Szabolcs-Szatmári Néplap - Néplap, 1951. április (8. évfolyam - 7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-28 / 98. szám

1031 ÁPRILIS 28. SZOMBAT. Meg-Itezelíe munkáját a Magyar írok Szövetségéllek I. Kongresszusa (ismertessék meg MSZT-szervezeteínk a szovjet agrotechnikai módszereket Pénteken délelőtt Budapesten megkezdődött a Magyar Írók Szö­vetségének I. Kongresszusa. A Kongresszus ünnepélyes meg­nyitásán megjelentek: Révai Jó­zsef elvtárs, népművelési miniszter, Horváth Márton elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizott­ságának tagja, Darvas József val­lás- és közoktatásügyi miniszter, Jlarustyák József elvtárs, a SzOT elnöke, Hosev elvtárs, a szovjet nagykövetség kulturális attaséja és a többi baráti állam külképvisele­teink képviselői. Fuldessy Gyula Kossuth-clíjas korelnök megnyitója után Gergely Sándor üdvözölte a megjelenteket. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Írók Első Kongresszusa olyan időben ül össze, amikor szerte a világon a békéért harcoló erők az emberiség legszebb ügyéért küzdenek a hódí­tás bestiái ellen. A Kongresszus tagjai egyhangú­lag elfogadták a következő napi­rendet : 1. Darvas József beszámo­lója. 2. Deveeseri Gábor beszámo­lója. 3. A Magyar írószövetség alapszabályainak módosítása. 4. Az új vezetőség megválasztása. DARVAS JÓZSEF BESZÉDE — Néhány héttel ezelőtt ünne­peltük országunk, népünk felszaba­dulásának 6-ik évfordulóját. S mi, magyar írók, ügy hiszem, nem kezdhetjük el első kongresszusunk tanácskozását anélkül, hogy el ne mondanánk a hála és a szeretet szavait a felszabadító fiatalma s Szovjetunió és a népek nagy vezé­re, Sztálin felé. Az, amiről köl­tőink, íróink a múltban álmodoz­tak, ami csak vágyaikban, s forró szenvedéllyel szavaikban élt, — végre testet öltött. — Csodálatos és elsodró dolog az, ami országunkban ma végbe­megy. Írónak lenni egész történel­münk folyamán nem volt még szebb dolog, mint ma. Magyar írók számára nem adatott még szebb feladat, mint nekünk ma: Müvekben megörökíteni az új kort, a születő üj ember arcát. De nemcsak megörökíteni mindezt, ha­nem mutatni az előrevivő utat, a művészet eszközeivel küzdeni az igazság és a szépség végső győzel- inéért. Darvas József ezután irodai- műnk felszabadulás utáni fejlődé­séről beszélt. — A fejlődés lassan indult meg. A Párt mozdította ki ebből a ne­héz lielyz|bői Irodalmunkat is: amikor meggyorsította a kultúrfor- radalom kibontakozását. Aj úttörő munkát a. szovjet irodalom végezte el. amelynek nagyszerű szocialista-rea­lista alkotásai valóban, ahogy mon-' dani szokták: egy csapásra száz­ezres olvasótömegeket hódítottak meg. A szovjet irodalom felszaba­dító'és nevelő hatása hatott ránk, az írókra is. Mindezzel együtt népi demokráciánk politikai fejlődése és az, hogy népünk ideológiai fej­lődése is meggyorsult, kiszorította irodalmunkból az ellet l égés, bur- zsoá Irányzatokat. A Párt segítsége, kritikája és fokozott támogatása kiszélesí­tette és megerősítette irodal­munk proletár-bázisát. Ezen túl azt is elmondhatjuk, hogy a Párt irányító szerepének megerősödése komoly hatással volt a pártonkivüll, útitárs-írók fejlő­désére. Legkiemelkedőbb példája ennek Veres Péter gazdag írói ki­bontakozása, vagy Szabó Pál írói metamorfózisa, bár nem ők az egyeűüliek, akikről szőlani lehetne. __ Irodalmi életünknek azonban — eredményei ellenére — még van­nak fogyatékosságai. Tovább kell folytatnunk a harcot az Irodalmi pártszerüség érvényesítéséért, fokoz­nunk kell Irodalmunk eszmei és művészi színvonalát. Továbbra is éles harcot kell folytatni az ellen­séges burzsoá Irodalmi Irányzatok minden megnyilvánulása ellen. To­vább kell erősítenünk proletár-iro­dalmunkat. Iínnek elsősorban a se­gítő bírálatban, kommunista íróink fokozott világnézeti, marxista-lent- nista nevelésében kell megnyilvá­nulnia. Ugyanakkor azonban nem hanyagolhatjuk el, sőt fokoznunk kell a pártonkívüli szövetséges és útitárs-írók segítését és nevelését is, hogy ne maradjanak ezek örök ,útitársak'’. A témaválasztás kérdéséről szól­va, megállapította Darvas József, hogy nem helyeselhető az az egyre Inkább tért hódító gyakorlat, hogy íróink trilógiák és regényciklusok fedezékei mögé húzódjanak a mai élet ábrázolása elől. Szükséges, hogy Íróiakat elsősorban a mai té­mákra orientáljuk. — A szocialista realizmus nem köti meg az író kezét, sőt ellenke­zőleg, felszabadítja, amilyen sza­bad még soha nem volt. A szocia­lista realizmusban a marxista-leni­nista világnézet eszmeisége a dön­tő, de azon túl a témaválasztás legváltozatosabb gazdagságának, a legkülönbözőbb műfajoknak, s írói alkotásformáknak nagy szabad ver­senyét jelenti, kell is, hogy je­lentse. Szóvátette Darvas József, hogy a szovjet írók közül többen hiá­nyolják a magyar müvekben -a nemzeti jelleget. Ezután a kritikát terhelő felelősségről beszélt, majd befejezésül az íróknak a békeharc­ban betöltendő szerepéről szólt. KÜLFÖLDI VENDÉGEK Darvas József beszéde közben érkeztek mega Kongresszusra Mar­tin Andersen-Nexö, a világhírű dán író, valamint a délelőtt Budapestre érkezett szovjet íróküldöttség tag­jai: Borisz Polevoj, Konsztantyin Fegyin és Szemjon Babajevszkij, Sztálin-díjas írók, akiket a Kon­j Május elsejétől a, Pröpaganda­] anyagterjesztő píme megváltozik, ú.i i'íme: PROPAGANDA­ANYAGTERJESZTÓ BUDAPEST, VI., RÉVAI-U. 1ß. TELEFON: 315-700. , Társadalmi Szemle, Pártépítés, | Anyag- éa Adatszolgáltatás. Nép­nevelő, Budapesti Népnevelő Ki- l adóhivatala. gresszus résztvevői hatalmas lelke­sedéssel. hosszasan ünnepeltek. A Kongresszus nevében Gergely Sán dór, az Írószövetség elnöke köszön­tötte őket. Ebédszünet után Deveeseri Gá­bor, a Magyar írók Szövetsége tit­kára tartotta meg referátumát. DEVECSERI GÁBOR beszéde elején rámutatott, az Író­szövetség feladata, hogy a dolgozó népet szolgáló magyar irodalom szervezett munkáját előbbre lendít­se azon az útou, amelyet a nép és a Párt kijelölt számára. Célja, hogy Irodalmunk egésze tükrözze hős dolgozóink életét, segítsen éle­tünk formálásában és minden igazi magyar író munkája a néptől ta­nuló és a népet tanító egységes magyar irodalom egészének tuda­tos, szerves és tervszerű része le­gyen. Deveeseri Gábor a továbbiakban rámutatott, hogy az Írószövetség tagsága fiatal munkás- és paraszt­írókkal gyarapodott és Irodalmi életünk megindult a szervezettség útján. — Létrejött a magyar írók „sztá lini műszaka”, a magyar költők közül nem egy, Sztálin 70. születés­napjának ünnepén tette első jelen­tős lépését a valóság költészete felé. — A fejlődés jelentős előbbre- vivője volt 1950 nyarán az Írószö­vetség MDP szervezetének megala­kulása. Fellendült az írószövetség szakosztályainak munkája. Megala­kult az írók Szövetsége mellett és Irányításával dolgozó fiatal írók munkaközössége. Megalakult az Írószövetség vidéki és külföldi tit­kársága. — Irodalmi tudatunk ma már a marxi-lenini esztétika alapján áll s az irodalom pártosságának elvét a szocializmusért és békét harcoló irodalom egészére vonatkoztatja. A Kongresszus első napja hozzá­szólásokkal ért véget. A Bolgár Népköztársaság külügyminisztériumának jegyzéke Jugoszláviához A Bolgár Népköztársaság külügyminisztériuma a szófiai jugo­szláv nagykövetség útján jegyzéket intézett a jugoszláv kormányhoz. A jegyzékben a bolgár külügyminisztérium közli, hogy a szófiai bíró­ság 1951 április 14 és 20 között tárgyalta a Jugoszláviából Bulgáriá­ba küldött kém és diverzáns csoport perét. A bíróság a bizonyítékok és a vádlottak vallomása alapján meg­állapította, hogy a kémeket és diverzánsokat a jugoszláv hatóságok küldték Bulgáriába. A jegyzék a továbbiakban megállapítja, hogy a Bolgár Népköz- társaság kormánya már több ízben tiltakozott a jugoszláv kormány­nál a jugoszláv hatóságok által szervezett kémkedés és diverzió miatt. A béke és a Balkán nyugalma ellen Irányuló jugoszláv kémtevé­kenység az angol-amerikai imperialista háborús uszítők szolgálatában egyre rendszeresebbé és szervezettebbé válik. A Bolgár Népköztársaság külügyminisztériuma a leghatározottab­ban tiltakozik a jugoszláv kémszervezet működése ellen és követeli, hogy a jugoszláv kormány tegyen intézkedéseket az ilyen megnyilvá­nulások ellen. Megnyílt a Nemzetközi Diákszövetség végrehajtó bizottságának ülése güket, még nagyobb erővel vesznek észt a békeharcban.” Hsieh-Pang-Tíng, az összkínai diákszövetség elnöke beszédében hangsúlyozta: „Folytatnunk kell az amerikai agresszió ellen és a Ko­rea megsegítéséért vívott mozgalom elmélyítését és kiszélesítését, hogy még nagyobb mértékben járulhas­sunk hozzá a világbéke ügyéhez”. Ezután Josef Grohman, a Nem­zetközi Diákszövetség elnöke mon­dott beszámolót a gyarmati és fél­gyarmati országok dlákmozgr' ai- ról. A Magyar-Szovjet Barátsági Hó­nap nagy eredményei után újult erővel kell hozzálátnunk felada­taink elvégzéséhez. A Barátsági Hónap bizonysága volt annak, hogy nap mint nap erősebbek MSzT alapszervezeteink, egyre több és több dolgozó kapcsolódik be a Szovjettínló barátainak szervezett táborába. Megyénkben mintegy öt­venötezer tagja van a Magyar- Szovjet Társaságnak. A mi felada­tunk az, hogy megismertessük dol­gozó népünkkel a Szovjetuniót, a béketábor nagy vezetőjét, legyőzhe­tetlen bástyáját. Szervezeteink, aktíváink tevéke­nyen résztvesznek a békealáírás­gyűjtésben. Közel háromezer MSzT népnevelő végez felvilágosító mun­kát a Béke Világtanács követelésé­vel kapcsolatban. Amikor a békéről beszélnek, a békeharcra mozgósíta­nak, újra és újra kihangsúlyozzák a Szovjetunió élenjáró szerepét a bébe megvédésében. Az aláírásgyűj­tés ideje alatt 24 vándorkiállítást szerveztünk meg s a kiállítások leleplezték a háborús gyújtogató- kat, az amerikai imperialistákat, azok lakájait, a szennyes Titó-ban- dát. De megmutatták ezek a ki­állítások azt is, hogy hatalmas a béketábor ereje, hatalmas a Szov­jetünk}, a béke vezérlő csillaga. Vándorkiállításainkat 24.000 ember nézte meg. Előadásokat Is tartot­tunk : „A szovjet kultúra fegyver a békéért vívott harcban” címmel. Ezeken az előadásokon Is több tíz­ezer dolgozó vett részt. Megnövekedett tagságunk azon­ban sokkal nagyobb igényeket állít MSzT-szervezeteink elé. MSzT-szer- vezeteinknek mindjobban be kell kapcsolódniok a termelés, a terv sikeréért folytatott harcba. Jelen­tős szerep hárul ezen a téren üze­mi alapszervezeteinkre: meg kell Ismertetni az élenjáró szovjet ta­pasztalatokat, mozgalmakat. Ki kell szélesíteni a Nazurova-mozgal- mat. Nem kisebb a feladata falusi MSzT-szervezeteinknek. Tömege­sen kell elhangzaniok az „Ismerd meg a Szovjetuniót.” és a „Szovjet agrotechnika” előadásoknak. De nemcsak egy-egy előadást kell tor- tanunk a szovjet tapasztalatokról, a szovjet mezőgazdaság módszerei­ről, a szovjet agrotechnikáról, ha­nem a gyakorlatban is elő kell se­gíteni azt, hogy mezőgazdaságunk szocialista szektora egyre inkább alkalmazza ezeket a tapasztalato­kat. Ugyanakkor természetesen minden segítséget meg kell adni az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztoknak, hogy azok termésered­ményeiket emelni tudják. Ehhez szükséges az, hogy minden község­ben, mindé» üzemben, állatni gaz­daságban, termelőszövetkezeti cso­portban alakítsuk meg MSzT-szer- vezetelnket. Segítsük elő, az orosz nyelvtanulást megyeszerte. Az orosz nyelv- birtokában sokkal könnyeb­ben, közvetlenebbül megismerkedhe­tünk a szovjet tapasztalatokkal. Az ellenség próbálja munkánkat akadályozni. A háborús gyújtoga­tok belső ügynökei, a kulákok, a klerikális reakció miudent elkövet, hogy elvonja a dolgozókat Társa­ságunktól. Azért teszik ezt, mert tpűják, hogy a szilárd és megbont­hatatlan szovjet-magyar barátság békénk, szabadságunk biztos alap­ja. Az ellenség terve nem sikerül. A szovjet és magyar nép barátsá­ga örök s mély, mint a legszentebb érzések egyike. MSzT-szervezeteink legyenek jó agitátorai ennek a ba­rátságnak. Gyakorlati tevékenysé­gükkel példákon keresztül mutas­sák meg dolgozó népünknek azt a sok-sok kincset, amit a Szovjet­uniótól nap mint nap kapunk. Szé­lesítsék még tovább az MSzT-tagok táborát. Legyen még hatalmasabb és nagyobb tömegszervezet az MSzT. Ebben az esztendőben ér­jük el a 100.000-es taglétszámot! Ezt a célkitűzést azonban csak ak­kor tudjuk elérni, ha MSzT-szérve- zeteink fokozzák kulturális és fel­világosító tevékenységüket, ugyan­akkor nagyobb mértékben fordul­nak a termelés kérdései felé. SÜSKÓ JÁNOS MSzT megyei propagandista Nyíregyháza környéke és a nyírbátori járás dolgozó parasztjai is befejezték a tavaszi vetést Tegnapelőtt jött híre, hogy a kemecsei és nyíregyházi iarások falvaiban százszázalékos már a tavaszi szántás-vetés, minden mag a földbe került, ahogy vál- alták a dolgozó parasztok a Víunka Ünnepe tiszteletére, Csütörtökön reggel kilencre Nyíregyháza tanyáin is befeje­ződött a vetés. Pénteken pedig nyírbátori járásból jött híre, hogy 100 százalékos a munka eredménye. A máriapócsi „Vö­rös Csillag" termelőcsopcrt dol­gozó parasztjai azzal is dicse­kedhetnek, hogy tíz hold mák­jukat is megsarabolták már, úgyszintén a piricsei „Vörös Ok­tóber" tszcs is tíz hold mákot sarabolt meg. Nyírgyulajban tíz hold cukorrépatáblán végezték el az első kapálást a , Petőfi" tszcs tagjai. Most az egész já­rásban a növényápolást kezdik el a tszcs-k példáján. Lapzártakor a kisvárdai já- rasbeli Lövőpetri dolgozó pa­rasztjainak távirata érkezett meg. Pártunk Megyei Bizottsá­gának jelentik örömmel, hogy „befejeztük a tavaszi szántás- vetést, de tovább fogunk mun­kálkodni azon, hogy növekedje­nek, egyre hatalmasabbak le­gyenek a béke erői!" Pekingben megnyílt a Nemzet­közi Diákszövetség végrehajtó bi­zottságának ülése. A megnyitó ülé­sen a végrehajtó bizottság tagjain kívül különböző országok harminc­két meghívott képviselője jelent meg. Elsőnek Kuo-Mo-Zso, a Ivlnai Bé­kevédelmi Bizottság elnöke üdvö­zölte a végrehajtó bizottság ülését. „Bízunk abban, — mondotta, — hogy Kína és az egész világ diák­jai még szorosabbra fűzik egysé­A koreai néphadsereg hadijelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népliaűseregéuek főpa­rancsnoksága április 2o-án közölte, hogy a néphadsereg egységei a kí­nai önkéntesekkel együtt valameny- nyl fronton folytatják kemény har­caikat és jelentékeny veszteségeket okoznak az amerikai-angol inter­venciós csapatoknak. A középső fronton a néphadsereg egységei az április 25-1 harcok- bun foglyokat és különféle hadi- zsákmányt ejtettek, A DISZ KVLDÖTTVÁLASZT GYŰLÉSEIRŐL A kisvárdai gépállomás üzemi DISz-szervezete a küldöttvúlasztó taggyűlést jól előkészítette. A tagok mindannyian resztvettek rajta. A pártszervezet minden segítséget megadott a DISz-szervezetnek. Az ifjaknak már napokkal előbb elmagyarázták, hogy milyen komoly feladat a küldöttválasztás, hogy alaposan meg kell vizsgálni, kit vá­lasztunk meg. A Dl Sz-szervezet titkára beszámolójában bőven foglalkozott a középszervek megválasztásának jelentőségével. A kisvárdai gépállo­más üzemi DISz-szervezete négy küldöttet választott, akik eddig szer­vezeti munkájukat jól végezték. A tagság bírálatot gyakorolt a küldöttek felett és felhívta fi­gyelmüket a jövőbeni feladatok jó végzésére. A gyűlésen a tagság felajánlást tett május 1. megünneplésére is. Márta István vállalta, hogy május 1-re három cséplőgépet javít meg. Bodnár Tibor vállal­ta az erőgéphez és cséplőgéphez tartozó elevátor megjavítását. Föl­dest Katalin, aki a lányok között a legjobb munkát végzi, vállalta, hogy az erőgépet, amelyen ő dolgozik, megjavítja. Minden ifjú tett felajánlást, A Rákosi-telep DISz-alapszcrvezeténél a küldöttválasztó gyűlést a kitűzött határidőben nem tudták megtartani, mert sem a pártszer­vezet, sem a járási DISz-bizottság munkatársa, Pálylca elvtárs, egy­általán nem adott segítséget. Nem utolsó sorban hib/is a DlSz-szer- vezet titkára is. mert másnapra, amikor az ifjúságot összehívták a taggyűlés megtartására, a DISz-titkár minden szó nélkül szabadságra ment. A küldöttválasztó taggyűlést a járási DISz-bizottság adminisz­trátora tartotta meg. A kisvárdai járási DISZ-bizottság vegye komo­lyabban a küldöttválasztó taggyűlések előkészítését, a járásban ugyanis gyakori ;tt rossz taggyűlés,

Next

/
Oldalképek
Tartalom