Néplap, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-24 / 274. szám
néplap 1951 november 24, szombat A szovjet kormány jegyzéke közeb és középkeleti államokhoz Gromiko elvtárs, a Szovjetunió helyettes külügyminisztere november 21-én fogadta Anisz Acer bejt, Egyiptom követét és jegyzéket nyújtott át neki az USA, Anglia, Franciaország és Törökország kor mányának az úgynevezett „közép- keleti parancsnokság’’ megalakítására vonatkozó javaslataival kapcsolatban. Ugyanazon a napon Gro miko elvtárs azonos jegyzéket nyuj- ott át Szíria, Libanon, Irak és Izrael állam ügyvivőinek. Az egyiptomi kormányhoz intézett jegyzék a következőképpen hangzik: . A sajtó ez év október 14-én kö' zölte az USA, Anglia, Franciaország és Törökország kormányának azokat a javaslatait, amelyeket hivatalosan intéztek Egyiptom kormányához a Közel- és Közép-Kelet közös „védelmét” szolgáló úgynevezett „szövetséges középkeleti pa - ancsnokság” megalakítása kérdésében. Ismeretes az Is, hogy az em- itett javaslatokat Szíria, Libanon Irak, Szaudi Arábia, Jemen. Izrael és Transzjordánia kormányának is átnyújtották. November 10-én nyilvánosságra hozták az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Francia- ország és Törökország kormányának ugyanebben a kérdésben tett nyilatkozatát, amelyet átnyújtottak az emített országok kormányainak. Az említett javaslatok „szövetséges középkeleti parancsnokság" megalakítására vonatkoznak, továbbá kül- földi csapatok elhelyezésére Egyiptom és más közel- és középkeleti országok területén, valamint arra, hogy ennek a parancsnokságnak főhadiszállását Egyiptom területén helyezik el és hogy Egyiptom az említett övezet más országaival együtt a parancsnokság rendelkezésére fegyveres erőket, katonai támaszpontokat, közlekedési eszközöket, kikötőket és egyéb berendezéseket bocsát. Ezzel együtt az említett javaslatok tervbe vették az úgynevezett „középkeletl parancsnokság" kapcsolatát az Atlanti Tömb szervezetével. A négy állam javaslataiból és nyilatkozatából következik, hogy az említett államoknak a Közel- és Közép-Kelet térségében létrehozandó szöbanforgó közös parancsnokságának az a célja, hogy Közel- és Közép-Kelet államait e térség „védelme” megszervezésének ürügye alatt bevonja az Atlanti Tömb katonai rendszabályainak megvalósításába. Mint a szovjet kormány hivatalos okmányaiban már többízben megállapította, az Atlanti Tömb célkitűzéseinek semmi köze sincs e tömb tagjainak védelmi feladataihoz. Ellenkezőleg, a tények azt mutatják hogy ez a tömb agresszív ■célkitűzéseket követ és a Szovjetunió, valamint a népi demokratikus országok ellen irányul. A négy állam említett — a „középkeleti parnesnokság" megalakítására vonatkozó — tervének semmi köze nincs Közel- és Közép- Kelet békéje és biztonsága fenntartásának érdekeihez, szintiigy az övezet államainak igazi nemzeti érdekeihez sem. Ez abból is látható, hogy ennek a parancsnokságnak a megszervezéséhez szerteágazó terveket fűznek: új katonai támasz pontok létesítését s a már meglő vők kibővítését, Egyiptomban, Irakban és más közel- és középkeieti országokban, meghosszabbítják ez országokban a külföldi fegyveres erők ottartózkodását, sőt a szóba n- forgö országok lakosságának világosan kifejezésre juttatott akarata ellenére még újakat is hoznak területükre. Ezzel kapcsolatban a szovjet kor. rnány szükségesnek tartja hangsúlyozni azt a közismert tényt, hogy a szovjet kormány a szovjet állam fennállásának első napjaitól kezdve megértést és együttérzést tanúsított a keleti népek nemzeti törekvései és nemzeti függetlenségükért és szuverénitásukért vívott bar cuk iránt. Azoktól az államoktól el. térőleg, amelyek hozzászoktak ahhoz, hogy a Közel- és Közép-Kelet országait gyarmatoknak tekintsék, a Szovjetunió — mint ismeretes — 1946-ban a Biztonsági Tanácsban támogatta Szíriának és Libanonnak azt a jogos követelését, hogy vonják ki területükről a külföldi csapatokat. A Szovjetunió 1947-ben a Biztonsági Tanácsban Egyiptom hasonló követelését is támogatta. A Szovjetuniónak ez a politikája nemcsak a közel- és középkeleti népek alapvető nemzeti érdekeivel áll összhangban, hanem az általános béke fenntartásának érdekeivel is. A szovjet kormány teljes mértékben értékeli azt az álláspontot, amelyre jelenleg Egyiptom kormánya a négy állam említett javaslatával kapcsolatban helyezkedett és szükségesnek tartja az egyiptomi kormány figyelmét arra felhívni, hogy a közel- és középkeleti orszá goknak az úgynevezett „középkeieti parancsnokságban” való részvétele komolyan ártana a Szovjetunió és ez országok között fennálló viszonynak, valamint Közel- és Középkelet békéje és biztonsága megőrzésének." Sz. 1 \ Kozirjov, a Szovjetunió egyiptomi követe november 22-én Kairóban Szaudi-Arábia és Jemen egyiptomi követeinek átnyújtotta a szovjet kormány azonos jegyzékeit kormányaiknak való továbbítás végett. Január elsejétől magasabb táppénzt kapnak a két éve egy helyben dolgozók A minisztertanács 1951. évi január 8-i rendelete értelmében azok a dolgozók, akik az 19ö0. évi január hó 1. napját követően ugyanannál az állami vállalatnál, hivatalnál, vagy intézetnél két évet meghaladó időt töltenek, megbetegedés esetén nem az egyébként járó 65 százalékos, hanem a tényleges keresetük 75 százalékával egyenlő magasabb táppénzt kapják. Az előírt kétéves határidő 1952. január elsejével telik le, tehát ettől az időponttól kezdve mindazok a dolgozók, akik legalább két éve ugyanannál az állami vállalatnál, hivatalnál, intézetnél dolgoznak, már a magasabb táppénzben részesülnek. A magasabb táppénz azokat a dolgozókat is megilleti, akik a két év tartama alatt hivatalos áthelyezés alapján kerültek át más vállalathoz, hivatalhoz stb. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága november 22-ín közölte: A koreai néphadsereg alakulatai a kínai népi önkéntesekkel szorosan együttműködve minden fronton továbbra is heves védelmi harcokat vívnak és komoly veszteségeket okoznak az ellenségnek. A keleti fronton Janggutól észak, ra az ellenség szerdán 9 dühödt támadást indított a néphadsereg első védelmi vonalat ellen, de i. néphadsereg heves tűzzel fogadta r. támadót, az ellenség visszavonult és körülbelül egy zászlóaljat vesztett. A középső fronton, Kumszontól délre a néphadsereg egységei továbbra is heves harcot vívtak az ellenség ellen. A nyugati fronton nem volt különleges változás. Csütörtökön az ellenséges repülőgépekre vadászó lövészosztagok lelőtték a Nampho, Vonszan és Kan- szon körzetének békés lakosságát barbár módon bombázó és gépfegy- yerező ellenség két repülőgépét, j Nyújtson több segítséget a párt- és szaksiervezet a Nyírbogdányi Ásványolajipar! Vállalatnál a dolgozóknak az ,,Élüzem“ jelvény visszaszerzéséhez Az üzem dolgozói méltán sajnálják az „Flüzem” jelvény elvesztését. A gyárkapu felett büszkén csillogó jelvény már más — a jó munkában kiváló üzem — bejára tát díszíti. Még el sem ült a nagy kitüntetésokozta ünnepélyes hangulat, amikor az üzemben már a versenymozgalom hanyatlásának jelei mutatkoztak. Az elért eredmény el- bizakodottá, önelégültté tette a dolgozókat és főleg a műszaki vezetőket. Elhalt a versenyszellem és egyre gyakrabban fordultak elő fegyelemsértések és mulasztások. Amikor rájöttek arra, hogy nem egészséges ez az állapot, már késő volt. A rossz munkát már nem lehetett egy csapásra, rendes mederbe irányítani. A legnagyobb hiba az volt, hogy az akkori pártszervezet elvesztette a tömegekkel való kapcsolatot. nem foglakozott a népnevelő hálózat kiépítésével. Megtörtént az, hogy Bilecz elvtárs, az akkori párttitkárhelyettos, minden előzetes megbeszélés nélkül indítót, ta útnak a népnevelőket. Az üzemi népnevelő munka teljesen elhalt. Az üzemvezetőségnél Is a kapkodás lett úrrá, ahelyett, hogy a műszaki vezetőkkel az állandóan hangoztatott „objektív nehézségek" leküzdésével újra rendes kerékvágásba terelték volna az üzem menetét. A pártszervezet ellenőrző és lelkesítő szerepe is elmosódott. A szakszervezet akkoriban jóformán semmit sem tett a versenyszellem újjáélesztésére. Csáki elvtárs, az üzemi bizottság titkára arról is elfeledkezett, hogy az ak tívúk beállításával nagyban meg- könnylthetné a munkáját. így az történt, hogy Csáki elvtárs teljesen beletemetkezett az irodai adminisztrációs munkába és az üzemről, az üzemben folyó munkáról teljesen megfeledkezett. A tervszerűtlen vezetés és irányítás rányomta aztán bélyegét a dolgozók munkájára is. Nem törődött senki a munkaversennyel, a kiértékeléseket esetleg az irodában megcsinálták, de a dolgozókkal nem tudatták az eredményeket. A versenyzászlók — amiket valamikor nagy becsben tartott a győztes üzemrész, vagy egyéni versenyző — hónapokig hányódtak utolsó Önzőjüknél. Amikor az „Élüzem” jelvény lekerült az üzem kapujáról, akkor ébredtek rá Nyírbogdányban a súlyos hibákra. A dolgozók nagyrésze tudja, hogy itt tenni kell valamit, hogy megjavuljon a munka. A kezdeményezés azonban sokáig nem talált megértésre sem az újonnan megválasztott pártvezetőség részéről, sem az üb. részéről, pedig a villámujságon még november tizedikén megjelent a felhívás: „Adja ki üzemi háromszögünk a jelszót: Előre az élüzem-jelvény visszaszerzéséért !" A karbantartó műhelyben aztán megtört a jég. A „Waxman’’- brigád megtette első munkafelajánlását. A brigád vállalásában szerepel két centrifugálszivattyt megjavítása, amely nemrégen voll javítás végett Nagykanizsán, de nem vált be. Háromezer forintba került ez a javítás és most ugyanazt a javítást a brigád vállalta 300 forint költséggel. Vállalásukban szerepel még a tervtültéljesí- tés. a selejtcsökkentés és az anyagtakarékosság. A parafingyárban Here József újítása lett a kezdeményezés. Nagy gondot okozott a vállalatnak az, hogy a préseknél havonta négy darab préskeret tört össze, amit a hulladékba kellett dobni, mert nem vállalták ineghegesztését. Here elvtárs javaslatára Antinál Lajos hegesztő mégis megpróbálkozott vele és sikerült is, A keret meghegesz- tése darabonként 25 forintba kerül, tehát 975 forinttal olcsóbban, mintha újonnan kellene beszerezni. Évente így 40.000 forint megtakarítást érnek el. Az üzem vezetősége nem hivatkozhat mosltuár „objektív nehézségekre" sem, mert amellett, hogy a dolgozókban megvan a versenyszeretet, a desztilláló üzemrész, amely az alapot adja a többi üzemrésznek, multheti tervét 111 százalékban teljesítette. A vállalatvezetőség és a szak- szervezet feladata legyen a műszakiakkal karöltve, leküzdeni a termelésben fennálló nehézségeket és megmutatni a dolgozóknak az , Él- üzem” cím visszaszerzéséhez vezető utat. Ehhez adjon jó politikai munkával, ellenőrzéssel segítséget a pártszervezet.- . ------------------------------------------■ Hogy olyan tiszta legyen a Párt, mint a hegyitó tükre s olyan erős, mint a sziklaherc . . Ferenci Mihály ácssztahanovista küldött számvetése a pártértekezlet előtt .47 éjt szó ka rátelepedett Ferenciek házára. A két kicsi gyermek, Miska az ötéves, Jani a hároméves, egyedül tanyázott otthon Aludtak a dikón. Csendben és nyu godtan pihentek... Nem vették észre, hogy közben lángot vetett a éjtseaka, tüznyclvek csaptak jel a szomszéd szalmaaststag jóból s a mohó, j élelmet es lángok percek alatt belemartak Ferenciék, a cipészék nádtetős házikójába is. Bo- pogott a nád, tüzet fogott már az ablakdeszka s a forrósággal bekúszott jattomban a, füst. Ekkor riadt fel Miska és Ja,nika. Rémülten visítottak fel, azután meglepte őket a maró füst gomolyog. A gyermekek torkán csak rekedt nyöszörgés tört elő, fuldokló köhögés rázta a testüket s aléltan zuhantak le a földre. A szomszédok mentették meg őket. Betörték az ablakot, bénulsz lak rajta s kihoztál£ a két fuldok ló gyermeket. Ám ezt az éjtszakót nem tudta Mihály soha elfeledni. 8 úgy tűnt annakidején, hogy a régi rend úgy tört rá életére, mihelyt a remény ség egy kicsit is kivirágzott, mint azon a szörnyű éjtszakán a két alvó gyermekre az alattomos, fojtogató füstgomolyag. A tűzvész al kalmával elégett házuk, apja műhelye, szerszáma. Hlégett a szegénység, maradt a puszta nyomorúság.' .47 öreg cipész kerülő lett a Mán dy-uraság többezerholdas birtokán. Óit pofozta, rugdalta véresre Miskót az úr intézője. Otthagyta a urasdgot. Fiatal suhaJickordban felvándorolt Pestre, beállt segédmun kasnak a pályamunkások közé Bu- (laörsön. Hogy munkát kapjon, elvállalta a pályafelvigyázó tehenének gondozását is. Vasutas akart lenni, '„nyugdíjas állást’' akart. Ám egyszer összerúgta a port a pálya- felvigyázóval s elbocsátották. Vándorolt munkahelyről munkahelyre. Ha kicsit már jobban ment, valami mindig közbejött. Bukdácsolt, küszködött, mint a rozoga bárka vihar idején, 1932 ben belépett az építő- munkások közé. Annyira vitte, hogy 1935-ben már arra gondolt, hogy tanulónak szegődik, előlép segéd- munkást mivoltából. Ekkor azon-. ban leesett a háztetőről munka közben. A vállalkozó azt mondta neki: le is út, fel is út, betegekre nincs szükség l Ilyenkor, amikor megtört élete pályája, —- s ez gyakran előfordult, — mindig az a tüzeset jutott eszébe. Már nem emlékezett pontosan az eseményekre, gondolatai össze- kúszdlódtak más sok-sok rossz emlékkel, de mintha- a torkán érezte volna a fojtogató szürke, csípős, maró füstöt, kormot s ilyenkor mindig arra gondolt: jobb lett volna, ha akkor éjtszaka megfullad... Ha. egyszer rászánná magát Ferenci Mihály elvtárs, a nyíregyházi Magasépítési Vállalat Acsszta'- hánovístdja, az ország második legjobb ácsa, hogy megírja önéletrajzát, akkor erről az életéről nem is ima sokat. Annál inkább a mostaniról. Felsorolná mindazt a sok GYÖNYÖRŰ ALKOTÁST, amelyet néhány év alatt létrehoztak. Eleinte még csak sertésneve- lök, istállók, kisebb épületek, hazak voltak a lajstromban. Aztán jött a tiszakeszi öntözőm ü, a nyíregyházi emeletes bérházak, s mint a korona: a nagyszerű, új nyíregyházi pályaudvar, „ vasutaspihe növel együtt. Olyan most az élet mintha egy lépcsőn haladna felfelé az ember s egyre messzebb látna el, egyre szebbet tapasztalna!-4 mindennapi élet sok-sok öröméből adódik aztán a boldogság. Boldogság az, hogy építhet, dolgozhat az ember kedve szerint. De micsoda boldogság! Boldogság az is, hogy ma már 1100—1800 forintot keres, a legutóbb mind a négy gyermeknek „mackót" vehetett tértire. Boldogság az is ... na igen, Tátralomnic . .. Mint kiváló sztahdnorista, azt kapta többek között jutalmul, hogy Tátralomnicon üdülhetett, olyan más híres emberekkel, mint Hofmann Mihály komlói sztahanovista vájárral, F.ogár elvtárs Ganzbeli sztahdnovistával s a többiekkel. Ilyen helyen még nem járt sohasem. Gyönyörű pázsiton nagyabia- kos üdülő s körös-körül hófedte sziklabércek. .4 : üdülő melleit kristálytiszta, hegyitó. Hz volt Tátralomnic, Egy veröfényes dé’lelüttün hárman állottak a tó partján, Hoffmann, Bogár s ö. Nem beszélgettek, nem szóltak egy szót sem, vsak néztek. A hegyoldalon vidám csapat kapaszkodott felfelé. Időnként megálltak, pihentek s olyankor rázendítettek egy dalra. Úgy szárnyalt, lobogott a fenyők között az ismerős dal, bár vem magyarul szólt, mint az üdülő tetején csattogó vörös zászló. A dal üteme, ritmusa ismerős volt. Az új életről szólt. S ezen a délclöUön csordultig megtelt a szivük. Nézi ók a kristálytiszta ló tükrét, amely mérhe- tetetlen mélységeket sejtetett, nézték a megingathatatlan, biiszká sziklabérceket s hallgatták a dalt. Valamennyiüknek a Párt jutott as eszükbe... Minden érzés egyetlen szóvá sűrűsödött össze: Párt! * Az ember mindig erősebbnek érzi magát, amikor a Párttal találkozik. Murczkó elvtárs, a Városi Pártbizottság titkára annakidején, amikor Ferenci elvtárs országos második lett, felkereste munkahelyén a sztahanovistát. Elbeszélgettek s a párt titkár azt kérdezte: — Mondd csak Ferencxi elvtárs, miért nem vagy te az első?! Ferenci elvtárs zavartan morgóit. — Talán sikerülne . . ,T — A Párt bízik benned, Ferenci elvtárs! Most küldöttként vesz reszt rt városi pártértekezleten Ferencit elvtárs. Megtisztelő, nagy kitüntetés küldöttnek lenni ott, ahol a város vezetőit választják meg. Erre az ünnepre jobb munkával készüli: az ország második legjobb ácsa. Ezelőtt három héttel átlagteljesítménye 203 százalékos mit, a tán 201 s most mindezt túlszárnyalta! Ott csengtek szüntelenül a szívében: A Párt bízik benned, Ferenci elvtárs! 8 0 méltó lesz a Párt bizalmára. Minden erejével, minden gondolatával ott áll Rákosi elvtárs mögött, hogy olyan tiszta, legyen a Póri, mint a hegyiló tükre s olyan erős, mint a, ssikUt.-- bércl
