Kelet-Magyarország, 1960. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-09 / 187. szám

Szepfemäier végéig az állami gazdaságok átadják a tervezett íeayésssüldókel a szövetkezeteknek A megye állami gazdaságainak éves tervében 3533 darab te- nyés-süldő szerepelt, amit a meg­növekedőit termelőszövetkezetek részére irányoztak elő. Ezt a ter­vet még a tavaszon újabb ötszáz darabbal növelték- Ha figyelem­be •'.'esszük, hogy maguk az álla­mi gazdaságok is most alapoz­zák meg nagyobb mértékben sertéstenyésztésüket, úgy a 4063 darab tenyészsüldő átadása elég szép teljesítmény részükről, amit jövőre, minden bizonnyal még fokozni is fognak. Az állami gazdaságok, hogy eleget tegyenek hústermeíési fel­adataiknak és maradéktalanul végrehajtsák a tenyésesüldö-ér- tékesítési tervüket, igyekeztek úgy megoldani a dolgot, hogy idejében rendelkezésre álljon a sertéslétszám. Hízottsertés-érté- kekesítési tervük néhány híjá­val tízezer darab és tizenkétezer- ötszáz mázsa. Hízlaiási tervüket igyekeztek — az ütem szerint — már az első félévben is túltel- jesítni, az egy hízó átlagsúlyát is fokozni, hogy a termelőszövetke­zeteknek idejében, illetve a be­ütemzett idő előtt minél több tenyészsüldőt biztosítanak. Ez a tervük sikerült is; az első félévre beütemzett tenyészsüldő- terviiket másfélszázzal túlteljesí­tették. Több gazdaságból, — mint például a tiszavasvári és nyirlu* gosi, — apaállatokat adtak ter­ven felül a termelőszövetkezetek­nek. A tenyészsüldőt átadó gaz­daságok közül a nyíregyházi az, amelyikből az igazgatóság tervé­nek a legnagyobb részét teljesí­tették eddig és teljesítik ezután is. A Nyíregyházi Állami Gaz­daságból ugyanis az éves terv szerint 2326 sertést adnak át, s már áz első félévben 1322 dára- bot bocsátottak a szövetkezetek rendelkezésére. Áz igazgatóság szakemberei ügy tervezik, hogy szeptember­ben az utolsó darab tenyészsül­dőt is átadják a termelőszövet­kezetek részére, sőt, mint az első félévben tették, sikerül majd a tervet túlteljesíteniük. A napokban a nyíregyházi gaz­daságból már megkezdték, majd Nyírmadáról és Balkányból is folytatják a második félévi szál­lításokat.­Forró hangulatú este volt a szovjet vendég mii véssek opera- és balett-estje A szemerkélő eső sem tudta megzavarni äz előadást A nyíregyházi szabadtéri szín­padon augusztus 5-én este a moszkvai Sztanyiszlavszkij és Nyemirovics Dancsenko színház szólistáinak miisórára gyüleke­zett össze a közönség. Az utóbbi években már nem szokatlan, bár ritka, hogy külföldi művészek; együttesek szerepéinek Nyíregy­háza szabadtéri színpadán. Ezek közül is kiemelkedett ez az est, jelentőségénél és szépségénél fog­va is. Nem csoda, hogy izgalmas ér­deklődéssel foglalták el helyei­ket a nézők. A várakozás nem volt hiába­való, sőt, többet hozott annál is, amennyit vártunk. A MÁV szimfonikus zenekara kezdte meg a műsort. S aztán egymás után peregték a műsor- számok, románcok, operaáriák, szólótáncok és táncképek. A taps Diagnózis Ném volt filmsztár, még Csak statiszta sem. de a debre­ceni Uránia moziban szerzett néhány pengő jelentette Varga 'Gyula kenyerét, használtan vett Tubáját és a méregdrága tanu­lási költségek fedezését. Mert a ,.doktor ür” életútja az Urá­nia pódiumánál kezdődik, még a németfilmek korában. Fél sze­mére szerencsétlenül járt csiz- madija-apja, később az egyete­mi altiszt jövedelméből fillér­nyit sem tudott szakítani Gyu- szi tanítására. így történt, hogy több, mint 30 évvel ezélőtt Var­ga Gyula egyetemi hallgató a némafilmek hegedűkíséretéért; némi pengőjutalékban részesült a debreceni mozinál... Az elszállt időből rnadár- szárnycsápásként villannak elő egy sók arcú ember életmomen- tufriai. Nem, korántsem túlzás az előbbi jelző. Zenével kezdte, minőségi sportolóként folytatta, alkalmi munkával tarkította ifjú­kori napjait, míg 1929-ben, sok­sok nélkülözés utón, kezébe ad­ták az orvosi diplomát. Keserű az emlékidezéssel jövő kis mo­soly: — Így lettem az apám „főnö­ké” ... A meglett ember komolysá­ga ellenére is nevetni kell ezen, hiszen a díjtalan szülész- szakorvos fél kosztért, negyed­lakásért végezte a fárasztó munkát, — hogy közben egy pár rendes cipót sem tudott ma­gának venni. Nem múltak a gondok 31-ben sem, amikor Kisváráéra került. „Letelepedé­si segély, még tisztességes fize­tés...?” — a kérdés hangsú­lya, akár az ítélőbíróé. Mert dr. Varga Gyula kisvárdai or­vos szavai egy letűnt világ bű­neit ostorozzák. Hitelből vásá­rolta első műszereit, majd a re­mény adott erőt, hogy sokévi i.ngyenmunkája nyomán elnyer­heti az újóhnan felállítandó kis­váráéi szülészeti osztály veze­tését. Nem került rá sör... Mert jött a háború, hadikór­ház, front fogság, és ... ★ — Kérem, én nem vagyok párttag, amit mondok, azt az átlag állampolgár felelősségével mondom. Nincs szebb a földön, mihthogy valamikor képzeletei­met jelenleg a fizikai valóság­ban teljesülni láthatom ... Hirtelen ugrással lépünk a je­lenbe, s az orvos lázas szenvedé­lyé újra a homály mögé taszítja tegnapi énjét. A harminc évi kisvárdai életé során szerzett barátokról beszél, akik között sok a pertu munkásember, hi­vatalnok és földöndolgozó. Ha végig-végig megy az utcán, olyan jó érzeni a közel­ben barátság apró jeleit is ... Aztán gyorsan átcsap a gyerekeire. Három van már, Is­kolás valamennyi. Orvos néni lesz egy sem, más iránt érdek­lődnek ... Kicsit talán ironikusnak tű­nik Varga Gyula mostani arc­képe. de benne az életöröm fel­emelésen összpontosul. Világra segíti a kis emberpalántákat, később őrködik az izmosodó ember egészsége felett, s ha olykor — olykor kiáll a szín­padi emelvényre, mélyzengésű hegedűjével teljessé teszi szen­vedélyes életérzését, Mert a „doktor ür” harminc éve egvik legfontosabb emberé a kisvár­dai szimfonikus zenekarrak. Volt idői hogy — anyagi szük­ség miatt — saját kezűleg má­solta a partitúrákat, csakhogy az együttes gyarapíthassa Felső- szabolcs zenekultúráját. Ül a rendelői szoba asztalá­nál. tiszta fehér köpenyben és mögötte a falon keretek serege: Ifjúkori sportérmek, elismerő oklevelek garmadája. Öt évvel ezelőtt kapott „Érdmes orvos”-' kitüntetése mellett zeneszerzői I munkájának egyik bizonyítéka: j a kulturális szemlén bemutatott; „Munkásöriduló” című szorze- j menyének elismerése ... És dr. Varga Gyula kisvárdai j körzeti orvos a járási tanácsi végrehajtóbizottságának tagja, j Ezernyi apróbb és nagyobb j gond, egyéni és közérdekű prob-1 lémók ilyen irányú orvoslása is mindennapi munkájának alko­tórésze. Mért nem elég. ha az ember a beteg ágya felé hajói. A gyógyulás érzése csak az ér­tékesebb mindennapok sokasá­ga révén válik teljessé. Ezért pedig a fehér köpeny szegre akasztása után, szinte napról napra a „másik orvos”, a ta­nácstag, a KISZ végi-ebáijfőbi­zottság! tag. Varga Gyula ha­dakozik. Gyors segítséget kérnek a gépállomásbeliek, Varga doktor késszéggel vállalkozik. Az ara­tás fontos munkája közben a a dolgozómunkásemberek érde­kében megszervezi a‘ „répülő mentőszolgálatot” ... Ülésezik a járási KtSZ-bizottság. — a kör­zeti orvos munkájától elütő kérdésekbeh is nagy igyekezet­tel segít. Aztán a tanácstag fe­lelősségével hallgatja meg a pa­naszokat, hogy a jogosakat mi­előbb továbbítsa. Szűkebb pát­riája, Kisvárda holnapjának szépítésében ott találni az ő ja­vaslatait, elképzeléseit is. Már hosszabb idő óta ... Ezt vallja; „Óvni és félteni, az élet szépségeire szoktatni a munkásemberek, az új generá­ció széles rétegeit...” Vai-ga Gyulának három év­tized is kevés volt a meggaz­dagodáshoz. Nevet. Őszintén és az elégedett ember jóleső nyu­galmával. Mert milyen szegény az, aki csak az anyagi gazda­godásban látja az elet kiteljese­dését. Fontos, de megfoghatat­lan, az elrkólcsi kincs is szük­séges tartozéka az életnek. Au­tó? Van, részletre vette, hogy közbén szükséges dolgott tett pénzé, az előleg befizetésére Dehát nagy a körzőt, és 57 éves korban... Aztán a há­rom életrevaló gyerek! Értük sok gonddal kéll „házilag” is megküzdeni... De ha jön egy kévéssé tehetős idős ember, az egykori moziban muzsikáló, félkosztos díjtalan orvos ma sokszor beéri a köszönömmel... Miért? Mert akit az élet. a sok keserűseggel teli élet ne­velt orvossá, annak az élet ba­jainak orvoslása vált a lénye­gévé. Angyal Sándor egyre erősebb, s amikor megin­dul az eső, senki sem áll fel. Zsebkendők, nylonok kerülnek a nemrég fodrászkezektől született csinos műsorközlődé Baffin jé" leütheti ki: megpróbálunk da­colni az esővél. Öe dacolni süni kellett, mert az eső sem chefVb női frizurákra, s a rokonszenves, elrontani a szép estét, Iszakova énekel Azért őt kell említeni elsőnek, mert íratlanul fogalmazódott meg a nyíregyháziak szívében: 6 az első számú kedvenc. Nyina Isza- kova, az OSZSZK érdemes mű­vésze nemcsak kitűnő hangú éne­kesnő, hanem nagyon szép is- A szépség ama ritka bája sugárzik róla, amely tiszteletét parancsol. Iszakova énekelt. Románcot, áriát... árnyalt, alt hangja rend­kívüli kifejezőkészséggel szár­nyalt a fák-övezte szabad téren. Oly biztos technikával, könnye­den formált erővel és tisztaság­gal tolmácsolta a dalókat és áfiákat, hogy a hozzá herd ér­tők is érezhették: ez igaz művé­szet. Az élő sió erejével szólal­tak meg az orosz klasszikusak; és a zengő, életteli orosz nyelv; Iszakova ajkáról, teljes szépsé­gükben. Gromov, az egyetlen férfi énekés az együttésfeén-, csak kiegészítetté ezt, mély és hatalfhásan uralkodó hangjával Mintha szárnya volna úgy száll, pereg — mondta va­laki hangosan, a szomszédságom­ban, amikor Mira Redina tán­colt. Ő ugyancsak érdemes mű­vész. Partnereként Mihail Szolo- pot láthattuk. Tancképeiket az­zal a könnyedséggel tormáltak,1 amely nyomán az ember azt éráit hiszen ez nem nehéz. A kifor­rottság kettejük közös táricában múlhatatlan szépségeket adott. A legnehezebb táncféladaiőkát iá biztos tudással, sülytáiáftAák lát* szó testtel oldották még. Virágoskerf a színpadon Az együttes mindén tagjánál jó felkészülésről, tehetségről be­szélhetünk. A változatos műsor is csak alkalmat adott, hogy összehasonlításokat tehessenek a nyíregyháziak­Minden elfogultság nélkül meg kell állapítanunk: nagy siker volt. S ehhez hozzájárult a mi kitűnő MÁV szimfonikus zene­karunk is. A vendégkarmester vezényletével mint egyetlen, ér­zékeny hangszer kiserte a szín­padi cselekményt. Befejezésül, amikor a szűnni ném akaró tapsra az együttes minden tagja megjelent a szín­padon, üdvözlő, köszönő beszé­dek hangzottak el. A nyíregyhá­ziak névében Prékopa István elvtárs, a váróéi tahács elnökhe­lyettese mondott köszönetét, ás együttest. Mira Redina képvisel­te búcsúszavaivá!. Valóságos viragoskeftté vált a színpad, ahogy a búcsú perceit megszépítettek a József Attila Művelődési Ház ' baiettiskoiája- nak kis növendékei, akik balett- ruhában, hatalmas gládiólusz* csokrokkal sorakoztak fél az együttes köré. Virág, virág... Há­rom csokor is jutott mindén ked­ves vendégnek. De magukkal vitték a giaáió* luszoknál tartósabb virágokat is: a nyíregyháziak mélég seretétét, I testvéri érzéséit, j — Viszontlátásra — Búcsúztak j és búcsúztunk. Ismét mondjuk: | viszontlátásra! 1 S. É. A rendőr ti§zte!<ieít és a fiakker sűrűn bólogató uta­sával elindult az Állami Áruház irányába. Ezt láttam hirtelen, amikor a Szabolcs-szálló été ér­tem. A többit már a barátom be­szélte el, aki szemtanúja volt e sajnálatra méltó, de mégis kedves epizóddal végződött esetnek. — Áz történt — kezdte a ba­rátom — hogy a koma alaposan felöntött a garatra. Úgyannyira, hogy még a kéttornyú templo­mot is visszintes helyzetből szem­lélte. A posztoló rendőr gyorsan karoncsípte és elkísérte a par­kírozó helyen fuvar hiányába tétlenkedő konflishoz. Ott kifi­zettette vele a fuvardíjat, meg kérdezte a lakcímet, és nemi sé-j gítseggel betessékelte emberünketI a batárba. MOZI K M ÜSORA BÉKE MOZI: Nápoly aranya. Olasz film. A fél kilences eiőadas jó idő esetén a Sztálin-téri Kert­moziban lesz. Előadások kezdete: fél ö, fél 7, fél 9 órakor. DÖZSA MOZI: Fel a fejjel. Színes, zenés kacagtató magyar filmvigjáték. Latabár Kálmán főszereplésével. Előadások Kezdeté: 4. B es is órákul v GORKIJ MOZI: Párizsi balett. Látványos, modern balett színes francia filmén. Előadásuk kezdete: 4. 6 es 8 órakor; MÖRICZ ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÄZ: Botcsinálta sofór. Mulatságos magyarul bészélő szovjet film, égy kalandos kirándulásról. Előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. — Bietern egyik tegüdvarioMbl kiszolgálását láthattam. — nevet* te el magát a barátom. Miközben a konfli a szesz má­morában usio utasával elhúzott mellettünk, eszembe jutottak a pincérek, akik újra megszegték a máguk-áUította tilalmat: „ittas embert ném, szolgaiunkká is a rendőr aki egy csapásra három ügyet is elintézett: segített égy magúval tehetetlen embereii, ke­resethez juttatta a tétlinkédő konflist és megkímélte a járókelő­ket egj/-két botrányos jelenettől. H°9V aztán otthon milyen fo­gadtatást vart emberünkre, az már más lapra tartozik. Tóth Árpád —‘‘—“‘—“‘“‘“-t-----TnrtirniannmMMi i KELETMAG VAROF.SZAG a Magyar 3roei*Uit* Munkáspárt •Szabóics-Smtmár msgyö BUctisécs í* a Megyéi Tanáéi lap;*, fsieiös szerkesztő: Bálint LS>é*. lüsdi»: * Kéietmagyarorszáp Lnv- kuáö vállalat, felelői tue.t- i ,iHas Pál >?írkeszté;eH isu«. sitáur tér 31 i tt-U; ■uaéőhu", . v naz*; Zséancv t* i. téti «-so. .vízumot .;cin orrunk »ég, ét atw adunk vtssze» i'erjaszá á Magva* Posta. Elifiret- lítő » helyi oostatuvattíókrlái *s se2teesitökőáá­ízaooics-siatmar megyei Nyóma»- oarí vaus NviragyBáíar avénrv ti ál 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom