint a zsilipen kieresztett zavaros víz áradata. Egyikünk sem szólt. Visszafordultunk s a rettenetes vihartól taszítva, botladozva és bukdácsolva futottunk visszafele, a szurdok irányába. A vihar ijesztően süvöltött sisakjaink anternájában s kezeslábasunk, amint vásznát meglobogtatta a levegő, keményen, dagadozva csapkod ia a hátunkat, mint a dúzzadó vitorla. így rohantunk, nem tudni mennyi ideig, amíg a sötétben felrémlett egy látszólag mozdulatlan, de a valóságban szédületes gyorsasággal örvénylő felhő. Az összeverődött ködnek a szurdok két partja között keletkező örvénylése volt. Amilyen mértékben lefelé ereszkedtünk, olyan mértékben gyengült a szél nyomása. Láthatatlan rohamai az omladék fölött olyan hangot adtak, mint a vitorla, mikor hirtelen szelet fog. Vaktában nyomulva előre, egy kiálló sziklafok alatt húzódtunk meg. Egyik társunk meggyújtotta lámpását, s a széjjeláradó fehér fénykévében úgy forrongott a köd, mint a forrásban levő víz. Fölöttünk a sötétbe borult síkon átható mormogás, jajgatás, kurrogás és kuncogás hangzott. Mintha hiénák és sakálok egész fallcái harcoltak volna egymással. Ekkor egy szempillantásra megcsillant a homály, mintha égő higany töltötte volna ki a ködöt. Mennydörgés hangzott. Úgy beborított mindent, akár egy búra. Ugyanakkor apró, könnyed ütéseket éreztem karomon és kezemen, s lámpa fényében megcsillantak a rézsútosan hulló esőcseppek. (Folytatjuk) Nyírségi Homokkísérleti Telepet, s megtekintik a homokkisérlete- két. Innen Üjfehértóra látogatnak el, s megnézik az újfehértói almakísérleti munkát. A kísérletek megtekintése után ismét üléseznek Üjfehértón; megvitatják az ötéves terv időszakának megyei feladatait a gyors homoktalajjavítás és az új almatelepítéssek terén. Hétköznapi pillanatkép: „ Tessék abbahagyni,,, Az utcán hivatalba, munkahelyre siető emberek fintorogtak. Voltak, akik egyetlen mély lélegzettel siettek át a veszélyes zónán, mások prüszkölve fújtak, hogy minél kevesebb port szívjanak be... Az egyik kapu előtt egy férfi hatalmas lendülettel söpörte a lakása előtt összegyűlt szemetet. Tiszteletre méltó törekvés volt, az elvitathatatlan. Példaként is állítanám most a nagy nyilvánosság elé, de mégsem teszem. Nem, mert minden locsolás nélkül söpört gőzerővel, s olyan porfelhőt csapolt, hogy a szaharal szélvihar elbújhatott volna szégyenében. Javában söpört, amikor a szomszédságában lévő kenyérüzlet elé kocsi kanyarodott. A friss árut hozták az üzletbe. Az illatos kenyereket két ember hordta az üzletbe. Mikor az első szállítmánnyal indultak volna befelé, egyikük, egy tizenhárom éves kisfiú beleszagolt a levegőbe, majd felfedezte a porfelhő eredetét, odakiáltott a söprögető- nek; — Bácsi, tessék már abbahagyni! Nem tetszik látni, hogy kenyeret hordunk? Pont most kell porozni?! A söprügető férfi egy darabig némán szemlélgette a gyereket, majd vállára vetve a söprűt beballagott a lakásba. A mindannyiunk érdekéért síkraszálló kislegény pedig megnyugodva, serényen hordta be az üzletbe a pirosbarnára sü*”‘: szép kenyereket. «> napi két munkaegységért, a kerékgyártó Batári vállalkozott... S most 54 hold gyümölcsös részére készítik a gyógyító „fürdővizet1' Eszenyj István brigádvezetővel. Palotai Cyulánéról kellene a következő portrét felvázolni, aki betegeskedése ellenére is példát mutat, sőt még férjét is bevonja a munkába... De neveli a többi asszonyt is. Cseh Istvánná családjáról .az évek zárszámadása jegyezte fel, hogy a legjobb munkaerők S ilyen mind a tizenegy? Ne Hisz ha így lenne, akkor r sok munkája volna a biz." nak, a pártcsoportnak, tennivaló is... — Legutóbb Pető Fi vei volt baj... Sértőd jőI csak fél területet váll .• ez lett volna a kisebb ema. Sajnos a közgyűlése megfelelően, hanem r’ viselkedett, sértegette sikat, s ezért mi is, nv taggyűlés is felelősségre k... De úgy látom, nem * ;aszontalan, mert kezd jó rbe terelődni a dolog... Vau y az állatte- nyészt' i is, ahová helytelen .et szerint még mind) ;ggyengébb munkaerők dik. Ezért történhetett hogy — bár sokat do «. itt Tóth István — öt ír „megnyomott” a koca. megváltoztatásában még ért el eredményt a párt- őrt, pedig javaslatokkal élt /ártvezetőségnél s a tsz el- kénél... Olyan a jó pártcso- orfc, mint a szeizmográf. Ha észlelnek valamit a kommunisták, azonnal tudatják a bizalmival. a vezetőséggel. — így volt ez az előlegosztá’ A megyei Képviselő csoport megvitatja a megye egészségügyi helyzetét és megtekinti a homok- és almakísérleteket
