Kelet-Magyarország, 1960. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-05 / 132. szám
Külső könTvkölcsönzés A holnap ízletes pecsenyéje Közművelődési könyvtárainknál a könyvek kikölcsönzése általában a könyvtár kölcsönző helyiségéből történik. Ami a kialakult olvasóközönség igényeinek kielégítését illeti, ez a módszer helyes, azonban hogyan hozzuk be a könyvtárba azokat, akik olvasnak ugyan, de nem járnak könyvtárba, vagy hogyan szerettessük meg a könyvet azokkal, akik egyáltalán nem olvasnak? Nem könnyű erre a kérdésre felelni, nem is akarunk vele részletesen foglalkozni, csupán egy kialakulóban lévő — bár újnak nem mondható — módszerre szeretnénk a figyelmet felhívni. A baktaló- rántházi járási könyvtár néhány hete bevezette a házaknál történő könyvkölcsönzést. Haklik Etelka minden délelőtt jónéhány könyvet vesz magához és ház- ról-házra járva szaporítja a könyvtár nem túlságosan nagy olvasó-létszámát. Az ajánlott könyveket röviden ismerteti, ki- kölcsönzi. Ilymódon mintegy 40 új tagot szerzett eddig a könyvtárnak, szinte kivétel nélkül dolgozó parasztokból. Nem a legkényelmesebb ez a módszer, de feltétlenül helyes és követésreméltó. Sokan talán nem is tudnak a könyvtárról; sokan tudnak róla, de szégyell- J nek elmenni. Ezeket könnyen beszervezhetjük az olvasók közé. csak nem kell szégyellniük a könyvtárosoknak néhány könyvet a hónuk alá csapni, mint ahogy Haklik Etelka sem sze- gyelli. A jövő hét végére új burgonyát .«./állít a* Úttörő Tssb A nyíregyházi Úttörő Termelő- zövetkezet a Ságvári és a Dósa termelőszövetkezetek mellett okát segít Nyíregyháza zöldség- Jlátásán. Kertészetükből már az dén is számos zöldségfélével, .azdagitották a nyíregyházi pia- rot. Eddig retekkel, zöldhagymául spenóttal, petrezselyemmel és sárgarépával jeleritkeztek. A szövetkezet elnöke — Farkas András elvtárs — tájékoztatója szerint nyolcholdas korai burgonyájuk olyan állapotban van már, hogy a jövő hét végére megkezdik a szedést és így a nyíregyházi piacon ők is megjelennek az újkrumplival. Ezt a falka fekete kismalacot az őri Petőfi Tsz gazdaságában örökítettük meg, gondozójukkal együtt (Foto: Hammel.) 587 257 ember él Szabolcsban A 10. magyar népszámlálás megyei adataiból | Érdekes adatokat hozott napvilágra megyénk életéről a legújabb népszámlálás. A rendelkezésre álló — előzetes — adatok szerint Szabolcs-Szatmár megye 1960 január 1-én jelenlévő népessége 537 257 fő volt, 5,2 százalékkal több, mint az 1949 évi népszámlálás idején. Az 1869 évi népszámláláshoz viszonyítva megyénk lakossága csaknem megkétszereződött. Megyénkben él az ország lakosságának 5,9 százaléka. Szabolcs Gyermekek felvonulása az ország egyik legsűrűbben lakott megyéje, az egy négyzetkilométerre jutó lakosok száma 98.9 fő. A lakosok száma és a népsűrűség 1949 óta valamennyi járásban emelkedett. A megye népességének növekedési aránya nem érte el az országos átlagot (8,4 százalék) sem, annak ellenére, hogy megyénk születési és természetes szaporodási arányszáma mind az ország, mind a megyék arány.számait évről-évre jóval meghaladja. több a nő, mint m férfi A Gyermeknap ünnepeltjei babakocsikban hozták apróságaikat a nyiregyházi felvonulásra. (Foto: Hammel.) Az elmúlt 11 év alatt a járások közül legjobban a baktalórántházi járás lakossága növekedett, legkevésbé a tiszalöki járásé. A megye jelenlevő népességének 51,7 százaléka nő, 48,3 százaléka férfi. Az ezer férfire jutó nők aránya 1949-től 1,5 százalékkal emelkedett. A megye népessége az elmúlt 11 év alatt több mint 29 000 fővel növekedett. A természetes szaporodás alapján — figyelmen kívül hagyva a vándorlást — a! lakosság számának 663 ezernek I kellene lennie. A megye