Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)

1956-06-23 / 146. szám

N Ё Р L А Р

1958. június 23, szombat

IW—

ИНИН И,» ■ |11>ши» I„»H1.41H.

EGY NAP BERKESZEN

Berkus-tól BERKESZIG

Két folt Berkesz térképén

Mint ha a „bonok királyából“, vagyis a királyok borából, a tokaji aszúból hörpintettem volna egy serlegre valót, olyan bódult, édesszomorkásan illetőlőtt voltam a levél ár mennyezetig érő könyvespolcai között. Az elsárgult, fakult írású emlékhalmazok lehelte nehéz levegőben benne éreztem a főúri .kertek ritka virágainak illatát, a kandallókban lángoló fenyőhasábok olajpáráját, a kandalláberek, bagariák, saruk faggyúszagát, a jobbágyok, zsellérek izzadságszagát, a menték pipaszagát, és a női ruhák fodormenta illatát..;

Az urbáriumot jegyző diákok tollvonásait böngésztem, vastag könyvekben lapozgattam, míg végül eljutottam a XIV. század Berkus falujától, a későbbi berkesig, amiből aztán a m nden idegent magyarra és a minden nehézkesen kiejthetőt egyszerűvé formáló nyelve a mostani Berkeszt képezte.

KibontakozottJ előttem a hajdani jobbágytelepülés az Ónodi Czudarok, Tárkányiak, Ramocsaházyak, később a Vay-ak birtokainak árnyékában.

A legrégebbi Vay-ős, a királytól kapta donációba Berkeszt, 4500 holdas határral... és ebből az óriási területből csupán p3 hold volt az úrbéreseké, az urat szolgáló jobbágyok éjt-nappalá tevő robotját, „igazi főúri gesztussal“ jutalmazták a Vay-ak, ugyanis megengedték minden jobbágynemzedéknek, hogy a lápok között szabadon barangolhatnak jószágaikkal, ahol azok meglehetős eledelhez juthatnak.

1335-ben egy! szép napon megmozdult Berkuson a föld. Többször js megrángott háborogva, dühödve, mintha megsokalja volna azt a tengernyi kínt, köny- nyet, vért, izzadságot, amit a hátán dőzsőlő főurak okoztak a jobbágyoknak.

A jó öreg föld, hiába rengett, hiába akarta lerázni magáról a vért szípolyozó nemességet. Mélyre nyúltak a gyökerek, a kastélyok, udvarházak, magtárak ismét felépültek és minden folyt a régiek szerint.

::-.Míg egyszer ismét megrengett a föld. Nem régen volt, 12 éve, de .beleremegett a világ. Hurrák, T 34-esek, katyusák, nehézbombázók rengették Sztálingrádtól Berlinig, és összedőltek a kastélyok, darabokra téptél^ a királyi kezek-óvta földbirtokokat.

Amíg eddig értem gondolataimmal a levéltár történelmet őrző könyvesállványai között, egyszeriben megszabadúltam bódultságomtól. Nyílott egy ajtó, meglebben a levegő és gyors szárnyakon repültem. Berkustól az új Berkeszig és a lúdtollakkal teliszántott sárga papírokra, a krónikásokra gondolva egy kis büszkeséget éreztem. Annyi és olyan volt az, mint amikor egy-két percre kapu nyílik a sötét felhőkön és clővillan melegítve, mosolyogva a nap... Lám, én is krónikás vagyok..-; csak én nem lúdtol- lal, de írógéppel, nem lovon, de kényelmes autóbuszon, nem jobbágyok közé, de szabad parasztemberek közé indulok... egy kis történelmet írni!.:-.

(H. J. Z.)

I

Szorosabb kapcsolatot 1

A község pártszervezetének széles népnevelő hálózata ismerteti a párt- és. kormányhatározatokat Ber-j készén. A népnevelők és a község dolgozó parasztjai között sok skó esik arról: mi lenne, ha, valóság lenne a sokak óhajtotta terv; az, hogy Berkesz termelőszövetkezeti köiség legyen. —

Viszont nagy hiba az, hogy a termelőszövetkezet párttagjainak és a községi pártszervezet dolgozó paraszt tagjainak kapcsolata nagyon laza. Eredményes munkát a felvilágosításban ilyen módon nem lehet» elérni. A hiba viszont köny- nyen kijavítható.

A gondolat, hogy termelőszövetkezeti község lesz Berkeszből, nem újkeletű. A csinos külsejű házak meghitt falai között minden este útrakél családfők, fiák, lányok száján az érv, az ellenvetés, a bizonyosság, a bizonytalanság;.;

A

z élet pedig halad. 153 családnál, már kitaposott messze vezető és egyre szélesedő útra tért az élet, 139-nél pedig reggelre ismét csak a 3, 5, 10 vagy 20 holdak szabta keskeny, hepe-hupás ösvény mutatja a holnapot.

A Bajcsy-Zsilinszky Termelőszövetkezetben 211 ember munkáját gyorsítja, könnyíti a gép, míg a „külsők“, (ez a nevük) 159 dolgozónak még csak kézihajtású hátigép jut az „0“ és „Új“ szőlőskertekben zöldellő szőlősorocskájuk permetezéséhez, kézi kapavágás kell minden szál gyom kiirtásához, és ósdi kaszát dobnak a szekérderékba, ha megindul az erőt, ideget facsaró aratás.

Megállapítások, meggyőződések érlelik a terveket, melyekből csupán idő kérdése, hogy mikor lesz tett, mikor találkoznak a kezek a barátság, az erő megnyugtató kézfogásában.;; mikor’ találkozik, mikor válik egyé a folt Berkesz térképén.

A földek nyitott koszo- i cx rú alakjában őrzik) a községet. Délről elindul- | va, nyugati kanyarulással, i északig ér a termelőszövetkezet földje, míg a koszorú keleti oldala déli irányba visszatérve, az egyéni gazdák földjeit öleli. Csupán a szántóterületet véve alapul 650 holdja van a Bajcsy- Zsilinszky tagságának, és 628 holdja az egyéni gazdáknak. Már a család, a munkában számottevő emberek és a szántóterület nagyságában túl jutottak a felezőn.

Kevesen tagadják Btrke- szen az őszinte vágyat: az egy tsz-be egyesítést annak ellenére, hogy a kívülálló családok száma 139. Nehéz is lenne tagadni a minden dolgukat jól értő egyéni és tsz-dolgozóknak, akik látják, hogy a szőlőhegyi rész talaja, fekvése, milyen jó lenne téli alma telepítésére. Odalátszik a szomszédos gé- í’ényi határban levő 100 hold gyümölcsös. Sokszor megcsodálták már az almáktól terhes ágakat, s a következtetés mindig egy: A Szőlőhegy talaja pontosan egyenlő azzal a Jonat- hánokat hizlaló talajjal. P. Nagy Dezső elnök véleménye szerint a Szőlőhegy jelenleg egyéni gazdák művelésében álló területén legalább 45—50 hold téli almást lehetne telepíteni és termőrefoi’dulás után — kb. 10 év múlva — 2 millió forintot jövedelmezne. Onnan tud P. Nagy elvtárs következtetni, mert a termelőszövetkezet 72 holdas, kertje két millión jóval felül hoz a szövetkezet konyhájára,

Nem is kell messzebb menni a Szőlőhegytől a másik parancsoló és kézenfekvő indokért: Ott van közvetlenül alatta a Ritka dűlő, amely nevét — minden valószínűség szerint — az ott termő „ritka árpa, ritka búza, ritka rozs“ miatt kapta. Ott teremnek azok a „veréborr“ rozskalászok holdanként 4 mázsás terméseredménnyel. Ez is az egyénieké. Hányszor felmerült már a gondolat, hogy csillagfürtös forgó kellene oda, de a lehetőség hiánya a kis parcellák miatt — és amiatt, hogy az egyénileg gazdálkodók nem vállalják az egy évi terméskiesést — nem is szorul magyarázatra.

A Bajcsy-Zsilinszky Ter- melőszövetkezet pedig a leggyengébb homok egy holdjáról is 9 mázsás rozsot arat a csillagfürtös forgórendszer jótékony hatására.

Újvári Ferenc, a Demecseri Gépállomás ,kjhelye- 1 zott agronórnusa kiszámí- . tóttá, hogy a tennelőszö- ) vetkezet minden 3 hc’.djára ■ 1 munkaerő jut. Sokat ja- ! vulna ez az arány, ha a még kintlevő 159 dolgozó paraszt is erősítené a szö- I vetkezetek Másfél holddal I csökkenne az egy ember munkájára'váró terület annak ellenére, hogy az egyénileg gazdálkodók még 628 holddal gyarapítanák a közös gazdaságot.

. . Két folt Berkesz térképén! Egyik, egy milliomos téesz, másik a mezsgyékkel át- meg átszőtt egyéni terület..,. És a csinos külsejű I házak meghitt falai között i minden este útrakél család- j fők, fiák, lányok száján az érv, az ellenvetés, a bizo- jnyosság, a bizonytalanság... I Az élet pedig halad!..,

Aki minden berkeseinek jó ismerőse

Batári Imre, a községi tanács vb. fiatal elnöke példamutató lelkesedéssel es alapossággal dolgozik a község ügyéért.

Mi teszi példamutatóvá más elnökök előtt?

Elsősorban a tanáps jelenlegi — ő általa így nevezett „kettős féladatát’’ egyformán jól igyekszik megoldani munkatársaival

együtt. Pontosan olyan fi- : gyelmesen hallgatja meg az ' egyéni gazdák kisebb-na- gyobb panaszát, gondját, baját, mint amilyen apró részletességgel tart megoe- széléseket a termelőszövetkezet elnökével, P. Nagy Dezsővel, és mind az egyéni parasztok, mind a termelőszövetkezeti tagság dolgát megnyugtatóan intézi.

Kanadai vendégek

„Sok urunk nem volt rest, se kába

birtokát óvni ellenünk, s kitántorgott Amerikába másfélmillió emberünk."

(JÓZSEF ATTILA.)

A berkeszi gyermekotthon igazgatója, Barna Lajos elvtárs nemrégiben kedves vendégeket fogadott. Egy kanadai fiatalember és egy kanadai lány tört magyarsággal érdeklődött a gyermekotthon élete, a szobák, folyosók, tantermek magya- j ros díszítése iránt. A cso- , dálkozó igazgatónak el- I mondta Ferenczi József é; Járy Lívia, hogy édesapjuk közte volt annak a másfélmillió embernek, akik ki■ vándoroltak Amerikába. Abban a kanadai városká, ban, ahol ők is laknak, t 7000 magyar él és ezért i küldték őket Magyarország- : ra, hogy tanulmányozzák a kultúrotthonok és más ne■ velő és kultúrális intézmé- . nyék életét, munkáját

A 240 állami gondozott gyerek nevelőitől és a: igazgatótól kísérve a beszélgetés végén kimentek a kastély teraszára, és messze elnéztek a határba, ameddig' a demecseri gyár és Demecser házai el nem zárták a látóhatárt.

— Hallottam, hogy ez a föld is egyé volt régen. — Intett körbe Járy Lívia.

A nevelők egymásra néztek. Barna Lajos adta meg a választ.

— Igen, egyé volt, és talán ismét egybe kerül.. ■,

Az olimpiai kék zakóba öltözött? fiú és a selyem- nyakkendős lány kísérőjük felé fordult. Látszott, hogy nem egészen értik, amit Barna elvtárs mondott, csak később derengett fel valami szemükben, amikor már a másik erkélyről a kastély parkjának évszázados tölgyeiben gyönyörködtek.

Gyökér András

egyéni gazdák jártak a kiváló jelvény es sertéstenyésztőnél. Az ismerkedés után a gazdák vártak, hogy elinduljanak a farm felé, de Gyökér András bácsi csak állt egyhelyben tovább komoly arccal vizsgálva vendégeit.

Az idegenek még nem ismerték azokat az orrától induló, és a szeme sarkába összefutó ráncocskákat, melyek nála, a tréfára készülés csalhatatlan jelei. Végül aztán feltette az első kérdést:

— Maguk sertéstenyésztők?..-.

Kissé megütközve néztek rá, majd egymásra az emberek, de azért valameny- nyien rábólintottak.

— Akkor tudják, hogy mi hasonlít legjobban a disznóhoz? ...

Az egyik vendég valami olvasott ember lehetett cs tudta, hogy a. vaddisznó háziasított válfaja lehet tenyésztett disznónak, ezért hát rávágta:

— A vaddisznó!

Mire András bácsi ujja bütykével megdörzsölte az állát és csendesen azt mondta:

— Én úgy tudom, hogy a malac!

Újabb álldörzsölés, majd újabb „vizsgakérdés" következett:

— De azt már csak tudják, hogy melyik oldalára fekszik le a disznó? . ..

Ehhez már többen hozzászóltak. Két táborra szakadtak a látogatók, egyik a disznó bal, a másik a jobb oldalára esküdött. Voltak, akik így közelítették meg a fogós kérdést: „Attól függ, hasas- e?..." „Evés előtt, vagy után?..."

Mikor kimerültek a vitában, az idős sertéstenyésztőre néztek, aki újra csak megdörzsölte az átlát:

— Hát a szőrös oldalára .. ■.

Egyedül, de nem magának dolgozik Gyökér András, a Bajcsy Zsilinszky Termelőszövetkezet tisztességes, munkában megőszült sertéstenyésztője. Munkája megbecsült, és ez a megbecsülés nemcsak a szeretetben, de abban a 23.900 forint pénz- és terményértékben is megnyilvánult, amit a zárszámadáskor kapott...

Pócsi Sándor

Tíz berkeszi dolgozó parasztnak van 10—15 hőid körüli földje. Egyikük Pócsi Sándor 10 holdon gazdálkodik, ugyanúgy

mezítláb, búbjára tolt kalappal permetezi a szőlőjét, mint más gazdatársa. Ugyanúgy szopogatja saját szűrésű borát a jó ebédek, vacsorák után, mint szőlőszomszédai . . . De egy valamiben azért sok embertől különbözik: abban, hogy nagyon érdekli minden, ami új. Olvas és nem utolsósorban bátorbeszedü. őszinte ember.

Arról, hogy milyen értékű termesztő Pócsi Sándor, mindenkit meggyőz egy hiteles számadat, amire a szábolcs-szat- mári burgonyatermesztők biztosan elismerően füttyentenek egyet. Egy kataszt- ralis hold földben 15 szekér, vagyis 105 mázsa burgonyát termelt... De ez csak a burgonya, és csak egy hold!... Gabonatermesztésben már nem ilyen nagy az eredménye, természetesen nem ö az oka, hanem inkább a. föld. Igaz, azon is lehetne segíteni. Ö is tudja ennek a hogyanját. A Bajcsy felé már félig kinyújtotta a kezét, igazi magyaros meggondolt- sággal és óvatossággal, mint ahogy azt egy Pócsi Sándorra jellemző, felvilágoPGTCi’ztewbér teszi ?

Középtermetű, galambőszhajú bácsi Gyökér András a „Bajcsy-Zsilinszky“ Termelőszövetkezet sertésgondozója . . s De csak azért „bácsi“ a tagság véleménye szerint, mert a hetedik tízest felváltó emberekre már ráillik ez a megnevezés. Egyébként! versenyt dolgozik a fiatalokkal és jó kedélyét nem cserélné el valami „világfájdalmas“ koravén húszéves fiatallal sem.

Ha vannak koravén fiatalok, ügy vannak fiatal öregek is... mert Gyökér András példája ezt igazolja. Mindig készen áll nála a tréfa éppen úgy. mint a sertéstenyésztés tudományának legújabb írott és látott tapasztalatai, megfűszerezve a sajait megélt tapasztalataival. Ezekkel aztán nem fukarkodik, ha érdeklődnek tőle. Szakmai tudásáról és a tapasztalatáról elterjedt híre sok látogatót vonz a szövetkezetbe.

Nemrégiben gégényi és demeeseri