Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 78-101. szám)

1953-04-09 / 83. szám

N £ r 1. A 1053 APIMUS 0, CSÜXÖR1ÜK GEGENY AZ ÉVSZÁZADOK TÜKRÉBEN A vasmegyei’! Népfront Bizottság Bihari Aladár, a gégényi községi béMfelelős a hely beli levéltári, irattári adatok, idősebbek emlékezései alapján összeállította a község történetét. Ugyanakkor a békebi­zottságok békeköröket szerveznek községszerte s ezeken a békekörökön ismertetik ezt: milyen volt az élet régen Cé- gényben s miiven ma. Arra buzdítják a gégényi dolgozó parasztokat: jó békeharcoal. szoros egységben a béke és szabadság ellenségei ellen vívott csatában, küzdjenek azért, hogy szód életünk fegyre virágozzék. Kövessék a többi köz­ségek békebízottságai is Bihari Aladár pedagógus, békebi- zofísági felelős példáját! Az alábbiakban a község történetéből közlünk részle­teket. készül a választásokra ..Mindenki ismeri Gégényben a kégi szomorú nótát, amelyik így szól: „Mikor én svhanccá lettem .— béresszolga lett belőlem. — Hol szántottam, hol arattam, — vraság hasznát hajtottam.“ Bi­zony, a mi községünk 1945 előtti története az urak és papok jólé­tének, a szegény dolgozó nép nyo­morúságának, szenvedésének tör­ténete. Erről tanúskodnak a régi iratok is. Egy 1834-ből származó írat arról számol be, hogy a köz­ség egyházi vezetője, a pap ..se- rélyt‘‘ szedett a néptől. Mint az irat mondja; ....... hacsak fillé­rekre ment is a segély, nagy áldo­zat volt a gyülekezettől, mert ab­ban az időben a vizáradások mi. ctt csak keservesen tudták a hí­rek megszerezni a magok fenn­tartására szükséges dolgokat ... egy két földesúr kivételével a hl- i ck zöme a legnagyobb szegény- légben sínylődött“ 1836-ban egy valóságos kiskirály, zsarnok ke­rült a nép nyakára Dobra! Hor­váth István pap személyében. — Egykorú iratok is elárulják: ,,.. . a hosszúéletü prédikátor mű­ködése rombolólag hatott mind i>z erkölcsre, mind az anyagiakra. Családi élete nem volt erkölcsi alapokra fektetve, amennyiben •törvénytelen házasságban élt. Ön­ző és kapzsi lélek, aki a maya egyéni érdekeinek istápolásával törődött. 600 hold földet szerzett össze nem csekély fortélyosság­gal. A hívek, kik egy emberöltőn 'át csak rút önzést, könnyű, laza erkölcsöt láttak papjuktól, a lel­kipásztort 1681 október 23-án megfojtották." Ám az urak, és pa­pok hatalma megmaradt. A fe­gyelmet az egyházi konzisztórium gyakorolta, amely nemcsak pénz­es munkabírságot vetett ki a sze­gényekre, hanem bdtbüntetest is. Az egyház megszerezte magának a nád- és gyékenyszedési jogot, nadályszedési jogot. Minden gyé- kényszédő 1 forintot fizetett a papnak. (Ami a nadályszedést il­leti, még 1943-ban is 40 pengőt kellett érte fizetni a pap zsebé­be.) Ennyi javadalom közepette az egyházi kezelésben levő iskola szörnyű, elhanyagolt állapotban volt. Padlóját a sár annyira be­lepte, hogy az egyik újonnan ér kező lelkész elhatározta: kipad­’óztatja az iskolát. A tanító fi­gyelmeztette: ki van az padlózva, csak a szennytől nem látszik, rincsVénz a takarításra. Az egy­ház vagyona rövid idő alatt meg­tízszereződött. Zsarnokok voltak az urak, a kulak ok Mezősi Gusztáv. Bat a Ignác. Be­szélik az öregek, hogy Bata volt rz egyház főgondnoka. Zsugori ember volt. Cselédeinek úgy osz­totta be a lakást, hogy egy zug­ban három család húzódott meg. Akkoriban a nép a kenyeret ten- geriiisztből sütötte. A ruha vá­szongatya, ing volt őszig, utána ködmön. Csizma kevés volt, a bocskor volt a „divat1. Az éle­lem főleg sülttök volt, mellé meg sültkrumpli., hal, máié. Nagyot jélegzett a nép 1919 ben, amikor kikiáltották a Ma­gyar Tanácsköztársaságot. Az öröm azonban nem tartott so­káig. Jöttek Horthy böllérbicská- saival a román imperialista, rabló banditák. A pap. meg a jegyző eléjük mentek, üdvöz'ő beszédet mondani. A szegénynek meg hullott a —éré. A két Györkös testvért Baktalórántházán lőtték agyon s úgy temették el a saját maguk által ásott sírba. Cing’.i Sándort, Szabó Gézát, Janka Já­nost, Weisz Mórt. Goldslein Má­jért. Batári Mihályt, Zakar Dá­nielt kegyetlenül megverték. Kai. lös Bénit egy szekér saroglyájá- hoz kötötték s úgv kellett szalad­nia Demccserig. Ilyen volt a sze­gények élete Horthyék ideiében. Az uraknak, papoknak, kulákok- nak volt csak jó dolguk. Szilágyi Dániel kulák három házat tudott vásárolni, a negyediket építtette. A bíró egészen a felszabadulásig Kéry Kálmán kulák volt. A nagy­urakkal cimboráit, az utcán kor­báccsal járt, verte a szegénypa­rasztokat. „Szomorú idők! — mondja Borku bácsi is, —■ a nép tizenhármadéban aratott és kín­jában denaturált szeszt ivott.“ Szavuk nem volt az embereknek Régebben a község lakosai kö­zül 14-nek volt szavazati joga. a Horthy időkben csak néhánnyal többnek. S még így is nagy kor­teshadjárat előzte meg a választást. Beszélik, hogy a korteshadjárat a ’culákoknak volt jó. Szilágyi, az egyik főkortes például a kortes- pénzből saját magának vásárolt földet. Kér.y főbíró gondoskodott arról, hogy aztán minden szava­zat a kormánypártra essen. Tu- 'ajdonképpen szükség sem volt a szavazásra, mert a szavazás nap­ján csendőrszuronyok között egy­szerűen kihirdették: „Az ajánlá­sok alapján a gróf úr (vagy fő- spán úr) lett a szeretett képvise- ’őnk!“ Ilyen gyalázatos módon csapták be a népet Horthyék ku­tyái. Ilyen urak vittek bennün­ket igazságtalan, rabló háborúba. A kulákok fattyai azok nem igen vonultak be, mert a jegyzőnél az apjuk „megkente a kerekít“. Itt­hon maradtak, hogy még jobban uzsorázzanak bennünket. A hábo­rú alatt, amíg a szegények szen­vedtek az urakért, a ku:ákok nyújtott szekeren jártak a piacra, sokszoros hasznot vágtak zsebre a spekulációval. Milyen nagy boldogságot is je­lentett számunkra, gégényiek szá­mára a felszabadulás napja! Só­ira, soha nem feledjük el a Szov­jet Hősöket, akik vérüket hullat- ák azért, hogy bennünket meg szabadítsanak évszázados elnyo ma tusunktól, a rabigától: nyomo­rúságtó', éhezéstől. Megváltozott a r-aí Községünk! Megváltozott" minden ember éle­te. A régi zsellér, cseléd földet kapott házat épített, gyermekei skolába járnak. Középiskolásaink egyetemistáink vannak. Lakatos Péter fia külföldi, Szovjetunió- beli egyetemen tanul ösztöndíjjal. Községünk hajdani szegénypa- rcsztjai nyolc tisztet . adtak a Néphadseregnek. Nine» már ná­lunk munkanélküliség, a falu egy- hatodrésze ipari munkás. A nép lett a hatalom birtokosa, a nép fiai és lányai a vezetők. Az élet a legszebben a termelő, szövetkezetben, az Ady-ban vi­rágzik. H. Tóth Ferenc és Komo­rnyi József szegényparasztok ala­kították 12 családdal 1949-ben. — Ma már 138 család gazdálkodik 1140 holdon. A szövetkezetnek 250 sertése, 200 anyajuha, 100 szarvasmarhája, modem barómfl- telepe, rakodója, istállója, raktá­rai. sertéshizlalója, kerékgyártó- és lakatosműhelye van. Szinte be- ’ efárad az ember a gazdaság fel­sorolásába. A darálójuk villany- erővel működik. A szövetkezet gondoskodik a tagok kulturá’is felemelkedéséről is. Kultúrtermük van, benne színpad, könyvtár és 2400 forintos rádió. A tanítók tanfolyamokat szerveznek a tag­ság tanítására. A szövetkezet az aszály ellenére jól zárt. Szűcs Tár,os néldául 13.000 forint kész­pénzt keresett és ezenfelül 30 má. -f- te-ménvt kapott. Végezetül, hogy még inkább lássuk: milyen nagyot lépett elő­re községünk a fejlődés útján, nézzünk meg néhány dolgot a számadatok tükrében. A felszabadít- A felszabadu­lás előtt 7ás vtán egyetemista 0 , 3 katonatiszt 0 8 vezető helyen dóig. paraszt 0 35 kerékpár 7 150 motorkerékpár 0 2 rádió 5 60 analfabéta (százalékban) 40 8 A felszabadulás előtt a község­ben 7 középiskplás volt. de ezek között szegényparaszt egy sem le­hetett. A felszabadulás után pe­dig 31 fiatal jár középiskolába községünkből. Aztán büszkén mondhatjuk: vil­lanyvilágításunk van, lányaink, feleségeink villanyvasalóval va­salnak. Iskoláinkban hat tante­remben tanulhatnak a gyermekek. Az iskolának könyvtára, vetítő­gépe, kémiai és fizikai laborató­riuma van. Azelőtt a község há­romnegyed része még filmet sem látott, most meg mozit is kap­tunk. Szép lett az életünk! De nem szabad elfeledni, hogy ezeket az eredményeket kemény munkával, kemény harccal értük el. A nén ellenségei, a hajdani kizsákmá­nyolok, a háborús gyújtogatok itthoni cinkosai százszor és ezer­szer próbálták elvenni tőlünk a zén életet. Most is azon mester­kednek egyre dühösebben. Méz harcosabban kell helytállnunk, rég jobban kell dolgoznunk. — Nagy egységben kell felzárkózni - párt és Rákosi elvtárs mögé- Erre tanít bennünket községünk százados történelme. BIHARI ALADÁR. községi bébefelelös, igazgató. A vasmegyeri határ nyolcvan ozíizaléka a múlt renditeerben a Iácbfctnannak és a Megyéinek birto­kában volt. Községünk lakosságá­nak nagyobbik fele sötét tudatlan­ságban élt és ezek a v érszopó uraik mindant elkövettek, hogy mindez így is maradjon. A felszabadító hős szovjet har­cosoknak, pártunknak köszönhet* jitk, hogy megváltozott nálunk ez az éllet, most új életet élő felsza­badult emberek örömével, ünnepel­hettük április negyedükét. A felszabadulás, pártunk harca hozta meg azt is, hogy a vuít, ki­semmizett cselédek és azok fiai egyenlő jogú választókká, s .választ­hatókká lettek. Ezt ünnepeltük meg április hatodikán, amikor összeül- türJk, hogy felfrissítsük a helyi Népfront Bizsotteűgot a muoksíbam. beadásban élenjáró dolgozókkal. A Népfront feladata, hogy még jobban erősítse, szllérdatM tegye dolgozó népünk megboPií hatatlan egységét, dolgozó népünk egy em­berként sorakozzon fel pártunk mögé. E«zol újabb hatalmas csa­pást mérünk a háborús uszítökra. nagymértékben erősítjük a legyőzhe­tetlen békéin bort. Erről beszéltek a Népfromt-B izotitság ülésén is a felszólalók. Varga Miklós például elmondotta: a nil dolgozó népünk nem akarja, hogy ismét földbirto­kosok, feli-károk, kokikok uralkod­janak országunkban csenóórszu- rauyna támaszkodva. Varga Miklós apósát 1924-ben véresre verték ezek a pbibákek,. amikor jogos járaindó- ságát kérte. A mi népünk soha nem kivúnjá vissza ezeket az időket és a maii boldog, egyre gondtalanabbá váló életre szavaz. Makrai István. né felelevenítette a múltbéli ..sza­bad" választásokat. Neki volt ugyan szavazati joga., azonban nem adhatta le arra szavazatát, akire akarta. Arra keltett szavazni, akit az uraság számára megjelölt. "Most Makrainé tudja, kikre szavaz: az egyik. fia néphadseregünk tiszti is. kóláján van, a másik a budapesti [őklakiul vaisút építkezésén dolgo­zik, Nekem sem volt a múltban .sza­vazati jogom, mint sok tízezer dol­gozó társaanoaik. — Nem lehe­tett. mert Szűcs butáknak a kocsisa voltam, aki a legembertöle- nebb bánásmódban részesített- nem egyszer vasvillával támadt rám. A 6-os számú Mélyépítő Válla­lat műszaki értelmisége jó mun­kát fejtett ki eddig is, hogy a dolgozóknak biztosítsa a felaján­lások teljesítéséhez szükséges munkafeltételeket. Az április 4-i murrkaverseny és a felszabadulási hét célkitűzései — hogy az elma­radást behozzák — magával ra­gadták a műszakiak többségét. Olyan légkört alakítottak ki, amely napról napra szebb ered­ményeket biztosított. A munka­helyeken és a központban a fel- szabadulási hét minden napján lelkes izgalommal figyelték a diszpécser-szolgálat jelentéseit és a napi eredményeket. Már az első negyedévben 114 elmaradt dolgo­zót patronáltak munkahelyeiken a sztahanovisták, így értük e1 azt, hogy nincs olyan dolgozó nálunk, aki ne teljesítette volna negyed­évi tervét. A termelés még foko­zottabb emelése érdekében 21 újí­tást vezettek be dolgozóink a fel- szabadulási héten, amelyek érté­ke többszázezer forintot tesz kí. A munkahelyeken nagy gondot fordítottak a dolgozók biztonsá­gára és az első negyedévben nem is fordult elő baleset. A felszaba­dulási hét előtt a vállalatnál 50 jelvényes és 102 okleveles sztaha­novista do’gozott. Az április 4-i verseny és a felszabadulási hét1 lendületes munkájának eredmé­nyeképpen április 3-ári újabb 17 ielvényes és 46 okleveles sztaha­novista’ vette át jutalmát. A vas­S anikor a paphoz mentem cseléd­nek, ott sem lett jobb dolgom. Ott is istállóban aludtam, külön főz­tek részemre. Gondozni kelteit négy lovat, nyolc tehenet és nyolc sertést, mindezért az évi fizetség ISO pengő és egy teile szappan volt. Azonban vaunak olyanok, akik a mostam szép éiebban már elfeled­ték, vagy kezdik elfeledni a múl­tat, a «Tsnve-Jf'g'lMt. Éppen beért nagy szükség van a népnevelő mun­kára, a Népfront jó munkájára. Ml egy tervet készítettünk a Népfront Bizottság száraira, amelyben fel­osztottuk a feladatokat. A tervben meghatároztuk, ki mikor tartózko­dik a Néfroittt helyiségében, hogy a dolgozók kérdéseire felvilágosí­tást adjon. Beosztottuk, hogy a Népfront Bizottság tagjai közöl ki, miikor és ho-1 tart klsgyülésdket. emlékezési esteket, ahol összevetjük az ország, a községünk., az ott la­kó egyes dolgozók hatalmasat vál­tozott életet. A községi Liáfcebizottságokkal kö­zösen egy-egy utcában ünnepi estet rendezünk, ahol megvilágítjuk, ho­gyan függ össze a békeharc a vá­lasztásukkal. Ezeken az estéken csasEtuskiabeigádok is résatvesz. mak, akik megdicsérik ae élenjáró­kat és megbírálják a munkában, a beadás teijesítesében elmaradó kát. Községünk • dolgozói máris lelke­sen Készülnek a választásokra. — Balta í.ászlö egyénileg dolgozó pa­raszt elmondotta; a választás ak­kor lesz csak igazán eredményes, ha nemcsak május 17-én szavazunk a Népfrontra, hanem a jó munká­val, a tavaszi vetések határidő előtti teljesítésével, a nagyobb ter­méshozam érdekében alkalmazót t szovjet agrotechnikai eljárásokkal, az állam iránti kötelezettségeik ma. radébtalain teljesítésével köszöní- jttfc a választások napját. A jobb munkával is be kell bizonyítani, hogy egységesen állunk ki népi ál- lamunlc, pártunk mellett. Vállalta, hogy a kukorica votes’-f. négyzete­sen, f.özektrúgyázással végzi. A tavaszi munkákat a teuteoricavMA* hijján már elvégezte és a beadá­sát is teljesítette. A vasmegyei! Népfront Bizott­ság így harcod a választások teljes győzelméért. Szabó Kálmán, •a vasmegyei 1 Népfront-Bizottság elnöke. gyárutcai javítóműhelyben a fia. talok lelkes munkával érdemelték ki a sztahanovista oklevelet. Nagy erőpróba volt a felszaba­dulási hét, amelyen a dolgozók behozták az elmaradást. A válla, lat dolgozói felajánlásukat 124.4 százalékra teljesítették. A fizikai dolgozók közül a Tóth vasbeton­szerelő-brigád tagjai kiemelkedő eredményeket értek el a felszaba­dulási héten. Ésszerűsítésekkel és a munka jobb megszervezésé­vel állandóan 300 százalék körül teljesítettek. Ezeket az eredményeket most: mér; tovább akarják fokozni a dolgozók. Már eddig is megmutatkozik ez óbban, hogy a vállalat naponkint értékeli a versenyt. A vállalat ve­zetősége, a műszakiak megnézték, hol kell javítani a munkájukon,hot kell nagyobb segítséget adniok, hogy túlteljesítsék második ne­gyedévi tervüket is. A zsaluzó anyagnál hiány mutatkozik, ezért elhatározták, hogy meggyorsítják a beton kötését, a té’en használt hőkezeléssel. így gyorsítják meg a fa forgási sebességét, ezzel pó­tolják az anyaghiányt. Gazdaságo­san használják fel a rendelkezés­re álló munkaerőt. Több újítást nyújtottak be a do’gozók a má­sodik negyedév első napjaiban is, ■amivé! emelhetik a munka terme­lékenységét. Egy magyar ifjúhoz Szavazni fogsz. Először életedben. A csobbanó vizekre fogsz szavazni, a pillangóra, mely eledbe lebben s röptével mondja el. hoOy a tavasz m a műhelyedre, mely virágnál szebber kibontakozva fénnyel tud fogadni. (t, tanteremre, hol naponta többen vidám versenyre keltek, fogsz szavaz" Új városokra, dolgos turbinákra, a minden álmon túlnövő hazára; s elmondod majd nyíló kertjeiben. — Mikor a győztes életre az átok a tengeren át még nemet kiáltott, én itt voltam és azt mondtam; „Igen!“ DEVECSERI GÁBOR A O-os számú Mélyépítő Vállalat miiszaki vezetőt a második nejnycdévi terv sikeréért dolgoznak lm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom