Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)
1952-12-06 / 286. szám
TO52 DECEMBER 6, SZOMBAT N e B L A B ,b A Szövgei unió IV. országos békeértekezlelének üdvözlete J. V. Sztálin elv társkoz A rétkőzi kendcrgjár íiatnljaíuuk versenyével,fogadalmaik lelje«! lésével többet kelt törődni! A Szovjetunió IV. országos békeértekezlete december 4-én befejezte tanácskozásait. Az értekezlet üdvüz letet intézett J. V. Sztálinhoz. Drága Joszif Viszzárionov cs! Mi, a IV. országos békeértekezlet küldöttei hazánk fővárosában Moszkvában összegyűlve, forró, szívből jövő üdvözletünket küldjii:; önnek, az egész haladó emberiség lángeszű vezérének és bölcs tanítójának — hangzik a többi között a távirat. A békéért és a népek közötti barátságért folytatott harc elválaszthatatlanul összefügg az ön nagy nevével, Sztálin elvtárs. Az ön lelkesítő szavaira napról napra nőnek és erősödnek az egész világon a béke híveinek erűi. E megszámlálhatatlan erők első soraiban a szovjet nép halad. A szovjet nép az ön bölcs vezetésével, Lenin-Sztálin nagy pártjának veze- .ésével helyreállította azt a sokszáz és ezer várost, üzemet és gyárat, amelyet a fasiszták barbár hordái romboltak le, új városokat, üzemeket, gyárakat, egyetemeket 5s Iskolákat épített és épít fáradhatatlanul, új hatalmas vízlerőmfl- reket és öntözőrendszereket «létesít a Volgán, a Donon, a Dnyeperen és az Amu-Darján. Az ön lángeszű elméleti müvei, «drága Sztálin elvtárs, ragyogó lénnyel világítják meg népünk előrehaladásának útját a kommunizmus eljes .győzelme felé. A IV. országos békeértekezlet újra kifejezésre juttatta a nagy szovjet nép békevágyát és készségét, hogy szorosan együttműködjék mindenkivel, aki őszintén törekszik az új háború elhárítására, a béke megvédésére és megszilárdítására. Az ENSZ közgyűlésének december 3-i telfes ülése Az ENSz-közgyülés december üítn összeült, hogy szavazzon a koreai hadifoglyok hazatelepítésének kérdésében benyújtott indiai határozati javaslat, a határozati javaslathoz előterjesztett szovjet módosító indítvány és a koreai kérdésben benyújtott szovjet határozati javaslat ügyében. A. J. Visinsz.ij elvtárs, a Szovjetunió képviselője felszólalt az ülésen. Visinszkij elvtár§ beszéde — Nem áll most közvetlenül előttünk az Egyesült Államok határozati javaslatának kéidése, — mon dotta a többi között A. J. Visinszkij — de feltétlenül beszélni kell róla, mert India határozati javaslata szerves kapcsolatban van vele. Feltétlenül meg kell említeni, hegy az Egyesült Államoknak határozati javaslata előterjesztésekor az volt a célja, hogy keresztiilerösz".ke]j az 1. számú bizottságban az ameri. kai parancsnokságnak a koreai és kínai hadifoglyok hazaszállítást kérdésében tett intézkedései jóváhagyását. Ezeket az Intézkedéseket, mint ismeretes, a nemzetközi jog és az 1949. évi* genfi egyezmény általánosan elismert elveinek durva megsértése kísérte. A hadifoglyok úgynevezett „rostálását”, illetőleg „megkérdezését”, amit az amerikai parancsnokság hadifogolytáboraiban folytatott, a hadifoglyokra gyakorolt vadállatias nyomás, erőszakoskodás, a koreai és kínai hadifoglyok tömeges agyonlövetése kísérte. — Az amerikai határozati javaslat olyan nyilvánvaló módon a koreai nép elleni agresszív háború folytatására irányul, hogy az Egyesült Államok küldöttsége nem számíthatott a javaslat keresztül vitelének sikerére. Ilyen körűimé nyék között jelent meg az indiai küldöttség határozati javaslata, amelynek alapjául — bár némileg módosított formában — ugyancsak z amerikai határozati javaslat elvei szolgáltak. — Az indiai határozattervezet az egész kérdést kizárólag a hadifoglyok hazate’epítésének kérdésére korlátozza, ami teljesen helytelen bár ennek a kérdésnek óriási jelentősége van. A hazatelepítés kérdését nem lehet elválasztani az egész koreai kérdésnek Korea egye sítésének szellemében történő megoldásától. — Menőn úr, az indiai küldöttség képviselője az 1. számú bizottságban kijelentette, hogy ez a határozattervezet utat nyithat a béke felé. Ez nem felel mag a valóságnak, mert amint az indiai határozattervezetből látható, ez nem tartalmaz-semmi olyat, ami a koreai vérontás haladéktalan beszüntetévezetne, következésképpen a hadműveletek folytatására szárait. — A harcoló felek között a fegy verszünet kérdésében már létrejött egyezménytervezet külön pontban előírja a tűzszünet konkrét feltéve ' if. Ilymódon már megvannak a koreai tűzszünet feltételei, amelyekben megegyeztek. Csak az van hátra, hogy határozatot fogadjanak el a tűzszünetről és éppen ezt javasolja a Szovjetunió küldöttsége. A Szovjetunió népei éberen állnak a béke vártáján, nem félnek a háborús gyujtogatók fenyegetőzéseitől és készek, hogy döntő csapás mérjenek minden agresszorrn, amely zavarni merészelné békés munkánkat, szabadságunkat és j függetlenségünkre tör. Szívünket az ön szavai töltik el: „Ami a Szovjetuniót illett — a Szovjetunió érdekei egyáltalán nem különíthetők el a világbéke ügyétől”. Egészséget és hosszú életet kívánunk önnek, drága Joszif Visszárionovlcs. a szovjet nettek és az emberiség örömére és boldogságára. Éljen a népek közötti béke! Éljen a béke nagy zászlóvivője, minden nép igaz barátja és tanítója, a mi szeretett Sztálin elvtársunk! A Szovjetunió Küldöttségé toob más módosítást is javasolt az indiai határozattervezethez, — Szem előtt tartva az indiai határozattervezet komoly hiányosságait, abban az esetben, ha elvetik a Szovjetunió által javasolt, a tervezet megjavítására és elfogadha- tóbbá tételére irányuló mód sitáso- kat, a Szovjetunió az indiai határozattervezet ellen fog szavazni. A szovjet küldöttség mélyen meg van győződve arról, hogy az indiai határozattervezet nem a háború beszüntetésére, hanem folytatására és elhúzására irányul és nem szolgálhatja a koreai kérdés békés ren élezésének üeyét. Ezután sor került a szavazásra az indiai határozati javaslatira. előterjesztett szovjet módosító indítványok kérdésében. Amint várható volt, az Egyesült Nemzetek Szervezetének agresszív m ° g vn valamennyi szovjet módosító Indítvány ellen szavazott és elfogadta az indiai határozati javaslatot, ö ország kü'dottsóge a Szovjetunióval az élen a szovjet módosítások mellett, maid az indiai határozat’ javaslat ellen szavazott. Ezután szavazásra tették fel azt a szovjet határozati javaslatot, amely indítványozza, hogy a Koreában híuV>t viselő feleknek ajánlják a haladéktalan és teljes tűzszünetet. s hogy a hadifoglyok haza te’építésé kérdésének megoldásé' bízzák a koreai kérdés békés rendezésével foglalkozó bizottságra. A javaslatot az amerikai—angol többség elutasította, mellette ö‘ küldöttség szavazott, tizennégy l ül tíö't tartózkodott a szavazástól. A rétközi kendergyár DlSz-titká rának, Kakuk Sándornak az ulób bt napokban egyre gyakrabban jut eszébe az a felejthetetlen februári nap, amikor a párt és DISz megyei bizottságai elfogadták a fiatalok i kérését. Ifjúsági üzemmé nyilvánították a túlnyomórészt fia telt ka, foglalkoztató kendergyárat. amely a Rát.osi elvtársnak tett felajánlások teljesítésének tüzében vált me gyeszerte híressé. — Milyen lelkc-s harc folyt egy- egy felajánlás teljesítéséért! És ha eljesítettük fogadalmunkat, röftön újabb fogadalmakat tettünk. Nem is voltunk adósai az államnak egyetlen százalékkal sem. És büszkén, felemelt fejjel mondhattuk: a mi példaképeink a szovjet ifjúgárdisták 1 Az ő példájukat követjük... Azonban a november 7-re tett felajánlásaikat már nem teljesítették a gyár fiataljai! Ennek oka a vezetőség véleménye szerint, hogy rossz volt az anyag. Azonban arr a kérdésre, hogy a gyúr ifjú 'ágának miért kell szégyenkeznie és lehajtott fejjel járnia a november hónapban elért 86 százalékos terv teljesítésért? — nem megfelelő válasz az, hogy „rossz az anyag”. — Ezt bizonyítják azok a felszólalások, melyek a már oly hosszú idők óta „ígérgetett” szakszervezeti gyűlésen (november 26-án régre meg tartották I) hangzottak el. Az első hozzászóló, Kakuk Són dór DISz-tiíkár elmondotta : „Komoly hiba, hogy az elmúlt hónapokban nem voltak szakszervezett gyűlések, nem törődött a szakszervezet a dolgozók felajánlásaival, nem értékelte azok teljesítését és így nem is tudta nyilvánosságra hozni. Véleményem az, — folytatta Kakuk Sándor, — hogy nem a „rossz anyagban”, hanem itt kell keresnünk a 86 százalékos tervteljes!- tés okát, mert a gyár dolgozói nem tudták, hogyan állnak a felajánlásuk teljesítésével s így nem is harcolhattak azok valóraváltásáért. Ez megszüntette a munkaversenyt, ez tette lehetetlenné az újabb fogadalmak megtételét, ez okozta azt is, hogy laza lett a munkafegyelem, mert az utóbbi időkben egyre gyakrabban megtörtént az olyan esef. mint például a tilósoknál, hogy Árvái Erzsébet egy órát Is távol maradt a munkahelyétől. Ezalatt az idő alatt persze üresen járt a gép.” Kakuk Sándor felszólalását egészítette ki Rag dny István, aki elmondotta, hogy november hónapban 22 igazolatlan mulasztó« volt és felhívta a vezetőség figyelmét arra: helytelen az, hogy a dolgozók n műszak befejezése után kapják a pozdorját, mert sietnek zsákjaikat megszedni és nem törődnek a gépek tisztításával. — Ha ez így megy tovább, több kárt okozunk az államnak, mint amennyit a Nazarova-mozgalommnl elértünk az első félévben, amikor még beszélhettünk gyárunk területén erről a mozgalomról is, — mon dotta. Muslts Imre felhívta a vezetőség figyelmét arra,hogy a Mólónak ro sr a teteje, bscsurog az eső az anyag ra és nagyban akadályozza a munkát. A tetőzet kijavításához megvan minden anyag, mégsem kezdenek hozzá. A hibák felsorolása közben kiderült az is, hogy Fekete Sándor ü. b. elnök a verseny állásáról azért nem tudott soha felvilágosítást adni a dolgozóknak, mert van egy versenyfelelős és szerinte ez n .versenyfelelős” feladata. Fe. ete elvtárs versennyel kapcsolatos feladata abból áll, hegy a „versenyfelelős” által elkészített jelentéseket aláírja. A verseny szervezésére, mozgalmak felkarolására nem terjed ki a figyelme. Helyes volna, ha a Szakszervezetek Megyei Tanácsa elsősorban erre tanítaná meg. A gyűlésen arra Is rámutattak a felszólalók, hogy a vezetőség hibáiért kell szégyen kéz n lök. A fiatalok most megfogadták, hogy december 21, Sztálin elvtdrs szüle és- napjának tiszteletére nem lesz lemaradás, és párosversennyel keltek harcba az elhangzott fogadalom valóraváltásáért. A szakszervezet a pártszervezet irányításával, a műszakiak segítségével növelje azt a lelkesedést, azt a lángot, mely újból fellobbant a fiatalokban Sztálin elvtárs születésének évfordulója alkalmából. Azzal, hogy rendszeresen értékelik a fogadalmak teljesítését és azt minden nap nyilvánosságra hozzák az új, szép, feltűnő helyen elhelyezett versenytáblákon (a jelenleg piszkos helyen eldugott verseny’áh Iák helyett) és a ládában porosodó hangszórót is üzembe helyezik. Nemkülönben Kakuk elvtársnak, a DISz-szervezet vezetőségének a pártszervezettel együttesen: úgy kell foglalkoznlok a fiatalokkal, hogy többé sohase maradjanak adósai a nép államának, lélkesedériik tüze sohase hunyjon ki, s a munkát visszahúzó hibákat ne hagyják elhatalmasodni! Legyen szoros a kapcsolat a DISz. és a pártszervezet között, mert e kapcsolat hiánya Is hozzájárult ahhoz, hogy az iiz-m fiataljainak elmaradásukért szé- gyenkezniök kell. — STINGEL — A népgazdaság fejlődésének ÉPÜL A BÉKÁS! „V. I. LENIN" VIZIERŐMŰ hatalmas távlatai a turkmén-lőcsatorna övezetében A Szovjetunió tudományos akadémiáján megvitatták azt a kérdést, milyen lehetőségek nyílnak a népgazdaság fejlődése számára az épülő turkmén-föcsatorna ö\ezerében. Kyikolaj Vasziljev professzor a tanácskozáson tartott előadásában megállapította, hogy a középázsiai hidroenergetikai berendezések gyökeresen megváltoztatják a hatalmas sivatagi és félsivatagi terüle tek gazdasági életét. Turkménia és a Kara-Kalpak Autonóm Szovjet Köztársaság a szovjetország legnagyobb gyapottermesztő vidékévé változik. Ebben az új körzetben annyi gyapotot termelnek majd, mint az Egyesült Államok mai gyapottermelésének egyharmada. A csatorna övezetében kialakuló szubtrópikus gazdaság, a gyümölcs- termelés és a szőlészet fejlődése olyan iparágakat hív életre, mint a konzervipar, a borászati ipar és az édesipar. Két évvel ezelőtt jelent meg az RNK minisztertanácsának a „V. I. Lenin” vízierőmű felépítésére vonatkozó határozata. Villamosítási tervünknek ez a legjelentősebb építkezése a Román Munkáspárt és Gh. Gheorghiu Dej elvtárs személyes kezdeményezéséből és támogatásával indult meg. A Beszterce folyón, S‘ej árnál épülő 210.000 kw teljesítőképességű vízlerőmü évente átlag 450 millió kw-óra energiát fog termelni. Ez az óriási villanyerő népgazdaságunk fejlődésének széles távlatait nyitja meg; egyharmaddal növeli az ország eddigi villamos központjainak teljesítményét. A „V. I. Lenin” vlzierőmű nemcsak villanyerőt termel. A Beszterce vizének felduzzasztásával 35 kilométer hosszú víztároló medencét létesítenek. Ez a m'dence lehetővé teszi majd, hogy rendszeres öntözéssel újabb 300 000 hektár földet nyerjenek a mezőgnzd’ság céljaira. A Szeret folyó medre pedig Gáláétól Bacauig hajózhatóvá válik. A nagyszabású építkezés sikeres kibontakozását biztosítja a Szovjetunió testvéri támogatása és az a körülmény, hogy a Román Munkáspárt Lenin és Sztálin tanításainak útján, a föld egyhatodán diadalt aratott szocializmus ragyogó tapasztalatainak útján vezeti dől. gozó népünket. A szocializmus győzedelmes, nagy országa megmutatja nekünk a haladás útját s ugyanakkor hatalmas mennyiségű anyagot is rendelkezésünkre bocsát, hogy sikerrel építhessünk. Országunk villamosításához gazdag dokumentációs anyagot, terveket, génieket és komplex fölszereléseket kapunk a Szovjetunióból. — Mindez lehetővé teszi, hogy az építkezés gyors ütemben folyjon. Az alagűt-bejáratnál bányászaink sikeresen alkalmazták Golovin szovjet sztahanovista ciklusos fejtési módszerét, V. Vascun sztclfne- vista bányász, Klcolae Malanciciu sztahanovista és Irdcso-ny István sztahanovista rendszeresen jóval túl’eljesítl normáját. Elektrotechnikai üzemeink az országban elsőízben gyártott villanykompresszorokat szállítottak a békás! munkatelepfe. Rövidesen újabb gépekkel látják el az alagutat, szovjet villamos ventillátorokkal, fúrógépekkel stb. Az alagút bejáratához Diesel-mozdonyokat hoz. nak a szállítás meggyorsítására és különböző felszereléseket a beton előkészítésére. A párt kezdeményezésére a vízierőmütelepen állandóan javítják a munkafeltételeket és a munkamódszereket. Maguk a munkások is hozzájárulnak ehhez javaslataikkal. Gheorghe Marchían sztahanovista brigádja, tudatában lévén annak, milyen rendkívüli jelentőségű a takarékosság, milyen fontos a nyersanyagpazarlás és egyéb anyagok pazarlásának felszámolása, sikerrel alkalmazta Lidia KorabelnyL.ow, Kuznyecov, Városin és más szovjet sztahanovisták módszereit, valamint Nicolae Vasú sztahanovista módszerét. A munkatelep vezetőségét állandóan foglalkoztatja a munkások lakásproblémáinak megoldása. Mareeniben 24 lakásos, új kétemeletes házakat építenek. Mindegyik lakás két szobából, fürdőszobából, konyhából és éléskamrából áll. A dolgozók egészségügyi viszonyainak javításáról is gondoskodnak A tkdc-nl részlegen felépült a poliklinika 45 ággyal, műtő- és kötözőteremmel, fertőtlenítő és rendelőhelyiséggel. Az üzemek és gyárak dolgozói I gyekeznek kellő időben leszállítani a vízlerőmü részére szükséges gépeket, felszereléseket és anyagokat, hogy ezáltal is hozzájáruljanak a haza védelmi képességének fokozásához és a dolgozó nép életfeltételeinek állandó javításához. A villamosítási terv és az ötéves terv magvalósítása során, nagyszerű és felelősségteljes feladatok hárulnak a hatalmas békási építkezés dolgozóira ! A békási vízlerőmü építésére vonatkozó minisztertanácsi határozat közzététele óta elért nagyszerű eredmények nyomán haladjunk tovább a szocializmus győzelmes útján. Teljes odaadással dolgozzunk és alkalmazzuk a szovjet tapasztalatokat. Ezen az úton a békási vízlerőmü építői ezután Is egyre nagyobb siketeket fognak elérni, ezen az úton haladva, hozzájárulnak szeretett hazánk iparosításához és villamos!.ásához, a béke biztosításához. (Filep György min. oszt.-főnőkcikke a Romániai őlagyar Szóban.)
