Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-15 / 89. szám
.13 15, CSÜTÖRTÖK London, (MTI) A szerda reggeli angol lapok részletesen kommentálják a Dulles és az angol kormány között folytatott tárgyalások eredményeit. Megjegyzéseket fűznek a tervbevett „csendesóceáni egyezményhez”. A The Times helyesli az egyezmény gondolatát, de hozzáfűzi, hogy „a csendesóceáni védelmi rendszer lehetősége arra az esetre szól, ha a genfi értekezlet mégsem sikerül.” A lap úgy vélekedik, hogy a szerződés létrehozása „nehézségekbe ütköznék”, miután „nincs semmiféle természetes határ, amelynek védelméről gondoskodni lehetne, s a nem kommunista országokon belül véleménykülönbségek vannak. E védelmi rendszerről... könnyebb beszélni, mint keresztülvinni.” A Yorkshire Post azon a nézeten van, hogy e terv kidolgozása hasznosabb a fenyegetőzésnél. „Ha sor került volna a pekingi kormány ellen irányuló közös nyit latkozat kibocsátásra, — írja a lap — ez csak felborította volna a genfi értekezletet, még mielőtt összeül.” Az amerikai külügyminiszter — a cikkíró szerint — most „lemondott eredeti tervéről és így remélhető, hogy a genfi tanácskozások pozitív eredménnyel járnak.” A Daily Herald felveti a népi Kína elismerésének szükségességét: „Az Egyesült Államoknak — írja — Csang Kaj-sek helyett a pekingi kommunista kormányt kellene elismernie, mert különben a csendesóceáni szövetséget egyszerűen Kína-ellenesnek fogják tekinteni.” A Manchester Guardian fenntartás nélkül elítéli a csendesóceáni egyezmény tervét. A lap felhívja a figyelmet arra, hogy egy ilyen egyezmény a háborús konfliktusok kiszélesedéséhez vezethet. Li Szín Man mesterkedései a koreai kérdés genfi rendezésének szabotálására Peking (Új Kína): Amerikai támogatással a Li Szín Man-banda egyre hangosabban hirdeti szem- behelyezkedését a koreai kérdés békés genfi rendezésével. Szöuli jelentések szerint Li Szín Man szünet nélkül azon mesterkedik, hogy parancsuralmát közvetlen amerikai támogatással egész Koreára kiterjessze. Ennek a célnak elérése érdekében bármikor kész a koreai fegyverszünet felborítására. Április 11-i Reuter-jelentés szerint Li Szin Man „esetleg olyan erőszakos lépésre vetemedik, amely az cjrf szagot egyszeriben ismét háborúba döntheti“. í SrafH Az amerikai hatóságok a köreid fegyverszünet óta már négy újabb liszinmanista hadosztályt állított tak fel, Li Szin Man azonban nejri elégszik meg ezzel, hanem Eisenhower amerikai elnökhöz intézett legutóbbi levelében kérte zsoldoscsapatainak negyven hadosztályAz 1954. évi labdarúgó világbajnokság 16-os döntőjének küzdelmei június 16-án kezdődnek Svájcban négy négyes csoportban. A magyar csapat június 17-én Zürichben Délkorea, június 21-én Nyugat-Németország csapata ellen játszik. ra emelését, hogy megújíthassa támadásait Észak-Korea ellen. Li Szin Man ugyanakkor Korea „egyesítésére“ vonatkozó képtelen tervével szabotálni akarja a koreai kérdés békés rendezésének genfi megvitatását. Li Szin Man a délkoreai hirhedt külön „választások“ mintájára észak-koreai „választások1“ megtartását kívánja, hogy elérje egész Korea népének beolvasztását és rabságba döntését. Követeli ezenkívül a kínai népi önkéntesek, — de nem az amerikai csapatok — kivonását. Mindezeknek a fondorlatoknak az a céljuk, hogy megakadályozzák a megegyezést a koreai kérdés békés rendezésének genfi napirendje tekintetében. Li Szin Man-nak ez a mesterkedése teljesen beleillik Washingtonnak a genfi értekezlet elgán- csolását célzó tervébe. A négyes döntőre június 26-án és 27-én Baselben, Bernben, Genfben és Lausanneban, az elődöntőmérkőzésre június 30-án Bá- selben és Lausanneban kerül sor. A világbajnokság harmadik és negyedik helyezését eldöntő mérkőzés július 3-án Zürichben, ' a világbajnoki döntőt pedig július 4-én Bernben bonyolítják le. JC ül földi lúrek A londoni rádió jelenti, hogy Maian, a Délafrikai Unió miniszterelnöke a délafrikai parlamentben Szváziföld, Becsuánaföld és Basutoföld angol protektorátusoknak a Délafrikai Unióhoz csa- tolástá követelte. A „Reuter” hírügynökség közlése szerint Churchill angol miniszterelnök kedden bejelentette az angol alsóhózban, hogy Anglia jelenleg semmi esetre sem hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy átadják a szóbanforgó protektorátusokat a Délafrikai Uniónak. * A „Liberty” című thaiföldi lap április 13-án közölte azt a nyilatkozatot. amelyet Naradhip thaiföldi külügyminiszter a sajtó képviselőinek adott. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a vietminh (a vietnami néphadsereg) nem fenyegeti Thaiföldet. Naradhip bizonyos abban — írja a lap —, hogy Thaiföldnek nincs oka a félelemre, mivel ezidőszerint semmi jel sem mutat arra. hogy valamilyen közvetlen veszély fenyegetné az országot. Naradhip nyilatkozatát Dulles amerikai külügyminiszternek az a nemrég elhangzott állítása tette szükségessé, hogy az indokínai háború állítólag nemcsak Vietnamra, Laoszra és Kambodzsára nézve jelent ..komoly veszély”-t, hanem a szomszédos országokra. Malájföldre és Thaiföldre is. * Az Egyesült Államok atomerő- bizottsága kedden közleményt adott ki, amelyben bejelenti, hogy Oppenheimert, a neves amerikai atomtudóst felfüggesztették a bizottság atomügyi tanácsadói tisztségétől és tanácsot állítottak fel ügyének kivizsgálására. Az atomerőbizottság közölte továbbá, hogy Eisenhower utasítást adott, hogy a vizsgálat lefolytatásától függetlenül, zárják el Oppenheimert a titkos atomértesülésektől. Robert Oppenheimer az Egyesült Államok egyik leghíresebb atomtudósa, aki a második világháború idején a losalamosi atomközpontot irányította. — Az amerikai atomtudóst azzal „vádolják“, hogy „a negyvenes években kapcsolatot tartott fenn kommunista szervezetekkel és a losalamosi atomközpont telepein kommunistákat, vagy volt kommunistákat alkalmazott“. Robert Oppenheimer azzal vonta magára a mccarthysták dühét, hogy mint az „AFP“ jelenti: „emberbaráti meggondolásból hevesen .ellenzi a hidrogénbomba gyártását“. A labdarúgó világbajnokság döntőmérkőzéseinek sorsolása A A A* ,. „ AI#.* Ai: tä A Dózsa-felkeiés 440. évfordulóién... Bakócz Tamás, a főpap, a pápa őszentsége nevében teljes búcsút és örök boldogságot ígért a föld népének és mindezért csupán azt kérte tőlük, hullassák vérükét a királyért, az egyházért, az urakért. A jobbágyok tízezrei az „örök boldogság“ helyett rövid földi életük boldogságát szerették volna biztosítani, de ennek útjában éppen azok álltak, akikért vérüket kellett volna ontaniok. Zűrzavar, korrupció, hatalmi önkény, pártoskodás, a jobbágyság nyomora, a nemesség viszálykodása jellemezte az 1510-es évek Magyarországát. A hatalomra vágyó főurak elherdálták Mátyás örökségét. A határon túl terjeszkedő török csak a kedvező alkalomra várt, hogy leszámoljon Magyarországgal, mely útját állta eddig világhatalmi törekvésében. Az urak egy csoportja, Bakócz Tamás esztergomi érsekkel az élen, a forradalmi elégedetlenséget kereszteshadjárat meghirdetésével akarta levezetni. A törökkel szemben a parasztság tízezreit akarták állítani. A parasztság körében népszerű volt a honvédő háború eszméje. Még élénken emlékükben élt a világraszóló nándorfehérvári diadal. A nagy Hunyadi János dicső alakjára emlékezve, még hittek a hívó szónak. Tízezrek jelentkeztek a keresztes seregbe. A jobbágyok seregei mellett mezővárosi lakosok, iparosok és zsoldoskatonák, parasztok vették fel a keresztet. Vezetésükkel Dózsa György székely nemest bízták meg, aki a török harcokban különösen kitűnt hősiességével. A nemesség nem csatlakozott a mozgalomhoz. Visz- szaéltek a parasztság áldozatkészségével, ezért a parasztok összegyűlt serege a nép igazi ellensége, az uralkodóosztály ellen indult. A mozgalomhoz különösen Szabolcs, Szatmár, Ung, Bereg, Ugocsa megyékből sok kisnemes is csatlakozik. Melléjük áll a máramarosi szegény román nemesség, a jobbágy .sorba süllyedt kunok, jászok, román, szerb jobbágyok, az erdélyi bányamunkások, s az alsó papság jelentős része. A parasztháború elbukott, mert az uralkodóosztály átmenetileg helyre tudta állítani egységét, mely erősebbnek bizonyult a keresztesek szervezetlen erejénél. Nem volt fejlett polgárságunk, a kapitalizmus feltételei még nem értek meg ahhoz, hogy megdönthessék a feudalizmust. Dózsát elevenen megégették, parasztok tízezreit lemészárolták. „Izzó vastrónon őt elégetétek, de szellemét a tűz nem égeté meg“ — írja legnagyobb költőnk, Petőfi Dózsáról. — Dózsa Györgyöt a nép és történelmünk haladó korszakainak legnagyobbjai a magyar történelem egyik legdicsőbb emberének tartotta mindig. „Szentül hiszem, hogy lesz idő, midőn Dózsának nagyszerű emlékszobrot fognak emelni“ — írta Petőfi Arany Jánoshoz intézett levelében, Szobrot követelt Dózsának Ady Endre is. Rákosi elvtárs 1926-ban az ellenforradalmi vérbíróság előtt a magyar nép peréről beszélve, ezt mondotta: „A magyar nép pere Dózsa György óta folyik. Ez a per a dolgozó, elnyomorodó, a magyarságért ezerszer és ezerszer vérzett szegényparasztságnak pere, a dologtalan, magát minden teher alól kivonó, fél évezred óta a Habsburgokkal cimboráié nagybirtokosok ellen.“ A per eldőlt, a proletárforradalom győzelme meghozta a parasztság számára is a végleges felszabadulást. A felszabadult magyar nép milliói; munkások, parasztok, értelmiségiek hálás szeretettel gondolnak Dózsa Györgyre és a parasztháború hőseire. A Magyar Rádió Nyíregyházi Stúdiójának műsora Riport: Hőstett a Tiszán címmel. — Hírek. — Miért maradt el a begyűjtésben Tiszabercel c. riport. — Jutalomműsor a mátészalkai termelési bizottságnak; Békefák Paszabon és Tiszabercelen A nyíri szél, amely minden tavasszal megjelenik, felborzolja a Tisza vizét most is. Mintha szárnyakat kapott volna, úgy röpül a kopasz fák, füzesek között a község utcáin. Delet harangoznak. Az iskolából vidám dallal indulnak haza a gyerekek. A szél felkapja a gyerekek vidám dalát, s tovaröpíti végig a Tisza mentén. Az utcát szorgos asszonykezek söprik tisztára, mintha nagy ünnepre készülne a község. Meg is kérdezzük a tanácsháza előtt álló emberektől, hogy mire készülnek? Kérdésünkre Bálint György, a i.Tolbuchim“ termelőcsoport tagja válaszol: Nagy napra készülünk. Maguk még nem is hallották? Holnap lesz Paszab és Tiszabercel között a „jószomszédsági“ békeünnepély, amit itt rendezünk a mi községünkben, Paszabon. Hogy? Maguk nem voltak jószomszédok? — Dehogynem, azért mégis voltak olyan dolgok, amikért a két község nem tudott megbékélni egymással. Mi, pasza- lnak irigyeltük a berceliektől a •glagyárat, ők viszont irigyelték lünk azt, hogy a mi szőttesün- majdnem az egész világon is- Na, meg itt van a Tiszapart, amelyen állandó vita volt, hogy kié a fürdözőhely, melyik községé a liget? Hát most azt- akarjuk, hogy igaz barátokká váljunk. Na meg aztán olyan ritkán fordul elő, hogy a két község találkozik egymással. Ezért hívtuk meg a bercelieket ide, Pa- szabra, erre az ünnepélyre. — Ez a beszélgetés szombaton zajlott le. Másnap izgalomban égett az egész község. Készülődtek a vendégek fogadtatására. A kultúr- csoport elpróbálta műsorát, majd a küldöttség megindult a falu szélére, hogy ott fogadja a Bércéiről átjövőket. A község apraja-nagyja ünneplőbe öltözve várta a szomszédokat. Fél három volt, amikor a berceli községi békemegbízott, Mudróczki Mihály megérkezett kerékpárján és hozta a hírt, hogy elindult a küldöttség Tiszabercel- röl. A paszabiak a község határában fogadták a bercelieket, majd együtt mentek fel a központi iskolához, ahol Paszab tanácselnöke, Biró Gusztáv üdvözölte a megjelenőket. Utána Bálint György a békéről a barátságról beszélt. Elmondotta azt, hogy mennyire örül ennek a napnak, amikor két község dolgozói, békeharcosai találkoznak. Elmondotta, hogy milyen fontos most összefogni a béke megvédésének érdekében. „Mi békében élünk, de ahhoz, hogy még boldogabbak legyünk, hogy gyermekeinket békében tudjuk felnevelni, ahhoz továbbra is békére van szükségünk. Számunkra a béke a jólétet jelenti, de ahhoz, hogy jól éljünk, jól is kell dolgoznunk. Mi igyekeztünk ennek eleget tenni most a tavaszi munkánál, s kevés híjával már a kapásokat is elvetettük. Tudjuk azt, hogy Tiszabercel sem aludt, ő is megtette a magáét ezen a téren. Ma békeünnepélyünkön tegyünk fogadalmat arra, hogy továbbra is minden segítséget megadunk kormányunknak, népünknek a békéért vívott harcban. Barátságunk, jószomszédi viszonyunk nem volt eddig sem rossz, de mégis úgy találjuk, hogy a két község barátságát még jobban el tudjuk mélyíteni, ha közelebb kerülünk egymáshoz. Ezért javasolom, hogy községünkben ültessünk közösen a berceli békeharcosokkal együtt fákat, melyek megpecsételik barátságunkat, melyeket ápolva, minden nap eszünkbe jut a községeink közötti barátság, de eszünkbe jut az is, hogy ezek a béke fái és nem engedjük, hogy ezeket bárki is kiirtsa innen.“ Nagy lelkesedéssel fogadták a paszabiak és berceliek Bálint György rövid beszédét, majd elindultak, hogy elültessék közösen a béke fáit. Az első fát Mudróczki Mihály és Bálint György, a két község béhemegbizottja ültette el. Majd kezet fogtak és szinte egyszerre mondták: „Nőjjön és terebélyesedjen a két község barátsága, jószomszédi viszonya úgy, mint ahogyan ez a fa fog nőni és terebélyesednif‘ Fát ültetett Brevák Béla, Kakukk Ferencné, aki résztvett annakidején Varsóban a Béke- Világkongresszuson és még sokan mások. Közel száz facsemetét ültettek el ezen a napon. így pecsételték meg a két község barátságát, majd közös kultúrműsoron vettek részi: műsort adtak a tiszaberceliek is, a paszabiak is. A tér, ahol a műsor volt, gyönyörű szép paszabi hímzésekkel volt díszítve. Ezután a paszabi békeharcosok vendégül látták a tisza- berceli békeküldöttséget. Majd pedig táncmulatságot rendeztek és együtt táncoltak a két község fiataljai, öregjei. á A paszabi békeharcosok hallottak arról, hogy Hajdú megye két községében „jószomszédsági“ békenapot tartottak, — ezért határozták el, hogy ők is rendeznek ilyen békeünnepélyt Bércéi községgel közösen. Paszabon jelenleg 6 békebizottság van, rendszeresen tartanak békebeszélgetést, s ennek fő irányítója Bálint György tsz-tag, községi megbízott, aki ugyan most épült fel betegségéből, de máris ilyen nagyszerű ünnepséget szervezett. A népünnepély napján Paszab községben Béke-utcát avattak a faültetéssel egyidőben. Az utca házai a kormányprog- ramm biztosította kölcsönakció nyomán épültek fel. Az utca dől. gozói megfogadták: méltók lesznek az utca nevéhez és elhatározták, hogy még e héten békebizottságot alakítanak. TÓTH JÁNOS, megyei béketitkár. Az angol sajtó a Dulles és a brit hormántj hözóffí lárgijalásohról