Néplap, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-21 / 271. szám

4 NÉPLAP 1951 november 21, szerda Az új munkások nevelése és az építőipar más problémái a sztahanovisták sajtóértekezletén Tegnapi számunkban megkezd­tük beszámolónkat az élenjáró épí­tőipari dolgozók vasárnapi sajtó­értekezletéről. A sajtó-ankéton a továbbiakban az ifjúság és általá­ban az új munkások neveléséről esett szó. Bakó Margit tanuló elmondta, hogy már harmadik oktatója van, de az első kettőtől vajmi keveset tanult. Lebecsülték a munkáslá­nyokat. mondván: úgysem lesz be­lőlük jó szakmunkás. A tanulólányokat beosztották vízhordásra vagy más segéd­munkára, az „oktatók"' pedig, mint akik jól végezték dolgu­kat, beültek az irodába beszél­getni. Azután ő iskolára került, s annak elvégzése után Visnyik József szta- hánovista oktató csoportjába osz­tották be. Igazi oktatóra talált Visnyik elvtársban, aki csakugyan megismerteti a fiatal munkásokat a szakma minden részletével, fogá­sával. A vállalat minden oktatója tanulhat „.Jóska bácsitól’’ — mon­dotta Bakó Margit. Minden oktató­nak legyen gondja arra, hogy megfelelő munkahelyre kerülje­nek a tanulók, ahol csakugyan módjuk van elsajátítani, a leg­jobb munkamódszereket. Az építésvezető pedig ne ossza be a tanulókat se meszeléshez, se más segédmunkára azzal az ürügy­gyei, hogy „csökkenti az önköltsé­get”. Pár forintot megtakarít ugyan, de tízszer, százszor annyit elveszít azzal, ha az új munkások nem tanulják meg a szakmát. Visnyik elvtárs. a Magasépítési Vállalat legjobb oktatója is elmon­dotta tapasztalatait. Az a módsze­re, hogy nemcsak magyaráz a tanulók­nak, hanem, állandóan köztük él, látják munkáját, el tudják sajátítani módszerét. Már a tanulókkal megismerteti a szta- hdnovista módszereket, megta­nítja őket arra is, hogy szak­munkás korukban hogyan szer­vezzék meg a munkát, hogyan irányítsák a segédmunkásokat. Eredményes munkát lehet végezni a tanulókkal, a fiúkkal és lányok­kal egyaránt. Lelkesednek munká­jukért, örömmel sajátítják el szakmát. Csak az kellene még, — vetette fel Visnyik elvtárs, — hogy a tanulókat legalább hat hónapi ne vigyék iskolára, mert ez vissza­veti őket a gyakorlati munkában. Ugyancsak a tanulók és átkép­zésük szorgalmas munkájáról szá­molt be Kovács Gábor elvtárs is, A mátészalkai vállalatnál is szta- hánovista módszereket tanulnak az átképzősök és a tanulók, s máris versenyezni tudnak a régi szak­munkásokkal. Sipkái Zoltán elvtárs, .a Tataro­zó Vállalat Igazgatója, a munka­módszerátadásról beszélt. A munkásokat úgy lehet meg­győzni az új munkamódszer helyességéről, ha minél gyak­rabban rendezünk bemutatókat, Nálunk havonta egyszer van ilyen bemutató, s örömmel jelenthetem be. hogy néni eredménytelenek. Nem kis részük van abban, hogy november 7-én 21 dolgozónk lett - sztahánovista. Jeszenszki István elvtárs, a Nyír­egyházi Magasépítési A'állalat igaz­gatója ezután bejelentette: válla­latuk sztahánovista iskola indítá­sával vesz részt a sztahánovlsta- mozgalom elterjesztésében. Kritikát mondott a tervezőintézet felé a gyakran megismétlődő késedelem miatt. Az építő vállalat sem tud ha­táridőre dolgozni, ha. nem ér­keznek meg idejében a tervek. Példa erre a büdszentmlliályl úti építkezés. Több épületét már októ­ber 1-én át kellett volna adni. De elkészülhettek-e idejére ezek az épületek, amikor novemberben, kap­tuk meg a terveket 2 A munka jó megszervezését gá tolja az is, hogy a különböző szak­ipari vállalatok nem tartoznak e.gy tröszthöz. Jó volna ezen változtat­ni, mert úgy könnyebb volna a munkákat összehangolni. A továbbiakban a Sztahánov- mozgalom szélesebbkor!! elterjeszté­séről beszélt Jeszenszki elvtárs, helytelenítve az eddigi véleményt: „elég, ha a kőművesek, ácsok és festők közt van sztahánovistánk”! Több hofídSsóló hívta fel ez­után a műszakiak figyelmét, hogy támogassák minden ere­jükkel a Sztahúnov-mozgalmat, az új munkamódszereket, adjanak meg minden segítséget. A műszaki értelmiség nagyrésze lelkesen ki­veszi részét a terv végrehajtásá­ból, így kell lennie mindegyiknek. A rájuk bízott munkaterületen vl- gyázniok kell a munkafegyelemre, a folyamatos munka biztosítására. A MUNKAFEGYELEM MEGJAVÍTÁSÁRA hívta fel a figyelmet Szabó József mátészalkai sztahánovista tetőfedő is. Még mindig előfordul, hogy egyes fegyelmezetlen dolgozók szombaton reggel S—.9 órakor „eltűnnek’’ a munkahelyről cs sokszor csak kedden látni őket újra. Komolyabban kell venni a takaré­kossági mozgalmat is. A gépállomá­sok építkezésén tapasztaltuk, hogy drága bádogot használtak fel a szellőzőn yílásokhoz, holott megfe­lelt volna a törült pala is. A ba­rabási magtárátépítésnél pedig jt drága deszkát pazarolták a zsalu­záshoz. A munka megszervezésére, az anyag és a munkaerő biztosí­tására, is nagyobb gondot kell fordittni, mert a vásárosnaményl tiidőszana- tóriumnál például egy álló eszten­deig tartott az egyszerű tatarozás! munka. Lőnyátt határidő előtt tel­jesítették tervüket az építők, de nem érkeze,! t meg idejére az aszta­losáru. Ugyanitt hetekig kellett várni, amíg megérkezett a tetőfedő. Aporligeten egyheti késéssel érke­zett a bádogos. * SEGÍTSÜNK A SZAKMUNKÁSHIÁNYON Az íves mennyezetkészítésről volt szó ezután. Hódi József, a Tataro­zó Vállalat sztahánovista ácsa tar­tott előadást arról, hogyan hasz­nálják fel gazdaságosan a hulladék faanyagot a különböző munkahelye­ken. Ennek készítése a faszerkeze­tű tetőnél sokkal gyorsabb, csak az a fontos, hogy lehetőleg száraz he­lyen készüljön, mert ha a fa hir­telen szárad, nem lesz olyan tar­tós. Brigádja 13 főből áll. Köztük 11 szakmunkás és két tanuló van. Ezzel a munkamódszerrel a hodá- szi állami gazdaságban 7—8 nap alatt állítottak fel egy dohány­pajtát. I'alicz elvtárs kiegészítésül a zsaluzás új munkamódszerét ismer­tette és javasolta, hogy az ácsok se idegenkedjenek a tapasztalatcserétől. Helytelenítette, hogy olyan sok szakmunkás dolgozik egy-egy bri­gádban. Ez nem engedhető meg, amikor általános a szakmunkás­hiány. Náluk, a Magasépítési Vál­lalatnál egy szakmunkás, egy fia­tal átképzés és két segédmunkás dolgozik egy ácsbrigádban. Fcrcnczi elvtárs például egyáltalán nem aggódik, hogy sok segédmunkással és kevés szakmunkással kell dol­goznia. , Kiderült” ugyanis, hogy még a keresztvágó fűrészhez sem kell két szakmunkás, egyik végét segédmunkás is foghatja, hiszen a fűrészt nem kell mind a kettőnek irányítania. A munka minősége így is százszázalékos, s megvan az az előnye is, hogy Ferenczi elvtárs szakmunkássá képezi a hozzá be­osztott segédmunkásokat. AZ ÉPÍTŐIPAR ÉS A NÉPLAP KAPCSOLATÁRÓL hogy a Tatarozó Vállalatnál rende­zett bemutatók nem kapnak nyil­vánosságot a sajtó hasábjain, pedig ez is hozzájárulna a munkamód­szerek átvételéhez. Jeszenszki elv­társ is megemlítette, hogy kevés cikk jelenik meg megyénk legjelen­tősebb iparáról a Néplap hasáb­jain, A megjelent cikkek pedig ke­vés segítséget adnak a munka meg­javításához. A levelezési mozgalomról Szabó József mátészalkai sztahánovista beszélt. Arra kérte az építőipar élenjáróit, hogy bátran forduljanak problémáikkal az újsághoz, mond­ják el munkamódszereiket, alkal­mazzanak kritikát, ahol helye vau a bíráló szónak, mert mindez a hi­bák kijavítását, a jó munkamód­szerek elterjedését segíti elő. És ugyanehhez a mozgalomhoz adja­nak a jövőben több segítséget a Szerkesztőség dolgozói is. A sajtóankét résztvevői azzal búcsúztak el egymástól, hogy még a jövő hónap elején újból találkoz­nak. de most már kinn, valamelyik munkatelepen, hogy a gyakorlat­ban is bemutassák munkamódsze­reiket. Erre a bemutatóra meghív­ják a dől » zókat azokról a munka- telepekről Is, ahol még nem isme­rik a sztahánovista módszereket. A MÉMOSz. megyei titkársága pedig összehívja az érdekelt vállalatokat tapasztalatcserére, hogy a legszoro­sabb kapcsolat legyen, meg ti kü­lönböző építőipari vállalatok között. M'rou Bimsen!-:* MELLÉKTERMÉK és Hulladék- gyújtó Vállalat mindenfajta nyers- uor, házi- és vadnyúlbőr, róka, pézs- fha, görény, nyest. továbbá minden­fajta tollán. valamint ócskavas, lém, rongy, papír. . osont, . üvegcserép és egyeo Hulladékok felvásárlást sza­mára, állandó átvevöheíyeKet létesít a következő. helyeken: Iskola-utca 8, Tavasz-utca 4, Dózsa Uyörgy-u. 4, Gorkij-tér 4, Kiss Ernő-u. 19 és Jiá- kóczi-u. 26. sz. — Ne dobja ei a hulladékot, pénzt kap erte. szabolcs-szatmari NÉPLAP Felelős szerkesztő: üsurakovszki Mihály^ Felelős kiadó: Cyore József Szerkesztősen: Nyíregyháza, Dózsa Gyorgy-u. 5 Tel.; 13-7U. 32-77 Kiadóhivatal: Nyíregyháza, Zsdauov-u 1. — Telelőn: 30-00. Nyíregyházi-nyomda, N vi rp^vhír/a Iío'/kp (ívory’v-n 6 A béke védelme azt jelenti: harcolni kell a béke ellenségei ellen A Béke Világtanács határozata rámutat ar­ra, hogy ki kell széle­síteni c békeharcosok táborát... Be kell vonni a békéért folyó harcba minden becsü­letes dolgozót, hiszen a béke megvédésének ügye, minden becsüle­tes ember ügye. Ugyan­akkor a határozat azt is jelenti, hogy kö­nyörtelenül harcolni kell a béke ádáz ellen­ségei, a kulákok ellen is. Ez vonatkozik a ti- szabcreeli dolgozókra is. A békének vannak ellenségei- Tiszabercc- Icn. Kik a béke ellensé­gei.’ Az embereket a mull ban kirabló, az asszonyokat, meggya­lázó Déri-féle kulákok, akik tanyáján annak­idején a náci tisztek tivornyáitok, A Uéri- tanyöján tirornyázó náci tisztek adtak ar­ra is parancsot, hogy robbantsák fel a vas­útállomást és a .két ti­szai kompot. Most az a meri kai i mperiali st ét k újra hazánkra akarják szabadítani a rabló ná­cikat. így mondja az U rszá gos B ck dana cs határozata: „A német imperializmus, a náciz­mus felélesztése évszá­zados elnyomatásunk és rabságunk rémét idézi fel szomszédaink­ban.” Dériék szívesen és nagy örömmel -vár­nák újra tivornyára, mulatozásra a fasiszta gyilkosokat, mert ügy gondolják, hogy akkor visszajön a régi világ: visszajönnek mégegy- szer azok az idők, amikor a dolgozó nép felet tő.: h ■ Azt az. időt várják vissza, amikor ismét cselédeket uzsorázha t ■ nak. lézert kell kímé­letlen harcot folytatni ellenük és éberen őr­ködni minden lépésük teteti. Mert az ellen­ség nem alszik, hanem minden alkalmat meg­ragad arra, hogy árt­son. Hogy szükség van az éberségre azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a kulákok a tszcs, megalakulásakor Ren­des János kutaknál minden este öszejöve- telt tartottak, amelyen a, csoport ellen uszítot­tak, ,1 kulákok el csal­tak néhány középpa­rasztot is magukhoz. Gönci, Bálint, középpa­raszt, aki még gyak­ran a mai, napig -is hallgat a, kulákok sza­vára és igyekszik azok aljas hazugságait, ter­jeszteni, Cene Antal sem átadja, hogy to­jást, baromfit vásárol­jon Dériéknek. Látnia, kell Cenéék- nek, Gönciéknek, hogy ezek a kulákok nem­csak jelen életükre törnek, hanem a jövő­re is. Az ötéves tervet pró hálják akadályozn i. Szabó János kutak, aki a múltban a har­madosok bérét is ellop­ta, ma is azon mes­terkedik: hogyan tud­jon kárt tenni népgaz­daságunknak. Szabo­tál. t lóheremagot nem kaszálta le, hanem Tá- honállva hagyta azt ólrolhadni. Harkály József kutak úgy pró­bálta a törvényt kiját­szani, hogy buji har­madosokat és feleseket fogadott. Így akart még ina is élősködni más munkájából! Az aljas kulákmcsterkedé- seket megakadályozzák a dolgozó parasztok. Beadási kötelezettsé­gük túlteljesítésével harcolnak a béke ádá z ellenségei, a kulákok ellen. Jó munkájukkal állnak őrt a béke fe­lett, A járás területén Tíszabcrccl a begyűj­tésben második helyen áll. Fehérne a múltban mindig a: kulákoknak dolgozott, kunyhóban lakott, gyermekei rongyokban jártak, éheztek. Mg azonban megváltozott Fchérnó cs családja ctetc. Földet kapott, iszcs-tagok lettek, a tszcs-ben gondoskod,- lak arról is, hogy Fc- hérnének rendes lakó­házat adjanak. Bizto­sítva van a. fejadagja. Gyermekeit rendesen fel tudja öltöztetni s ó'., maga, is rendesen öl­tözködik. Emberhez méltó életet él. Szend- réné szintén hasonló sorsban élt, Szendréné és Fehérné most a cso­portban végzett jó munkájával harcol a békéért. Harcolnak azért, hogy soha, többé vissza ne kerüljön az a világ, amikor Déri a dolgozó népet szaba­don nyúzhatta. A meg- változott életért, új is­koláért, az állomásért, á kompért harcolnak, amelyre újra szemét vetettek az amerikai imperialisták, a német nácik. Termelőszövetkezeti, csoporttagoknak, dol­gozó parasztoknak egy­aránt keményen har­colni kell a béke ellen­ségei ellen s jó mun­kával kell megőrizni a tiszaberceli családi, otthonok felett is a békét. NAGY TÜZFÉNY A. Nagy k/fttouert f orrauaiom filmje 1938 november 7-cn a Nagy Októ béri Forradalom huszonegyedik év lorduloján a moszkvai iNagy Szín­házban ünnepséget rendeztem, üzen .levetítették az egybegyűlteknek Usiaureünek a Forraauiomrói szóló hatalmas filmalkotását: a NAGY TUZl’iUrs Y-t. ±1 naptól kezdve, min­den év november 7-cn megjelenik ez a film a Szovjetunió mozijainak vásznán. V adóban méltó ez a filmóriás a Nagy Októberi Forradalom. emléké­hez. A NAGiT TUZFÉNY-ből vilá­gossá válik előttünk: miért tudott győzni a bolsevikok pártja 1917-oen. Lenin és Sztálin vezetése, n Párt munkásokat, parasztokat és katoná­kat egyaránt átfogó nevelőmunkája: mindez eleven valósággá válik — amikor minden idők legfényesebb napjai: a dicső októberi napok pe­regnek le előttünk. Hogyan kel éleire a film vásznán a történelem c legdicsőbb fejezete?, Mindnyájan emlékszünk még Csiau- reli másik hatalmas filmalkotására, a Benin elesté-re. Magúm* előtt lát­juk hőseit Aljosát, a fiatal yasön- iot és szerelmet, iNatasát. Az ő sor­suk szorosan egybefonódott a Nagy Honvédő Háború korával. Egyéni boldogságuk az egész nép boldogságá­nak része volt, — bánatuk egybefor­rott a néx) gyötrelmeivel. Egyszerű emberek voltak, amilyen rajtuk kí­vül ezer és ezer él. — és mégis for­málói, alkotói voltak a történelem­nek. Készei voltak annak a győze­lemnek, amelyet a szovjet nép a nagy Sztálin vezetésével kivívott. A NAGY TÜZFÉNY is két egy­szerű: ember sorsán vezet végig. . A ló vészárok szennyében, az első világ­háború véráradatában gyönyörű és tiszta szerelem születik Georgij (Judusauri a fiatal grúz katona és Szvetlána, a gyönyörű és bátor kis ápolónő között. Az ö sorsukon vezet végig a film, az ő és a hozzájuk ha­is sok szó esett az értekezleten. Sipkái elvtárs például hiányolta -4 como egyezeru emberek harcát mu­latja be a forradalom győzelméért. Ls az ő boldogságuk is akkor telje- sedik be, amikor az egész nép bol­dogsága és szabadsága valósággá válik. Látjuk a győzelem megteremtőit; Lenint és »Sztálint. J/cnint. akj á For­radalom előkészítésének legiázasabb napjaiban is törődik az egyszerű emberek sorsával. Sztálint, ^Lenin se­gítő harcostársát és nagy* tanítvá­nyát. Sorsuk egy a nép sorsával, merő egyek a néppel. A NAGY TÜZFÉNY című film fő­szerepeit Mjuffkc, GclováDi, Bagas- vili és Makarova alakítják. Magyar szövege: Mányai Lajos, Szakáts Mik­lós, teinkovits Imre és Sebők Margit hangján szólal, meg. A filmet csütörtöktől játssza a „Békc“-mozi. Rádióműsor NOVEMBER 21, SZERDA IvOSöU’i H-KÁDIÓ: 5.00: (Szovjet kórusok. 5.30: Hírek. 5.40: Csárdá­sok. 6.00: Falurádió. 6.30: Hangleme­zek. 6.45: Hírek. 7.05: Kégi mesterek baiettzeneje. 7.25: A Ili. v'IT dalai­ból. 8.05: Népdal kettősök. 11.30: * Mó- riez Zsigmonti élete és müvei. 12 00: Hírek. 12.30: Oláh Kálmán és zene­kara jatpzik.. 13-15: , Szórakoztató zene. 14.10: Hanglemezek. 15.00: Út­törő-híradó. 15.30: Énekkar. 15-50: fiatal költők versei a 1'ártro.L 16-20; Leeményjáték. 16-40: Tanuljunk oro­szul! 17.00: Hírek. 17.10: Tánczenc. 17.30; A tudomány úttörői. ' Előadás. 17.45: Magyar tömegdalok. 18-15: Szív küldi szívnek. 19.00: Építőipari félóra. 20.00: Hangos Újság. 20-40: Magyar népdalok. 20.50: Elbeszélés. 21-00: Ajándékműsor. 22.00: Hírek. 23.10: Hanglemezek. 23.30: Zongora. 24.00: Hírek. FETÖFI-KÁDIÓ: 6.00: „Védd a bé­két. ifjúság!" 6.45: Jó reggelt, gye­rekek! 7.00: Szvit. 7.35: Uj magyar operákból. 8.00: Magyar zenekari mu­zsika. 8.40: Hanglemez. 9.00: Gor­donkamuzsika. 9.20: Elbeszélés. 9.40: Daltanulás. 10.00: Hírek. 10.10: Hang­lemez. 11.00: óvodások műsora. 15.00: Hanglemez. 15.30: A földkerekség egyhatodán. 15.45: Magyar operett­részletek. 16.30: Előadás. 16.45: U.Í magyar dalok. 17.10: Athéni külde­tés. 17.30: Népdalfeldolgozások. 17.40: A Falurádió negygedórája. 18.00: Történelmi dalok. 18.40: Tánczene. 19.05: Vidám, zenés tarka est. 20.10: Elméleti tanácsadás. 21-30: Tánczene. JELENET A „NAGY TÜZFÉNY“ C. FILMBŐL

Next

/
Oldalképek
Tartalom