Néplap, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-01 / 127. szám
1952 JCMUS 1, VASÁRNAP néplap 7 A párosverseny felújításával küzdjenek a tervteljesítésért a tíszaberceli és vásarosnaményi téglagyárak dolgozói A vállalaton belüli önálló elszámolás bevezetése és annak tapasztalatai Április 30-án jelent meg a A'ép- lap-baa a vásarosnaményi téglagyár versenykihívása. Ebben páro-- versenyre hívták a tíszaberceli tég lagyárat és megfogadták, hogy lemaradásukat behozzák, nem lesznek adósai államunknak a félévi terv leteltével. A versenykihívás elhangzott — de azóta egy lépéssel sem kerültek közelebb tervük teljesítéséhez, fogadalmuk beváltásához. A verseny nem vált elevenné, hanem csak holt papír maradt a mai napig is. Mi ennek az oka? a tíszaberceli tégla. GYÁRBAN A hajnali derengés már munkájuk mellett találja az első műszak dolgozóit. Naponta sokezer téglát gyártanak itt, — de kell is az, hiszen hatalmas építkezéseink több. szőr ennyit is befogadnak. Bármily soknak tűnik is egy csomóban, mégis kevés, ha azt számoljuk, hogy tervüket sem teljesítették a tiszaberceliek, sem februárban, sem I>edig márciusban. Egyedül májusban nem kellett szégyenkezniük. Teljesítették havi tervüket, sőt az elmúlt két hónap adósságából is törlesztettek. Vigyáznak is minden darab téglára. Mikor jött a májusi hideg idő, a fagy, sokszor egész éjjel tüzeltek, úgy óvták a nyers téglákat a megfagyástól. Több mint negyedmillió téglát mentettek így meg a fagytól. VERSENY IS VAN AZ ÜZEMBEN A gyár dolgozói most már megértik, hogy nem lehetett semmiből építeni az új szárító-színeket, 20 új téglakocsit is kaptak, ami köny- nyebbé tette munkájukat. Még lOőO-ben kaptak új bányagépet és új prés adagolja ma már a téglákat. Vasúti váltókat építettek és az egymással kötött versenyekkel akarják megköszönni a gyárkémény újjáépítését js. Megszületett a délelőtti és a délutáni műszak versenye. Bácska Sándor és Hajnal Margit vezet most ebben a versenybe®. Két részlegben dolgozik a brigád és 17.000 helyett 25.000 nyerstéglát adnak napon ta. A kihordók egyéni versenyárén Biró István elvtárs vezet már hosszú ideje. Loy elvtárs kezdeményezése és példája nyomán naponta növeli teljesítményét Nem megy ritkaságszámba nála az sem, hogy egyik napról a másikra 1.000— 1.500 téglával hord ki többet. A jó brigádvezető példája hamar követésre talál a brigádban Is. A •munkaidő minden percét kihasználják és igy kiharcolták a brigád számára is az elsőséget. Az egymás közti verseny eredménye az is, hogy Stefdn János rakó 191 száza, lékra teljesítette normáját, Kapitány Ferenc 170, Laci András 162 százalékot ért el a legutóbbi értékelés szerint A versenyt a jó értékelés, a nyilvánosság minden esetben elősegíti, így van ez a tíszaberceli téglagyárban is. Naponta értékelik itt a versenyt és a délelőtti műszak dolgozói délután már tudják, hogy kinek mennyi volt aznapi teljesítménye. Való igaz az, hogy az üzemben van verseny és megvan a napi értékelés is és ez mind az üzemvezetőség, a telepvezető jó munkáját dicséri. — Hibája a versenynek azonban az, hogy annak szervezésében a szakszervezetnek semmi része sincs, azt egyedül szervezte Lene elvtárs, telepvezető. Nem ad segítséget munkájához a szakszervezet,, hiszen még új üzemi bizottság nincs, mivel a titkárt nem hagyták jóvá, újat pedig nem választottak. Több hónapja fennáll ez már és a mai napig sem tettek semmit, hogy ezen változtassanak. MI TÖRTÉNT EZALATT YáSAKOSNAMkNYBAN? Ezelőtt egy hónappal készült el a vásarosnaményi téglagyár dolgozóinak versenykihívása. Ebben ígéretet tettek arra. hogy 36.000 téglát gyártanak naponta, két műszakot létesítenek és a dolgozók vállalták azt is, hogy személye« agitá- cióval segítenek a munkaerőhiányon. jPuskás Gyula, elsőnek Ígérte, hogy egy új munkást hoz a gyárba, ezt ígérték társai is. Mikor iü- vid számvetést tartottak, kiszámították azt is, hogy két hónap alatt minden lemaradásukat behozzák. Hol tartanak most? Még most is egy műszakkal dolgoznak, ígéretüket nem teljesítették, új munkásokat nem toboroz, tab és tervük teljesítésével is alig haladták meg március hónapot. Arcenomos elvtárs az üzemi építkezésekre hivatkozik és a munkás- hiányra — ezért nem tudják teljesíteni tervüket. De akármilyen kevesen is vannak az üzemben, — mégiscsak termelnek. Ha az építkezés sok helyet el is- foglal a gyártástól, mégis sokezer új téglát adnak ki naponta. Tehát dolgoznak; a hiba azonban abban rejlik, hogy versenyről csak „beszélnek”. Nem alapozták meg a két üzem páros versenyét, nem ellenőrzik a dolgozók felajánlásait és egyetlen verseny szerződés sincs az üzembe®. Hallottak ugyan a Loy mozgalomról, de nem vesznek részt benne. Ismerik Röder elvtárs nevét. de egyetlen jól dolgozó sem tanítja elmaradó társait. És mindez visszavezethető egyetlen pontra, A POLITIKAI FELVILÁGOSÍTÓ MUNKA HIÁNYÁRA. A pártszervezet elhanyagolja az oktatást és a taggyűlést is három hónap alatt mindössze egyet tartott. Ezért nagy a különbség a két üzem versenytáblája között is, Bár külsőleg egyformák, de tartalmuk elárulja, hogy hol milyen munka folyik. Tiszabercelen a dolgozók 40 —50 forintot is keresnek egy nap alatt. Vásúrosnaménybun pedig egyetlen dolgozó napi bére sem emelkedik 30 forint fölé. Pedig a vásárosnaményi tégla, gyárban is lehet jobban dolgozni, ott is emelkedhetne a dolgozók fizetése. Ehhez azonban az kell, hogy az üzem vezetője, a pártszervezet és az üzemi bizottság is le. küzdje az eléjük tornyosuló nehézségeket. Nem lehet és nem is szabad arra hivatkozniuk, hogy kevés a munkaerő és arra sem, hogy építkezés van az. üzemben. Államunk több, mint másfélmillió forinttal ajándékozta meg az üzemet, új gépeket, új szárító színeket kapnak. Könnyebb és gyorsabb lesz a munkájuk. Államunk segítségét azzal kell meghálálniok, hogy törlesztik adósságukat, beváltják a versenyszerződésben ígérteket és emelik a termelést. Tegyék valósággá, elevenné az egy hónap, pal ezelőtt megkötött szerződés alapján a versenyt, nap mint nap termeljenek többet. És nem utolsó sorban nézzenek szét jobban a környéken : jó szervező, felvilágosító munkával segítsenek a munkaerőhiányon. ("— BAL AS A —) A nagyhalászi építkezés dolgozóinak harcos Á 61/2 Építőipari Vállalat nagyhalászi kendergyári építkezésének dolgozói táviratot intéztek az Országos Béketanácshoz, hogy juttassák el azt a francia kormányhoz. A táviratban követelik Duclos elvtárs, a nagy békeharcos sza- badonbocsátását. A dolgozók válaszul békemüsza- kot tartottak. A Polcos kőműves- brigád 125 százalékról 152 százaválasza lékra emelte átlagos teljesítményét. A Here segédmunkás brigád 115 százalékról 171 százalékra, a Novak vasbetonszerelő brigád 115 százalékról 132 százalékra, a Fradik segédmunkás brigád pedig 108 százalékról 128 százalékra emelte teljesítményét. A dolgozók ígéretet tettek, hogy a békemüszak alatt el. ért eredményt továbbra is megtart-' ják, sőt fokozni fogják. Mint békeküldött egészévi beadási kötelezettségemet teljesítettem Regényt lehetne írni arról a sok-sok szenvedésről, amit el kellett viselni nekem is a múltban, — mondja Magna And- rásné, örökösföldi 62 éves dolgozó parasztasszony. Könnyes szemmel emlékszik vissza gyermekéveire, mikor a dohánybeváltóban dolgozott olya® fiGondoskodott arról, hogy a négy-ötfelé rakott terményből csak valamikor hagyjon ott egy részt. Férjemet az első világháborúban elvitték katonának. Az urak érdekéért harcolni. Egyedül maradtam. Többet sírtam, mint ettem és ráadásul a bánatomat az is megnövelmegmarad az életnek, —• Nem volt kegyelem, elraboltak mindent, csak egyedül egy literes bádog- edényt tudtam megmenteni. Ez még most is megvan. Valahányszor ránézek, az egykori nyomorúságos élet jut eszembe. Férjem a háború vészvihara után hazakerült, lsÉlni békében, szabadon, boldogan. Azt akarom, hogy a béke örökre megmaradjon. Ezért láttam hozzá mindjárt a felszabadulás után a hazafias munkád hoz. Az MNDSz. tagja lettem, munkát kértem a pártvezetőségtől a béke megszilárdítása érdefiében. zetésért, hogy abból ruhára, de még élelemre is alig telt. 1912-ben ment férjhez a hozzá hasonló sorsú Magna Andráshoz. — Megfeszített erővel dolgoztunk, mint fiatal házasok. Ügy, mint ahogy a nincstelen dolgozók dolgoztak a Horthy-Magyar. országban, hol egyik, hol másik kuláknát, mint például Kddasi Emilnél. A kulák felesége napernyővel járt a mezőre az osztás, porciózás alkalmával, te, hogy kicsi hajlékunkat és egyéb véres verejtékkel szerzett holminkat dobraverték, elárverezték. Majd meghasadt a szívem, mikor Kovács Elek körjegyző „tekintetes űr” még azt sem engedte meg. hogy az árverést követő éjszakán a kis házikónkban virrasztliassak. Sírta könyörögtem, hogy lega. lább egy kis élelmet adjanak, hogy éhe® ne haljak, hogy férjemet viszont Iáthassam, ha ugyan mét megkezdtük az életet. Megintcsak a kulákok kegyelmére kellett' szorulni, ami nélkülözést, nyomort jelentett továbbra is, mindaddig, míg el nem jött a felszabadulás napja! 55 éves voltam akkor, a férjem pedig 63. Mindketten úgy éreztük, mintha újjászülettünk volna. A testi és lelki gyötrelmet egy igazi élet váltotta fel, amelyben leltet örülni, melyben lehet joga élni a dolgozóknak. A beadásban mi vagyunk a legelső helyen. Százszázalékra teljesítettük egész évre szóló mindennemű beadásunkat! így szeretjük a hazát, amelyben egykor az úri bitangok a nyomorba kényszerítettek sokmillió dolgozót. Most a Megyei Béketalálkozón a többi béke- harcos között emelem fel hangomat a béke ügye mellett, mint küldött, aki nemcsak óhajtja a békét, de dolgozik is értei A szocialista iparvezetés egyik igen fontos alapelve az önálló elszámolás. Az önálló elszámolás alatt a szocialista vállalatok olyan vezetési rendszerét értjük, amelynél az állam a vállalatoknak a termeléshez szükséges eszközöket rendelkezésükre bocsátja s teljes felelősséget követel ezeknek az eszközöknek helyes és minél eredményesebb felhasználásáért Az üzemeknek ügy kell felhasználni a termelő- eszközöket. hogy azzal hozzájáruljanak a szocialista felhalmozáshoz. Ezért az önálló elszámolás nagy jelentőséggel bir a belső tartalékok fe1 tárásában, a termelékenység és a jövedelem növelésében, A Szovjetunióban önálló elszámolási rendszert a vállalatokon belül fokozatosan kisebb egységekre is megvalósí tották. Mi is arra törekszünk, hogy a vállalatokon belül a kisebb egységekre is bevezessük az önálló elszámolást. Ezzel ugyanazt a célt akarjuk szolgálni, mint a vállalatok önálló el- szárnolásával. Hogyan működnek ezek a kisebb egységek? A kisebb önálló egységeknek is tervük van. Munkájuk során önállóságot kapnak, lehetőséget a tervek minél eredményesebb teljesítéséhez. A tervek teljesítését mérni lehet, elszáiirolnak munkájukról, elsősorban a munkájuk gazdaságosságáról, eredményéről. Ezzel elősegítjük az egységek vezetőiben és dolgozóiban a felelősség- érzet kialakulását, elősegítjük a szocialista munkaversenyt Az egységek elszámolásának alapján jobban érvényesül a szocialista bérezés, nem utolsó sorban elősegíti a premizálási rendszer Helyes kiépítését és a premizálás helyes végrehajtását. Mi szükséges ahhoz, hogy az önálló elszámoltatás rendszerével megjavítsuk a szocialista vállalatok vezetését? Szükséges a jó tervfelbontás, annak kidolgozása a kisebb önálló elszámolást végző egységekre, brigádokra, személyekre. A terv teljesítésének ellenőr, zése és elszámoltatása az önálló egységeknél, brigádoknál, személyeknél és annak alapján a premizálás végrehajtása. Minket főként a műhelyelszámolás és a brigádok önálló elszámolásának kérdése érdekel. A műhelyek természetüknél fogva szervezetileg önállóak, de jogilag nem különálló egységek. A műhelyek tervét egyszerűbb formában készítjük el, mint a vállalati részletterveket, mert itt az iparági és a népgazdasági összesítést nem kell tekinteni. Egy-egy műhelyre azonban nem a jövedelmezőséget tervezzük, és nem ezt vizsgáljuk, hanem a normák szerinti szükséges tervezett költséget. A tervezett költségek felhasználásánál elért eredményeket, vagyis a megtakarításokat mutatjuk ki. Ez azonban nem vonatkozik valamennyi költségvetésre, hanem csak azokra, amelyeket a műhely viszonylatában mérni és csökkenteni lehet Természetesen a mérhető költségfélék számát állandóan növelni kell. A brigádok önátló elszámolása nem hasonló a műhelyszámadás rendszeréhez, de sokkal egyszerűbb annál. Csak a brigádok és az egyének termelését, termelékenységét, a megtakarításokat és a legfontosabb műszaki mutatókat vizsgáljuk Pé'dáu! a brigádok és egyének elszámolása egyik formájának tekinthetjük a tervfelbontást, a terv- teljesítés egyénenkénti nyilvántartását, az anyag- és szerszám- megtakaritásí számlák vezetését- .Mi az utóbbiakból indultunk ki és vezettük be az üzemünkben jelenleg folyó önálló elszámolási rendszert Ez úgy érvényesül, hogy az üzemünkre megszabott. tervfeladatokat munkakörökre bontjuk és a fennálló érvényes formák alapján, valamint a tapasztalati időértékek segítségével megállapítjuk a feladat elvégzéséhez szükséges munkaidőt. így kialakul egy-egy munkakör napi tervfeladata és a teljesítéséhez szükséges munkaidő. Azonban az is előfordul, hogy a munkakörök munkája eltér a tervben lerögzített napi feladatoktól. Ebben az esetben utólagos kiértékelő munkára van szükség. A fennálló normák és tapasztalati számok alapián utólag utalványozzuk a szükségelt munkaidőt és ahhoz hasonlítjuk a ténylegesen felhasznált munkaidőt, illetve a termelt termék kék, félkészáruk, esetleg befejezetlen termékek mennyiségét. Természetesen az utólag végzett értékelő munka eredményét a, dolgdfcóval azonnal közölni kell, hogy ismerje aznapi teljesítményét, és hogy tudhassa a dolgozó azt is, hogy csoportja, vagy ö maga tervének teljesíté-t seben hogyan áll. Az értékelő munkához tartozik még az is, hogy a munkanap alatt eltöltött munkaidőt az egyes költségekre és költségviselőkre szétosztjuk. Az egyéni roegtakarításolá lapját az érvényben lévő és üzemünkben kialakult nyers- éd segédanyagnormák felhasználás sával vezetjük. Ennek megfelelően naponta előre kiadjuk * tervfeladat végrehajtásához a normák szerint szükséges anyagokat és a műszak befe-ieztévcí a munkakört, illetve a munka- vállalót elszámoltatjuk az anya-* gok felhasználásáról, figyelembe véve a termelt félkész- és kész- áruk mennyiségét. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a brigád és az egyéni önálló elszámoltatása a műszaki feltételek biztosítása és a mű-* szakiak legjobb együttműködése nélkül keresztülvihetetlen, Pils lanatnyilag még nálunk is küzdünk sok nehézséggel, amelyek szintén az előbb említett két okból következnek. A nehézségeket azonban leküzdiük és a vállalaton belüli kisebb egységek önálló elszámoltatásával nagy lépést teszünk előre vállalatunk szocialista vezetésének’ fejlődésében. Kerekes Gyula, a Megyei Tejipari Vállalat igazgatója. Nyílt levél a kisvasút vagonrakóilioz A Széchenyi- és a Kossuth-utcán lakó dolgozók sokat látják a Nagyhalász feló robogó tehervonatot. Megállapítottak, hogy a vagonra- kők gondatlanul végzik munkájukat. A fák és villanyoszlopok a szakszerűtlenül, hanyagul felrakott kendert lecibálják. Sok mázsa kender szóródik, sokszor kévéstől végig a Zrínyi Ilona-, a Kossut lies a, Sóstói-útpn végig, s a drága. kender csak fűtésre szolgál a vasút melletti lakóknak. Míg a dolgozók ezrei a többtermelésért, az önköltség csökkentéséért, aa anyagtaka rékosságért harcolna k, addig óriási kárt okoznak ezek a vagonrakók népgazdaságunknak. Az. esetre felhívjuk a kisvasútvezető- ség figyelmét. Várnái Ocgsdj,
