Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-27 / 49. szám

1953. FLtíRUAR 27. VASARNAP NÉPLAP 5 Debrecen zölelövexete RIPORT A DEBRECENI ÁLLAMI GAZDASÁGBÓL Debrecen zöldövezetéből jelentős terület jut a Debreceni Al- » kuni Gazdaságnak, amelynek így megnagyobbodtak a feladatai. ♦ Bőségesen és kiváló minőségben kell ellátni a város lakosságát zöldségfélékkel. Ennek a feladatnak teljesítésére a felszabadulási verseny so­rán igen értékes vállalásokat tettek az állami gazdaság dolgozói. Vállalták többek között, hogy a melegágyi magvetést február 2(i-ára elvégzik korai terményekből. Ennek a vállalásnak már i eleget tettek. A gyümölcsösök metszését, megtisztogatását március • t-re vállalták a dolgozók, de február 20-ra ezzel is elkészültek. Igen nagyjelentőségű az a vállalás, amely arról szól, hogy március 5-éig befejezik a görögdinnye gyepkockákba való ültetését. A gazdaság ugyanis a város dolgozó népének azzal akar kedveskedni, hogy négy héttel hamarabb adja piacra a mézédes görögdinnyét, mint ahogy az a megelőző években piacra került. Hogy vállalásukat tel­jesíteni tudják, melegágyakat készítettek. Itt nevelik a jófajta görögdinnye palántokat. »♦♦»■»»»♦•♦»♦»♦♦♦♦♦»♦♦♦♦♦»♦♦»»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»♦♦MM»» Milyen lesz Debrecen új arculata? Erről a témáról tart előadást a TTIT rendezésében ma, va­sárnap délelőtt 11 órakor az Építők Kossuth Lajos Kultúr- otthonában Andrássy István fő­mérnök. Vetített képekkel mu­tatják be azokat az átalakításo­kat, amelyeket Debrecen város- rendezése szükségessé tesz. Láthatjuk képeken a Csapó ut­ca elejének átalakítási tervét, a Csapó utcai „halálkanyaf’meg­szüntetésének tervét, a Somo­gyi—Bacsó Béla úton létesített épületek elrendezésének tervét az állomás előtti tér átalakítá­sát, az egyes városi észek át­rendezését. Láthatjuk a lakás­hiány megszüntetését szolgáló hatalmas lakótömbök és kis csa­ládi házak építési tervezetét. A tervek szerint még szebbé, kellemesebbé válik szép Debie- cenünk. A vetíteítképes előadásra je­gyek 2 és 3 forintos áron az elő. adás helyszínén válthatók. ULIOMFI Új színes magyar filmvígjáték végez feladatának megfelelő mun­kát, hanem a szikgáti üzemében is nagyarányú zöldségtermesztés­be kezd. Ű^-öldség termesztés 204 holdon Meszes Zoltán mezőgaz­dász erről a munkáról így beszél:-*r A szikgáti üzem 204 holdon termel zöldséget a város ellátásá­ra. Sárgadinnyét termelünk 30 holdon, sárgarépát, petrezselymet 20 holdon, hagymát és korai főző­tököt 20—20 holdon. Korán adunk piacra 20 holdról spenótot, s a termés leszedése után ezen a 20 holdon paradicsomot termelünk. — A melegágyak már készen vannak, s várjuk a legalkalma­sabb időt, hogy az idejében be­szerzett kiváló vetőmagvakkal be­vessük. A szikgáti üzem 650 me­legággyal rendelkezik, de még lesz 300 szabadföldi ágy, az úgy­nevezett félmelegágy. Ebben az üzemben a munka teljes megin­dulásakor 90 dolgozó serényke­dik, hogy egyre bőségesebb le­gyen a debreceni piac konyha­kerti növényekkel való ellátása. még csali a kezdet Szabó József, az állami gazdaság igazgatója így véleke­dik: Ez még csak a kezdet. A gazdaság, a város zöldövezetében az elkövetkező években még foko­zottabban növeli termelését. Bencze Mihály 1849-ben mutatták be először Budapesten Szigligeti Ede: Lillom- fi című vígjátékát. S ZIGLIGETI (1814-1878) a ma­gyar színpadi irodalomnak ta­lán legtermékenyebb alkotója, ha- bár igazán nagy - művet sohasem írt. Nevét leginkább népszínművé­vel (pl. A szökött katona 1843., Csikós 1847.) és a Llliomfi megírá­sával tette irodalmunk számára halhatatlanná. Kiváló érzéke volt a vígjátéki helyzetek megteremté­sére, főleg helyzetkomikumok, fél­reértések, cselszövések alkalma­zásával bonyolítja darabjainak cselekményét — mindvégig bő humorral, eredeti kacagtató ötle­tekkel. A Liliomfi megírásakor szemé­lyes élmény is vezette, hiszen Ifjú­korában maga is vándorszínész volt. A darab a magyar színészek XIX. századi hőskorát tárja elénk, bemutatja a vándorszínészeket, a JO A TAVASZ Munkára késs as egyeki Petőfi Iss Nem kérünk belőle! Sok fajta szendvics van. Egyiknek fél zsemle az alap­ja, másiknak egy szelet zsúr- icenyér. Erre az alapra , az­tán — kinek-kinék ízlése sze­rint — vajat, téliszalámit, kolbászt, egy-egy szelet főtt tojást, sonkát, reszelt sajtot, uborkát, zöldpaprikát és ki tudná mind felsorolni, mi egyéb más ínycsiklandó fa­latot raíkndk. Egyesek szinte művészetté fejlesztették a szendvicstkészítést. A napokban egy új fajta szendvics „örvendeztette“ meg az egyik fogyasztót, K. Gy.-nét, a KI ŐSZ adminisz­trátorát. A szendvics alap­jául szolgáló fél zsemle „töltve“ volt. Mégpedig igen furcsa, a szendvicskészítés történetében eddig ismeret­len anyaggal: egy darab tel­jesen ép zsák-ólomzár volt benne — természetesen a hozzátartozó madzaggal együtt. Megkérjük (ki tudja már hányadszor!) a Sütőipari Vál- Jalat Szabadság úti üzemé­nek dolgozóit, ne fejlesszék ilyen irányba tovább a szendvicskészítés művészetét — szitálják meg inkább a lisztet. Ehhez nem is kell olyan nagy művészet... Ny. T. Egy-két hét múlva bi­zonyára itt a tavasz, fájni Icezd a tavaszi szél, és megkezdődik a szán­tás-vetés a földeken. Még téli zord északi szél fúj, de már érzik a le­vegőben a tavaszi föld friss, nyers szaga, és a dolgozó parasztokban a hideg ellenére is forr már a munkakedv. Ahogy megkezdődik a munka, elválik, hogy melyik termelőszövetke­zet és melyik egyéni gazda használta fel jól a telet és melyik készítette elő alaposan a tavaszi munkát. A munkatere éket már minden termelőszövetke­zet elkészítette, de a fel­készülésben sok tsz-ben mutatlzoznak kisebb-na- gyobb fogyatékosságok. Mivel még van idő ezek kiküszöbölésére, bemu­tatunk egy termelőszö­vetkezetet, amely való­ban példamutatóan ké­szült fel a tavaszi mun­kára és teljes készenlét­ben várja a tavaszt: e z : e gy eki Petőfi Tsz. A PETŐFI TAGJAI BÍZNAK AZ EGYEKI gépállomásban Az őszi vetéseken, no meg az évelő pillangóso­kon 'kívül 103 hold föld­be ‘kerül tavaszi vetés a Petőfiben. Kenyérgabona vetési tervének a tsz ele­get tett, tehát már csak kukoricát, zabot, cukor­répát, takarmányrépát, napraforgót vetnek el többek között, és 5 hol­don dohányt termelnek. Ahogy kellett, az ősz­szel a tavasziaSIc alá mélyszántással felszán­tották a földet. Ámde minden gazda tudja, hogy az őszi mélyszán­tásba nem lehet mindig elvetni a tavasziakat, hanem azt simítózni, ha