Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-11 / 86. szám
NÉPLAP 1956. április 11, szerda Vita a pártmunka lenini normáinak érvényesítéséről Pártbizottságaink és pártszervezeteink számára igen hasznos lesz, ha a kommunista vezetők, gazdasági funkcionáriusok, pártunk tagjai megírják véleményüket a» pártélet egyes kérdéseit ille- lően. A Szabad Nép vasárnapi számában látott napvilágot az a cikk, amely felhívja a figyelmünket arra, hogy a pártmunka lenini normáinak érvényesítéséért vita, tapasztalatcsere indul a Szabad Nép-ben. Ezzel kapcsolatban a Szabolcs- Szatmár Megyei Néplap is Vitát indít. Közli azoknak az elvtársaknak írásait, akik részt kívánnak ebben venni. „Vita folyik a pártban például a taggyűlések jellegéről. — írja a Szabad Nép.“ Mi a különbség — kérdezik sokan — a taggyűlés és termelési értekezletek között? Szó- bakerülhetnek-e a termelés kérdései a taggyűléseken, nem változik-e a taggyűlés termelési értekezletté? Sok helyen felmerül a kérdés: milyen módon biztosítsák a kollektív vezetés kiszélesítését a párttagság bevonását a vezetésbe? Nagyon sok szó esik mostanában az opera- j tív pártmunkáról. De ezzel kapcsolatban sok számos probléma is akad. A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a párt- fvnkcionárius a gazdasági vezető helyett intézkedik, vagy pedig egyáltalán nem' szól bele a gazdasági kérdésekbe. Mi a I helyes? Miként lehet tovább erősíteni al pártdemokráciát, fokozni a kommunisták bíráló készségét, aktivitását, ugyanakkor harcolni a pártdemokráciával, a bírálattal visszaélő demagógia ellen?“ Az alábbiakban közöljük az első cikket, melyhez kérjük, hogy szóljanak hozzá, írják meg véleményüket. A fent elmondott kérdések bármelyikéhez is közöljék elgondolásaikat, hogy ezzel is elősegítsük pártszervezeteink jó munkáját, a pártmunka lenini munkastílusának, szabályainak érvényesülését, alkalmazását. Foglalkozzon-e a taggyűlés a termelés kérdéseivel ? Irtat Takács Lássló, as MÜP nyíregyhúni városi bixottságáaak PTO resetője A XX. kongresszus megmutatta, hogy a pártmunkának hogyan kell foglalkozni a gazdasági építő munkával, a termelés problémáival. Ez tükrözte a Központi Bizottság beszámolója, sok felszólalás. Hruscsov elvtárs, amikor azt mondotta, hogy nincs „tiszta“ pártmunka, véleményem szerint ezzel azt is kifejezte, hogy a pártmunkának, a pártmunka eszközeinek meghatározott célja van. Nem lehet elképzelni azt hogy a párt, mint vezető erő figyelmen kívül hagyja a szocialista építést, a gazdasági kérdéseket, a termeléssel való foglalkozást. Ha ezt tenné, akkor megszűnne mint vezető erő, mint a zocialista építés irányítója. Pártszervezeteink sem járnának el helyesen, ha öncélúnak, magáért valónak tekintenék a pártépítés, a pártmunka kérdéseit. A pártszervezetek élő, eleven szervezetek, melyek arra i vannak hivatva, hogy a ; pártélet sajátos eszközeivel I foglalkozzanak a termelés problémáival, a termelékenység emelésével, az életszínvonal emelésével. R termelés kérdéseivel leslalkeini kell Igen helyes, ha faggyúié« | seinken a termelés külön-1 böző kérdéseivel foglalkoznak. A taggyűlés az alapszervezet legfelsőbb fóruma, ahol eldől: helyes irányban fejlődik-e a gazdasági, termelési munka, vagy sem. A pártszervezetekbe tömörült kommunisták hivatottak aria, hogy az üzem, termelőszövetkezet, vagy7 vállalat termelési munkájában példát mutassanak, s ezáltal hatást gyakoroljanak a pár- tonkívüli dolgozókra is. Ha a taggyűlések elhanyagolnák a termelést, nem lenne gazdája, serkentője a munkának. Az üzem, a termelőszövetkezet, a gépállomás, vagy az állami gazdaság gazdaság vezetői egyedül nem lennének képesek mozgósítani a dolgozókat a termelékenység fokozására, az önköltség csökkentésére, — egyszóval azokra a sajátos feladatokra, amelyek előttünk állanak. Feltétlen szükséges a pártszervezetek segítsége. A legfontosabb feladatokra kell a fisjelmet iráiyílni А XX. kongresszus előtt a mi pártszervezeteinkben voltak olyan taggyűlések, amelyeken csak általában! foglalkoztak a termelés i problémáival. A hibák okait nem elemezték, nem vitatták meg, hogy a pártmunka eszközeivel hogyan lehetne változtatni a helyzeten. Voltak olyan taggyűlések például az építőiparban, vagy a Megyevillnél, ahol hosszú vitákat indítottak a műhely tisztaságáról, a munkaruhákról, a villanyégők hiányáról, s emellett elsikkadtak éppen a legfontosabb dolgok: az üzem tervteljesítése, az önköltség csökkentése. Az ilyen taggyűlések után nem érezték a kommunisták a felelősséget a vállalat gazdasági terveinek teljesítéséért. Az ilyen hibák . abból adódtak, hogy egyes pártszervezetek vezetőségei, | kommunisták nem tanulmányozták eléggé a vállalat' gazdasági helyzetét. Nem ismerték eléggé a tévékét, csupán a gazdasági vezetők által megadott néhány tervszámra hivatkoztak a taggyűléseken. Ezekből a számokból nem tudhatták és nem is tudtak konkrét fel-' gépállomáson, a termelőszövetkezetben. Módjuk van felfigyelni azokra a hibákra, amelyek esetleg gátolják a termelés zavartalan menetét. Ez azonban nem elég. Hogy a taggyűlések ne váljanak termelési értekezletekké, szükséges az is, hogy a termelés problémáival a párttagok nevelésének tükrében foglalkozzunk. A pártszervezetek egyik legfontosabb feladata a kommunisták nevelése- A ter- I melés állandó ellenőrzése a| • legjobb formája a dolgozók I nevelésének. Együtt, vannak ■ a párttagok a dolgozókkal, ’ ismerik egymás gondját, ba- . ját örömét, s mindazt, ami foglalkoztatja őket. Egyáltalán nem tartom helytelennek, hogy pártszervezeteink egy-egy taggyűlésen napirendre tűzik az üzem, a termelőszövetkezet, a gépadatokat meghatározni a taggyűléseken. Az elleBwzés A másik irányzat — ami véleményem szerint ugyancsak helytelen —hogy pártszervezeteink a taggyűléseken elmondották ugyan a hibákat, határozatokat I hoztak azok kijavítására,! de a gyakorlatban nem kísérték figyelemmel a határozatok végrehajtását. Nem dicsérték meg az élenjárókat, s kevés gondot fordítottak azoknak a párttagoknak a nevelésére, akik nem érték el, vagy nem haladták túl rendszeresen a 100 százalékos teljesítményt. A jól előkészített taggyűlések — ahol a kommunistákkal előre megtanácskozzák a pártcsoport értekezleteken a taggyűlések napirendjeit, köztük a termelés kérdéseit — nem válhatnak termelési értekezletté. Hogyan leltet Bevetni ? ‘ A kommunisták érezni fogják a felelősséget a termelésért, ha ismerik a taggyűlés anyagának tartalmát. Van idejük gondolkodni ezen: mi a feladatuk a termelésben. Nyitott szemmel járnak az üzemben, aj állomás, állami gazdaság stb. munkafegyelmének! helyzetét. Az a kérdés, ho-l gyan foglalkoznak ezzel. El-[ engedhetetlen, hogy a pártszervezet állandóan tanulmányozza az üzem dolgozóinak munkáját, a tervek teljesítését. Ismerje meg mindazokat a hibákat, amelyek gátlói a fejlődésnek. Ha ezek figyelembevételével, a kommunisták és a pártankívüliek meghallgatásával vitatják meg problémáikat a taggyűlésen, altkor az nem válhat termeié-^ si értekezletté. { Szeres hallat A termelőmunka és a pártmunka között szoros a kapcsolat. Nem végezhet jó pártépítési munkát az a pártszervezet, amelyik munkájának középpontjából kiesik a termelés. A párton- kívüliekkel való foglalkozás a türelmes, nevelőmunka a kommunisták egyik legfontosabb feladata. Sok pártszervezetünk hivatkozik arra: nincs kit felvenni tagjelöltnek. Honnan adódik ez a nézet? Nyilvávalóan onnan, hogy a pártszervezetek vezetői nem ismerik eléggé az üzem dolgozóinak termelőmunkáját, magatartását- l$y sok becsületes dolgozó, aki munkája után alkalmas-' sá válna a párttagságra, nem lehet pártunk tagja. Ezért is helyeslem, ha a taggyűlés sokrétűen és behatóan, a kommunisták és pártonkívűliek munkáját taglalva, foglalkozik a termelés kérdéséivé!. ; Képek a tissalöki járási pártértekezle^ tisza vas vári kiildö^tesről Nagy igyekezettel, sokoldalú munkával készülne-- megyénk járási pártbizottságai a járási pártértekezle- tekre. Van tennivaló. A XX. kongresszus megjelölte azokat a helyes irányelveket, amelyeket pártszerveinknek, községi és járási pártbizottságainknak alkalmaz- niok kell a gyakorlati életben. Az előző évek tapasztalatait a kommunisták aktív bevonásával alkotóvá leéli tenni a gyaiMrlati életben. Az eddigi előkészületi munkák arról tanúskodnak, hogy a küldöttek alaposan jelkészülnek a „kiskongresszusokra“. Az alábbiakban Ttszavasvári két küldöttét mutatjuk be. Raté Károlyné elvtársnő a öszavasváii Munka Termelőszövetkezet tagja. A termelő munkában — a gyümöicstermelési brigádban dolgozik — élenjár. Nagy szerepe van abban, hogy a brigád április 4-re tett vállalását teljesíthette. 30 ezer darab szőlőkaró elkészítését, a gyümölcsfák megpermetevését, metszését vállalták. A termelőszövetkezetben a pártszervezet munkája megjavult a korábbiakhoz viszonyítva. Az új vezetőség megválasztása óta rendszeresen megtartják a taggyűléseket, a vezetőségi üléseket. Munkatervet készítettek, s ennek alapján dolgoznak. Feladatul tűzték, hogy rendszeresen beszámoltatják a gazdaság vezetőségét végzett munkájáról. Segítsük az árvízkárosultakat! A nyíregyházi járásban az üzemek dolgozói és az úttörők eddig ötvenötezer forintot gyűjtöttek az árvízkárosultaknak. A járási tanács dolgozóinak eredménye 7.210.— Ft. Begyűlt a készpénzen kívül százhetvenkét mázsa búza, nyolc mázsa árpa, nyolc mázsa takarmányrépa, négy és fél mázsa burgonya, négy mázsa liszt, tíz darab juh, 6 darab süldő, ruhák, bab, kukorica és egyéb természetbeni juttatások. * A tuzséri földművesszövetkezet dolgozói fizetésük tíz százalékát ajánlották az árviakárosul- t altnak. * A tunyogmatolusi Szabadság Hajnala TSZ tagjai a pénzadományokon kívül négy tenyészsertést, s egy két éves üszőt küldenek az árvízsujtotta vidékre. A község dolgozói két ezer forintot, több mint negyven mázsa terményt gyűjtöttek eddig. A kultúrcsopoit április negyedikéi szereolércnel: jövedelmét szintén felajánlotta. A Sertéstenyésztő Vállalat vásárosnaményi telepének dolgozói fizetésük három százalékát adták, hozzájárulásként .T árvízkárosultak nelié helyzetének enyhítéséhez * A benkőbekori isko'a úttörői ötszáz, a gávai áll. ált. iskola tanulói 'Ö'.Révész János elvtárs, a tiszavasvári Petőfi Termelőszövetkezet függetlenített párttitkára. Régi harcos, kommunista. 1931- től kezdve aktív részvevője a munkásmozgalomnak. A csendőrök üldözései, munkából való elbocsájtás—cipész volt — sem rendítette meg hitét. A katonai meghurcoltatásból hazatérve tagja lett a pártnak. 1956-ban a községi alapszervezet párttitkára lett. S ugyanez év tavaszán a Petőfi Termelőszövetkezet irányításában nagy szerepet vállalt Révész elvtárs. Vezetőségi üléseken a kollektív vezetés gyakorlati megvalósításának feltételeit megteremtették. „Iskolánkban a paj.á- sok teljesen átérzik az árvízkárosultak sorsát. — Osztályunkban a faliújság is az árvízkárosultakról ír. Megemlékeztünk az árvízvédelem hősi halottjairól, a szovjet és magyar katonáról, akik életüket adták a gyermekek és felnőttek kimentéséért. Csatlakoztunk a buda - pesti pajtások gyűjtési felhívásához úttörőink legFIGYELEM ! Árudánk legújabl cikke a 90 cm széles sötétkék selyem- kation МЙТЕЙЕ: FT 80.19 Kapható a KISKERESKEDELMI VÁLLALAT 48. sz. 'lAKADEKBOLTJÁBAN Zsdánov utca 2. sz. „Mindenből túlszárnyalj uk a 3 százalékot“ Termelőszövetkezetünk, az újfehértói Rákóczi TSZ idei termelése során mindenből túlszárnyalja a 3 . százalékot. így például bú- , zából «, rozsból 6, őszi árpából 4, tavaszi árpából 6',.’ kukoricából b, burgonyából. C, cukorrépából 10, dohányból 11 százalékos terméshozam növelést érünk el. Vállalásunkat a már ismert., és jól bevált új termelés;, módszerek széleskörű alr kalmazásával kívánjuk bit;-, tosítani. Például összes kukoricánkat és napraforgón-’ kát négyzetesen vetjük, amelyekben keresztbenhosszában gépikapálást ál-' kalmazunk majd. A cukor- ' répát kétszer fejtrágyázzuk' és ötször kapáljuk. Malacainkat 16 kilós •választási súlyban fogjuk ezután elválasztani a következő módszerrel: kocáinkat a vemhesség ideje alatt elő- takarmányozzuk és részükre — a malacok számától függően — a fialások után is biztosítjuk a szüksége^ abraktakarmányt; a mala-, coknak pedig 2—3 hetes koruktól fogva árpát :й adunk. Bajusz Imre tsz-elnök. Készül az új vidéki távfeeszélöaévser A Posta a fővárosi telet fonkönyvek elkészítése után összeállította az új vidéki távbeszélőnévsort is. A budapesti Szikra nyomdában már nyomják az új füzeteket. A vidéki telefonnévsort megyénkint készítik el mintegy százezer példányban. A tizenkilenc megye külön névsorát könyvbe kötik, s ötezer példányban kiadják. Az új távbeszélő névsor szétosztását május végén kezdi meg a posta. alább kei forintot adhak egyenként, de igen sokan 10 forintot, vagy annál többet is befizetitek az árvízkárosultak. részére. Ezzel nem elégszünk meg. hanem gyűjtőútra' indulunk, hogy a mi forintjainkkal is oda állhassunk a kárt szenvedett kis pajtások és szüleik mellé, hogy segítsünk. — Segítsetek ti is! Batári Edit Nyírbátor, ált. isk. VII. oszt, tan.” .. , * A Nyúegyházi Ügyvédi Kamara tagjai az árvízkárosultak részére 10.000 forintot adományoztak. Az. összeget már postára adták. Felhívás I 1956. évben a naposcsibe értékesítését a Földművesszövetkezetek végzik. A keltetőállomások a naposcsibét csak a hozzájuk tartozó mintaközségekben 'értékesítenek. Felhívjuk a termelők figyelmét, hogy naposcsibe megrendelésükkel közvet- .énül a helyi Földművesszö- retkezetekhez forduljanak, mert csibeellátásban is a Földművesszövetkezeteken' ceresztül részesülnek. Mezőgazdasági Terméket Értékesítő Szövetkezeti Központ Nyíregyháza. százharminchat forintot gyűjtöttek. Gerda Zsuzsanna és Gulyás Ilona rókabokori pajtások öntevékenyen indultak el gyűjtőútra, melynek eredményeként százhuszonkét forintot fizettek be az árvízkárosultak javára.
