Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-23 / 145. szám

NÉPLAP IS),jo JCNIL'S 23. KEDD A vezetők állandó kötelessége : gondoskodás a dolgozókról A. kommunista pártok ereje ab­ban van, hogy a legszorosabb kap­csolatban állnak a dolgozó töme­gekkel, ismerik érzéseiket, vágyai­kat- igényeiket és politikájuk meg. határozásában a dolgozó nép érde­keit követik. El a tulajdonságú képessé teszi a kommunista pártot arra, hogy megértesse magát a dolgozó tömegekkel, vezetni tudja őket a dolgozók pedig önként, szí­vesen kövessék a pártot. Ez a politika kell, hogy vezérelje a mi pártunkat, a Magyar Dolgo­zók Pártját is. Magyarország va­laha a népnyomor, a hárommillió koldus, a munkanélküliség országa volt. A mai Magyarországon nincs már .nyomor, nincsenek koldusok és végleg eitün: a munkanélküliség. .Népköztársaságunk alkotmányában rögzítette le polgárainak jogát a munkához, a végzett munka sze­rinti díjazáshoz, a pihenéshez és üdüléshez, a fizetett szabadsághoz, orvosi ellátáshoz és a művelődés­hez. Jelentős változások mentek végbe a dolgozók szociális és kul­turális életében. Pártunk azonban nem elégedett az elért eredményekkel, tisztában van azzal, hogy a szocializmus építése során rendszeresen, állan­dóan kell növekednie a tömegek életszínvonalának. Pártunk meg­győződött róla, hogy az életszínvo­nal emelkedését nem helyes csak a közelebbi vagy távolabbi jövőre előirányozni — sz.akaclatlanu.1 meg kell tenni minden lehetőt e cél ér­dekében. Pártunk tanult a törne- gektől. Magyarországon csakúgy, mint más országokban, ahol a munkásosztály van hatalmon a dolgozókról való gondoskodás el­hanyagolása a párt és a tömegek közötti kapcsolat meglazulásával járna. A dolgozókról való gondoskodás politikája azonban csak akkor ér­vényesülhet teljese<nt ha valamennyi vezetőnket az emberről való szaka, dalian gondoskodás szelleme hatja át. Gazdasági és párt vezet óink rendelkeznek azokkal az állami eszközökkel, amelyeket a dolgozó nép életviszonyainak megjavítására szánunk; ők ellenőrzik a külön­böző intézkedések betartását, ők érintkeznek mindennap a dolgozók- kai; az emberek problémái, ügyes­bájos dolgai az ő kezükben van­nak letéve. A párt és az állam egyre hatékonyabb törekvése a nép életviszonyainak: megjavítására, nem sikkadhat el egyes vezető funkcionáriusok közönyén, meg- nemértérén. A dolgozókról való gondoskodás politikai irányelve és a vezelők gyakorlati magatartása között semilyen törés, semilyen el­térés nem engedhető meg. őszintén meg keli mondanunk, hogy sok párt-, állami és gazdasági vezetőnk nem fordít kellő figyel­met a dolgozók jogos igényeire. Az 'pari üzemek vezetői, tanácsfunk- c'.onáriusok, pártszervezetek veze­tői sokszor annyira „belelemetkez. nék’’ a termelés gondjaiba, hogy eközben megfelejtkeznek a dolgo­zókról, az élő emberről. De nem­csak „elfelejtkeznek", sokszor tu­datosan elhanyagolják ezt az első­rangú ügyet. „A termelés minde­nekelőtt” — ezzel a jelszóval há­rítják el maguktól a dolgozók jo­gos — látszólag a termeléssel össze nem függő — igényeit. le­becsülni, másodrangű kérdésnek tekinteni a dolgozók mindennapos gondjait — a munkásosztálytól való elszakadás jele, jobboldali opportunista, embertelen vonás. így csak a kapitalizmusban néztek az emberre, ahol — mint Sztálin elv­társ egyik beszédében említette — „a barmot jobban sajnálják, mint az embert”. Az ember emberhez való lelketlen, burzsoá viszonya a mi országunkban tűrhetetlen. A munkásosztály államában a vezető a dolgozó nép megbízottja, ezért kötelessége törődni a dolgozók mindennapi életével. A gazdasági vezetőknek nagy körültekintéssel kell gondoskod. niok a dolgozók egészségéről, a munka biztonságáról. A jó üzemi vezető gyakran körüljárja a mű­helyeket. maga győződik meg ar­ról. hogy nincsenek-e a munkások kitéve baleseti veszélynek, tiszta, egészséges körülmények között dol- goznak.e, A jó gazdasági vezető a legszigorúbb takarékosságot való­sítja meg üzemében, de nem tűr meg szűkmarkúságot a munkavé­delmi beruházásoknál, nem fukar­kodik, ha a dolgozók egészségéről van szó. A jó vezető úgy tekinti a gyár, az állami gazdaság kollek­tíváját, mint saját családját és úgy óvja a dolgozók egészségét, biztonságát, mint saját családjáét. Sokhelyütt azonban a vezetők nem követik ezt az elvet. Kin Antal elv társ. a Csillaghegyi Eenáru- gyárból megírta a „Szabad Népi­nek. hogy az üzemben súlyosan megszegik a munkavédelem élői rá- salt. Megállapítottuk, hogy levele­zőnknek teljesen igaza van. A szá­rítóban a dolgozók nem kapják meg a kollektív szerződésben előírt gumikesztyűt, gumi kötényt, munka­ruhát, gumicsizmát. Kevesebb bér­pótlékot kapnak, mint amennyi azokon a helyeken jár, ahol a me­leg- és egészségre ártalmas mun- kák együtt fordulnak elő. Csáráüi Dezsőmé levele nyomán a vezetők lelkiisnipretlenségére. a dolgozók iránti közönyére derült fény a Magyar Pharma Gyógyszergyárban is. A fürdők elhanyagolt állapot« ban vannak, balesetet okoznak; terhes anyákat bocsátanak el, il­letve dolgoztattak egészségükre ár- talmas beosztásban; az elbocsá­tásoknál koholt, odavetett indoko­lással ,,rázták le'1 az érdeklődő dolgozókat. Gazdasági, állami és pártszerve­zeti vezetőinknek biztosítóniok kell a dolgozók számára időt és lehető~ séget a pihenésre, szórakozásra és művelődésre. Nem szabad eltűrni, hogy a dolgozók rendszeresen túl­órázzanak, hogy szabadidejüket fe­leslegesen az üzemben töltsék. Hozzá kell segíteni a dolgozókat és családjukat a barátságos és ké­nyelmes otthonhoz: példás rendet és tisztaságot kell teremteni a munkás-lakótelepeken és szálláso kon, gondoskodni kell kulturális é: szórakozási lehetőségeikről. Számos példa van azonban arra, hogy a vezetők egykedvűen mennek el az ilyen ügyek melleit, sőt sokszor valamiféle alacsonyabbrendű, sőt lealázó dolognak tartják, hogy ne­kik ilyen ügyekkel törődniük kell. Tornyospálca község tanácsának vezetői például nem akarták elő­segíteni a dolgozó családok nyugal- mát. gondtalanabb életét. Nem tö_ Vasárnap békeőrséget tartottak a Maximeiikó-telep dolgozói rődtek azzal, hogy befolynak.e a község bevételei, s ezzel megfosz­tották a falu lakosságát a nap­köziotthontól, óvodától, amelynek már működnie kellene. A legkisebb panasz, a dolgozót ért legapróbb sérelem is megér­demli, hogy nagy figyelemmel és gyorsasággal vizsgáljuk ki. Ebben a kérdésben nem tűrhetünk meg semmiféle kibúvót. Nálunk az egy­szerű munkás sérelmét olyan oda­adással és készségesen kell orvo­solni, ahogy az urak országának hatóságai a befolyásos emberek, nagytőkések ügyében jártak el. Ezeknek a feladatoknak az ellá­tása tagadhatatlanul komoly köve­telményt jelent vezető funkcioná­riusaink számára. Sikeresen meg. valósítani ezeket a feladatokat csak akkor lehet, ha a vezetők viszonya a dolgozókhoz jó, elvtársiad, ha ve. el esi módszerük helyes, kommu­nista ntódszer. Minden vezető em­ber több ember munkáját irányítja, nagy felelősséget hord a vállán, s ezért munkájában nélkülözhetetlen a szigorúság, az Igényesség. De az igényesség a munkában nem vál­hat ridegséggé, érzéketlenséggé, szenvtelenséggé a dolgozók egyéni problémáival szemben. A jó vezető a dolgozóban nem egyszerűen „a termelőt’’, „a munkaerőt’’ látja, ha­nem az érző embert is, akinek vá­jni, gondjai vannak, akinek örö­me, bánata lehet, s ezért meg kell hallgatnia problémáit. A vezetés­hez okvetlenül szükséges bizonyos nagyvonalúság, olyan tulajdonság, hogy a vezető ne merüljön el az apró-cseprő ügyekben, rajta tartsa kezét a leglényegesebb dolgokon. A nagyvonalúság azonban nem je­lentheti azt, hogy a vezető közöm­bös lehet a dolgozók élélébe vágó. sokszor jelentéktelennek tűnő ügyek iránt. Ezekből a látszólag jelentéktelen ügyekből tevődik ősz* sze a dolgozók mindennapos egyéni élete. A háborúban a jó parancs- nők sokat és behatóan foglalkozik katonáinak mindennapi életével, meghallgatja őket és segít rajtuk. Az ilyen parancsnokot szeretik a katonák. az ilyenekről mondják, hogy a harcosok „tűzbe mennek érte'’. így kell vezetni a gazdasági és álla'mügyek minden posztján, hogy a dolgozók úgy érezzék: ve­zetőjük gondjukat viseli, s ezért szívesen dolgozzanak vele. A szo­cializmusban és a szocializmust építő államban a vezetéshez nem elegendő a szakmai tudás, a hatá- rov.oítság, az erély — ezenkívül még valami szükséges: érző #zív az emberek problémái iránt, a dől gozókkal való egybeforrottság. Az a vezető, aki nem szereti az ernbe- reket, sákkfigürának nézi őket, nem méltó a reá ruházott biza. lomra. Az elmúlt esztendőben a rend kívül kedvezőtlen időjárás miatt mezőgazdaságunk igen rossz ter­mést takarított be. Érzékeny vesz­teség volt ez, amely veszélyeztette a dolgozók normális ellátását. Nem gondolhatunk elégedetten arra az életszínvonalra, amelyet biztosítot­tunk. Minden reményünk megvan rá, hogy az idei jó terméseredmé­nyek után jelentősen javíthatjuk dolgozó népünk életszínvonalát, fo kozottabban gondoskodhatunk az ország lakosságáról. (A Szabad Nép vezércikke.) Mi, a Tatarozó és Építőipari Vállalat Maximenkó-telepének dolgozói fogadalmat tettünk a Béke-Vílágtanács ülésének tiszte­letére, hogy a féléves terv telje­sítéséért folyó munkaversenyben nem lesz közöttünk egy dolgozó sem, aki normáját ne teljesítene 100 százalékon felül. Vállalásun­kat teljesítjük is. A munkában segítjük egyrtfest. így értük el, hogy a szállításban eddig 147 szá­zalékot teljesítettünk. Június 21-én vasárnap békeőrséget tar­tottunk. A brigádok nagy lelke­sedéssel dolgoztak és az átlagos rakodási időt 15 perccel megjaví­tották. A legszebb eredményt a Béres és a Szabó brigádok érték cl, akik a rakodási idő mellett teljesen selejtmentesen dolgoz­tak. Béres Ferenc brigádja nyer­te el a vörös zászlót, amelyet azóta büszkén lobogtat a szél a brigád gépkocsiján. A bé­keőrségen elért szép eredmé­nyünk bebizonyította, hogy min­den perc kihasználásával túl le­het szárnyalni eddigi eredmé­nyeinket. Ezen a napon, junius 2Í-én átlagosan 176 százalékot! értünk el. Megfogadtuk, hogy fél­éves tervünk teljesítéséért to­vábbra is ilyen jól szervezet mun­kával és ilyen lelkesedéssel har­colunk, mert tudjuk, hogy a Bé­ke-Világtanács határozatainak megvalósításához és a világbéke kivívásához jó munkánkkal já­rulhatunk hozzá a legjobban. Bakii l'ctcr, szállítási felelős. Rákóczi-ünnep Tar pán Tarpa lakossága vasárnap emlé­kezett meg a 11 áköcz i-szabadsá g ­hare megkezdésének évfordulójá­ról. Büszkén idézte nagy fia, Esze Tamás emlékét. aki egyik elindi. tója volt a tiszaháti felkeléseknek. A felkelők legkimagaslóbb cs leg­népszerűbb vezetője Esze Tamás volt — mondotta Nógrádi Sándor altábornagy, a honvédelmi minisz­ter első helyettese a Magyar Acp- hadsereg Színházában megtartott Rákóczi ünnepségeken, fí bontotta ki 1703 tavaszán Rákóczi „Pro Libertate” — „A szabadságért’' feliratú zászlaját a felkelő jobbá­gyok előtt, ö kezdeményezte a Rá- kőczi-vezette szabadságharcot. Esze Tamás igazi megtestesítője volt az akkori idők népi forradalmának Tarpa lakossága körében ma is eleven erővel él Esze Tamás emlé­ke. Büszkék arra, hogy az akkori mezővárosnak olyan nevezetes sze­rep jutott a Rákóczi-szabadság­harcban. Esze Tamás, Rákóczi ezredes ka- pitányának nagyságát mutatta be az a kiállítás, amelyet a Rákóczi- ünnep alkalmából rendeztek az ál. talúnos iskola egyik termében. A kiállítási anyagban méltóképpen kifejezésre jut az a nagy érdem is, amelyet Tarpa szerzett a Rákóczi- szabad3Ógharcban. ..Tarpai jobbágyaink elsők void- nak” — mondotta Rákóczi Ferenc, — akik édes hazánk mellett fegy­vert kötöttek. El nem hallgathat­juk, sőt friss emlékezetben tartjuk Esze Tamás hűséget ezen közműn, kák elősegítésében." A délelőtti órákban megnyílt Rákóczi-kidllítást nagy érdeklődés­sel tekintették meg a tarpai lako­sok, az egykori kurucok leszárma­zottai. A kiállítás bejárata felett vörös rózsákkal körülövezett táb. Iáról Rákosi Mátyás szavait olvas­hattuk: „Amiért hiába küzdöttek Rákóczi kurucai, Kossuth honvé­déi. az 1919-es forradalom vörös- katonáig azoknak a céloknak eléré­sét a történelem, lehetővé tette ” A Rákóczi-cmlékün n ep délután húrom órakor kezdődött. Ott volt a község opraja-nagyja. Az emel­vény hátteret a nemzetiszínű dra­périán Rákóczi Ferenc és Esze 'Tamás képe díszítette — Rákóczi c szavaival: ,,Megkezdtem hazám felszabadítcisának müvét a saját és a nyomorult nép szenvedéseitől indíttatva.” A: ünnep a Himnusz hangjával kezdődött, a Himnuszt a nyíregy­házi vasutasok zenekara játszotta. Az ünnepi beszédet Esze Tamás, a. történelemtudomá.ny kandidátusa., a. tarpai Esze-család leszármazottja, tartotta. Méltatta Tarpa község történelmi jelentőségű szerepét a R á kócz i.sca badságliarc megindítá­sában. A tárpáink nagy érdeklődéssel hallgatták cs nagy tetszéssel fogad- fák a Rákóczi-kor legalaposabb is­merőjének és tört énét kutató jóinak, megemlékezését Tarpa nagyjairól, nagy fiáról, Rákóczi leghűségesebb ezredes kapitányáról. Utána kul* hírműsor következett szavalatok- kai, ének- és táncszámokkal. Nagy­szerűen szerepelt a tissaszalkai és vásárosnam ényi ú11öröénekkar. Az ■ ünnepség végén a nyíregyházi vasutasok zenekara a Rákóczi- indulót játszotta, el, amelyet a kö­zönség kalaplevéve, állva hallgatott régig. A nyíregyházi rádió műsora A nyíregyházi rádió minden este háromneiryed héttől sugároz esrvóráp műsort Szabolcs-Szatmár meerve dol­gozói számára. A ma esti műsor: Agrotechnikai taná^sdó az aratásról. —- A kiskeres­kedelmi vállalat népi zenekarának műsora. — Hírek a megyéből. — Szemelvények a Néplap vezércikké­ből. — Riport: A nyírboprdányi Parti­zán tpzes. elmaradásának okai. — A nyireeryházi .iéergryár főszezonja. Fürdővonat indul 1953 június 28»án Hajdúszoboszlóra 1953 június 28-án dolcrozók hétvégi fürdövonata indul Hajdúszoboszlóra. Rtíezvétoli dí.i 3 9.10 forint, mely ö?z- Fzecrbcn a fiirdö.iesry, nutóbupz.ieqry- és a vasúti .ietr.v ára foerlaltatik. A külön vonat c’őrelá^hátólas: 6.20 órakor indul és 20 óra körül érkezik vissza Nyíregyházára. Jelentkezési határidő 1953. .iúniu# 25-én 10 óra Jelentkezést az IBUSZ Menet.iegyiroda (Telpfon 31-35) fogad el. hol bővebb felvilátrosítás i? kan- ható. A hajózsilip építői jól harcolnak a féléves terv teljesítéséért A Uszavasvúri hajózsilip éphöi szorgalmasan dolgoznak a félévi terv teljesítésén. Simon István mű­vezető újítással járult a tervtelje­sítéshez. A larseuverésnél és cölö­pözésnél egy állvány segítségével 2 gép helyett 1 gépi>el végzik a 30 mázsás betonoszlopok mozgatását. Ezzel az újítással eddig lö ezer forintot takarítottak meg. Egy má­sik újítással a gépállványzat fel­t's leszerelésénél, esetenként 100 munkaórát takarítanak meg. A módszer abban áll. hogy egy le_ ásott oszlopra tereiőcsigát szerel­nek. azon keresztül vezetik a csörlőkötelet, amelyen két részbeo m ..földre eresztik a gépet. így a szerelés zavartalanul és baleset­mentesebben folyhat. Simon István művezető most egy 3 tonnás emelődaru újításán dolgozik, ami­nek segítségével a betont fogják szállítani a medence betonozásá­hoz. A hajózsilip építésénél dolgozó brigádok is lelkesen harcolnak a vállalások teljesítéséért. Fetérle József vágúnyfek.ető brigádja a június havi első dekádban teljesí­tett 152 százalékot 18-án 183 szá­zalékra növelte. Bolgár Albert és Bohács János larsenverfik 149 szá­zalékot teljesítenek. Dani István kubikosbrigádja 139 százalékot vál­lalt és 135 százalékot teljesít, P. Szabó László kubikosbrigádja normáját — 101 százalékos vállalását követően—112 százalékra teljesíti. A munkahelyen meglátszik, hogy Kopasz elvtárs, az üzemi bizottság elnöke törődik a renddel és tiszta. sággal.Az irodaépület és a kultúr­terem falain ötletes felírások hir­detik a propagandamunka nívóssá- gát. Hiba azonban, hogy a verseny- táblák üresen vannak a műszaki iroda falához támasztva és nem a brigádok munkahelyein hirdetik a dolgozók lelkes munkájának ered- mén.veit. Javítson a verseny nyil­vánosságán az üzemi bizottsági Apróhirdetések Egy 36-os női cipő. menyasszonyi fátyol, try ászfátyol, egy nagy láda el­adó. Kossuth utca 58. Harmadik ab­laknál kopogni. Aki 1952 november 5-én .ielen volt a Zí’Jánov cs Bercsényi utca sarkán, am iker egy teherautó elütött egy motorkerékpárost, az szíveskedjen j_o. lentkezni a Borforgalmi Vállalatnál. Betonozási és szállítási munkára férfi segédmunkást (elvesz Épületelemgyár. Jzientkezés: Épületelemgyár munkaerösazdálkodá. sán Budapest XI.. Eudaloki út 78. — Napi háromszori étkezés 7.40 Ft-ért. vidékieknek szállást havi 10 forintért biztosítunk. lylrejfyháaii építkezéseire Hőmüveceket segédmunkásokat felvesz az é. M. 61/2 sz, Építőipari Vállalat. Széchsnyi-út 43. Használt hűtőládát és hollandi re­keszt minden mennyiségben vásáro­lunk. .Érdeklődni lehet: OFFÉRT Vál­lalat Nyíregyháza. Luther-ház A. I. cin. Modern kombinált szekrény eladó. Fodor Yörö»marthy-tér 5. A Búza-téri piacon június 20-án el. vesztettem n beezolgáltatási könyvem. Cím: Kocsis György, Örökösföld I. szakasz 82. Keresünk szakértelemmel rendelkező mezőcazdaeácri normást. Sertéstenyész­tő éfl Hizlaló Vállalat Nyíregyháza, Dózsa Györcrv út 7 SZABOLCS-SZATW ARI NÉPLAP Felelő« szerkesztő: Siklósi Norbert Felelős kiadó: Varga Sándor Szerkesztőség: Nyíregyháza. Dózsa Gvörgv-n. 5 Tel: 11-70 11-71. Kiadóhivatal: Nvirervháza ZsRJánov u. 1 — Telefon: 30-00 Szabolcs-Szatmármegyei Nyomdaipari Vállalat. Nyíregyháza Dózsa Gvörsrv-nVa 5 «zárr Felelős vezető: Sziláwi JóimI A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom