Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-18 / 115. szám

Mai számból Bulganyin elvtárs beszéde a szovjet ipari funkcionáriusok értekezletén (2. oldal) — Tito elnök május lő-i beszéde (2. oldal) — összehívták az országgyűlést (2. oldal) — A Debre­ceni Villamosvasút fejlődése (3. oldal) — Híradás a Tisza túlsó partjáról (3. oldal) XII. ÉVFOLYAM, 115. SZÁM ARA : 50 FILLÉR SZERDA, 1955. MÁJUS 18, Minden erőt a növényápolásra A debreceni járás termelőszövetkezetei a kukorica 52 százalékát négyzetesen vetették (V. B.) Ha közvéleményikutatást tartanánk és me gkérdeznénk az embereket, hogy az évszakok kö­zül melyiket szeretik a legjob­ban, a túlnyomó többség biztosan a tavaszra szavazna, a májusra, amelynek üdesége, életkedvet su­gárzó ragyogása minden ember­re, fiatalra és idősre egyaránt hatással van. Ugyan ki ne sze­retné a természet májusi éledé­sét, a mező virágainak ezerszínű virulását, vagy a határban járva ki ne szentelne néhány simogató pillantást a zöld színű hatalmas gabonatábláknak, a fiatal, zsenge kukoricatövek apró leveleiből ra­kott egyenes soroknak, az egye- lésre váró répa pici bokrainak. A simogató pillantás azonban még nem elegendő ahhoz, hogy a májusi búza, tengeri, répa fia­tal virulása minden baj nélkül belenőjön az érett nyárba. Ren­geteg időt, fáradságot kell fordí­tani ezeknek a növényeknek az ápolására, ha azt akarjuk, hogy bő terméssel fizessék meg a ve­lük való törődést. S mivel az el­múlt napokban igen kedvezően alakult az időjárás a növények fejlődésére, ezért feltétlenül szük­séges, hogy azonnal hozzáfogjunk a növényápolási munkákhoz. A kalászosok ápolásánál ko­moly gondot kel! fordítani , a gyomirtásra. Azokon a helyeken, ahol nem szerződtek a növény­védő állomással vegyszeres per­metezésre, a legsüfgSsebbeii meg kell kezdeni kézi erővel a ga­bonatáblák gyomtalanítását. Na­gyon fontos, hogy azonnal hozzá­fogjunk ehhez a munkához és ne hagyjuk egy percig sem tovább, hogy a kalászosok nyakán élős­ködő gyomnövények elszívják a tápanyagot, a nedvességet hasz­nos növényeink elől. Ha a gyom­talanítást, az acatolást idejében, még most elvégezzük becsülete­sen, munkánk eredménye az lesz, hogy holdanként másfél, két má­zsával több termést takarítha­tunk be. A becsületesen végzett gyomirtás másik előnye az, hogy a mag minősége is jobb lesz. Különösen meg kell szívlelnie az acatolás fontosságát a debre­ceni járás dolgozó parasztjainak, mert tavaly náluk mutatkozott e téren a megyében a legnagyobb elmaradás: Balmazújváros és Nagyhegyes határában virított legjobban a vadrepce. Vegyenek példát a debreceni Rákosi-telepi Dózsa Termelőszövetkezetről, ahol még két-három évvel ez­előtt sárgállott a határ a vadrep- cétől, a jó talajmunkával és gon­dos növényápolással azonban el­érték, hogy ma’ már tiszték, gaz­mentesek a földjeik. Ez és még számtalan más példa bizonyítja, hogy a gyomnövények elleni harcban rövid idő alatt is lehet komoly eredményeket elérni, csak becsületesen meg kell fogni a munka boldogabbik végét. A kapásnövények ápolásánál szem előtt kell tartani, hogy minden egyes kapálás, idejében végzett egyelés a betakarításkor busásan visszatéríti a beléfekte- tett munkát. Az elmúlt évben egyéni dolgozó parasztságunk épp úgy, mint termelőszövetke­zeteink tagjai tapasztalhatták, hogy ahol idejében végeztek a kukorica, napraforgó, répa, bur­gonya növényápolási munkála­taival, ott jóval magasabb ter­méseredményeket értek el, mint azokon a helyeken, ahol a mun­kát a mérői mindig holnapra ha­logatták. A cukorrépa sarabolésa csak­nem mindenütt befejeződött. Most már az egyelésen van a sor, teljes erővel ennek kell neki­fogni. Megyénk termelőszövetke­zetei közül 35—40-ben már hoz­záláttak a répa egyeléséhez. E téren példamutatóan dolgoznak az álmosdi Táncsics TSZ tagjai, akik 15 holdon elvégezték a ta­karmányrépa, 4 holdon pedig a dugványrépa sarabolási és egye- lési munkálatait. Hasonlóan jók a nagylétai Vörös Csillag TSZ eredményei is. A biharnagybajo- mi December 21 Termelőszövet­kezet napraforgó vetésterületén már teljes mértékben elvégezte az egyelést. Ott, ahol kikelt a tengeri, a földet feltétlenül meg kell boro­náim. A boronálás felér egy ka­pálással. A fogas nyomán az eső után megszáradt, megrepedezett talaj ismét porhanyóssá válik, ezzel megakadályozzuk, hogy a talaj nedvessége elpárologjon. Másik nagy előnye a boronálás- nak, hogy a sorok között most kibújó apró gyomnövényeknek jó részét is kiirtjuk. Azokon a helyeken pedig, ahol már úgy megerősödött a kukorica, hogy a kapát igényli, ott azonnal neki keli kezdeni a kapálásnak. A bal­mazújvárosi Lenin TSZ-ben pél­dául 'már 20 hold földön elvégez­ték a kukorica húzatását. Nagy feladat hárul a növény- ápolási munkák végzése közben a gépállomásokra. Idén több gép­állomás kapott megyénkben Ze- tor traktort, ez lehetővé teszi, hogy fokozottabban segítsék dol­gozó parasztságunkat a növény- ápolásban. Indítsanak gépállomá­saink versenyt a növényápolás) munkák végzésének eredménye­sebbé tételére. Karoljál? fel és népszerűsítsék az olyan traktoro­sok kezdeményezéseit, mint ami­lyen Varga Imre, a Vámospércsi Gépállomás traktorosa, aki vál­lalta, hogy június 10-re teljesíti éves tervét, ezen belül a tőle tel­hetőén kiveszi részét a gépi nö­vényápolásból. Nem szabad elfelejtkeznünk arról sem, hogy itt a lucerna és az őszi takarmánykeverék kaszá­lásának az ideje is. Sok helyen már megkezdték a kaszálást, így a balmazújvárosi Lenin Termelő­szövetkezetben 20 holdon levág­ták a takarmánykeveréket. Es nemcsak a kaszálást, hanem a gyűjtést is géppel végezték. Pok- rócz Miklós elvtárs, a tsz elnöke örömmel újságolta, hogy a tag­ság mennyire megszerette a gépi munkát, amitől egy-két évvel ez­előtt bizony még idegenkedett. Az ugyanegy időpontban össze­torlódó sokfajta r.övényápolási munka napjainkban komoly fel­adatok, sokszor nehézségek meg­oldása elé állítja dolgozó pa­rasztságunkat. Ezeket a nehézsé­geket csak úgy lehet eredménye­sen leküzdeni, ha minden erőt a növényápolásra fordítunk, fo­kozottabban kihasználjuk a gé­pek segítségét, s a jó termés ér­dekében a tőlünk telhető legjob­ban szervezzük meg a növény­ápolási munkát, Egésznapos értekezleten tár­gyalták meg a soronlévő felada­tokat a debreceni járás mezőgaz­dasági szakemberei, mezőgazdá­szok, a járási mezőgazdasági osz­tály dolgozói és a községi mező- gazdasági előadók, mintegy hat- vanan. Az értekezleten három főkérdést, a terméshozamok nö­velését, az állattenyésztés meny- nyiségi és minőségi fejlesztését és az állati terméshozamok növe­lését, valamint a járás tsz-einek fokozottabb fejlesztését, eredmé­nyeiknek széleskörű tudatosítását tárgyalták meg. Az igen részletes beszámolót Csorvási Lajos elvtárs, járási me­zőgazdasági osztályvezető tartot­ta. A tavaszi munkában a termelőszövetkezetek jártak az élen Az elmúlt négy hónap alatt szép eredmények születtek a já­rás területén. A pártbizottságok, pártszervezetek jó agitációjának Eredményeként minden kora ta­vaszi munkát időben és jó minő­ségben végeztek. Tavaszi kalá­szosokból a vetést több mint 100 százalékra, a burgonyavetést is 100 százalékra teljesítette a járás. A- takarmánynövény vetéstervet Hajdúsómson és Nyírmártonfalva kivételével a községek teljesítet­ték, sőt 100 holddal túl is telje­sítették. Javult idén a tsz-ek és gépállomások viszonya. Ez meg­mutatkozik az egyes munkáiknál. A tsz-ek kukorica vetéstervüknek 52 százalékát — 2256 holdat — vetették négyzetesen, 2 százalék­kal többet a tervezettnél a gép­állomásaik segítségével. Helyenként ugyan csúsztak be hibák a négyzetes vetésbe, mint az ebesi, hajdúdorogi, balmazúj­városi tsz-eknél — a sorok gör­bék lettek — ezeket azonban, ha kultivátorral nem is, ekekapával meg lehet kapálni keresztbe- hosszába, háromszor, négyszer. Rengeteg időt takarítanak meg vele a tsz-ek és feltétlen a több- termést eredményezi a gépi munka. Kitűnt a beszámolóból az is, hogy a tavaszi munkában a tsz-ek tártak elől. Jó az emberek mun­kakedve, a járás gépállomásai­nak munkája ellen sem merül fel '•omolyabb panasz. A határszem­lék a járás jó munkáját igazol­ják. Már javában folyik a nö- '/énvápolás. Befejezéséhez köze- 'edik a cukorrépa sarabolás. Sok tsz és egyéni paraszt egyeli a épát, boronálja a kukoricát, ké­szülnek a nagy kapálásokra. Di­cséret a jó munkáért a járás va- ’ amennyi dolgozójának. Őszi keverék helyére kukoricát és szálas­takarmányt kell vetni önmagunkat csapnánk be — hangzott a beszámolóból —, ha azt hinnénk, hogy minden jól ment ezen a tavaszon. A tsz-ek­nél az abraíktakarmány nincs biz- ‘osítva. A tsz-ek szántóterületük­nek csak 14 százalékát vetették be kukoricával, pedig ahhoz, hogy n kukoricaszükséglet biztosítva legyen, a szántóterületnek leg­alább 22 százalékán kellene ku­koricát termelni. Szálas^ és ab­raktakarmányt összesen szántóik 42,2 százalékán termelnek a tsz-ek, ami szintén kevés. Ezt a hibát feltétlenül jóra kell hozni, és az őszi és tavaszi takarmány- keverék helyére korán érő kuiko- ricát, vagy egynyári szálastakar­mányt kell vetni. Csak így lesz biztosítva télre bőségesen a ta­karmány. Ezután Csorvási elvtárs a nö­vényápolásra, az új termelési módszerek alkalmazására, a gépi munkára, a szálastakarmány be­takarításra, aratásig legalább a háromszori kapálásra, a szem­veszteség nélküli aratásra, a hol­danként! 30 mázsa kukorica ter­mesztésre hívta fel a mezőgazdá­szok figyelmét annak érdekében, hogy vállalását a járás — mely­ben a kalászosokból a termés­átlagot 15 százalékkal, kapások­ból 10 százalékkal akarja túltel­jesíteni — teljesíthesse. A beszámoló felett nyitott vi­tához 16-an szóltak hozzá. El­mondták, hogyan akarják a ter­méseredményeket és a tsz tagsá­gának jövedelmét fokozni. Az ebesi Uj Barázda TSZ-ben a tejhozam megötszöröződött Kerekes Rudolf, az ebesi Uj Barázda TSZ mezőgazdásza a jövedelem gyarapodás lehetősé­geiről beszéli. Elmondta, hogy mikor az Uj Barázda földjére ki­mentek a traktorok, a növényter­mesztési brigádvezetők és a trak­torosok megállapodtak abban, hogy ha a gép rosszul dolgozik, nem veszik át a munkát. Nem is volt hiba. A kapálásnál pedig, hogy a gép becsületét megvéd­jék, vállalták a gépállomás mező­gazdászai, 'hogy ha kell, ők ma­guk is ráülnek a gépre, de meg­mutatják, hogy tud a gép jól is dolgozni. Majd bebizonyította, hogyan lehet rossznak, selejtes­nek hitt szarvasmarhákat jó fe­jőstehenekké tenni. — Az Uj Ba­rázdában — magyarázta — 11 fejőstehén van. Tavaly egy-més- fél liter tejet adtak naponta. So­kat főtt a fejünk, hogy lehetne több tejet fejni. Megpróbáltuk taSkarmányszabvány szerint meg­felelő mennyiségű keményítő ér­téket és fehérje értéket etetni a tehenekkel, s a próba nagyon jól bevált. Egy-két hónap múlva 8— 10 liter tejet adtak a tehenek. Már olyan is van köztük, ame­lyik 18—20 litert ad. Megjavítottuk a növényter­mesztést, ezzel jobb lett az állat- tenyésztés előfeltétele is. Ha az előhasi üszők is leellenek, 15 fejőstehene lesz a tsz-nek, év vé­gére húsz. Számítást csináltunk, mennyi tejet tudnánk termelni, ha úgy takarmányozunk, mint most, hogy a szabadtej minden literje után kapott korpát, csak a tehenekkel etetjük. Annyi lesz így a tej, hogy azóta beadáson kívül 30 ezer liter tej átadására szerződtünk a tejátvevővel. Min­den literért kapunk fél kiló kor­pát hatósági áron. Biztos, hogy még több tejet is tudunk étadni a csarnoknak, mint amennyire leszerződtünk. A bikabor jakkal, amelyek nem valók továbbtcnycsalésre, az a célunk, hogy jól takarmányozzuk, hogy éves korára elérje a 350— 400 kilós súlyt. Az Állatforgalmi Vállalat így átveszi kilóját 9—11 forintért — soványan csak 4—5 forintot kapnánk érte — és a beadás is telik vele. így akarjuk az állattenyésztés jövedelmezősé­gét fokozni. A Hajdúszoboszlói Gépállomás bemutatja a gépi növényápolást Gyöngyösi Béla, a Hajdúszo­boszlói Gépállomás vezető mező­gazdásza arról számolt be, hogy Ebesen a kukoricának 95 száza­lékát négyzetesen vetették a tsz-ek. A gépi munkáról azonban hallani sem akarnak. Hogy meg­győzzék a tsz-eket a gépi munka előnyéről, mindegyük ebesi tsz- nél 5 holdon gépi munka bemu­tatót terveznek versennyel egy­bekötve. így akarják bebizonyí­tani a tsz-eknek, hogy a géppel kapált növény többet terem. Nagy István, a balmazújvárosi Lenin TSZ mezőgazdásza arról beszélt, hogy a nagy jövedelem eléréséhez takarékom gazdálkodás kell. Megbecsülni a közös vagyont és csökkenteni a termelés önkölt­ségét. A Lenin TSZ-ben a gaz­dasági felszerelések sokáig ha­nyagul, széjjelszórva heveitek; Senki sem tudta, mi hol van, s nem egyszer megtörtént, hogy 20 pár szekérkötélből — mire észre­vették — alig volt 5—0 pár. Ezen úgy változtattak, hogy egy idő­sebb tagot a központi tanyába, ahol a jószágszállások, meg a gazdasági felszerelések vannak, kineveztek szerszámfelelősnek. A gépi munka ellenesség a Le­ninben is megvolt. A tsz vezetői azonban csak munkába állították a gépet, 20 hold rozsos keveréket levágattak vele. Jól dolgozott a gép, a tagság belement, hogy le­szerződjenek az összes Szálas- takarmány géppel való levágásá­ra, sőt gyűjtéshez a rendsodró gépet is igénybe veszik. A balmazújvárosi mezőgaz­dászok vállalása: kapásokból 16, kalászosok­ból 10 százalékkal termelnek többet mint az egyéniek Szeiffert Imre, a Balmazújvá­rosi Gépállomás vezető mezőgaz­dásza igen részletes hozzászólás­ban utalt arra, hogyan akarja a Balmazújvárosi Gépállomás segí­teni a többtermelést. A mezőgaz­dászok megkapták a feladatot —* mondotta — el is készítették a kapálási tervet. Aratásig három­szor kapálnak a tsz-éknél, csat­lakoznak. a holdanként 30 mázsa kukorica termesztési mozgalom­hoz. Úgy dolgoznak, hogy a hoz­zájuk tartozó tsz-eknél kapásők-> bál 16 százalékkal, kalászosakból 10 százalékkal termeljenek töb­bet, mint az egyéniek. Ez az értekezlet bebizonyította, hogy a debreceni járás sokkal nagyobb eredmények elérésére is képes, ha mind a járási tanács, mind a járás dolgozói legjobb képességük szerint dolgoznak a nagyobb terméseredmények ebi éréséért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom