Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)

1952-12-06 / 286. szám

TO52 DECEMBER 6, SZOMBAT N e B L A B ,b A Szövgei unió IV. országos békeértekezlelének üdvözlete J. V. Sztálin elv társkoz A rétkőzi kendcrgjár íiatnljaíuuk versenyével,fogadalmaik lelje«! lésével többet kelt törődni! A Szovjetunió IV. országos béke­értekezlete december 4-én befejezte tanácskozásait. Az értekezlet üdvüz letet intézett J. V. Sztálinhoz. Drága Joszif Viszzárionov cs! Mi, a IV. országos békeértekezlet küldöttei hazánk fővárosában Moszkvában összegyűlve, forró, szívből jövő üdvözletünket küldjii:; önnek, az egész haladó emberiség lángeszű vezérének és bölcs tanító­jának — hangzik a többi között a távirat. A békéért és a népek közötti ba­rátságért folytatott harc elválaszt­hatatlanul összefügg az ön nagy nevével, Sztálin elvtárs. Az ön lelkesítő szavaira napról napra nőnek és erősödnek az egész világon a béke híveinek erűi. E megszámlálhatatlan erők első so­raiban a szovjet nép halad. A szov­jet nép az ön bölcs vezetésével, Lenin-Sztálin nagy pártjának veze- .ésével helyreállította azt a sok­száz és ezer várost, üzemet és gyá­rat, amelyet a fasiszták barbár hordái romboltak le, új városokat, üzemeket, gyárakat, egyetemeket 5s Iskolákat épített és épít fárad­hatatlanul, új hatalmas vízlerőmfl- reket és öntözőrendszereket «létesít a Volgán, a Donon, a Dnyeperen és az Amu-Darján. Az ön lángeszű elméleti müvei, «drága Sztálin elvtárs, ragyogó lénnyel világítják meg népünk előre­haladásának útját a kommunizmus eljes .győzelme felé. A IV. országos békeértekezlet újra kifejezésre juttatta a nagy szovjet nép békevágyát és készsé­gét, hogy szorosan együttműködjék mindenkivel, aki őszintén törekszik az új háború elhárítására, a béke megvédésére és megszilárdítására. Az ENSZ közgyűlésének december 3-i telfes ülése Az ENSz-közgyülés december üítn összeült, hogy szavazzon a ko­reai hadifoglyok hazatelepítésének kérdésében benyújtott indiai hatá­rozati javaslat, a határozati javas­lathoz előterjesztett szovjet módo­sító indítvány és a koreai kérdés­ben benyújtott szovjet határozati javaslat ügyében. A. J. Visinsz.ij elvtárs, a Szov­jetunió képviselője felszólalt az ülésen. Visinszkij elvtár§ beszéde — Nem áll most közvetlenül előt­tünk az Egyesült Államok határo­zati javaslatának kéidése, — mon dotta a többi között A. J. Visinszkij — de feltétlenül beszélni kell róla, mert India határozati javaslata szerves kapcsolatban van vele. Fel­tétlenül meg kell említeni, hegy az Egyesült Államoknak határozati javaslata előterjesztésekor az volt a célja, hogy keresztiilerösz".ke]j az 1. számú bizottságban az ameri. kai parancsnokságnak a koreai és kínai hadifoglyok hazaszállítást kérdésében tett intézkedései jóvá­hagyását. Ezeket az Intézkedéseket, mint ismeretes, a nemzetközi jog és az 1949. évi* genfi egyezmény álta­lánosan elismert elveinek durva megsértése kísérte. A hadifoglyok úgynevezett „rostálását”, illetőleg „megkérdezését”, amit az amerikai parancsnokság hadifogolytáborai­ban folytatott, a hadifoglyokra gya­korolt vadállatias nyomás, erősza­koskodás, a koreai és kínai hadi­foglyok tömeges agyonlövetése kí­sérte. — Az amerikai határozati javas­lat olyan nyilvánvaló módon a ko­reai nép elleni agresszív háború folytatására irányul, hogy az Egyesült Államok küldöttsége nem számíthatott a javaslat keresztül vitelének sikerére. Ilyen körűimé nyék között jelent meg az indiai küldöttség határozati javaslata, amelynek alapjául — bár némileg módosított formában — ugyancsak z amerikai határozati javaslat el­vei szolgáltak. — Az indiai határozattervezet az egész kérdést kizárólag a hadifog­lyok hazate’epítésének kérdésére korlátozza, ami teljesen helytelen bár ennek a kérdésnek óriási je­lentősége van. A hazatelepítés kér­dését nem lehet elválasztani az egész koreai kérdésnek Korea egye sítésének szellemében történő meg­oldásától. — Menőn úr, az indiai küldött­ség képviselője az 1. számú bizott­ságban kijelentette, hogy ez a ha­tározattervezet utat nyithat a béke felé. Ez nem felel mag a valóság­nak, mert amint az indiai határo­zattervezetből látható, ez nem tar­talmaz-semmi olyat, ami a koreai vérontás haladéktalan beszünteté­vezetne, következésképpen a hadműveletek folytatására szárait. — A harcoló felek között a fegy verszünet kérdésében már létrejött egyezménytervezet külön pontban előírja a tűzszünet konkrét feltéve ' if. Ilymódon már megvannak a koreai tűzszünet feltételei, ame­lyekben megegyeztek. Csak az van hátra, hogy határozatot fogadjanak el a tűzszünetről és éppen ezt ja­vasolja a Szovjetunió küldöttsége. A Szovjetunió népei éberen áll­nak a béke vártáján, nem félnek a háborús gyujtogatók fenyegetőzé­seitől és készek, hogy döntő csapás mérjenek minden agresszorrn, amely zavarni merészelné békés munkánkat, szabadságunkat és j függetlenségünkre tör. Szívünket az ön szavai töltik el: „Ami a Szovjetuniót illett — a Szovjetunió érdekei egyáltalán nem különíthetők el a világbéke ügyétől”. Egészséget és hosszú életet kí­vánunk önnek, drága Joszif Visszárionovlcs. a szovjet nettek és az emberiség örömére és boldogsá­gára. Éljen a népek közötti béke! Éljen a béke nagy zászlóvivője, minden nép igaz barátja és taní­tója, a mi szeretett Sztálin elvtár­sunk! A Szovjetunió Küldöttségé toob más módosítást is javasolt az in­diai határozattervezethez, — Szem előtt tartva az indiai határozattervezet komoly hiányos­ságait, abban az esetben, ha elvetik a Szovjetunió által javasolt, a ter­vezet megjavítására és elfogadha- tóbbá tételére irányuló mód sitáso- kat, a Szovjetunió az indiai hatá­rozattervezet ellen fog szavazni. A szovjet küldöttség mélyen meg van győződve arról, hogy az indiai ha­tározattervezet nem a háború be­szüntetésére, hanem folytatására és elhúzására irányul és nem szol­gálhatja a koreai kérdés békés ren élezésének üeyét. Ezután sor került a szavazásra az indiai határozati javaslatira. előterjesztett szovjet módosító in­dítványok kérdésében. Amint vár­ható volt, az Egyesült Nemzetek Szervezetének agresszív m ° g vn va­lamennyi szovjet módosító Indít­vány ellen szavazott és elfogadta az indiai határozati javaslatot, ö ország kü'dottsóge a Szovjetunió­val az élen a szovjet módosítások mellett, maid az indiai határozat’ javaslat ellen szavazott. Ezután szavazásra tették fel azt a szovjet határozati javaslatot, amely indítványozza, hogy a Ko­reában híuV>t viselő feleknek ajánl­ják a haladéktalan és teljes tűz­szünetet. s hogy a hadifoglyok ha­za te’építésé kérdésének megoldásé' bízzák a koreai kérdés békés rende­zésével foglalkozó bizottságra. A javaslatot az amerikai—angol többség elutasította, mellette ö‘ küldöttség szavazott, tizennégy l ül tíö't tartózkodott a szavazástól. A rétközi kendergyár DlSz-titká rának, Kakuk Sándornak az ulób bt napokban egyre gyakrabban jut eszébe az a felejthetetlen februári nap, amikor a párt és DISz megyei bizottságai elfogadták a fiatalok i kérését. Ifjúsági üzemmé nyilvání­tották a túlnyomórészt fia telt ka, foglalkoztató kendergyárat. amely a Rát.osi elvtársnak tett felajánlá­sok teljesítésének tüzében vált me gyeszerte híressé. — Milyen lelkc-s harc folyt egy- egy felajánlás teljesítéséért! És ha eljesítettük fogadalmunkat, röftön újabb fogadalmakat tettünk. Nem is voltunk adósai az államnak egyetlen százalékkal sem. És büsz­kén, felemelt fejjel mondhattuk: a mi példaképeink a szovjet ifjúgár­disták 1 Az ő példájukat követjük... Azonban a november 7-re tett felajánlásaikat már nem teljesítet­ték a gyár fiataljai! Ennek oka a vezetőség véleménye szerint, hogy rossz volt az anyag. Azonban arr a kérdésre, hogy a gyúr ifjú 'ágá­nak miért kell szégyenkeznie és le­hajtott fejjel járnia a november hónapban elért 86 százalékos terv teljesítésért? — nem megfelelő vá­lasz az, hogy „rossz az anyag”. — Ezt bizonyítják azok a felszólalá­sok, melyek a már oly hosszú idők óta „ígérgetett” szakszervezeti gyű­lésen (november 26-án régre meg tartották I) hangzottak el. Az első hozzászóló, Kakuk Són dór DISz-tiíkár elmondotta : „Ko­moly hiba, hogy az elmúlt hónapok­ban nem voltak szakszervezett gyű­lések, nem törődött a szakszervezet a dolgozók felajánlásaival, nem értékelte azok teljesítését és így nem is tudta nyilvánosságra hozni. Véleményem az, — folytatta Kakuk Sándor, — hogy nem a „rossz anyagban”, hanem itt kell keres­nünk a 86 százalékos tervteljes!- tés okát, mert a gyár dolgozói nem tudták, hogyan állnak a felajánlá­suk teljesítésével s így nem is har­colhattak azok valóraváltásáért. Ez megszüntette a munkaversenyt, ez tette lehetetlenné az újabb fo­gadalmak megtételét, ez okozta azt is, hogy laza lett a munkafegyelem, mert az utóbbi időkben egyre gyak­rabban megtörtént az olyan esef. mint például a tilósoknál, hogy Árvái Erzsébet egy órát Is távol maradt a munkahelyétől. Ezalatt az idő alatt persze üresen járt a gép.” Kakuk Sándor felszólalását egé­szítette ki Rag dny István, aki el­mondotta, hogy november hónapban 22 igazolatlan mulasztó« volt és felhívta a vezetőség figyelmét arra: helytelen az, hogy a dolgozók n műszak befejezése után kapják a pozdorját, mert sietnek zsákjaikat megszedni és nem törődnek a gépek tisztításával. — Ha ez így megy tovább, több kárt okozunk az államnak, mint amennyit a Nazarova-mozgalommnl elértünk az első félévben, amikor még beszélhettünk gyárunk terüle­tén erről a mozgalomról is, — mon dotta. Muslts Imre felhívta a vezetőség figyelmét arra,hogy a Mólónak ro sr a teteje, bscsurog az eső az anyag ra és nagyban akadályozza a mun­kát. A tetőzet kijavításához meg­van minden anyag, mégsem kezde­nek hozzá. A hibák felsorolása közben kiderült az is, hogy Fekete Sán­dor ü. b. elnök a verseny állásáról azért nem tudott soha felvilágosí­tást adni a dolgozóknak, mert van egy versenyfelelős és szerinte ez n .versenyfelelős” feladata. Fe. ete elvtárs versennyel kapcsolatos fel­adata abból áll, hegy a „verseny­felelős” által elkészített jelentése­ket aláírja. A verseny szervezé­sére, mozgalmak felkarolására nem terjed ki a figyelme. Helyes volna, ha a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa elsősorban erre tanítaná meg. A gyűlésen arra Is rámutattak a felszólalók, hogy a vezetőség hi­báiért kell szégyen kéz n lök. A fia­talok most megfogadták, hogy de­cember 21, Sztálin elvtdrs szüle és- napjának tiszteletére nem lesz lemaradás, és párosversennyel keltek harcba az elhangzott fogada­lom valóraváltásáért. A szakszervezet a pártszervezet irányításával, a műszakiak segítsé­gével növelje azt a lelkesedést, azt a lángot, mely újból fellobbant a fiatalokban Sztálin elvtárs születé­sének évfordulója alkalmából. Az­zal, hogy rendszeresen értékelik a fogadalmak teljesítését és azt minden nap nyilvánosságra hozzák az új, szép, feltűnő helyen elhelye­zett versenytáblákon (a jelenleg piszkos helyen eldugott verseny’áh Iák helyett) és a ládában porosodó hangszórót is üzembe helyezik. Nemkülönben Kakuk elvtársnak, a DISz-szervezet vezetőségének a pártszervezettel együttesen: úgy kell foglalkoznlok a fiatalokkal, hogy többé sohase maradjanak adó­sai a nép államának, lélkesedériik tüze sohase hunyjon ki, s a mun­kát visszahúzó hibákat ne hagyják elhatalmasodni! Legyen szoros a kapcsolat a DISz. és a pártszerve­zet között, mert e kapcsolat hiánya Is hozzájárult ahhoz, hogy az iiz-m fiataljainak elmaradásukért szé- gyenkezniök kell. — STINGEL — A népgazdaság fejlődésének ÉPÜL A BÉKÁS! „V. I. LENIN" VIZIERŐMŰ hatalmas távlatai a turkmén-lőcsatorna övezetében A Szovjetunió tudományos aka­démiáján megvitatták azt a kér­dést, milyen lehetőségek nyílnak a népgazdaság fejlődése számára az épülő turkmén-föcsatorna ö\ezeré­ben. Kyikolaj Vasziljev professzor a tanácskozáson tartott előadásában megállapította, hogy a középázsiai hidroenergetikai berendezések gyö­keresen megváltoztatják a hatal­mas sivatagi és félsivatagi terüle tek gazdasági életét. Turkménia és a Kara-Kalpak Autonóm Szovjet Köztársaság a szovjetország leg­nagyobb gyapottermesztő vidékévé változik. Ebben az új körzetben annyi gyapotot termelnek majd, mint az Egyesült Államok mai gya­pottermelésének egyharmada. A csatorna övezetében kialakuló szubtrópikus gazdaság, a gyümölcs- termelés és a szőlészet fejlődése olyan iparágakat hív életre, mint a konzervipar, a borászati ipar és az édesipar. Két évvel ezelőtt jelent meg az RNK minisztertanácsának a „V. I. Lenin” vízierőmű felépítésére vonatkozó határozata. Villamosítási tervünknek ez a legjelentősebb építkezése a Román Munkáspárt és Gh. Gheorghiu Dej elvtárs személyes kezdeményezéséből és támogatásával indult meg. A Beszterce folyón, S‘ej árnál épülő 210.000 kw teljesítőképességű vízlerőmü évente átlag 450 millió kw-óra energiát fog termelni. Ez az óriási villanyerő népgazdaságunk fejlődésének széles távlatait nyit­ja meg; egyharmaddal növeli az ország eddigi villamos központjainak teljesítményét. A „V. I. Lenin” vlzierőmű nemcsak villanyerőt termel. A Besz­terce vizének felduzzasztásával 35 kilométer hosszú víztároló me­dencét létesítenek. Ez a m'dence lehetővé teszi majd, hogy rendsze­res öntözéssel újabb 300 000 hektár földet nyerjenek a mezőgnzd’ság céljaira. A Szeret folyó medre pedig Gáláétól Bacauig hajózhatóvá válik. A nagyszabású építkezés sikeres kibontakozását biztosítja a Szov­jetunió testvéri támogatása és az a körülmény, hogy a Román Mun­káspárt Lenin és Sztálin tanításainak útján, a föld egyhatodán dia­dalt aratott szocializmus ragyogó tapasztalatainak útján vezeti dől. gozó népünket. A szocializmus győzedelmes, nagy országa megmutatja nekünk a haladás útját s ugyanakkor hatalmas mennyiségű anyagot is rendel­kezésünkre bocsát, hogy sikerrel építhessünk. Országunk villamosításához gazdag dokumentációs anyagot, ter­veket, génieket és komplex fölszereléseket kapunk a Szovjetunióból. — Mindez lehetővé teszi, hogy az építkezés gyors ütemben folyjon. Az alagűt-bejáratnál bányászaink sikeresen alkalmazták Golovin szovjet sztahanovista ciklusos fejtési módszerét, V. Vascun sztclfne- vista bányász, Klcolae Malanciciu sztahanovista és Irdcso-ny István sztahanovista rendszeresen jóval túl’eljesítl normáját. Elektrotechnikai üzemeink az országban elsőízben gyártott vil­lanykompresszorokat szállítottak a békás! munkatelepfe. Rövidesen újabb gépekkel látják el az alagutat, szovjet villamos ventillátorok­kal, fúrógépekkel stb. Az alagút bejáratához Diesel-mozdonyokat hoz. nak a szállítás meggyorsítására és különböző felszereléseket a beton előkészítésére. A párt kezdeményezésére a vízierőmütelepen állandóan javítják a munkafeltételeket és a munkamódszereket. Maguk a munkások is hozzájárulnak ehhez javaslataikkal. Gheorghe Marchían sztahanovista brigádja, tudatában lévén an­nak, milyen rendkívüli jelentőségű a takarékosság, milyen fontos a nyersanyagpazarlás és egyéb anyagok pazarlásának felszámolása, si­kerrel alkalmazta Lidia KorabelnyL.ow, Kuznyecov, Városin és más szovjet sztahanovisták módszereit, valamint Nicolae Vasú sztahanovis­ta módszerét. A munkatelep vezetőségét állandóan foglalkoztatja a munkások lakásproblémáinak megoldása. Mareeniben 24 lakásos, új kétemeletes házakat építenek. Mindegyik lakás két szobából, fürdőszobából, kony­hából és éléskamrából áll. A dolgozók egészségügyi viszonyainak javításáról is gondoskodnak A tkdc-nl részlegen felépült a poliklinika 45 ággyal, műtő- és kötöző­teremmel, fertőtlenítő és rendelőhelyiséggel. Az üzemek és gyárak dolgozói I gyekeznek kellő időben leszállítani a vízlerőmü részére szükséges gépeket, felszereléseket és anyagokat, hogy ezáltal is hozzájáruljanak a haza védelmi képességének fokozá­sához és a dolgozó nép életfeltételeinek állandó javításához. A villa­mosítási terv és az ötéves terv magvalósítása során, nagyszerű és felelősségteljes feladatok hárulnak a hatalmas békási építkezés dolgo­zóira ! A békási vízlerőmü építésére vonatkozó minisztertanácsi határo­zat közzététele óta elért nagyszerű eredmények nyomán haladjunk tovább a szocializmus győzelmes útján. Teljes odaadással dolgozzunk és alkalmazzuk a szovjet tapasztalatokat. Ezen az úton a békási vízl­erőmü építői ezután Is egyre nagyobb siketeket fognak elérni, ezen az úton haladva, hozzájárulnak szeretett hazánk iparosításához és villamos!.ásához, a béke biztosításához. (Filep György min. oszt.-főnőkcikke a Romániai őlagyar Szóban.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom