Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-18 / 115. szám
Mai számból Bulganyin elvtárs beszéde a szovjet ipari funkcionáriusok értekezletén (2. oldal) — Tito elnök május lő-i beszéde (2. oldal) — összehívták az országgyűlést (2. oldal) — A Debreceni Villamosvasút fejlődése (3. oldal) — Híradás a Tisza túlsó partjáról (3. oldal) XII. ÉVFOLYAM, 115. SZÁM ARA : 50 FILLÉR SZERDA, 1955. MÁJUS 18, Minden erőt a növényápolásra A debreceni járás termelőszövetkezetei a kukorica 52 százalékát négyzetesen vetették (V. B.) Ha közvéleményikutatást tartanánk és me gkérdeznénk az embereket, hogy az évszakok közül melyiket szeretik a legjobban, a túlnyomó többség biztosan a tavaszra szavazna, a májusra, amelynek üdesége, életkedvet sugárzó ragyogása minden emberre, fiatalra és idősre egyaránt hatással van. Ugyan ki ne szeretné a természet májusi éledését, a mező virágainak ezerszínű virulását, vagy a határban járva ki ne szentelne néhány simogató pillantást a zöld színű hatalmas gabonatábláknak, a fiatal, zsenge kukoricatövek apró leveleiből rakott egyenes soroknak, az egye- lésre váró répa pici bokrainak. A simogató pillantás azonban még nem elegendő ahhoz, hogy a májusi búza, tengeri, répa fiatal virulása minden baj nélkül belenőjön az érett nyárba. Rengeteg időt, fáradságot kell fordítani ezeknek a növényeknek az ápolására, ha azt akarjuk, hogy bő terméssel fizessék meg a velük való törődést. S mivel az elmúlt napokban igen kedvezően alakult az időjárás a növények fejlődésére, ezért feltétlenül szükséges, hogy azonnal hozzáfogjunk a növényápolási munkákhoz. A kalászosok ápolásánál komoly gondot kel! fordítani , a gyomirtásra. Azokon a helyeken, ahol nem szerződtek a növényvédő állomással vegyszeres permetezésre, a legsüfgSsebbeii meg kell kezdeni kézi erővel a gabonatáblák gyomtalanítását. Nagyon fontos, hogy azonnal hozzáfogjunk ehhez a munkához és ne hagyjuk egy percig sem tovább, hogy a kalászosok nyakán élősködő gyomnövények elszívják a tápanyagot, a nedvességet hasznos növényeink elől. Ha a gyomtalanítást, az acatolást idejében, még most elvégezzük becsületesen, munkánk eredménye az lesz, hogy holdanként másfél, két mázsával több termést takaríthatunk be. A becsületesen végzett gyomirtás másik előnye az, hogy a mag minősége is jobb lesz. Különösen meg kell szívlelnie az acatolás fontosságát a debreceni járás dolgozó parasztjainak, mert tavaly náluk mutatkozott e téren a megyében a legnagyobb elmaradás: Balmazújváros és Nagyhegyes határában virított legjobban a vadrepce. Vegyenek példát a debreceni Rákosi-telepi Dózsa Termelőszövetkezetről, ahol még két-három évvel ezelőtt sárgállott a határ a vadrep- cétől, a jó talajmunkával és gondos növényápolással azonban elérték, hogy ma’ már tiszték, gazmentesek a földjeik. Ez és még számtalan más példa bizonyítja, hogy a gyomnövények elleni harcban rövid idő alatt is lehet komoly eredményeket elérni, csak becsületesen meg kell fogni a munka boldogabbik végét. A kapásnövények ápolásánál szem előtt kell tartani, hogy minden egyes kapálás, idejében végzett egyelés a betakarításkor busásan visszatéríti a beléfekte- tett munkát. Az elmúlt évben egyéni dolgozó parasztságunk épp úgy, mint termelőszövetkezeteink tagjai tapasztalhatták, hogy ahol idejében végeztek a kukorica, napraforgó, répa, burgonya növényápolási munkálataival, ott jóval magasabb terméseredményeket értek el, mint azokon a helyeken, ahol a munkát a mérői mindig holnapra halogatták. A cukorrépa sarabolésa csaknem mindenütt befejeződött. Most már az egyelésen van a sor, teljes erővel ennek kell nekifogni. Megyénk termelőszövetkezetei közül 35—40-ben már hozzáláttak a répa egyeléséhez. E téren példamutatóan dolgoznak az álmosdi Táncsics TSZ tagjai, akik 15 holdon elvégezték a takarmányrépa, 4 holdon pedig a dugványrépa sarabolási és egye- lési munkálatait. Hasonlóan jók a nagylétai Vörös Csillag TSZ eredményei is. A biharnagybajo- mi December 21 Termelőszövetkezet napraforgó vetésterületén már teljes mértékben elvégezte az egyelést. Ott, ahol kikelt a tengeri, a földet feltétlenül meg kell boronáim. A boronálás felér egy kapálással. A fogas nyomán az eső után megszáradt, megrepedezett talaj ismét porhanyóssá válik, ezzel megakadályozzuk, hogy a talaj nedvessége elpárologjon. Másik nagy előnye a boronálás- nak, hogy a sorok között most kibújó apró gyomnövényeknek jó részét is kiirtjuk. Azokon a helyeken pedig, ahol már úgy megerősödött a kukorica, hogy a kapát igényli, ott azonnal neki keli kezdeni a kapálásnak. A balmazújvárosi Lenin TSZ-ben például 'már 20 hold földön elvégezték a kukorica húzatását. Nagy feladat hárul a növény- ápolási munkák végzése közben a gépállomásokra. Idén több gépállomás kapott megyénkben Ze- tor traktort, ez lehetővé teszi, hogy fokozottabban segítsék dolgozó parasztságunkat a növény- ápolásban. Indítsanak gépállomásaink versenyt a növényápolás) munkák végzésének eredményesebbé tételére. Karoljál? fel és népszerűsítsék az olyan traktorosok kezdeményezéseit, mint amilyen Varga Imre, a Vámospércsi Gépállomás traktorosa, aki vállalta, hogy június 10-re teljesíti éves tervét, ezen belül a tőle telhetőén kiveszi részét a gépi növényápolásból. Nem szabad elfelejtkeznünk arról sem, hogy itt a lucerna és az őszi takarmánykeverék kaszálásának az ideje is. Sok helyen már megkezdték a kaszálást, így a balmazújvárosi Lenin Termelőszövetkezetben 20 holdon levágták a takarmánykeveréket. Es nemcsak a kaszálást, hanem a gyűjtést is géppel végezték. Pok- rócz Miklós elvtárs, a tsz elnöke örömmel újságolta, hogy a tagság mennyire megszerette a gépi munkát, amitől egy-két évvel ezelőtt bizony még idegenkedett. Az ugyanegy időpontban összetorlódó sokfajta r.övényápolási munka napjainkban komoly feladatok, sokszor nehézségek megoldása elé állítja dolgozó parasztságunkat. Ezeket a nehézségeket csak úgy lehet eredményesen leküzdeni, ha minden erőt a növényápolásra fordítunk, fokozottabban kihasználjuk a gépek segítségét, s a jó termés érdekében a tőlünk telhető legjobban szervezzük meg a növényápolási munkát, Egésznapos értekezleten tárgyalták meg a soronlévő feladatokat a debreceni járás mezőgazdasági szakemberei, mezőgazdászok, a járási mezőgazdasági osztály dolgozói és a községi mező- gazdasági előadók, mintegy hat- vanan. Az értekezleten három főkérdést, a terméshozamok növelését, az állattenyésztés meny- nyiségi és minőségi fejlesztését és az állati terméshozamok növelését, valamint a járás tsz-einek fokozottabb fejlesztését, eredményeiknek széleskörű tudatosítását tárgyalták meg. Az igen részletes beszámolót Csorvási Lajos elvtárs, járási mezőgazdasági osztályvezető tartotta. A tavaszi munkában a termelőszövetkezetek jártak az élen Az elmúlt négy hónap alatt szép eredmények születtek a járás területén. A pártbizottságok, pártszervezetek jó agitációjának Eredményeként minden kora tavaszi munkát