kell, kultivátorozni, tár­csázni kell. Ezért a tsz szerződést kötött a gép­állomással, hogy a ku­korica, cukorrépa, takar­mányrépa és a dohány vetésterületét szükség szerint vagy megkulti- vátorozza. vagy megtár­csázza. Sőt a szerződés­ben azt is kikötötték — ha szükséges — kétszer is elvégzi a gépállomás ezeket a munkákat. A Petőfi tagjai bíznak az Egyeki Gépállomásban, hiszen mindig jó mun­kát végzett, tehát most sem lesz hiba. Dermesztőén hideg szél fúj még, de a gaz­dag és bőséges termést ígérő tervek nyomán már dúsan buzogva fon a munkakedv a tagok­ban ... Csak megindulna már a tavaszi szél!... GONDJÁT VISELIK A VETÉSNEK A Petőfi minden tag­ja tudja, hogy a jó ter­més alapja a jól trágyá­zott föld. Ezért az ősz­szel minden trágyát ki- hordtalk és alászántoz- tdk. A téli trágyát szin­tén kihordták már a föl­dek szélére, ahol szarva­sokba rakták, és földdel, annak rendje és módja szerint betalcarták. — (Majd csak ősszel, szán­tás előtt teregetik széj­jel.) Addig azonban jócs­kán gyűl még trágya. A két állattenyésztő, B a- lázs József és Tóth István — akik havon­ta 3—3 munkaegységet kapnak azért, hogy a trágyát rendesen keze­lik — gondoskodnak ar­ról, hogy ősszel ismét legyen dolguk a 'kocsi­soknak ... Addig is azonban gondját kell viselni a vetéseknek. Már megál­lapították, hogy 35 hold búzavetés igen kívánja a fejtrágyázást. A péti- só már ott is van a tsz raktárában, mégpedig annyi, hogy jut belőle a 18 hold lucernának is. Ahogy enyhül az idő, azonnal megkezdik a munkát... A TAGOK TUDJAK. Ml A FELADATUK A jó gazda tavaszra mindig előkészíti és be­szerzi a vetőmagot. A Petőfi Tsz 30 holdra az árpavelömagot már elő­készítette, a szelektoro- zott árpából megcsinál­ták a csíráztatási próbát: 100 százalékos. A zab 99, a kukorica vetőmag szintén készen áll, csí­rázása szintén 100 szá­zalékos. A burgonyát már kiválogatták, a za­bosbükkönyt szeléktoroz- ták, csíráztatták a töb­bi magot pedig, a nap­raforgót, a cukorrépát és a takarmányrépát idejében megrendelték, egyszóval a Petőfinél teljesen zavartalan lesz a vetés, mert minden vetőmag a tsz raktárá­ban áll. Természetesen a vetőgépek is készen­létben vannak, a munka­csapatok tudják felada­tukat a vetésben. Rövidesen teljes erő­vel indul a vetés. Sok-sók mindenre kell ilyenkor gondolni a gon­dos gazdának. A 103 hold föld, az őszi vetés gondozása, a közel 700 darab állatállomány bi­zony sok gonddal jár. A Petőfi az ősszel telepí­tett 11 hold gyümölcsöst, ezt is meg kell majd per­metezni. A Nádudvari Gépállomás nem rigoll- rozta meg az ősszel (pe­dig november 20-ra ígér­te) a 4 hold szőlőtelepí­tés alá való földet.* A ne­mes szőlővesszők már régen megérkezték. Ez: el kell ültetni. Ha a gép­állomás nem rigolírozza meg, a tagok fognak ne­ki. de a szőlőt minden­képpen elültetik ... Nagy munkák várnák rájuk! Meg a dohány!... Ké­szítik már a melegágya­kat, március 10-re elké­szülnek, hiszen 18-án már el is vetik majd u dohányt. A baromfiakkal is kell foglalkozni, 36 libát, 10 kacsát ültetnek... Sok­irányú munka mindez. Mindennel és mindenre gondol a tagság és az elnök, Kocsin a Pál. Csak fújna már, csak jönne már az a tavaszi szél!... HA MEGINDUL A TAVASZI SZÉL.. Kilenc és fél mázsás búzatermést, ugyan­ennyi árpatermést, cu­korrépából 126, kulkori- cából (májusi morzsolt) 13 mázsás termést ír elő a terv. Nagy termést alkarnak elérni a Petőfi tagjai! Készen állanak a munkára, minden rend• ben, szerszámok, állatok, vetőmagok, és az embe­rek. Felkészülve várják a tavaszt. Nagyobb ter­mést akarnak, bár ma még a terv célkitűzései nagyok. Elérik-e? A válasz csaknem egyhangú: — Túlhaladjuk! — mondja magabiztosan Mag József brigád- vezető. — Ha megdolgozunk érte, magasabb lesz a termés — így Kocsi- na Pál, az elnök. — Túlteljesítjük! — jelenti ki nyugalommal Mező Ferenc, az ag- ronómus. A jelenlévő tagok he­lyeselnek. Ha megindul a tava­szi szél vidáman zsong­va, dalolva és vérpezs­dítőén az egyeki Petőfi­ben, ugyanígy indul meg a munka a dalos, gaz­dag holnapokért... G. L. kultúra terjesztőinek, áldozatos munkásainak, a nemzet napszámo­sainak küzdelmes életet, örömet, szerelmét. Ugyanakkor, ha nem is élesen, haladó szellemű társada­lomkritikát is ad a darab. Szembe­száll azzal a maradi és reakciós felfogással, amely lebecsülte, nem méltányolta, gáncsolta színészeink nemzetépítő munkáját. A vígjáték megszabta feltételek között és an­nak eszközeivel leplezi le azokat, mutatja meg pénzhajhász, lénye­gében teljesen üres, céltalan es tartalmatlan életüket. Ugyanakkor az ifjúság varázsa, a szerelem igé­zete, az élet szeretete és öröme csendül — ha szabad azt mondani — pozitív alakjainak minden tetté­ből, szavából. Ezért marad örök­becsű és mindig kedvelt darabja színházainknak, közönségünknek. A magyar filmgyártás Jól válasz­tott, amikor kulturális örökségünk­ből ezt a darabot megfilmesítette. Mészöly Dezső bátran és a mű ere­deti mondanivalóját meg nem ha­misítva dolgozta át a színművet. M AKK KAROLY rendező első önálló munkája a film. Fénye­sen igazolja tehetségét. Rendezése mindig megmarad a vígjáték le­hetőségei között, sohasem válik túl hangossá, rikítóvá. A darab jórészben helyzet-komikumokra épül fel. Makk meg tudja találni a szövegben rejlő humort is és a kettő összehangolásával ér el nagyszerű hatást. Nagy erénye, hogy nem veszik el a helyzet- komikumok évtizedek óta kialakult sablonos megoldásai és formál kö­zött, hanem mer és tud sokszor meqlepően új ötleteket alkalmazni. A kiváló szlnészegyüttes egy-két hibától eltekintve kiválót nyújt. fJARVAS IVÁNT már láttuk víg- •^Játékban, tudtuk róla, hogy milyen komoly képességei vannak. Liliomfi szerepében eddigi hasonló jellegű alakításaira felteszi a koro­nát. Liliomfi ő, a szeméfényvesz- tően ügyes színész, a jó humorú, leleményes és tisztaszívű szerel­mes, az önzetlen, becsületes, segí­teni mindig kész Liliomfi. Nagyon Jól találja el a kor színészeinek ki­csit daqályos szavalásra kész hangját, ami aztán szerelmében Ic- foszlik róla, s csodálatosan egy­szerű tiszta beszéddé válik. — Krencsey Marianne Maris­ka szerepében kedves, bájos, naiv, és nagyon szép, első filmszerepében nagyon komoly tehetséget árul el. Kár, hogy néha kizökken szerepé­ből ilyenkor játszik, nem pedig éli Különösen a film elejére vonatko­zik ez, amikor a szerelmet nem is­merő kisleányból szinte egy pilla­nat alatt kell a fülig szerelmes nagyleányt megformálnia. Nehezen birkózik meg ezzel a feladattal, de a későbbiek folyamán ez a za­varó momentum eltűnik és Júliát Játszva klasszikus magasságig emel­kedik fel. Nagy kár az Is, hogy a sírást Jelenetek nem elég meggyő­zőek: könnyek nélkül sírni nem igen lehet. Eqészében véve azért méltó partnere lesz Darvas Iván­nak. Pécsi Sándor Szellemfi ala­kítása nem hagy kívánni valót maga után. Dayka Margit (Kamilla) felszabadulás utáni első filmszerepében kiváló alakítást nyújt. Ruttkay Éva (Erzsiké) Soós Imre (Gyuri), Tompa Sándor (Kányái) méltó tagjai a színészgárdának. Balázs Samu Szilvay professzora jó alakítás, de ezen a szerepen lehet leginkább érezni, hogy Kossuth-díjas színmű­vészünk egyre inkább modorossá válik, sokszor rutinból, nem át­élésből játszik. Pásztor István képei ki- fejezőek, szépek, mértékkel, de mindig elegendő mennyiséggel használja a gyönyörű tájfelvétele­ket, amelyek pedig különösen szí­nesfilmnél naqyon könnyen mel- lékutakra vezetik az operatőrt. Vihcze Ottó zenéje jól fest! alá. és egészíti ki a filmet. Kár. hogy a nyitány első része zavaros, klfe'ezéstelen, egyáltalán nem hangulatkeltő. I» MAGYAR FILMGYÁRTÁS ÚJ " filmje joggal tarthat igényt mozi látogató közönségünk becsületére. elismerésére Ko. E zók megfogadták: behozzák a veszteséget és 1955-ben rekord- termést szüretelnek. Ügy számít­ják, 30 hektót „szednek le“ egy holdról. Az alapját megteremtet­ték, mert 15 ezer porbujtást csi­náltak. Gondjuk volt arra, hogy 100 ezer szőlővesszőt elrakjanak. Gyökereztető iskolában nevelik, hogy 20 holdat új szőlővel tele­pítsenek. Igen szép munka dicséri a jó tervezést ebben az állami gazda­ságban. Szükséges is, hogy virág­zó szőlő- és gyümölcskultúra le­gyen Debrecennek ezen a nagy­kiterjedésű homoki részén. Így tölti be példamutató szerepét az állami gazdaság. A jó gazdálko­dás bemutatásával, az életszínvo­nal emelését elősegítő bőséges árutermeléssel. A Debreceni Állami Gazdaság nemcsak a Lencz-telepi üzemében-VÉf ezernégyszáz mázsa finom görögdinnye A felszabadulási verseny ered­ménye lesz majd, hogy az állami gazdaság dolgozóinak szorgalmá­ból a 120 ezer tőről, szerény szá­mítás szerint, mintegy 2400 mázsa finom görögdinnye kerül a debre­ceni piacra. Ecsedi Gábor mezőgaz­dász, aki az állami gazdaság Lencz- telepi üzemét vezeti, elmondotta, hogy 250 melegágyi ablak alatt már befejezték a paprika vetést. Az első vetések kicsiráztak. Fo­lyamatosan történik a vetés, hogy ne egyszerre érjen be a fehér, hú­sos csemegepaprika. Folyamato­san tudják így az érésnek meg­felelően piacra szállítani. ~%£ilencszás mázsa zöldpaprika Hirtelen számadást csináltunk, és a számok bizonyították, hogy a 250 melegágyi ablakalja palánt- ból olyan sokat termelnek, hogy 900 mázsa zöldpaprikát tudnak adni a közfogyasztás asztalára. A Debreceni Állami Gazdaság a város zöldségellátására 20 hol­don késői karfiolt is termel, de hogy a területet jól használja ki, előtte még zabosbükkönyt vet, s annak betakarítása után kerül a földbe a hatalmas termést hozó karfiol. oldaliként 30 hekto­liter bor A Lencz-telepi üzemben 48 hold jól beállt szőlő van. A fagykár miatt az elmúlt évben 9 hektoliter körül adott holdanként. A dolgo-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom