Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-18 / 41. szám
4 KELFTMAGYAROR'ST’AG 1339. FECRUÄR 18, SZERDA 70 termelőszövetkezetünk kétmilliós kereskedelmi haszonhoz jutott a MLK jóvoltából Előnyös feltételek mellett lehet szerződést kötni iiaramfiértékesitésre A megye termelőszövetkezetei közül hetvenen voltak tagjai a ME.K Központnak a múlt esztendőben. Kétszeresen jól jártak, mert a többi, nagy tételben és közvetlenül szállító tsz-ekke) együtt, mintegy kétmillió forint kereskedelmi haszonhoz jutottak és a Központ évi tiszta nyereségéből jelentős visszatérítési kapnak. Elsősorban a tsz-eken múlik, hogy az 1959. évi áruforgalomból mint veszik ki a részüket és a MÉK Központ tagszövetkezeteiként mennyi visszatérítésben részesülnek. A megyei szövetkezet azon munkálkodik, hogy minél több tsz. szállítson rajta keresztül tömegárut a belföldi piacokra és ezzel legalább hatmillió forint többletjövedelemhez juttassa azokat. Tagszövetkezeteinek bevételét még megtoldja a nyereségből való részesedéssel is. főleg a speciális kultúrnövények termelésében — törekszenek ösz- szefogni terméshozamaik növelésére. Számosán pedig — tsz-tagok es egyénileg gazdálkodók egyaránt — a takarék- és tejszövetkezetekben igyekszenek megtalálni egymás kezét. Megyénkben már több, mint százharmina szakcsoport és társu'áa és huszonkilenc szakszövetkezet működik. A múlt esztendőhöz hasonlóan ez évben is segítséget kiván adni államunk a baromfiak eladásához az értékes tési szerződések megkötésével. Az állami gazdaságok, tsz-ek, társulások, szakcsoportok Az egyénileg gazdálkodók — köztük a fiatalok — örömmel választják az egyszerű termelési társulást. Többek közt Vaján huszonhárom fiatal, Bökönybeu tizenhárom asszony és Tiszakóró- don tizennégy egyénileg dolgozó paraszt társult az elmúlt hetekben, Kisaron pedig huszonhat tejtermelő rakta le a tejsziivetkezet alapját. és egyéni tenyésztők szerződést köthetnek saját keltetésű és a keltető állomásoktól vásárolt csibékre. Különben már most olyan nagy az érdeklődés a központilag keltetett napos csibék iránt, hogy a keltető állomástól csak az esetben kaphatnak napos csibéket, ha szerződésileg kötelezettséget vállalnak, hogy száz darabonként legalább huszonöt kiló vágócsirkét visszaadnak. Az értékesítési szerződések számos kedvezményt tartalmaznak. A szerződést kötök például libánál darabonként negyven, pulykánál harminc, kacsánál huszonöt és csirkénél tíz forintot vehetnek fel előlegként a szerződések aláírásakor. A leszerződött baromfiak átvétele már május hónapban megkezdődik. Természetesen minél korábban adják át — az előirt súlyhatárban — annál több pénzt kaphatnak érte. Többek közt a legalább hatvan dekás vágó csirkéért kilónként huszonnyolc forintot vehetnek fel május hónapban. A decemberben crtékesítet- tekért már csak húsz forintot kaphat a termelő. Hiszen akkor tömegével kínálják a baromfiakat a piacon. A szerződéses pulykákat november első fc'ében kilónként tizenhét, második felében meg tizennyolc forintért veszik át. A kacsa és a liba átvételi ára is megfelelő, s azért a pénzért érdemes hizlalni és értékesíteni. A tsz-ek, szakcsoportok cs társulások különösen jól járnak a szerződések megkötésével, ha nagy tételben adják át a leszerződött baromfiakat. A szakcsoportok és a társulások száz kiló tyúk és kacsa közös eladása esetén kilónként egy forint felárat nyerhetnek. Jó lenne, ha mielőbb eldönte- nék a termelők a szerződéskötést, mert e hónap tizen nyolcad lkától már megvásárolhatják a naposcsibéket. S „ki korán kel aranyat lel”. — így van ez a szerződések megkötésénél és a naposcsibék beszerzésénél is. Nagyobb gondot kell fordítani Kisrárda zöldségellátására! Huszonkilenc szakszövetkezet ó több, mint »sásharminc különböző társulás van megyénkben Az egyénileg gazdálkodók — Kiállítások Baktalórántiiázan a Magyar Szovjet Barátság Hónapján j tanulságként szolgáljanak a jövőre nézve. Nagyobb öntevékenységet! Minden szövetkezetnek — főleg a járási székhelyeken lévőknek — meg kell tanulniuk a saját fejükkel gondolkodni. Idejekorán rendezkedjenek be fogyasztóik téli és korú tavaszi ellátására. Termeltessenek, vásároljanak, tároljanak és értékesítsenek. És szoktassák hozzá vásárló közönségüket, hogy ők is előrelátóbbak legyenek. A fontosabb tömegcilckeket — burgonyát, almát stb. — még ősszel vásárolják meg. Ha a kisvárdai földmüvesszövetkezet így tett volna, ma nem okozna olyan nagy gondot a község zöldségellátása. Földművesszövetkezetünk szorgalmasan készült a Barátság Hónapjára. Könyv-, kép- és bélyeg- kiállitást rendezünk. A könyvkiállítás keretében bemutatjuk a szovjet szép- és szakirodalom legújabb remekeit. A könyveket a szövetkezet boltjától és a járási könyvtártól kapjuk. Képkiállításunkban a szovjet nép békés építő munkáját szeretnénk bemutatni. Községünkből két dolgozó járt a Szovjetunióban, s fényképeiket szívesen bocsájtják re ndelkezésünkre. Bélyegkiállításunk is szép lesz! Igaz, kevés szovjet bélyegünk van. De édesapám közel negyvenöt éve gyűjti a különböző bélyegeket s ezek közt sok Tanácsköztársaság ide;,éből származó is van. Például: vannak olyan bélyegei, melyek még IV. Károlyt ábrázolják, azonban a Tanácsköztársaság bélyegzőjét nyomták rájuk. A Tanács- köztársaság által kiadott bélyegekből szintén sokat megőrzött, s most megnézhetik a község dolgozói. Alkalmi lfcvélborítékoküak és bélyegeknek is helyet biztosítunk. Bemutatjuk a Magyar—Szovjet Barátság Hónapja alkalmából kiadott borítékokat s bélyegeket. A különböző kiállítások, vásárok, jótékonysági akciók alkalmából megjelent bélyegekben szintén gyönyörködhetnek a kiállítás látogatói, Elmondta:T ifj. Kricsfalusi Béla BaktalórántháZa. ■»oeooeoeoeoeoeewoeeeee&ooeeeeeooQeQQQQeeeQOfiwtQQeeeoeet wgowcoooooo A választott vezetőségek oktatási segédanyaga : Szövetkezeti mozgalmunk ~~ népmozgalom Kisvárda lakossága meghaladja a tizenötezret. Többségükben té- len-nyáron a piacokon és az üzletekben vásárolják meg a főzni- sütni valókat. A község üzemei, vállalatai, és intézményei, ezek vidékről bejáró dolgozói csak növelik a helyben étkezők számát. A kórház sem mondhatja a betegeinek: „ha hozott, eszik, ha nem hozott, éhezik”. A háziasszonyok és az üzemi konyhák beszerzői ezért gyakori látogatói a szövetkezeti üzleteknek. Lisztet, cukrot, burgonyát, és más fazékba és tepsibe valót vásárolnak meg. A két szövetkezeti zöldség-gyümölcs üzletet szintén megkeresik. Dia, még kevés a hiánycikk Azonban megvehetik e mindazt, amit kérnek? Takács Bertalan, a Fő utcán levő zöldséges bolt vezetője szerint ma még igen. — Az ijzletnek mintegy 175.000 forint értékű áruja van, — nyugtatott meg. — Minden megtalálható, amiből bővebben termett a múlt évben. Burgonyát, káposztát, almát, céklát, sárgarépát és egyebet is megvásárolhatnak. Sajnos, már rég nincs petrezselymünk, karalábénk, és mákunk. Kevés a hagymánk és a lekvárunk is. — Most szerzik be, vagy raktáron tárolják az árut? — érdeklődtünk. — Burgonyát és almát a felváAz ellenőr társaságával csendesen letelepszik a vendéglő egyik üres asztalához. Odainti a pincért és három féldeci pálinkát kér. A megszólított a csiga „gyorsaságávalu kihozza az itó- kát. Nagy lassan leteszi az asztalra. Szó nélkül távozni akar. Az ellenőr állitja meg. — Legyen szíves egy hitelesített három centisét és egy fél decist hozni. A péncér felhúzza a vállát, s jó félóra múlva előkerül egy fóldccis pohárral. Miért nem hozott három centest? — kérdi az ellenőr — Nincs — hangzik a válasz. — Két órával ezelőtt meg tíz is volt. Száj húzás a felelet Nem baj, mérjünk a féidc- cissel. De egy kicsit k,csöpög - tétjük a poharat. így ni. Most az egyik téldecit beleöntjüc... Jól van? Hallgatás, sárlási üzemágunktól kapunk. Mi is tárolunk és egyet mást Nyíregyházáról, a MÉK-től, a környező íöldműveszövetkezetektől, s közvetlen a termelőktől szerzünk be. — Miért nem tároltak több árut, amikor megfelelő pincéjük és raktáruk van? Drága mulatság a mostani utánajárás ... Miért nincs beszerző ? — Sok oka van ennek. A két zöldséges üzlet elbírna egy beszerzőt, aki gondoskodna a téli tárolásról is. De nincs. Az egyik raktárt meg elvették tőlünk még a múlt év augusztusában. A tároláshoz pénz is kell. Viszont ilyen célra nem kaptunk pénzt. A petrezselyem és a sárgarépa tartósít- hatóságáról is beszélhetnénk. Szerintem a termelők a túlzott pétisózással felfúvatlák és köny- nyen rothad. Valami vírusos betegség is utolérte és a gégényi gyökérfélék után már a Dombrá- don termettek sem tárolhatók. Jó lenne, ha megvizsgálnák ezt a szakemberek. Az üzletben térültek-fordultak a vevők. Még csak petrezselyem nélkül mennek el, de később szaporodik a hiánycikk. Például a hordó alját alig takarta el a lekvár — Beregben meg Tiszát lehetne vele rekeszteni. Tehát nem minden árut veszélyeztet a romlás. S legalább ezekből legyen elegendő! És az ellátásban meglévő hibák —• Maga szerint mennyinek felel meg ez j pálinka? — Van vagy négy centi. — Szerintem hárem és fél. No de nézzük m.ig a többit is.. Ezek megütik a féldecit? — Nem. — Ember! Maga ismer engem, s mégis becsapja az asztaltársaságomat? — Hát mit gondol az ellenőr kartás — maguk prctekciósok? — Igaza van! De hogy maga se feledje el, hogy nálam sincs kivétel, felveszünk egy szép kis jegyzőkönyvet, aláírja és „méltó jutalmát’’ pár napon belül megkapja. — De kérem — sápad el a pincér a csapos adta így ki... — lAtja, ez derék dolog. Eszembe juttatta, hogy őt is jutalmazni kell. És azt is, hogy szépen felleltározzuk. Mert hg már megrövidítették a fogyasztókat, legalább a köz zsebében maradjon az a kis pénz... Az előbbi írásunkban szóltunk arról, hogy a magyar szövetkezeti mozgalom tagjait — már a múlt rendszerben is — zömmel a kisemberek alkották. Azt remélték, hogy szövetkezésükkel fel tudják venni a harcot a városban és falun egyaránt a tőke és a fö'dbirtok ellen. Reménykedés ükét — különösen egy-egy szövetkezet megalakításakor — mesterségesen is táplálták és főleg kihasználták az álszövetkezeteket szervezők. Üton-útfélen rikácsolták: szövetkezésben az erő. A Hangya-szövetkezet szintén élt e lehetőséggel. A húszas- harmincas esztendőkben —• mielőtt meg akart építeni egy-egy falusi boltot és kocsmát — a kolomposaival beharangoztatta, mi mindent nyújt a szövetkezet a község népének. ígértek még toronyórát is láncostól. S amíg a jól tájékozott falusi zsírosparasztok csak két-három két- pengős' értékű részjegy váltásával járultak hozzá, a fcevesbé tehetősektől nagyobbacska sertés árát is kiesői ták. Megyénkben sem volt másként. Például: Nagy József nagy halászi dolgozó elmondta: édesapjától egy hasas kocát erőszakoltak ki a Hangyaüzlet építésekor. Esztendőkig sínylették ezt, mert lett volna hová tenniük az ! árát. A bosz- szúság betetőzéseként: évről-évre összesen egy-egy falinaptárral „szúrták ki a szemüketA vezetőségnek miből is telt volna másképp az üléseik vtmi hajnalig tartó tivornyázásokra, és miegymásra?! (Különben csak a feletteseiket„utánozták” a maguk módja szerint.) Az igazgatóságba is csak a felszabadulás után engedték be, amikor a Hangya- szövetkezetnek — kénytelen-kelletlen — érvényre kellett juttatnia a szövetkezeti demokráciát. Hiszen ekkor már a nép szavától hangos volt az utca Nagyhalászban — s az egész országban. Tény az, hogy a kisemberek jól szervezett maszlagolásához értettek a Hangya-szövetkezet urai, s a sorozatos csalódások ellenére is, mintegy félmillió tagot számláltak. Váltig hencegtek & világ előtt: Magyarországon a szövetkezeti mozgalom népmozgalom. Ha ez az volt, mit mondjunk ma a másfélmilliós földművesszövetkezeti mozgalomra? Mit mondjunk megyénk százharmincezres tagságára? A földművesszövetkezeti mozgalom — ténylegesen a földművesek, a földhöz juttatottak, a kis- és középparasztok társulásaként jött létre. Alapító tagjai önként adták össze a terményt, pénzt és egyebet, s nem spekuláltak senki zsebére. A tagok és kívülállók előtt is világos volt a cél: egyesíteni erejüket. A nép erejét a munkásosztály hata’má- nak — s nem a kizsákmányolók- nak — megteremtéséért, hogy mind több támogatást kaphassanak kiterebélyesedésükhöz. A szó egybe esik a tettel. Az fmsz-i mozgalom minden erejével azon, van, hogy tagjai a termelésben szintén megtalálják egymás kezét — a tsz. mozgalom részesei legyenek. De gondoskodik a tsz-ek gazdasági megsegítéséről, a szakcsoportok szervezéséről, — az egyéni dolgozó parasztok támogatásáról és lebonyolítja a falu felvásárlási és ellátási kereskedelmét. A földművesszövetkezet a tagságé. Az alsó cs felső vezető szervekben egyaránt a dolgozó osztályok gyermekei foglalnak helyet. S nincs közöttük kizsákmányoló, népnyúzó báró, gróf stb. Megyénkben az 1957. évi statisztika szerint, 3439 vezetőségi tag kormányozza a földművesszövetkezeteket. A következőkből tevődnek össze: Tsz-tag 487, mezőgazdasági munkás 125, egyéni dolgozó paraszt 10 kh-ig 1743, egyéni dolgozó paraszt 1 kh-n felül 201, fmsz-i alkalmazott 145, egyéb 738. Kell-e ennél szélesebb skálájú vezetőségi összetétel, melyben az „egyéb" is falusi pedagógusokat, orvosokat stb. „takar“?! E tömegmozgalom, a párttagok és pártonkiívüliek összeforrott szerve. S nemcsak a tagságban, a vezetésben is így van! A választott szervekben csak harminchét százalék a párttagok aránya. Hegy egyetértés van-e? Természetesen, hiszen hasonló az osz- tályhelyzetük, az anyagi körülményük — egy a céljuk és egy az útjuk. Az egész népünk felemelkedéséért való küzdelem —, mélynek az fmsz-i mozgalom is, mint igazi népmozgalom — tevékeny részese, (Folytatjuk.^ A „protekciósok“