időben és jó minőségben végeztek. Tavaszi kalászosokból a vetést több mint 100 százalékra, a burgonyavetést is 100 százalékra teljesítette a járás. A- takarmánynövény vetéstervet Hajdúsómson és Nyírmártonfalva kivételével a községek teljesítették, sőt 100 holddal túl is teljesítették. Javult idén a tsz-ek és gépállomások viszonya. Ez megmutatkozik az egyes munkáiknál. A tsz-ek kukorica vetéstervüknek 52 százalékát — 2256 holdat — vetették négyzetesen, 2 százalékkal többet a tervezettnél a gépállomásaik segítségével. Helyenként ugyan csúsztak be hibák a négyzetes vetésbe, mint az ebesi, hajdúdorogi, balmazújvárosi tsz-eknél — a sorok görbék lettek — ezeket azonban, ha kultivátorral nem is, ekekapával meg lehet kapálni keresztbe- hosszába, háromszor, négyszer. Rengeteg időt takarítanak meg vele a tsz-ek és feltétlen a több- termést eredményezi a gépi munka. Kitűnt a beszámolóból az is, hogy a tavaszi munkában a tsz-ek tártak elől. Jó az emberek munkakedve, a járás gépállomásainak munkája ellen sem merül fel '•omolyabb panasz. A határszemlék a járás jó munkáját igazolják. Már javában folyik a nö- '/énvápolás. Befejezéséhez köze- 'edik a cukorrépa sarabolás. Sok tsz és egyéni paraszt egyeli a épát, boronálja a kukoricát, készülnek a nagy kapálásokra. Dicséret a jó munkáért a járás va- ’ amennyi dolgozójának. Őszi keverék helyére kukoricát és szálastakarmányt kell vetni önmagunkat csapnánk be — hangzott a beszámolóból —, ha azt hinnénk, hogy minden jól ment ezen a tavaszon. A tsz-eknél az abraíktakarmány nincs biz- ‘osítva. A tsz-ek szántóterületüknek csak 14 százalékát vetették be kukoricával, pedig ahhoz, hogy n kukoricaszükséglet biztosítva legyen, a szántóterületnek legalább 22 százalékán kellene kukoricát termelni. Szálas^ és abraktakarmányt összesen szántóik 42,2 százalékán termelnek a tsz-ek, ami szintén kevés. Ezt a hibát feltétlenül jóra kell hozni, és az őszi és tavaszi takarmány- keverék helyére korán érő kuiko- ricát, vagy egynyári szálastakarmányt kell vetni. Csak így lesz biztosítva télre bőségesen a takarmány. Ezután Csorvási elvtárs a növényápolásra, az új termelési módszerek alkalmazására, a gépi munkára, a szálastakarmány betakarításra, aratásig legalább a háromszori kapálásra, a szemveszteség nélküli aratásra, a holdanként! 30 mázsa kukorica termesztésre hívta fel a mezőgazdászok figyelmét annak érdekében, hogy vállalását a járás — melyben a kalászosokból a termésátlagot 15 százalékkal, kapásokból 10 százalékkal akarja túlteljesíteni — teljesíthesse. A beszámoló felett nyitott vitához 16-an szóltak hozzá. Elmondták, hogyan akarják a terméseredményeket és a tsz tagságának jövedelmét fokozni. Az ebesi Uj Barázda TSZ-ben a tejhozam megötszöröződött Kerekes Rudolf, az ebesi Uj Barázda TSZ mezőgazdásza a jövedelem gyarapodás lehetőségeiről beszéli. Elmondta, hogy mikor az Uj Barázda földjére kimentek a traktorok, a növénytermesztési brigádvezetők és a traktorosok megállapodtak abban, hogy ha a gép rosszul dolgozik, nem veszik át a munkát. Nem is volt hiba. A kapálásnál pedig, hogy a gép becsületét megvédjék, vállalták a gépállomás mezőgazdászai, 'hogy ha kell, ők maguk is ráülnek a gépre, de megmutatják, hogy tud a gép jól is dolgozni. Majd bebizonyította, hogyan lehet rossznak, selejtesnek hitt szarvasmarhákat jó fejőstehenekké tenni. — Az Uj Barázdában — magyarázta — 11 fejőstehén van. Tavaly egy-més- fél liter tejet adtak naponta. Sokat főtt a fejünk, hogy lehetne több tejet fejni. Megpróbáltuk taSkarmányszabvány szerint megfelelő mennyiségű keményítő értéket és fehérje értéket etetni a tehenekkel, s a próba nagyon jól bevált. Egy-két hónap múlva 8— 10 liter tejet adtak a tehenek. Már olyan is van köztük, amelyik 18—20 litert ad. Megjavítottuk a növénytermesztést, ezzel jobb lett az állat- tenyésztés előfeltétele is. Ha az előhasi üszők is leellenek, 15 fejőstehene lesz a tsz-nek, év végére húsz. Számítást csináltunk, mennyi tejet tudnánk termelni, ha úgy takarmányozunk, mint most, hogy a szabadtej minden literje után kapott korpát, csak a tehenekkel etetjük. Annyi lesz így a tej, hogy azóta beadáson kívül 30 ezer liter tej átadására szerződtünk a tejátvevővel. Minden literért kapunk fél kiló korpát hatósági áron. Biztos, hogy még több tejet is tudunk étadni a csarnoknak, mint amennyire leszerződtünk. A bikabor jakkal, amelyek nem valók továbbtcnycsalésre, az a célunk, hogy jól takarmányozzuk, hogy éves korára elérje a 350— 400 kilós súlyt. Az Állatforgalmi Vállalat így átveszi kilóját 9—11 forintért — soványan csak 4—5 forintot kapnánk érte — és a beadás is telik vele. így akarjuk az állattenyésztés jövedelmezőségét fokozni. A Hajdúszoboszlói Gépállomás bemutatja a gépi növényápolást Gyöngyösi Béla, a Hajdúszoboszlói Gépállomás vezető mezőgazdásza arról számolt be, hogy Ebesen a kukoricának 95 százalékát négyzetesen vetették a tsz-ek. A gépi munkáról azonban hallani sem akarnak. Hogy meggyőzzék a tsz-eket a gépi munka előnyéről, mindegyük ebesi tsz- nél 5 holdon gépi munka bemutatót terveznek versennyel egybekötve. így akarják bebizonyítani a tsz-eknek, hogy a géppel kapált növény többet terem. Nagy István, a balmazújvárosi Lenin TSZ mezőgazdásza arról beszélt, hogy a nagy jövedelem eléréséhez takarékom gazdálkodás kell. Megbecsülni a közös vagyont és csökkenteni a termelés önköltségét. A Lenin TSZ-ben a gazdasági felszerelések sokáig hanyagul, széjjelszórva heveitek; Senki sem tudta, mi hol van, s nem egyszer megtörtént, hogy 20 pár szekérkötélből — mire észrevették — alig volt 5—0 pár. Ezen úgy változtattak, hogy egy idősebb tagot a központi tanyába, ahol a jószágszállások, meg a gazdasági felszerelések vannak, kineveztek szerszámfelelősnek. A gépi munka ellenesség a Leninben is megvolt. A tsz vezetői azonban csak munkába állították a gépet, 20 hold rozsos keveréket levágattak vele. Jól dolgozott a gép, a tagság belement, hogy leszerződjenek az összes Szálas- takarmány géppel való levágására, sőt gyűjtéshez a rendsodró gépet is igénybe veszik. A balmazújvárosi mezőgazdászok vállalása: kapásokból 16, kalászosokból 10 százalékkal termelnek többet mint az egyéniek Szeiffert Imre, a Balmazújvárosi Gépállomás vezető mezőgazdásza igen részletes hozzászólásban utalt arra, hogyan akarja a Balmazújvárosi Gépállomás segíteni a többtermelést. A mezőgazdászok megkapták a feladatot —* mondotta — el is készítették a kapálási tervet. Aratásig háromszor kapálnak a tsz-éknél, csatlakoznak. a holdanként 30 mázsa kukorica termesztési mozgalomhoz. Úgy dolgoznak, hogy a hozzájuk tartozó tsz-eknél kapásők-> bál 16 százalékkal, kalászosakból 10 százalékkal termeljenek többet, mint az egyéniek. Ez az értekezlet bebizonyította, hogy a debreceni járás sokkal nagyobb eredmények elérésére is képes, ha mind a járási tanács, mind a járás dolgozói legjobb képességük szerint dolgoznak a nagyobb terméseredmények ebi éréséért.
