Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-23 / 95. szám
ivfaá számból: Az országgyűlés Italározata a Magyar Népköztársaság kormánya külpolitikájának föladatairól (2. oldal) — Szabó István altábornagy beszéde az országgyűlésen (2. oldal) — Harcban május 1. megünnepléséért (3. oldal) — A Hajdúszoboszlói Gépállomás dolgozói megkezdték a kukorica négyzetes vetését (3. oldal) XII. ÉVFOLYAM, 95. SZÄM AKA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1955. ÁPRILIS 23. A munkás-paraszt szövetség szüntelen erősítéséért Alkotmányunk ötödik születésnapján tavaly nyáron indult el ttjára a munkás-paraszt szövetség új hajtása: a város és falu dolgozóinak páros versenye. A megyében hetvenkét üzem és fa- :u tett a múlt év nyarán szocialista fogadalmat. „Több és jobb iparcikket a falunak“ — adták ki a jelszót a debreceniek. — „Több élelmiszert és ipari nyersanyagot a városnak“ — jött a felelet a faluról, így Kábáról, Hajdúböszörményből és máshonnan is. A nemes vetéLkedés eredményeképpen a megyei ipar túlteljesítette harmadik negyedévi tervét és falun is meggyorsult a cséplés, a terménybeadás, a tarló- hántás, a versenyző községe« "■1 többje igyekezett becsülettel eleget tenni hazafias kötelességének. A tavalyi sikerekre alapozva üzemeink dolgozói és a falusi lakosság most ismét felújítja ezt a nagyszerű mozgalmat. Egymás munkájának kölcsönös segítségére, verseny formájában is kezet nyújtanak! Az elmúlt években a patro- názs mozgalmak erejét és ezernyi segítségét érezhette jótékonyan a falu. Munkások, mérnökök, tisztviselők mentek újra, erőt és fáradságot nem kímélve vidékre, hogy határidő előtt kijavítsák a traktorokat, kombájnokat, cséplőgépeket, vagy más hasonló segítséget nyújtsanak. A patronáló üzemek természetesen nemcsak a gépállomásokat segítették, ?z a mozgalom a termelőszövetkezetekre és a községek szinte egész területére kiterjedt. A Debreceni Gépifermentáló dolgozói például már öt éve segítik a hajdúsáansoni Dózsa TSZ-t, gépeket, munkaeszközöket készítenek részükre, segítik a politikai felvilágosító munkát, s ha tiibát, mulasztást tapasztalnak, őszintén megmondják véleményüket. Tucatnyi dicsérő levél és elismerő szó igazolja, hogy a debreceni és a megyei üzemek patronáló brigádjai jó munkát végeztek. Hozzájárultak a gépállomások, szövetkezetek fejlődéséhez. gazdasági munkájuk jobb elvégzéséhez. A segítségnyújtás, a patroná- lási mozgalom azonban még ma sem általános. Augusztus 20-a után ellanyhult a páros versenymozgalom, mert sokan az alkotmány ünnepére tett fogadalmakban csak formalitást láttak és nem értették meg, hogy a páros verseny tovább fejlesztése helyesebb formája a patronál ásd mozgalomnak, annál is inkább, mert hatósugaruk már a falvak egészére kiterjed. Az augusztus 20-1 vállalások során uevanis a termelési segítség mellett a kölcsönös kulturális — látogatási kapcsolat is kiszélesedett. Sok üzemi színjátszó csoport és sportkör járt Falun, hogy zsúfolt nézőterek előtt mutassa be tudását, ugyanakkor a falu dolgozói is meglátogatták az üzemeket, és saját szemükkel győződtek meg arról, milyen következetesen küzd a munkásosztály a tervek teljesítéséért. Nagy jelentősége és nevelő ereie van e látogatásoknak. Amikor a hajdúböszörményi dolgozók a Gördülőcsapágygyárban Jártak- a látogatás befejezésével azt mondta egy középparaszt: „Most látom csak igazán, milyen komoly és sok felelősséget igényel az üzemi munka. Most tudom csak igazán becsülni azokat, akik nap mint nap ISO, vagy 200 százalékos átlagteljesítményt érnek el.“ A falu dolgozóinak látogatásával egyidőben az üzem munkásai is hasonló tapasztalatokat szereztek. Falvakban járva megismerkedtek a mezőgazdasági munka problémáival, közvetlenül a földművelés műhelyében szemlélhették a dolgozó parasztság harcát a szebb és jobb életért. A város és a falu közötti páros versenynek felújítása népünk nagy célkitűzéseit, a népgazdaság további fellendítését szolgálja. „Adja me.g mindenki a magáét“ — ez itt a központi Jelszó. Gyártson egyre több és ;'obb terméket az ipar, a falu pedig növelje a terméshozamot, fejlessze az állattenyésztést, teljesítse maradéktalanul a beadási kötelezettséget! Az augusztus 20-i forma alapján a Ruhagyár és Kaba község, valamint a hajdúszováti és az orvosi műszergyári dolgozók már felújították szocialista fogadalmukat. A fogadalmak alap ián a Ruhagyárban 103 százalékra teljesítik második negyedévi tervüket. az önköltségcsökkentésnél 200 000 forint megtakarítást érnek el, és a belső visszavetésből adódó költségeket is 10 százalékkal mérséklik. Ami az évi tervet illeti, a Ruhagyár .dolgozó! már december 20-ra teljesítik hazafias kötelezettségűiket. Az alkotmány ünnepének tiszteletére augusztus 1-től 20-ig a gyár szalagjai 800 női ruhát adnak terven felül. A kabaiak válaszúikban a mezőgazdasági munkák határidő előtti elvégzését Ígérték meg, amellett, hogy a nyári aratást és cséplést is példásan megszervezik. A két .versenytárs abban is megegyezett, hogy ván- dorzészlót készítenek és azt először június 24-én Debrecenben °s?y egész napos baráti találkozó keretében nyújtják át a győztesnek. A hajdúszováti dolgozó parasztok és az orvosi műszergyá- riak fogadalma szintén azt tartalmazza, hogy növelik a termelékenységet. esöVikentik az önköltséget stb. és teljes eretükke’ küzdenek a márciusi párthatározatok következetes végrehajtásáért. A fenti fogadalmaik jelentősé- •*e egyformán értékes mind a város, mind a falu szempontió- ból. Szorosabbra fűzi a baráti szálakat, segít abban is. hogy a kulturális kapcsolatok az üzemi dolgozók és a községok között még inkább kiszélesedjenek. Kövesse 'hát a Ruhagvár és az Orvosi Műszsrgyár, Ka.ba és Haj- dúszovát példáját az egész megye! Újítsák fel mindenült augusztus 20 és november 7 tiszteletére a már tavaly megkötött szerződéseket. Elsősorban üzemi dolgozóink legyenek azon, hogy a közös megbeszélések alapién a tavalyinál is eredményesebb lehessen a munkás-paraszt összefogás új nagyszerű hajtása, a falu és a város között kialakult páros versenymozgaüanj fl Magyar Népköztársaság kormánya minden erejét latba veti a nemzetközi feszültség enyhítése és a tartás béke biztosítása érdekében Az országgyűlés pénteken délelőtt tíz órakor folytatta munkáját. Részt vettek az ülésen a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Ács Lajos, Dobi István, Cerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Meíkis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Bata István, Piros László, Matol- csi János, Vég Béla és a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője ás tagja Az ülést Rónai Sándor nyitotta meg, majd Boldoczki János külügyminiszter tartott beszámolót a Magyar Népköztársaság külpolitikájáról. Boldoczki lanes külügyminiszter elvtárs iteszéde di crszággvííléssn Tisztelt országgyűlés! A magyar népi demokrácia fennállásának tizedik évfordulója, a nemzetközi helyzet alakulása kívánatossá teszi, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya az országgyűlés jelen időszaka alkalmából számot adjon a magyar külpolitika elért eredményeiről és célkitűzéseiről — kezdte beszédét, majd többek között így folytatta: A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának határozatai a következőkben jelölik meg külpolitikai vonalvezetésünket: „A szocializmus építésének feltételeit ma is csalk úgy tudjuk biztosítani, ha cselekvőén kivesszük részünket a béke és a háború erői között világméretekben fo- >‘ó nagy mérkőzésből, ha a béketábor soraiban, a felszabadító Szovjetunió oldalán, mint független ország, saját aíktív külpolitikával járulunk hozzá a béke megszilárdításához, a nemzetkiizl feszültség enyhítéséhez, a népek közötti együttműködés minél szélesebb körű megvalósításához.“ Ezek a megállapítások képezik kormányunk külpolitikájának' alapelvét. Minden magyar hazafi büszke 'ma, hogy a béke és a haladás táborában a Szovjetunió oldalán állunk. (Nagy taps.) Ez a politika megfelel nemzetünk legdicsőbb — 1848-as és 1919-es hagyományainak, amelyek azt példázzák, hogy hazánk akikor volt erős, megbecsült, független, amilcor sorsát a nemzetközi haladással kötötte egybe. Ez a legigazibb és 'cgsajátosabb magyar külpolitika. amely a haza érdekeit és a haladás nemzetközi érdekeit szervesen és elválaszthatatlanul bekapcsol ja. A Szovjetunióval fennálló testvéri együttműködésünk mellett ?7yre jobban erősítjük a barátság és a testvériség szálait a 600 milliós Kínai Népköztársasággal, z szomszédos csehszlovák és román népi demokráciáikkal, valamennyi népi demokratikus ur- ' -ággal. Csak az elmúlt év során számos egyezményt és megállapodást kötöttünk az európai nép! demokratikus országokkal, követségeinket valamennyi népi demokratikus országban nagykövetségi rangra emeltük és nagykövetet cseréltünk a Vietnami Demokratikus Köztársasággal is. A szocialista tábor népei egységének, a proletárinternacionalizmus magasztos elvének ,rneg- nyilaVkozása, hogy ezek az 1országok nagy szocialista létesítményeik építésében nagyarányú segítséget nyújtanák egymásnak. A szovjet tudomány és technika segítsége tette lehetővé a Sztálin Vasműnek, nehéziparunk legmodernebb kohászati bázisának felépítését. Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói az inotai és a berentei erőmű építésében vettek részt. Magyar és csehszlovák munkások közös alkotása az új komáromi Duna-híd. Az alumínium- ipari együttműködés hozzájárul Magyarország és Csehszlovákia e fontos iparágának gyorsütemü fejlődéséhez. A Magyar Népköz- társaság és a Román Népköztársaság közötti vegyipari együttműködés mindkét ország gazdasági fejlődését szolgálja. Népeink barátságának, a kialakult őszinte jószomszédi viszonynak tanújele többek között az is, hogy kölcsönös intézkedések eredményeként állampolgáraink közül mind többen és többen tesznek látogatást egymás országában. Együttműködésünk a béketábor országaival igazolja Lenin és Sztálin tanítását, hogy a szocializmus megkönnyíti és rendkívüli mértékben meggyorsítja a nemzetek közeledését egymáshoz. Kormányunk . arra törekszik, hogy minden szomszédos országgal normális kapcsolatokat, baráti jó viszonyt alakítsunk ki. Erre annál is inkább megvan a lehetőség, mert mint ahogy Hegedűs András elvtárs, a Minisztertanács elnöke hangsúlyozta: A Magyar Népköztársaságnak egyetlen szomszéd országgal szemben sincs olyan igénye és követelésé, amely akadályozhatná, zavarhatná a népeink közötti jó viszony további elmélyülését. Annak érdekében, hogy valamennyi szomszédos országgal mind szorosabb és gyümölcsözőbb kapcsolat jöjjön létre, fontos feladatunknak tekintjük, hogy a szomszédos Jugoszláviával és Ausztriával tovább nor- malizálnik és fejlesszük jószomszédi viszonyunkat. Az utóbbi időben jelentősen megjavult viszonyunk déli szomszédunkkal, Jugoszláviával. Gazdasági, kulturális és sportkapcsolataink helyreállottak. Megállapodást kötöttünk a határinciden- sek megelőzésére és kivizsgálására, árucsereforgalmi, Tisza- hajózási, vasúti, tengerhajózási és más megállapodások jöttek létre a két ország között. Njind- ez azt mutatja, hogy országaink kapcsolatainak fejlődése eredményesen halad. Őszintén kivánAz egységes, békeszerető és demokratikus Németországéit é.'í- hatatosan küzdő Nemei Demokratikus Köztársasággal fennálló szoros együttműködésünk és egyre mélyülő barátságunk hi- zonyítja, hogy meg lehet és m g kell teremteni a bé‘kés egyiilí- működést a német néppel. A szocialista tábor országai közötti gazdasági együttműködés növekedése és megszilárdulása, a szocialista nemzetközi munkamegosztás megvalósítását segíti elő. Ez valamennyi ország erő- "óriásainak a leghatásosabb és legmegfelelőbb felhasználását biztosítja és ezzel meggyorsítja a gazdasági fejlődést. A kulturális kapcsolatok, a tudományos és művészeti eredmények kölcsönös megismerte< é -- e ás a kulturális együttműködés 'gyre jelentősebb helyet foglal el a demokratikus tábor országainak egymás közötti viszonyában. juk és a magunk részéről arra törekszünk, hogy a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság közötti egészséges jószomszédi viszony tovább fejlődjék. Ausztriával való jószomszédi viszonyunk megteremtése és elmélyítése érdekében ugyancsak számos kezdeményezés és ennek alapján több konkrét eredúvérm született. Gazdasági kapcsolataira megerősödtek, kulturális és sportkapcsolata Wr kiszélesedtek, árucsereforgatmi, Duns-ha- iózási megállapodásaink végrehajtása sikeresen folyik. Köz .; erőfeszítéseink eredményeké' t már eddig több vitás kérdést s - került megoldanunk. A magve ■ nép, a Magyar Népköztársas' i kormánya örömmel üdvözli az elmúlt héten Moszkvában a Szovjetunió és Ausztria kormánya között létrejött megállapodást. Ennek a megállapodásnak a megvalósulása hathatósan előre fogja mozdítani a Magyarország és Ausztria között a jó viszony további fejlődését. A Magyar Népköztársaság külpolitikájára jellemző az a törekvés, hogy valamennyi országgal, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre, békés viszonyban éljen a népek egyenjogúságának, szuverenitásának, a belügyikbe való be nem avatkozásnak, valamiéi egymás érdekei 1kölcsönös tiszteletben tartásának alapján. Jelenleg 34 országgal állunk diplomáciai kapcsolatban, ezek (Folytatása s ?, oldalon) Szomszédainkkal a jószomszédi viszony továbbíeífeszlésérs törekszünk