az elmúlt 11 év alatt az ország lakossága természetes szaporodásának 11.5 százalékát adta, ugyanakkor a megye lakossága ténylegesen csak 5,2 százalékkal emelkedett. A magas természetes szaporodáshoz hozzájárul az is, hogy a megye halálozási gyakorisága állandóan alacsonyabb az országos átlagnál. Hányán vándoroltak el? A megye tényleges szaporodása j az oka, hogy . megyénk kifejezet- csak 27,8 százaléka a természetes ten mezőgazdasági jellegű, a szaporodásnak. Ennek főként az | gyorsan szaporodó népességnek érvényesíti. A tömegekre támaszkodva felkarolja a hasznos kezdeményezéseket. Erre is sok példa van megyénkben. A túrist- cándi Rákóczi Tsz pártszervezetének javaslatára az eddigi 47 holdas rizstelepet újabb 43 holdjai gyarapították az idén. Kez- ieményezésükre fogtak hízóba hetven sőremarhát, létesítettek tétezres víziszárnyas telepet, vetettek 57 hold silókukoricát. A Következet tagjai látják, hogy a javaslatok hasznosak, elfogadták, s megvalósítják azokat. A párt vezető szerepe nem a ömegszervezetek jelentőségének ssökkentésével, ellenkezőleg, az isszes társadalmi szervezetek izerepének, jelentőségének növekedésével együtt növekszik. Különösen azóta, amióta helyre- dlítottuk a pártélet lenini nor- náit. A tömegszervezetek elfogják a párt útmutatásait. Bi- onyította ezt a közelmúltban le- ajlott népfront-kongresszus, s íz ezt megelőző időszakban ki- icntakozctt hazafias tömegmoz- ;alom. A dolgozók, a pártonkí- üíiek tízezrei vettek részt mesénkben is a népfront rendez- ényein s hallatták szavukat, óbban dolgoznak a nőtaná- sok, az ifjúsági szervezetek. A úristvándi KISZ-szervezet kul- úrcsoportja — ahol néhány éve elei sem voltak a szervezeti letnek — a közelmúltban első ■elyezést ért el a járási kultúr- ersenyen. Fellendült a nőtanács tevékenysége, kibontakozott a népfrontmozgalom. Járdát, iskolát, pártházat építenek. Kinőtték a régi kultúrházat is. Jövőre másikat szeretnének építeni. De sorolhatnánk tovább a példákat. Ennyi is bizonyítja azonban, hogy megyénkben is egyre hatékonyabb a tömegszervezetek, a pártszervezetek munkája. A szocializmus építése közben egyre jobban kiteljesedik a demokrácia és a dolgozók élcsapatának, a kommunista pártnak az összes társadalmi szervezetek vezető erejeként betöltött szerepe. S ahogy haladunk a szocializmus építésével, mindjobban megnő a Párt vezető szerepe és irányító tevékenységének jelentősége. A párt vezető szerepe és élcsapat-jellege akkor érvényesül megfelelően, ha munkáját az építő jellegű önbírálat jellemzi. Ha az egyes személyek esetében igaz, hogy csak az nem követ el hibát, aki nem dolgozik, úgy ez a pártra is jellemző. Lenin így írt erről: „Szó se róla, az önkritika elengedhetetlenül szükséges minden eleven és életrevaló párt számára. Nincs ízetlenebb valami az önelégült optimizmusnál.” Az önkritikának ez a tudatos igénylése a lenini pártok egyik lényeges vonása, erőforrása. A marxizmus ellenségei igyekeznek az önbírálatot felhasználni s ezzel a maguk malmára hajtani a vizet. 1956 előtt a párt által feltárt hibákat jóvátehetetlennek vélték a revizionisták. Az ellenforradalom alatt és egy ideig még utána is azt hangoztatták, hogy a munka közben elkövetett hibák szükségszerű velejárói a szocialista rendszernek. S hogy ez mennyire nem így van, azt bizonyítja az ellenforradalom óta eltelt idő, amikoris a tömegek kedvére dolgozik a párt. S ezt azért teheti, mert volt ereje, bátorsága nyíltan, az egész nép előtt bevallani: tévedtünk. A marxista párt képes erre. így a hibák kijavítására is megvan a lehetőség. Bizonyítékul elég megemlítenünk az elmúlt három évet, amelynek eredményeit ellenségeink egy része is kénytelen elismerni. A párt annál jobban tudja érvényesíteni vezető és irányító szerepét, ha minél többet tartózkodnak tagjai a tömegek között s aktív tévékenységet fejtenek ki a dolgozók neveléséért, szervezéséért. Minél erősebb a párt kapcsolata a néppel, minél nagyobb a párt ereje, annál eredményesebben teljesíti a dolgozók politikai vezetőjének szerepét. A mi megyénkben is szép példái születtek ennek. Kommu. nisták, pártonkíviiiiek, munkások, értelmiségiek, haladó gon- dolgcdású dolgozó parasztox, minden hazáját szerető, a szocializmus építésével egyetértő dolgozó kivette részét a téli és koratavaszi agitációból, amelynek eredményeként megyénkben is tömegesen léptek _a szövetkezeti útra. Sok helyen most is gyakran visszatérnek a népnevelők a dolgozó parasztokhoz. Így van ez a tiszalöki járásban, Magosligeten, Tuzséron, és számos más községben is. Elvétve akadnak persze hibák is. A szektás nézeteket vallók — bár kevesen vannak megyénkben — sokat ártanak a párt politikájának. Vannak vaskalaposok, akik nem képesek szakítani a régi hibákkal s továbbra is erőszakkal szeretnének eredményeket elérni. Jármiban nemrég zárták ki a pártból Patai Sándort és B'arkas Józsefet, mert durvák, gorombák voltak, megfélemlítenék a becsületes dolgozókat. A „kemény kéz ’ politikával a pártmunkában sem lehet eredményekhez jutni, a párt vezető szerepét biztosítani. Akik ezt teszik, nem erősítik, hanem gyengítik a pártot, az élcsapat és a tömegek közötti kapcsolatot. Vezetni, ira- nyitani csak meggyőzéssel lehet. Ez jellemző megyénkben is a pártmunkára, a megyei pártbizottságtól az alapszervezetekig. Ez a biztosíték arra, hogy tovább erősödik, növekszik a párt vezető szerepe, élcsapat-jellege. NAGY TIBOR. nem tudott elegendő munkaalkalmat biztosítani Emiatt évről évre sokan az ország más vidékeire vándoroltak Az 1955—59 években közel 30 ezerrel többen költöztek el véglegesen a megyéből, mint ameny- r.yien ideköltöztek. A munkaképes népesség nagyrésze ideiglenes jelleggel vándorol más megyébe munkát vállalni, s időnként (hetente havonta) eredeti lakóhelyre, családjához visszatér. Az elvándorlás legnagyobb a kis- várdai és a nyíregyházi járásokban. A vándorlást iparosítással és a mezőgazdaság belter jesebbé tételével lehet csak csökkenteni Az 1949-es népszámlálás szerint a megye lakosságának 72,4 százaléka mezőgazdasági foglalkozású, illetve annak eltartottja volt. Azóta a helyzet nem sokat változott ilyen szempontból. A lakosság nagy része továbbra is a mezőgazdaságban találhatja meg a megélhetését. Az elmúlt 11 év alatt a mező- gazdaság belterjessége lényegesen nem emelkedett, mig a népesség száma igen. Emiatt a megyében nagyszámú fölös munkaerő van, s ez különösen ott mutatkozik meg, ahol a mezőgazdaságilag megművelhető földterület a lakosság számához viszonyítva kevés. Azoknak a településeknek és környéküknek is növekedett a lakossága, amelyek nagyobbszámú munkaerőt foglalkoztató üzemekkel rendelkeznek. A nagyarányú és a népgazdaság szempontjából is egészségtelen vándorlást csakis a munkaerő — felesleget lekötő iparosítás és a mezőgazdasági termelés belterjesebbé tétele útján lehet, illetve kell csökkenteni. Erre annál is inkább nagy szükség van, mert a mezőgazdaság szocialista átalakításával egyidőben, de különösen néhány év múlva további nagyszámú munkaerő szabadu fel. I'ovább tart a meleg Várható időjárás vasárnap estig: tovább tart a meleg idő, többórás napsütéssel. Néhány helyen délutáni, vagy esti záporeső, zivatar. Mérsékelt délkeleti, déli szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 26—29 fok között. Távolabbi kilátások: a jövő hét elején a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 30 fokot
