Néplap, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-15 / 189. szám

Mai fámánkból Az Alkotmány tiszteletére tolyó munkaverseny üzemi legjobbjai (2. oldali — Hat évvel ezelőtt szabadította lel Koreát a Szov­jet Hadsereg (3. oldali — Ébred­jen fel végre Ujfehértón a párt- szervezet és a tanács (4. oldali. AZ MDP SZABOLCS-SZ AT MÁR MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁN AK L APJ A VII. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM ARA 50 FILLER 1951 AUGUSZTUS 15, SZERDA ÜNNEPELJÜK JÓ TERMÉNYBEADÁSSAL , AZ ALKOTMÁNY ÉVFORDULÓJÁT! Petőfi Sándor, a magyar nép lánglelkü szabadságharcos költője irta versében: „Haza csak ott van, hol jog is van..." „jogot tehát, em­berjogot a népnek!" A meggyötört, rabságban tartott nép szava volt ez a követelés. A jog azonban mindaddig nem költözött földünk­re, míg a Szovjet Hősök önfelál­dozó harcai nyomán ki nem virult a szabadság fája. A nincstelenség- hez, nyomorhoz, éhezéshez, munka- nélküliséghez volt „joga” csupán a népnek. Hárommilliő koldus orszá­gának nevezték az úri Magyaror­szágot s mindazok a boldog gyer­mekek, akik most születnek, szinte el sem hiszik majd azt a tengernyi szenvedést, amelyben népünknek része volt. Nem hiszi majd el Szlifkánics Sándorné, nyírbátori dolgozó parasztasszony unokája, Marika sem. Szlifkánicsék cseléd- sorban éltek, hol „gróf” Károlyinál, hol „báró” Durneisznál és a lá­nyuk, Juliska égrenyiló kis viskó­ban született meg. Az unoka, Ma­rika már szülőotthonban született. Nyírbátorban ma már szülőotthon, két üj gyermekjátszótér van s nemsokára megnyílik a bölcsőde is. Ez jelenti a jogot. A kapitalista országokban is szavalnak alkot­mányról, jogokról, mindez azonban csak papíron van meg. Ameriká­ban is beszélnek a tanulás jogáról. Mégis: kereken négymillió ameri­kai ü—lö éves gyermek marad is­kola nélkül azért, mert az impe­rialista gonosztevők háborús célok­ra fordítják az állami kiadások T3 százalékát. A mi Alkotmányunk azonban nem papír, hanem élő va­lóság. Nemcsak beszélünk a tanu­lásról, hanem biztosítjuk azt, hogy minél több munkás és dolgozó pa­raszt gyermeke kerüljön be az is­kolák padjai közé. Nemcsak be­szélünk a munkához való jogról, hanem nagy Pártunk, Rákosi elv­társ vezetésével örökre elűztük a munkanélküliség rémét. Mit jelent a mi Alkotmányunk? Jelenti Du- napentelét, Tiszalököt, Inotát, je­lenti boldog jelenünket s még bol­dogabb jövőnket! Menjünk el az üzemekbe, fal­vakba s kérdezzük meg a népet: mit jelent számodra az Alkotmány? A nép Bihari József kállósemjéni középparaszt szavával felelne: „Csak hasonlítsuk össze a múltbeli, meg a mostani életünket. Én Szu- kolyi Zoltán „nagyságos úr”, föld­birtokán cselédeskeűtem 40 filléres napszámért.. Nemcsak engem, ha­nem már a 9—10 éves gyerekeimet is kihajtotta hajnali 2 órától éjfé­lig dolgozni. A cselédembert ku­tyának sem nézte, aki neki nem tetszett, azt megpofozta. vagy a csendőrökkel verette véresre. Ott voltak a nyomorlakások is. 23 csa­lád járt egy konyhára. Egy-egy csa­ládnak 7—8 gyermeke volt. Most már egészen másképen élünk. 12 hold földet kaptam a demokráciá­tól, azóta három szobás házat épí­tettem, pajtám, járófogatom van... Aztán nézzük meg a tanácsnál a táblát, ahová ki van írva, hogy mii kapott a község a felszabadu­lás éta. Napközi otthont, orvosi rendelőt, fúrott kutat,. szeszfőzdét, iskolajavítást, meg még sok min­dent. Sokat kaptunk mi már* az ál­lamunktól és még többet kapunk ezután.” A múltban végrehajtó, csendőr. ■ földesúr zaklatta a népet, a fildet- :íúró nincstelent. Most kiegyenese- -dett dolgozó parasztjaink.gerince, felöltöztek asszonyaink, iskolába járnak gyermekeink. Jelenti az Al­kotmány a földet! Azt a földet, amelyért annyi vér hullott már év­századokon keresztül. Azt a földet, amelyért tüzestrónra ültették Dó­zsa Györgyöt, azt a földet, ame­lyért életét adta Petőfi Sándor, s amelyért Kisvárdán rohamot indí­tottak a főszolgabírói hivatal el­len az agrárproletárok s vérükkel festették pirosra az utca kövét. — Ma már törvényben, megbonthatat­lan törvényben van: „A Magyar Népköztársaság elismeri és bizto­sítja a dolgozó parasztok jogát a földhöz...’’ Sőt, ezzel sem elégszik meg a nép állama. Hiszen ez a haza ma már a dolgozók édes ha­zája s az édesanyának nem min­degy, hogy milyen élete van gyer­mekeinek. A nép államának sem mindegy az, hogy milyen életet él­nek dolgozó parasztjaink az évszá­zados jusson, a földön. Szebb, a mostaninál ezerszer jobb életet akar a népnek adni... Ezért mondja ki Alkotmányunk azt is: „.1 Magyar Népköztársaság... kötelességének te­kinti, hogy állami gazdaságok szer­vezésével, mezőgazdasági gépállo­másokkal, az önkéntes társulás és a közös munka alapján működő ter­melőszövetkezetek támogatásával elősegítse a mezőgazdaság szo­cialista, fejlődését.’’ Nem volt min­degy a nép államának az sem, hogy Hock Mihály, a tiszadobi „Táncsics” tehenésze hogyan él s azért segítette a nagyüzemi gazdál­kodás útjára, hogy most keresetül 60 mázsa kenyérgabonát, 4200 fo­rintot, s még sokminden terményt kapjon. Drága kincs számunkra az Al­kotmány, mert kifejezője a dolgozó nép felemelkedésének, előrehaladá­sának. S erre az életre, a fejlő­désre úgy kell vigyáznunk, mint a szemünk fényére. Erősíteni kell azt a hatalmat, amely jólétet te­remt: a ncp hatalmát. Erősíteni kell azt a tábort, amely szerte a világon éber szemekkel őrködik a béke felett 'a Szovjetunió tanítá­sára, példájára figyelmezve. Régen kemény csatákat vívtak őseink a szabadságért és jogokért. Sok drá­ga hős adta életét a népért. — A Szovjetunió felszabadító harcai nyomán népünk, dolgozó paraszt­ságunk sokkal előnyösebb helyzet­ben van. Most nem kell sem éle­tet, sem vért áldozni. Most a ha­zafiasság azt parancsolja minden dolgozó parasztnak: ad be gaboná­dat .a nép raktárába! A Népköz­társaság gazdasági erejének foko­zása minden dolgozómik Alkot­mányba, törvénybe foglalt köteles­sége. De minden dolgozó paraszt­nak legyen belülről fakadó paran­csa az, hogy beviszi terményét a raktárba. Minden dolgozó paraszt­nak legyen belülről fakadó lelkese­dése alihoz, hogy nemcsak saját- maga teljesíti túl a begyűjtési kö­telezettséget. hanem szomszédjait is meggyőzi. Biri, Szamostatárfalva példáját kövessék dolgozó paraszt­jaink. ahol az egész község jóval túlszárnyalta már a 100 százalékos teljesítést. Az állam így gondolko­dik: adjunk minél többet a dol­gozó parasztoknak. Gondolkodja­nak dolgozó parasztjaink is így a terménybeadásnál. Nagy ünnepe né­pünknek az Alkotmány ünnepe s tegyük ezt a napot azzal is lelke­sebbé. gazdagabbá, hogy ezideig jó­val túlteljesítjük begyűjtési kötele-’ kéltségünkét. ■ > A termény beadásban élenjárók a népnevelőkkel együtt buzdítsák elmaradt dolgozó paraszttársaikat beadási kötelezettségük túlteljesítésére Erősen közeledik annak a napnak az évfordulója, amelyen a nép életre keltette Alkotmányát, szabad, boldog életének törvényét. A falu ünnepi készülődésének tükörképe most, hogyan lelnek meg a vagonok begyűjtött terménnyel, életet adó gabonával. Az Alkotmány ünnepé­re tett terménybegyüjtési felaján­lás teljesítése nem csak az ország előtt becsületbeli kötelessége Sza- bolcs.Szatmár valamennyi dolgozó parasztjának. De kifejezője egyben annak, hogyan érzi magáénak a fa­lu szabad életét, gépállomásait. vi­rágzó szövetkezeteit' kultúrhdzait, napközi otthonait, iskoláit, a neki épülő tiszalöki duzzasztót, a föld­ből kinövő .új gyárakat. Hogyan ér. zi kötelességét a munkásosztállyal, az egész hazával szemben, a békét akaró milliókkal szemben. Szabolcs-Szatmárban tegnapelőtt 181 vagon termény gyűlt be az ál­lami raktárakba. A megyei tanács jelentése szerint a baktal járásban tíz, a esengeriben 11, a fehérgyar­matiban 14, a kemecseiben 11, a Uisvárdaiban 19, a mátészalkaiban 32, a nagykállóiban 10. a nyírbáto­riban 14. a nyíregyháziban 22, a tiszalökiben 12, a vásárosnaményí járásban 15, Nyíregyházán pedig 9 vagon terményt adtak be a dol­gozó parasztok. Vájjon gondolnak.e a tiszalöki járás dolgozó parasztjai arra, hogy tegnapelőtt például négy vagonnal kevesebb terménnyel erősítettek a búkét, erősítették a hazát, mint a megelőző nap! Vájjon gondolnak-c a nyíregyházi dolgozó parasztok ar. ra, hogy amikor a terménybegyüj- tés leghátulján kullognak, az utol­sók közölt. akkor az egész megye, az egész ország előtt a békcharco. sok hálta mögé bújnak élt Döntő változásnak kell bekövetkeznie a felvilágosító munka területén Olyan változásnak, hogy mindeze- akik szemet húnynak az olyan két tudják, érezzék a tiszalöki já- spekulációk fölött, amelyek a nép rás, a nyíregyházi városi dolgozó vagyonát kisebbítik, az állam ká- parasztok; tudja minden dolgozó paraszt, aki megelégedett a száz százalékkal, s padlására zárja azt a friss erőt, amely előrelendítenc raktárba szállítva a nép tervét, gyorsabban vinné azt a megvalósu­lás útján előre. Döntően fontos, hogy mindenütt lássák a dolgozó parasztok, a be­adási előírás teljesítése törvény. Aki a törvénynek nem tesz eleget, csépié* után halogatja a teljesi. test, megszaporodik az öt, tíz szá­zalékkal. Döntően fontos azonban az is, hogy minden dolgozó paraszt tudja, milyen előnye származik a felesleg beadásából neki mayának — és az országnak. Erre pedig nem elég falra­gasz, röpcédula, villám, dob­verés. Erre alapos, állhatatos felvilágosító munka kell. A járási pártbizottságok elsősor­ban s nem utoljára a falusi párt- alapszervezetek kötelessége legyen, hogy a népnevelő értekezletekre Hív. ják meg a tcnncnybeadásban élenjáró dolgozó parasztokat, vonják be népnevelőknek mind­egyiket. Serkentsék saját példá­jukra hivatkozva az elmaradó­kat, a felesleget padlásrazdrt dolgozó paraszttársaikat. Vonjanak be a népnevelő munkába olyanokat, mint Berkeszen Ősz Ferenc aki két mázsa helyett 19 mázsát adóit be. Olyanokat, mint Túrzó Lajosné ugyancsak berkeszi élenjáró, aki egy mázsa, húsz kiló helyett tizenegy cs fél mázsát szál­lított raktárba. A tanácsoknak legyen kötelessé­ge. hogy állítsák össze azok névso­rát, akik odahaza még bőséges feles­leggel rendelkeznek. Segítsenek így a népnevelőknek! Gyorsítsák meg a cséplés! a cséptcmunkások Szabolcs-Szatmár cséplőmunkásai láthatták, mennyire gondoskodik róluk a nép országa, amely rájuk bízta az új termény elcséplését. — Jutalmat kapnak pénzben és tex- tilvásörlási utalványban azok a eséplömunkások, akik kiválóan tel­jesítik a normát. De azt is láthat­ták, hogy nem kedvezmény, de az őrlés se jár. azoknak, akik megsze­gi!; szavukat, elhagyják a gépeket. S kemény büntetés olyanoknak, rára vannak. Legyen minél több cséplőmunkás-brigád a cséplés meg­gyorsításával a jutalmazottak kö­zött ! A cséplőmunkás-röpgyülések tár­gyalják meg a jutalmazásról szóló rendelkezést, az .őrlés megvonását kimondó intézkedést, de beszéljenek arról is, hogy a nép törvénye íté­letet mondott a dögéi cséplők fe­lett. A gép felelős vezetője és az ellenőr pénzt fogadtak el és feke­tén csépeltek pénzért a kuláknak, sőt középparasztoknak is. Ifjú Samu György ellenőrt tizennégy- hónapi börtönre, Ilagi István fele­lős vezetőt héthónapi börtönre, Vincze István feketén csépcltelö kulákot 10 hónapi börtönre cs 2.000 forint pénzbüntetésre, Király Gusz­táv ugyancsak feketén cséplő kö­zépparasztot hat hónapi börtönró és 800 forint pénzbüntetésre ítél­ték. Ugyancsak börtönre és pénz­büntetés fizetésére Ítéltek még hét középparasztot is, akik a Bagi gép­nél feketén csépeltek. Az elmúlt héten közel ezer dolgozó paraszt választotta a szövetkezeti gazdálkodás útját Végső Károly 12 holdas tiszarddt Az elmúlt héten Szaboles-Szal- márban 90S dolgozó paraszt 2.00f hold földdel lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Legtöbb újbe- lépö a nyírbátori-járásban volt. A járás termelőszövetkezeti csoport­jaiba az elmúlt héten 118 család lépett be. A kisvárdai járásban 102 család, a baktalórántháziban 92, a mátészalkaiban 12, a fehérgyarma­tiban pedig 80 család lépett a már meglévő csoportokba. Legkevesebb belépő a kemeesei járásban volt.-4» elmúlt héten számos új cso­port alakult. Tiszadaáán 10 család 1/5 hold földön, Tüszőtökön 10 kö­zépparaszt 95 holdon alakított új csoportot. Uj csoport alakult még Hetén és tíergelyiugornyán. — A nyírkarászi „Május T’ tszcs-be az elmúlt héten 20 család, a nyirgel- scibc (1, a Icvclckibc 9, a nyinnadai „Vázsa” tszcs-be ?/ család, a fá- biúnházi „Vörös nyit” tszcs-ba 15 család, a mérk-vállaji tszes.be pc. dig 15 család lépett .az elmúlt hé­ten. középparaszt ötödmagával új elő­készítő bizottságot alakított, s ez­zel egyidejűleg kérte a Pártba való felvételét is. üemecseren Batári Sándor középparaszt, a községi ta­nács elnöke m-aga járt elöl jó pél­dával. Elsőnek irta alá, a belépési nyilatkozatot, majd hatodmagával új előkészítő bizottságot alakított. A dcmccseri „Úttörő” tszcs-nek 2— 3 mázsával magasabb volt a ter­mésátlaga holdanként, mint az egyénieknek. fAlták ezt a kívül­állók is cs az. elmúlt héten Tóth Jánosnc, Benda Györgyné, Sipos Sándor, Sipos Ferenc és Szűcs Ist­vánná aláirták a belépési nyilat­kozatot. Termelőszövetkezeti tagjaink foly­tassák tovább nagyobb szorgalom­mal a felvilágosító munkát, mond­ják cl eredményeiket, életüket a, kívülállóknak, hogy minél több dolgozó paraszt lépjen a fejlődés, a nagyüzemi gazdálkodás áljára. Megvonják a munkahelyüket önkényesen elhagyó eséplömunkások vámőelési jogosultságát A cséplcsi munkák minél hamaiabo és minél kisebb szemveszteséggel tör­ténő befejezésének döntő jelentősége van az egosz ország kenyerének bizto­sítása szempontjából. A oséplömunká- sok legnagyobb része ennek tudatá­ban végzi munkáját. Valinak azonban olyan munkavállalók is. akik az el­lenségre hallgatva, nem teljesítik a cséplesi szerződésben vállalt kötelezett­ségüket. Az élelmezési miniszter a munkafe­gyelem megszilárdítása érdekében el­rendeli, hogy azok a eséplömunkások, akik munkahelyüket önkényesen, vál­lalt kötelezettségük megszegésével el­hagyják, vámörlésí jogosultságukat elvesztik, A munkahelyét önkényesen elhagyó cséplómunkás nevét és lakhelyét a cséplőgép felelős vezetője köteles a községi (városi) tanács végrehajtó bi­zottságának haladéktalanul bejelen­teni. Ha a községi (városi) tanács végre- haitó bizottsága a munkacsapat bi­zalmijának véleménye után indokolt­nak látja a munkahely elhagyását (haláleset, betegség stb.) Visszaadja a munkahelyét önkényesen elhagyó cséplomunkásnak a gabonalapot. ha p cséplómunkás a gabuonalap alapján már erőltetett, a megőrölt lisztmennyiséget megtarthatja. Ke- nyér- és lisztjegyet azonban arra az időre, amelyre a megdrölt kenyérgabona fejadagját ledezi, nem kaphat. A munkahely önkényes elhagyása miatt a cséplógcpmunkás által mun. kajával már megkeresett cséplőrészt ki kell adni, azt visszatartani nam szabad. Az a cséplómunkás, aki a végre, hajtobizottság felhívására visszatér munkahelyére és folytatja a cséplési munkát, a cséplés befejezése után visszakapja gabonalapját. Ez a rendelet azokra a cséplömun. kásokra is vonatkozik, akik munka, helyüket még c rendelet hatálybalé. pésc elot* önkényesén elhagyták, ki­véve, ha munkahelyükre 1951 augusz­tus 15-ig visszatérnek. ^ világ proletárjai egyesüljetek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom