Kelet-Magyarország, 1959. október (16. évfolyam, 233-259. szám)

1959-10-25 / 254. szám

Egy hét alatt befejeződik az almaszüret, jó ütemben halad a cukorrépaszállítás Ülést tartott a megyei FOB. A Megyei Felvásárlási Operatív Bizottság hétvégi rendes ülésén a gyümölcs, burgonya, zöldségfélék és a cukorrépa betakarításának és felvásárlásának kérdéseivel fog­lalkozott. Az idén megyénk burgonya- termése mintegy ötvenezer vagonra tehető. Ennek a mennyiségnek egynegyedét vásárolják fel a kereskedel­mi szervek az ország ellá­tására. A betakarítás — elenyésző kivé­teltől eltekintve — megyeszerte megtörtént. Az áruburgonyánál spekulatív jelenségek mutatkoz. tak Rakamaz, Vencsellő környé­kén, amit a más megyékből be­áramló maszek „kereskedők” okoztak. A télialma-szüret egy héten be­lül befejeződik s feladat, hogy a szövetkezeti felvásárló szervek a szállítást meggyorsítsák. Ezt meg is kezdik s a kereskedelem a fel­kínált gyümölcsnek bármilyen mennyiségét átveszi az egyéni termelőktől is. Zöldségfélékből — télikáposz­ta, petrezselyem, sárgarépa stb. — a kereskedelmi szer­vek korlátlan mennyiséget tudnak felvásárolni a terme­lőktől. Az Idei cukorrépatermés meg­haladja a tervezettet. Tavaly — ütemezés szerint —, 3600 vagon­nal, az idén szintén az ütemezés­nek megfelelően 5200 vagonnal vett át a cukorgyár az időszaknak megfelelően. A répa cukortartal­ma jó. A szállításokat a vasúttól távolabbi helyekről szorgalmaz­zák elsősorban. Mivel bőven áll rendelkezésre, a Szerencsi Cukorgyár decem­berben és januárban mázsán­ként kilenc forintért kétszer préselt répaszeletet bocsát az igénylő termelőszövetkezetek rendelkezésére. Megkezdődött az 1960-as gazda­sági évre a cukorrépa termelte­tési szerződések kötése. Különö­sen nagy az érdeklődés a tsz-köz­Forgdom: ©tsullli Vásári jelentés «/«■«hahm A nyíregyházi őszi vásár veze­tői tegnap délben közöltek né­hány adatot, amik jellemzők a „nyíri vásár” rendkívül nagy for­galmára. Tegnap déli tizenkét óráig mintegy ötmillió forint ér­tékű áru cserélt gazdát a vásá­ron. A déli órákig mintegy 25—30 ezer ember fordult meg a vásár­városban. Az eddigi forgalom je­Százütven szarvasmarhát hizlalnak a nyírteleki Szabad Kép Tsz tagjai A nyírteleki Szabad Nép Tsz 650 holdon gazdálkodik. Két és félmillió forint értékű vagyonuk van. Van egy Zetorjuk és egy traktoruk, 10 hold szőlőjük és 42 hold gyümölcsösük is. 150 dtrab szarvasmarhát kívánnak meghiz­lalni. 72 darabot már meg is vá­sároltak. Jelenleg 361 darab hí­zójuk van. Lucernából 1300 má­zsát és 700 köbméter silót tarta­lékoltak. A gazdag jószágállo­mány révén eddig 200 ezer forint előleget osztottak a munkaegy­ségekre. Hetek óta folyik már kinn & földeken a gazdag termés beta­karítása: Sietnek a termelőszövet­kezeti parasztok, hogy az esős, hűvös őszi napok beállta előtt még a jó termés fedél alatt le­gyen. 15 évvel ezelőtt is gazdag terméssel áldotta meg a kedvező Időjárás vidékünket. A határ azonban nem a szűretelők, az al- masaedők és a kukoricatörők vi­dám zajától volt hangos, hanem az ágyuk dörgésétől, a gépfegy­verek ropogásától: A gálád fasisz­tákat üldözte és kergette ki a Nyírségből a dicsőséges Vörös Hadsereg: Nyíregyháza felszaba­dult. Erre emlékezett október ftl-én aa Úttörő TSZ tagsága és a Kölcsey Leánygimnázium ifjúsága a tsz, repülőtér mellett elterülő kukoricása mellett. Az iskola és a termelőszövetkezet már szep­tember eleje óta igen szoros kap­csolatot tart fenn. Ebbe a terme­lőszövetkezetbe járnak ki az is­kola elsős tanulói mezőgazdasági gyakorlatra, Október 21-én az is­kola összes tanulója kivonult ta­nárai vezetésével, hogy a tsz-tag- ságával együtt emlékezzen Nyír­egyháza felszabadulására, és kö­zös munkával ünnepeljék meg azt ű napot, amely lehetővé tette •parasztságunk felemelkedését, a közös gazdálkodás útján való el­indulását és gyermekei számára megadta a művelődéshez való jogot, Együtt hallgatták meg Ady: Csák Máté földjén, Radnóti: Töredék, Illyés: Megy az eke, Devecseri: A béke katonái cí­mű versét, az énekkar műsorát, Lóky Károly tanár emlékbeszé­dét. A munkásosztály felszaba­dulási vágya, a fasizmus borzal­mai, a felszabadult ország első nagy tette: a földosztás, a fel­szabadulás óta folyó nagy küz­delem, a békeharc, a felszabadu­lás utáni óriási fejlődés a költők megfogalmazásában, az emlék- beszéd szavaiban megmutatták a termelőszövetkezet parasztságán^ és az iskola fiatalságának egy fél évszázad küzdelmes harcát és a győzedelmeskedő új élet ragyogó perspektíváját. Lelkes, jókedvű munka kö­vette az ünnepélyt. Alig négy óra alatt a tsz. tagsága és tanulók negyven ember hatnapi munkáját végezték el, 36 hold föld kukori­cáját törték le. Pedagógus-nők példás vállalkozása A nyíregyházi városi nőtanács keretében a közelmúltban ala­kult meg a pedagógiai nobizeti- zág. A tanító- és tanárnőkből álló bizottság tagjai hétfőn, ok­tóber 26-án tartják első munka- értekezletüket. ahol tervben rög­zítik a következő hónapok teen­dőit. Mint megtudtuk, a peda­gógusnők vállalják, hogy egy-egy iskola patronálni fog üzemeket, termelőszövetkezeteket. A patro- nálást ismeretterjesztő előadá­sokkal oldják meg, ahol széles­körű oktatásban részesítik a dol­gozókat. lentős részét egy a földművesszövet, nokban és a Népbe vilonjaiban bonyolí A vásár sikeré, hogy már tegnap déli- lett dönteni: minteg; forint értékben újabb t pótlásként a vásári * ba hozni, hogy az igéi t elégítsék. Néhány számán. t nap délig 1000 gyermekkar | 1200 női kabátot és 1200 pár ge micsizmát adtak el, bútorból fél­milliós forgalmat csináltak. Érdekesség a vásáron, hogy már a délelőtti órákban fogyott az áldomásra való, 14 hektó bor fogyott el és na^y volt a íorj lom ételben, italban. Utó: $ ból mintegy százezer for $ vételt számoltak el a "ve 1 részlegek déli 12 óráig. í Vadat, halat, s mi jó falat... Még alig szemerkél az eső, mégis akadtak jónéhányan, akik már a koradélelőtti órákban el­áztak a nyíregyházi vásáron. Itt áll (azazhogy állna, ha tud­na) egy nagybajszu bácsi a bor­kóstoló előtt, s ugyancsak sza­porán emelgeti a lurmintcs va­sárfiát: — Ez a vásár, öcsém! Az ember csak bekukk...behukkk... bekukkant a sátorba, aztán már. is jókedve lesz..: Bizony, nem is könnyű dolog megállni a sok hívogató fiaskó előtt, hogy az ember .némelyi­ket meg ne kóstolja. S ha az egyiket megkóstolja, megkóstol­ja a másikat is, mert cudar még-íze van itt minden pohár­nak. így van ez az íbrányi FMSZ vendéglő-pavilonjában is, ahol cigány húzza az ezerjóhoz az ezeregyediket. Az egyik asztal körül népes társaság ül, s áhí­tattal nézik három társukat, akik pillanatok alatt kövér töl­telékeket tüntetnek el. — Tessék mondani, mit néz­nek itt? — Evőverseny van kérem. Ez a három ember fogadott, hogy melyikük eszik több töltöttká­posztát... Ez a dagadt már a kilencedik tölteléket eszi. S a „dagadt” rendületlenül nyel. Egy töltelék, két nyelés. Szemüveges társa a hatodiknál leteszi a villát, a másik csak a nyolcadiknál, de már látszik rajta, hogy a rosszullét kerül­geti. S a kövér ember még mindig eszik. Tizenegy, tizen­két töltelék, a pincér nem győ­zi hordani. A tizennegyediknél a szemüveges felkiált: — Az isten szerelmére, hagyd már abba, úgyis meg­nyerted a fogadást. Hozhatjuk az öt litert! A kövér kelletlenül teszi le az evőeszközt, aztán mély han­gon megszólal: — Jó, abbahagyom, de ígér­jétek meg, hogy nem szóltok A művelődéspolitika és a kultúrmunk őszi — téli feladatai* fria: Nagy Sándor a feleségemnek. Képes és 1 ad ebédet... ♦ Hát ami igaz, az igaz. i ember nyelőcsöve belefájdi I sok ínycsiklandozó látván’ * illatba. Mert ami Itt van ** vásáron, az egy gyomorbet embernek hosszú kórházi á?r lást jelent. Hiába esszük meg a* nőm lacipecsenyét, ha arrél sülthurka sercegése állít öá- S még csak ekkor jön a java:’’*® halászlé Sóstó pavilonjában,0’ ha még bírjuk szusszal, vá’" gathatunk a Vendéglátón1’ vagy bárhol a bográcsgulyK- tói a párolgó vagdaltbúsig mz' denben. Lépten-nyomon ei innivalóba botlunk, s ha c11” egy kis nézdegélésre is jöttl?" ki a vásárba, akkor is valanJ’ lyik vendéglő-pavilonnál “ß tünk ki. Ez a vásár törvényig ezzel nem lehet szembeszeg?" ni. Tessék csak kipróbálni... *!T gy. ~°U it jo------------------------------------gön­lomma! m eiső- Amit ’javítani,- és az aidőből. ária Ibo- d. a szán­Több, mint egy év távlatá­ból tekintünk vissza a művelő­déspolitikai irányelvek megje­lenésére. Az irányelvek végre­hajtásában számottevő eredmé- < nyékét értünk el megyénkben. A határozatot tárgyaló megyei, járási pártbizottság! ülések, párt- taggyűlések és egyéb jellegű aktívaülések beszámolói, hatá­rozatai helyesen szabták meg az irányelvekből fakadó helyi feladatokat. Ügy látjuk, hogy sikerült megértetni párton be­lül és a széles dolgozók között is, hogy pártunk irányelvei nem egy-két évre szólnak, hanem perspektívájukban hosszabb idő­re megszabják a tennivalókat. Most, amikor olyan nagyjelen­tőségű esemény előtt alluns, mint pártunk VII. kongresszu­sa, még nagyobb súllyal vető­dik fel a művelődéspolitikai irányelvek további következetes végrehajtásának biztosítása. A művelődéspolitikai irány­elvek végrehajtásában nagy gondot fordítottunk arra. hogy a párt irányításával valamennyi szerv egyformán értelmezze a feladatokat és közös erővel in­duljanak harcba azok végre­hajtásáért. A helyes koordiná­lás és a közös összefogás ered­ményeként a legfontosabb te­rületeken kézzelfogható, konk­rét eredmények tapasztalhatók, bár sok még a tennivaló is. Bár megyénkben a munkás- osztály arányszáma viszonylag alacsony, mégis — éppen a kul­turális irányelvekből adódóan — nagy figyelmet fordítunk a munkásosztály kulturális neve­lésének további megjavítására. Megyénkben — hasonlóan az országos eredményekhez — a munkásosztály kulturális neve­lése mindjobban össztársadal­mi üggyé válik. A feladatot? végrehajtására a párt- és *ursa- dalmi szervek nagy súlyt he­lyeznek és ennek tudható be, hogy a munkásosztály kulturá­lis nevelésével való foglalko­zás szélesebb ma már, m nt szakszervezeti feladat. A párt, a szakszervezetek mellett külö­nösen a Hazafias Népfront és a KISZ ért el kiemelkedőbb eredményeket. Néhány, szám­adat is alátámasztja az ered­ményesen folyó munkát. Pl. az 1959—60-as tanévben — az el­múlt tanévhez viszonyítva — emelkedett a munkás szárma­zású tanulók aránya a közép­iskolákban. Míg az elmúlt tan­évben a középiskolai tanulók­nak 19,1 százaléka volt munkás származású, addig az idei tan­évben 21,5 százalékra emel:, e- dett. A megye középiskoláiban — a technikumokat is beleszá­mítva — a munkás és paraszt származású tanulók aránya 63,8 százalékos. Általában jó propaganda fo­lyik a munkások között a ta­nulás érdekében. Megyénkben a nyíregyházi Dohányfermentá­lóban üzemi iskola működik. A rpégye több általános gimnáziu­mában és technikumában mű­ködnek a dolgozók esti iskolái, illetve levelező úton is sokan tanulnak. A dolgozók esti ál­talános iskoláját — a levelező­ket is beleszámítva — közel 1300-an végzik, a középiskolá­kat közel 1200-an. A dolgozók iskolájában és a levelező tago­zatokon résztvevők 80 százalé- ka dolgozó ember, 10 százalék­ra tehető a háztartásbeliek ará­nya és 10 százalékra az otthon dolgozó 15—18 éves fiatalok arányszáma. Ezek a számada­tok az oktatási év folyamán még változni fognak, novem­ber 1-ig újabb létszámemelke­dés várható a jelenleg is fo­lyó szervezési munka eredmé­nyeként. A művelődési otthonok mun­kájában is vannak eredmé­nyeink. Az ezévi áprilisi párt- határozat mégjobban ráirányí­totta figyelmünket a művelő­dési otthonok munkájának megjavítására. A két nyíregy­Meglátod, ni. Holnap házi művelődési oönek, hogy József Attila és a Is. Meglő- mond — munkájáhajd • •. telemben is vanr nyék, hogy rendsz a megye különb«* ahogy centrumait, ahol -e Jozsefne rakozási lehető? *-c Ibolyát es nak a dolgozói«- szentel a ta­vészeti, ismeret', • , . u.-.L ,, cha kicserélték tan es egyel jó kedvvel dol- ben egyre y tartalmi szí Béla főművezető nyékét tov.J’ h°Sy kifogástalan matracokat varr. Mi- a munka na]ónem utolérte Fe- növeljék jfnét. Már teljesíti a kultúrálts-sak a tempón múlik. gyék voferJe‘ . „ „ ,ond Ibolya? Hogy er*i zok elo^gót? A műgyon boldog vagyok, galmon 'a (Feketéné) megtaní- rusmozsdolgozni. Már az én. na- tevékena normát teljesítők közt A Magy«jebb kerültem a ver- évfordulán! Anyukám is örül, biztosítóbb pénzt keresek. Segí- gyénkbee a családnak és ma­került i is többet költhetek. gos „Mgyan nem ruhákat v«.- lálkozó’iszen van hat szép ru- hírnevet Plir cipőm és több rain. sTellcrnernurn- Bútorra más jel a pénzt. miabbZ*e^aj°lt « «inogó tehetség« mondta: meg a ^an ez a Feketéné, mint testvér. Nekem ő a pél­m. Örülök neki, hogy be- ották a községi partbi- ba ... O. A. Gyümölcsöző barátság Aa Úttörő ISs é* n Kölcsey Leánygimnázium emlékesé se Nyíregyháza felszabadulásáról ségek és a termelőszövetkezetek részéről. Tisztaberekén, Nagygé- cen és még több helyen megkét­szerezték a tavaly leszerződött terület mennyiségét. A szerződ­tető dolgozók igyekeznek tovább­ra is a szövetkezetek ilyen irányú igényeit kielégíteni. 2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom