Néplap, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-16 / 88. szám

NÉPLAP 1952 ÁPRILIS 16. SZERDA 8» a ft T í: i» I r i; s jf Szűnjön meg végleg az opportunizmus a dombrádi pártszervezetnél adott négyszögölenként 20 forint- íme látható: nem következetes Rákosi Mátyás elvtárs üdvözlő távirata Kim ír Szén elvtárshoz KIM IR SZÉN elvtársnak, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága elnökének, P h e n j a n. A Magyar Dolgozók Pártja és az egész magyar nép nevében íorró elvtársi üdvözletünket küldjük Önnek negyvenedik szüle­tésnapja alkalmából. Biztosak vagyunk benne, hogy az a hősi harc, melyet az Ön vezetésével a bátor koreai nép az imperia­lista betolakodók ellen Solytat, s amelyet az egész haladó cm beriség rokonszenve kísér és helyesel, az amerikai agresszorok teljes vereségével végződik. Kívánunk Önnek születésnapjára jó egészséget és teljes sikert. Meleg kommunista üdvözlettel: Rákosi mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja lötitkára. Dobi István üdvözlő távirata KIM IR SZÉN elvtársnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének. P h e n j a n Negyvenedik születésnapja alkalmával fogadja a Magyar Népköztársaság kormánya és a magam szívbőljövő jókívánsá­gait. Kívánok, kedves Kim ír Szén elvtárs, erőt, egészséget és új sikereket a koreai népnek az Ön vezetésével az imperialista agresszorok ellen vívott hősies szabadságharcában. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa elnöke. Negyven éves Kim ír Ssen elvtárs, a koreai nép vesére ságát. Kim ír tizen n dicsőséges Á Sza bolcs-Szatmári Néplap feb­ruár 24-1 számában cikk jelent meg: „Következetesen hajtsák végre pártunk parasztpoütikáját a dombrádi kommunisták’’ címmel. Azóta mintegy másfél hónap telt el. Vizsgáljuk meg: a cikk nyomán mennyit javult ti dombrádi (tárt- szervezet munkája ezen a területen. A falusi pártszervezetek jó vagy rossz munkájának fokmérője első­sorban a begyűjtési eredmény. Február végén a dombrádiak meg­lehetősen rosszul álltak a begyűj­téssé]. Ma már javítottak rajta. Félévi baromfibeadási tervüket .105.7 százalékban, vágó marii a beadá­si tervük félévi előirányzatát 93.5 százalékban teljesítették, lejiieadási tervüket 101 százalékban. Itt tehát szépen javulnak az eredmények. Lemaradás van még a sertés-, tojásbeadási tervek teljesítésénél, l'gyanakkor nem kezdődött meg kellő Időben teljes erővel a tavaszi munka, lábra kapott a „rossz idő”- bangulat. Az eredmények azt mulatják, bogy elindultak a dombrádi kom­munisták a fogyatékosságok fel­számolásának útján. A febnúy 24-i cikk tanácsot ad a dombrádi pártszervezetnek, amely annakidején megalkuvást tanúsított az osztályellenséggel szemben : „A község eddigi rossz eredményei, a kulákok aljas mesterkedései, s az a néhány, kulákföldet vásárló, félre­vezetett dolgozó paraszt példája legyen intő figyelmeztetés a domfc- rádi kommnnistáknak, dolgozók­nak: ne feledjék el soha többé Lenin elvtárs tanítását: egy pilla- imtra se szüntesd meg a harcot a kulák ellen!” A dombrádi pártszervezet hozzá­látott az opportunizmus felszámolá­sához, Leleplezte azokat a gyaláza­tos kulákokat, akik törvénytelen földeladással csapták be az öntu­datlan dolgozó parasztokat. I>elep- íezte Bereuest Istvánt, aki Feleki Andrásnak „adott el-’ 4 holdat egy 14.000 forintos tehénért és 800 fo­rintért. Ágoston Lászlónak szőlőt Megyénkben befejeződtek a já­rási küldöttértekezletek. Ezek az ér­tekezletek megmutatták azt, lír.gy az MNDSZ asszonyok milyen nagy fejlődésen mentek keresztül, lelkes beszámol ók ba n. hozzászólások ba n mondták el eddig elért eredményei­ket és jobb munkára tett ígéretei­ket. Kiss Ferencné a gyürei M NDSZ nevében beszélt arrói, hogy a tszcs-hen dolgozó asszonyok felajánlották, hogy ö kottát ültetnek, annak érdekében, hogy ezzel erősítsék, a tszcs, barom fi- áUomártyá t. A nyírmeggyest asszonyok a Pe­tőfi tszes-ben brigádot szervezlek. Az újonnan szervezett brigád ki­hívta versenyre a tszcs. DlS/.-bri- gádját. Az ópályi asszonyok csat­lakoztak a tavaszi munkákat elő­relendítő kezdeményezésekhez és el­határozták, hogy mozgósítani fog­ják minden tszes-tag feleségét a ta­vaszi munkák időbenvaló elvégzése érdekében. Asszonyaink beszámoltak h kül­döttértekezleten arról, hogy az új vezetőség megválasztása valóban nagy lendületet adott, munkájuk­hoz, új, friss erők kerültek a szer­vezetek élére. Nagy változást ho­zóit az újjáválasztó.« a szervezeti élet megerősítése terén éppúgy, mint a tagdíjfizetés és a szociális összetétel megjavítása terén. Az utóbbi időkben legtöbb helyen azzal dicsekedhetnek, hogy a tszcs-k as­szonyait teljes egészében beszervez­ték az MNDSZ tagjai sorába. Ez­zel dicsekedhetnek a csatodat asz- szonyok is, akik arról számollak he, hogy a vezetőség újjáválasztása ó:a ”0 tagot szerveztek be. Xőneoelőhdlózatunk javillására, is bizonyítékot, szolgáltatott ne­künk ez az értekezlet. TTgy számbelileg, mint aktivitás íe ven egyaránt. A barabási nőnevelők' javai. Sorra leleplezték a többi gazembert is. A dolgozó parasztok nagyrésze belátta, hogy milyen gá­ládul félrevezették őket a kulákok. Mátyás András, aki Borsai Bélától „vásárolt’’ földet, káromkodva em­legeti a „vásárt" : „se föld. se pénz nem maradt!” Ugyanakkor a párt­szervezet odabatott, hogy a szövet­kezeti tejgyüjto éléről váltsák le Hádas Sándort, volt nyilostiíkárt és textilkereskedőt. Mindez azonban csak kezdeti lépéseknek számít. Még mindig nem lehet azt el­mondani. hogy a dombrádi kommu­nisták következetesen, megalkuvás nélkül harcolnak az osztályellen­ség ellen. Még mindig hajlamosak arra, hogy higgyenek abban: „mi erősödünk s a kulák megijed, nem mer semmit tenni...” — még mindig hajlamosak arra, hogy a babérokon pihenve elnézzék az osz­tályellenség aknamunkáját. A cikk annakidején élesen kikelt az ellen, hogy a füUlmüvesszövetke- zetet valósággal megszállják a nem-, odavaló elemek. Többek között Kecskés, volt horthysta őrmester. A pártszervezet mindezt ma i« tét­lenül nézi, holott Kecskés maga mellé vette a szövetkezet könyve-, léséivé sógornőjét, Harsányi Haj­nalt is s egy másik rokonát szin­tén elhelyezte a szövetkezetnél. Azt is csak egyszerűen megállapítják a dombrádi kommunisták, hogy Há- das leváltása után a tejcsarnok ellen valóságos hadjárat indult meg. Míg Hádas volt a vezető, addig a tejet szállító gépkocsik rendben elvitték a dolgozó parasz­toktól begyűjtött tejet minden reg­gel. most pedig olyan korán jön a kocsi, hogy a dolgozó parasztok egyszerűen nem tudják nap, mint nap beállni a tejet. S arra sem fi­gyelt fel a pártszervezet, hogy a szövetkezetnél „eltűnt” 6000 forint s efelett Kecskésék minden különö­sebb vizsgálat nélkül napirendre 1 értek 1 a begyűjtés érdekében vállalták. hogy úgy végzik a népnevelőmun- kát. hogy községük példát mutat­hasson más községeknek a beadás terén. A nagyhalászt asszonyok 20 kisgyűlés megtartását vállalták községükben, adott szavukat meg­tartották. Ezeken a kisgyüléseken a begyűjtési remieletet ismertették, aminek máris meglátszik az ered­ménye abban, hogy Nagyhalász ki tudta szakítani magát eddigi el­maradottságából. De az eredmények és jő munkák ismertetése mellett sem maradt el az asszonytársak őszinle bírálata sem úgy a saját munkájukkal, mint a járási titkár és a megyei vezető­séggel szemben. A mátészalkai asszonyok el­mondották azt. hogy a máté­szalkai USD&'/j munkájának, lazasága elsősorban is a vezető ség rossz mániájának Ind­ít alá be. Éppen ezért arra fognak törekedni, hogy a z új vezetőség megjavítsa az eddig végzett rossz munkát és ennek érdekében meg is tették az első lépéseket. Feltérképezték a községet és minden egyes tagot személyesen látogatnak meg, bevon, .iák őket az oktatásba, ezenkívül megszervezik az olvasóköröket, megjavítják a tagdíjfizetési átla­got. A járási értekezleteken megmu­tatkozott az, hogy asszonyaink lel­kesen készülnek a megyei küldött- értekezletre s igyekeztek olyan asz- szonyokat javasolni küldötteknek, akik eddigi jó munkájukkal bizo­nyították lie. hogy érdemesek erre a nagv megtiszteltetésre. Nem saj­nálják bírálni azokat, akik nem végeztek eddig kielégítő munkát. Ez az elmélyült bírálati szellem biztosítéka annak, hogy a megyei értekezletre megyénk legjobb MNDSZ asszonyai kerüljenek be. még mindig az. osztályharc és en­nek következményeként új hibák, új visszásságok születnek s az osz- tályellenség minden rést felhasznál arra. hogy árthasson. A tanácstit­kár ügyét sem vizsgálták ki, aki­nek házához kulákfattyúk jártak udvarolni. Nem tűnt fel a párt­szervezetnek az, hogy éppen Nagy Ferenc Balázs „tűnt el” a kulák- uévsorról. Az a Nagy Ferenc kulák, akinek a fia a tanácstitkár lányá­nak udvarolt! Az osztályellenség nem alszik — ezt jól meg kell tanulnia min­den kommunistának Dombrádon is. Ismerik a dombrádi kommunisták a gyalázatos esetet, amikor er­kölcstelen rajzokat terjesztettek a DISZ-ben s ezzel akarta távoltar­tani rtz ellenség a fiatalokat a DISZ-től. S éppen az ötudatlan. komolytalan volt DISZ-titkárt hasz­nálták fel erre a romboló tevé­kenységre. Nem! Egy pillanatra sem feled­kezhetünk meg az éberségről. Egy jottányit sem engedhetünk az osz­tály-ellenség elleni harcban! Csak a következetes osztályharc, a bolse­vik éberség nyomán születhetnek jő eredmények. S meg keü mon­dani: a járási szervek sem adtak elég segítséget a dombrádi kommu­nistáknak ahhoz, hogy véglegesen felszámolják az opportunizmust. Legfel háborít óbb a MÉSZÖV ma­gatartása, amely elengedte füle mellett azt, amit a Néplap cikke felvetett s nem indított alapos vizsgálatot. De nem sokkal tett többet a járási tanács sem és a járási pártbizottság sem nyújtott kellő segítséget. Beásson oda a járá­si pártbizottság, hogy a járási szervek is adjanak meg minden tá­mogatást. a dombrádiaknak s ebben a segítségadásban támogatásban maga a járási pártbizottság járjon az élen. Segítségükkel szűnjön meg Tégleg az opportunizmus a dombrá­di pártszervezetnél. ők választják meg szervezetünk nagy ünnepére, III. kongresszu­sunkra a megyei küldötteket. A me. gyei vezetőség és járási titkáraink js szép felajánlásokkal készülnek a kongresszusra. Felajánlották, hegy úgy fognak dolgozni, hogy a kon­gresszusig. egyetlen olyan községe se legyen a megyének, ahol ne len­ne megalakítva az MNDSZ szerve­zet. Ugyanígy történtek felajánlá­sok a- tagszervezés területén is: .'i000 tag beszervezésére május '.íő-ig. Tóth Bálintné, a vá*=a rosnaményi járás titkára 600 új tag beszerve­zését vállalta. A mátészalkai járás titkára l’ető Erzsébet 500, Angel Ferencné a nyíregyházi járás tit­kára szintén 500 ú.j tag beszervező. Sét vállalta a kongresszus tisztele­tére. Az eddig elért szép eredményeken kívül sok-sok feladat vár még MNI>SZ-tagságtinkra, legelsősnthan az, hogy mezőgazdaságunk szo­cialista átszervezéséhez biztosíta­nunk kell a női szakmunkások be­vonását a munkákba, a nevelésbe. De kötelessége van a szervezetnek a tavaszi munka, a begyűjtés te­rén is. Minden segítséget meg kell, hogy adjanak a tavaszi ntuukák, a begyűjtési munkák sikeres vitelé­hez, a sertés, a vágómarha, (le kü­lönösen a barfomfi- és a tojásbe­adáshoz. Arra kell törekedni, hogy necsak a vezetőség és a tag­ság teljesítsék ezen a téren fenn­álló kötelességüket, hanem felvilá­gosító munkával segítsék elő az egész falu tervének teljesítését. — Ezeknek a feladatoknak sikere« megoldása bizonyíték lesz arra, hogy MNDSZ-asszonyaink megér­tettek a kongresszus jelentőségét, az MNDSZ jelentőségét a békéért vívott harcban. Fekete Anna, MNDSZ megyei titkár. Kim ír Szén elvtárs 1912. ápri­lis 15-én, az északkoreai Martgen- daj faluban született. Apja, Kim Ili n Liik szegényparaszt, nehezen tartotta el feleségét, három fiát és legkisebb öccsét, Kim Ken Gat. Kim, ír Szén apja Korea japán megszállása után a hős szabadság, harcosok sorába lépett és élete végéig odaadóan harcolt a koreai nép felszabadításáért, Az ügyet, amiért harcolt, felesé­ge, öccse és légióként fia folytat­ta. Kim It Szert, aki ekkor 14 éves volt. a girini középiskolában tanult, élére állt a tanulóifjúság forradalmi mozgalmának és azt az illegális kommunista ifjúsági szer­vezet köré tömöritette. Szorgalma­san olvasta a marxista irodalmat és közben agitációs munkát vég­zett. Rövidesen letartóztatták é< börtönbe vetették. A börtön nem törte meg: forradalmi szelleme még jobban megacélozódott. 1931-ben lépett be a Kommunis­ta Pártba, ugyanabban az évben, amikor a japán imperialisták meg­szállták Mandzsúriát. Ezek az ese­mények óriási változásokat hoztak. Ekkor kezdődött meg Kim ír Szett legendáshírű fegyveres harca a ja. pán megszállók ellen. Az imperialista Japán, Korea megszállása után, tovább folytatta agresszió« terjeszkedő (Klinikáját Ázsia szárazföldjén. A japán ter­ror-politikának csak a tömegek fegyveres harca állhatott ellen. — Kim ír Szén koreai partizánoszta­ga 1931-ben alakult Mandzsúria területén s rövidesen a legerősebb japánelleues partizánegység lett. 1935-ben Mandzsúriában megala­kult az egységes nemzeti front szervezete — a „Koreai Független­ségi Szövetség” és megszületett Korea egységes forradalmi nép­hadserege, amely Kim ír Szenttel az élen a szabadságáért harcoló koreai nép főerejévé vált. Ez a hadsereg rettegésben tartotta a ja­pán imperialistákat és dicső hír­névre tett szert Mandzsúriában és Koreában egyannif. 1915. május 9-én Korea népe nagy örömhírre ébredt. A győzel­mes .Szovjet Hadsereg térdre kény­szerítette a hitlerista Németorszá­got. Augusztus 9 én a Szovjetunió szövetséges! kötelességét teljesítve, megindította a hadműveleteket az. imperialista Japán ellen és azt már augusztus 15-én feltétel nél­küli fegyverletételre kényszerítette. A koreai nép félszázados japán el­nyomás után visszanyerte szahad­Szovjet Hadsereg gyors előrenyo­mulása után, 1945. októberében visszatért szülőföldjére. A koreai nép leírhatatlan lelkesedéssel üd­vözölte bátor és hű fiát, aki 15 éven át dicsőségesen és vitézül helytállt a japán rablók elleni hő­sies harcban. A felszabadulás első percétől kezdve, Korea történetében még soha nem látott népi mozgalom in­dult a demokratikus és független állam megalakítására. Azonban már 1945. szeptember 6-án, alig egy hónappal Japán kapitulációja után, az ország déli részében part- raszálltak az. amerikaiak, akik is­mét megvalósították a gyarmati uralmat. Az amerikaiak megszállása Ko­reát két részre osztotta. A köztársaság északi részén vi­rágzó élet indult meg. 1946. feb­ruár 8-án megalakult Észak-Korea Ideiglenes Központi Bizottsága, amelynek elnöke Kim ír Szett lett. Ezzel megkezdődött a döntő átala­kulás időszaka, amelynek célja az ország következetes demokratizálá­sa volt. 1948. aug. 25-én az Kszak- és Dél-Koreában megtartott általá­nos választások eredményeként ki­kiáltották a népi demokratikus köztársaságot és megválasztották központi kormányát. Kim ír Szcn a nép akaratából a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság minisz­tertanácsának elnöke lett. Észak-Korea a Koreai Munkapárt vezetésével, Kim ír Szén elvtárs irányításával és a Szovjetunió se. gítségével, hatalmas eredményeket ért el az ország demokratizálása, újjáépítése és építése terén. Ugyanakkor Dél-ICorea továbbra is gyarmat maradt, ahol a nép legjobbjait bebörtönözték, ahol megakadályozták a gazdasági élet fejlődését és elnyomták a nemzet' kultúrát. 1950. június 25-én az amerikaiak gálád módon megtámadták Észak- Koreát. A koreai nép Kim ír Szert vezetésével egy emberként kelt fel az. agresszorok ellen. A dolgozók százezrei ragadtak fegyvert, hogy­ha kell, életük árán is megvédjék azt a szabadságot, amelyet a Szovjetuniótól kaptak. A koreai nép idestova két éve folytatja hő­sies harcát az. agresszorok ellen. Ez a két év Korea történelmének legvéresebb, de legdicsőségesebb fe­jezete. E hősi harcokkal a koreai dolgozók megmutatták, hogy mi­lyen hősiességre képes az a nép, amely szabadságát és függetlensé­gét védi és amelyet olyan férfi ve­zet, mint Kim ír Szett elvtárs. Megyénk asszonyai jobb munkával ünnepük az M1VDSZ kongresszusát 2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom