Nyirségi Néplap, 1949. november (6. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-03 / 255. szám

nyírségi a 1949 XI 3 CSÜTÖK OK VL évL 255 Ara 50 Mér Telefonautomatát kapott Nyíregyháza Szabo'csban befejeződött a búzavetés Erős termelőszövetkezeti pá rtszervezeteket! Irta i BARCZi GYULA A magyar dolgozó nép Pár­tunk, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével sikerrel oldotta meg mindazokat a feladatokat ame­lyek a szocializmus építésében ed­dig reá vártak. Pártunk helyes po­litikáját tükrözik vissza mindazok az eredmények, amelyek a felsza. badulás óta Pártunk vezetésével dolgozó népünk politikai és gaz­dasági téren elért. A magyar nép öt éven keresz­tül nap mint nap tapasztalta és tapasztalja, hogy amit a kommu­nisták Pártja és amit Rákosi Má­tyás elvtárs javasol és elvégez, az helyes, az mindig a dolgozó nép, országunk szocialista fejlődésének érdekeit szolgálja. Eltüntettük a háború nyomait, iparunk gyorsan fejlődik, életszínvonalunk már messze a háború előtti fölé emel­kedett, hároméves tervünket idő előtt, sikeresen hajtjuk végre. — Mindezek meggyőzően tanúskod­nak arról, hogy mennyire helyes — és csakis kizárólag az az út helyes, amelyet Pártunk mutat, amelyen a Magyar Dolgozók Pártja vezeti a népet. A Pártunk által mutatott utat járva, rakjuk le a szocializmus alapjait. A bankok, a gyáripar, a bányák, a nagykereskedelem ál­lamosításával a tőkés elemeket ezekről a fontos területekről ki­szorítottuk, mindezeken a helye­ken gvőzedemeskedett a szocialis­ta gazdaság. Viseonylag lemaradtunk a mező. gazdaság szocialista irányú épí­tésében. Itt még jelentékeny sze­repet játszik a tőkés termelés, — aranyét a falusi kizsákmányoló réteg, a kulákság képvisel, mező­gazdaságunk zömét pedig az egyé­nileg gazdálkodó nadrágszíjpar- cellás kistermelő parasztság mutat. A kistermelők tengerében — mint apró, de gyorsan fejlődő ezi. getek találhatók a dolgozó pa­rasztságunk önkéntes elhatározá­sa alapján létrejött mezőgazdasá­gi termeőszövetkezetí csoportok. Dolgozó parasztságunk tömegei megyénkben is az első állami gaz­daságok, traktorállomások, terme­lőszövetkezeti csoportok példái, ból mind nagyobb számban győ­ződnek meg a gépesített nagy­üzemi gazdálkodás előnyeiről, — Pártunkra és a dolgozó nép álla­mára támaszkodva, fokozatosan átérnek a kapitalista fejlődés út­járól — amely nyomorba, válság, ba vezet — a szocialista fejlődés útjára, amely a jobb, boldogabb életet biztosítja számukra. Ez a folyamat a bonyolult, — mindinkább élesedő falusi osztály­harc közepette megy végbe. — A reakció, a kulákság mindent meg­tesz, hogy ezt a folyamatot — dolgozó parasztságunk áttérését a nagyüzemi gazdálkodásra — gá­tolja. — Dogozó parasztságunk azonban egyre inkább látja, hogy ez az egyetlen járható út, amely az eddigi bizonytalanságból, az időjárás viszontagságainak kiszol­gáltatott, rengeteg gondot és ag­godalmat okozó, alacsony termés­átlagú, versenyképtelen helyzetből kivezet, a társas, nagyüzemi gaz­dálkodás útja. Lenin elvtárs arra tanít ben­nünket, hogy a falu szocialista át­alakulása a legnehezebb feladat, miután a proletáriátus meghódí. tóttá a hatalmat Felvilágosító munkánk eredményeit lemérhetjük a megalakult termelőszövetkezeti csoportokon. A múlt termelési év­ben megyénk területén 21 enge­délyezett t Sz. CS. működött, — most már számuk meghaladta a nyolcvanat. Ezentúl sok ter­melőszövetkezeti csopor; most van alakulóban. Ezek a számok szép eredményt jelentenek, de ko­rántsem kielégítőt. Feladatunk, — hogy meggyőző, felvilágosító munkával, az eddig is működött csoportok eredményeinek ismer­tetésével vezessük dolgozó pa. rasztságunkat a modern techniká­val felszerelt nagyüzemi gazdálko­dás útjára. A termelőszövetkezeti csoport jó munkájának egyik előfeltétele a jól működő MDP pártszervezet. Ezért fordítunk gondot arra, hogy minden termelőcsoportban megala. kuljon, megerősödjék és jól mű­ködjék a pártszervezet. Ezeknek az alapszervezeteknek a feladata, hogy neveljék a tagságot, élen. járjanak a termelésben, g falusi pártszervezetekkel karöltve és he­lyesen vezessék a dolgozó paraszt­ságot osztályharcában Jelenlegi t. sz. cs.-pártszerveze- teink egyrészében hibák mutat, koznak. A leggyakrabban az a hi­ba, hogy nem élnek önálló szer­vezed életet, a falusi szervezet irá­nyítja alatt dolgoznak és így a konkrét termelőszövetkezeti prob­lémák helyett, általános falusi kér­désekkel vannak efoglalva. A termelőszövetkezetekben dől. gozó elvtársak feladata, hogy min­den pártszervezettel nem rendelke­ző csoportban alakítsák meg a szervezetet, biztosítsanak működési területet a pártszervezetnek, a fa­lusi pártszervezettel karöltve, de önállóan éljék pártéletüket, önál­lóan végezzék a legkiválóbb dol­gozók felvételét. Az önálló párt. élet maga után vonja a kommu­nista példamutatást, a pártszerű bírálatot és önbírálatot, a hibák kijavítását, a szövetkezett dolgo­zó parasztok szocialista öntudatá­nak fejlesztését. Az ilyen pártszer­vezet eredményesen léphet fel a mutatkozó hiányosságokkal szem­ben és megszüntetheti azokat. A termelőcsoportok a mezőgaz. dasági nagyüzem csírái. Ennek a csírának fejlődését a kis parcellán dolgozó parasztok ezrei figyelik. Olyan csíra, aminek fejlődésétől függ a dolgozó parasztság mi­előbbi boldogabb életének biztosí­tása. Olyan csíra, amelyre nagyon kell vigyáznunk, hogy kifejlődhes­sen. — Elősegítjük fejlődését, ha erős a csoport pártszervezete, — amelynek útmutatásával, vezetésé­vel a termelőszövetkezeti csopor­tokba tömörült dolgozó parasz­toknak könnyebb munka, jobb megélhet^, nyugodt, kulturális élet lesz az osztályrésze. így bi­zonyítjuk be ismét tényekkel, — hogy helyes az az út, amit a kommunisták, amit a Magyar Dol­gozók Pártja mutat a magyar nép számára. Bulgária, Románia és Magyar- ország felvételének ellenzésével az USA és Anglia megsértik a békeszerződéseket Carapkin elvtárs felszólalása az ENSz bizottságában Az ENSZ különleges politikai bizottsága október 31-én kezdte meg az új tagok felvételének vi­táját. A bizottság elé a Biztonsági Tanács jelentése került, amely megállapítja, hogy a Tanács nem tud pozitív ajánlatot tenni a 13 állam: Albánia, Mongol Népköz- társaság, Bulgária, Románia, Ma­gyarország, Finnország, Olaszor­szág, Ausztria, Portugália, Íror­szág, Transzjordánia, Ceylon és Nepál tagfelvételt kérő ügyében. Az Egyesült Államok ezenkívül megkísérelte az ENSZ tagállamai­nak sorába csempészni a délkoreai úgynevezett „köztársaságot’’. Az USA és Anglia arra is megpró­bálta felhasználni a kérdést, hogy politikai nyomást gyakoroljon a saját független bel- és külpoliti­kájukat folytató népi demokrati­kus országokra. A Szovjetúnió küldöttsége a Biztonsági Tanácsban a kérdés kompromisszumos megoldására tö­rekedett és beleegyezett, hogy visszavonja tiltakozását az angol­amerikai tömb támogatta több or­szág felvétele ellen, ha Románia, Bulgária, Magyarország és a Mon­gol Népköztársaság felvétele te­kintetében nem alkalmaznak meg­különböztetést. Az angol-amerikai tömb azonban elutasította a Szov­jetuniónak ezt a megegyezési aján­latát. Carapkin elvtárs, a Szovjet­únió képviselője felszólalásában leleplezte az angol-amerikai tömb­nek e kérdésben véghezvitt mes­terkedéseit. Rámutatott, hogy az új tagok felvételének kérdésében az ENSZ azért jutott zsákutcába, mert az USA-t és Angliát a kér­déssel kapcsolatban nem az ENSZ alapokmánya vezérli, hanem az egyes országok politikai rendszere iránt érzett rokonszenve, vala. mint más országok demokratikus rendszerével szemben érzett ellen­szenve. Az USA és Anglia min­den megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza Albánia, a Mongol Népköztársaság, Bulgária, 'Magyarország és Románia felvé­telét az ENSZ-be. Ezzel kapcsolat­ban nem átallja ezeket az orszá­gokat befeketíteni. Azok az ürü­gyek, amelyek segítségével az USA és Anglia ezeknek az orszá­goknak bevételét akadályozza, annyira ostobák, rágalmazó jelle­gűek és teljességgel tarthatatla­nok, hogy ez minden tárgyilagos embernek szemébe ötlik. — Ami Bulgáriát, Romániát ég Magyarországot illeti, a favoritiz- mus és a megkülönböztetés poli­tikája abban is megnyilvánul, hegy az USA és Anglia követeli Olaszország és Finnország, a hit­leri Németország volt szövetsé­geseinek felvételét az ENSz tag­jai sorába, ugyanakkor akadá* lyozza Bulgária, Magyarország e# Románia felvételét. Ezeknek az államoknak a felvétele ellen han­goztatott tiltakozásával megsérti a Potsdamban ünnepélyesen vál­lalt kötelezettséget, hogy a béke- szerzödésk megkötése után támo­gatja ezeknek az országoknak felvételét az ENSz tagjai sorába. A népi demokráciák országai úton a szocializmus felé Az Izvesztija „A népi demokrá­ciák országai úton a szocializmus felé” című vezércikkében ezeket írja: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom gyökeres fordulatot jelentett az emberiség világtörté­nelmében a régi kapitalista világ­tól az új szocialista világ felé. A forradalom megindította a kapita­lista rendszer összeomlásának kez­detét. Csaknem három évtized alatt azonban a Szovjetúnió a szo­cializmusnak ellenséges kapitalista államokkal körülvett egyetlen or­szága volt. A második világhábo­rú után a helyzet a szocializmus javára megváltozott annak ered­ményeként, hogy a Szovjetúnió szétzúzta az imperialista támadó­kat mind nyugaton- mind keleten és történelmi gyó'zelmet aratott. A Szovjetunióval most baráti családot alkotnak a népi demokrá­ciák országai. Ezek az országok nagy sikereket értek el az új tár­sadalmi rend építésében. Tartósan rátértek a szocialista fejlődés út­jára. A népi demokráciák orszá­gainak dolgozói számára kimerít­hetetlen kincstárt jelentenek a szo­cializmus építésének tapasztalatai a Szovjetunióban. Lenin, Sztálin mindent legyőző' tanításai útjelző csillagként szolgálnak számukra a szocializmus felé való elhaladá­sukban. Azok a hatalmas sikerek, ame­lyeket a népi demokráciák orszá­gai a gazdasági és a kulturális építés minden terén elértek, külö­nösen szembetűnnek, ha összeha­sonlítjuk azokat az amerikai impe­rializmus járma alatt lévő orszá­gok súlyos helyzetével. A kapita­lizmus vüágában gazdasági zűr­zavar, munkanélküliség és tömeg­szegénység uralkodik, pusztítják a nemzetgazdaságot és elfojtják a nemzeti kultúrát. Az imperializmussal szakított és a szocializmus útjára lépett or­szágokat gazdasági fellendülés, a munkanélküliség megszüntetése, Az „Izvesztija" vezércikke a dolgozók életének szüntelen ja- ví'ása jellemzi. Az angol-ameri­kai imperialisták aljas összees­küvésének leleplezése, amelynek célja a Tito-banda közvetítésével a kapitalizmus visszaállítása volt a népi demokráciák országaiban — az imperialistaellenes demo­krata tábor egyik legfontosabb győzelme. Ennek az imperialista ügynökségnek szétzúzása és az óceánon túl lévő urainak leleple­zése ismételten bebizonyította, hogy a népi demokratikus állam alkalmas a nép vívmányainak megvédésére, az ellenség ellen­állásának elfojtására. A Szovjetúnió testvéri támoga­tására támaszkodva a népi de­mokráciák országai a gazdasági fellendülés útján haladnak. Gaz­daságukat szocialista munkára formálják át, megtörve a meg­döntött és -difijüktől kisajátított birtokosok és kapitalisták ellen­állását. Szerte a népi demokrá­ciák országaiban sikeresen telje­sítik és túlteljesítik a gazdasági terveket. Az első két- és három­éves tervek befejezéshez közeled­nek. Most mélyrehatóbb tervek vé~ 'i;fását kendik meg, ame­lyek a szocializmus alapjainak megteremtésén alapszanak. A népi demokráciák országai­nak legnagyobb sikerei közétar­tozik a nemzeti kérdés megoldá­sa a nemzeti elnyomás felszámo­lása, az egyenjogúság megterem­tése minden nemzetiség számára és akadálytalan fejlődés lehető­ségének biztosítása. A népi de­mokráciák államainak megszilár­dulása új csapást jelentett a vi­lágkapitalizmus egész rendsze­rére. Ez új diadala Lenin, Sztálin halhatatlan müvének, amely 32 évvel ezelőtt világtörténelmi győ­zelmet aratott országunkban. A szovjet szocialista állam ha­talma növekszik. A népi demo­kráciák országai erősödnek. Kí­nában a népi forradalmat nagy győzelem koszorúzta. Megalakult a német demokratikus köztársa­ság, ami fordulópontot jelent Európa történetében. A régi uralkodó kapitalista vi­lág vereséget-vereség után szen­ved. A demokratikus imperialista ellenes tábor, élén a Szovjetunió­val, Lenin-Sztálin lobogója alatt győzelmet győzelem után arat (MTI) A Szovjetúnió küldöttsége úgy véli, hogy a tagfelvételi kérés tár­gyalásának mostani szakaszában, midőn a kérdés egyéni alapon tör­ténő megoldására irányuló vala­mennyi kísérlet kudarcot vallott, a problémát csak a Szovjetúnió ajánlotta alapon lehet megoldani. A Szovjetúnió küldöttsége reméli, hogy javaslata elnyeri a bizottság támogatását és ezen az ülésszakon eredményesen el lehet dönteni az új tagok felvételének kérdését. Carapkin után Nagybritannia küldötte szólalt fel és ellenezte a Szovjetúnió javaslatát, támogatta az ausztráliai határozati javaslatot, mely zt kívánja, hogy a biztonsági tanács még egyszer vizsgálja fe­lül Portugália, Írország, Ausztria, Olaszország, Transzjordánia, Finn­ország, Nepal, Ceylon és a délko­reai „köztársaság” felvételének kéruesét. A kérdés vitája a követke-" rá-, sen folytatódik.------o—---­Ostromállapot Kalkuttában A kalkuttai közüzemi munká­sok sztrájkja tovább folyik, A városban ostromállapotot hirdet­tek ki. Mindennemű tüntetés és gyülekezés tilos. Betiltották a több, mint öt emberből álló cso- port:r..’.ást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom