Nyírségi Magyar Nép, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)
1949-06-28 / 147. szám
2. oldal. nyírségi magyar nép KEDD, 1949. JUNIUS 28. Munkások adják, szeretettel fogadják a dolgozó parasztok a Kislétán felállított Állami Mezőgazdasági Gépállomást —* Még ez is? —■ morfondírozott magában leverten Gencsy, a lcvitéz- lett földbirtokos, amikor meghallotta, hogy Kislétán a község lakói akár munka előtt, akár ebédszünet' ben, akár az esti beszélgetések. nag> részét az új állami gépállomás vá- rása teszi ki. „Hogy fogadjuk? Mint fogadjuk?44 Ezen járt az esze a dől. gozó parasztoknak; ez keserítette meg végképp Gencsy szájaízét. Akkor őrá már nincs semmi szükség — vélekedett —a föld után gépeket is kapnak egykori cselédei, kiütik kezéből az utolsó paraszinyúzási évközökét is. És elment. A kutya sem ugatta meg. Azóta sem látták a környéken. Hat község ünnepe Elmenetele előtt a volt földbirtokos azon vitatkozott a gépállomás vezetőjével, Hidi Antal elvtárssal, hogy hányán jönnek el a gépállomásavató ünnepre. Kár, bogy nem maradt itt vasárnapig, megláthatta v olna. A gépek, a mezőgazdasági csata nehéztüzérsége diadalmas dübörgéssel vonultak végig a falun. Kislétai lányok és parasztlegények ülték meg a traktornyergeket s biztos kéz. zel irányították őket az ünnepség széklié&ye felé. Dolgozó parasztok, asszonyok, leányok, EPOSz-ifjak, úttörők követték a gépeket; az ifjak s a kis pajtások között velük beszélgetve lépked Gyenge Károly e*v- társ. az MDP megyei titkára. Szekeresek, kerékpárosok zárják be a menetet, eljöttek: a gépállomás a\atására Kállósemjén, Nyírbogát, Ny írgyula j, Máriapócs és Pócspetri dolgozói is, hiszen a gépállomás nemcsak a kislétaiaké, mindenkié, elmennek majd a gépek s az ő földjüket is megművelik, jól megművelik Jól szavazott Kisléta népe Vörös és nemzetiszínű zászlók, a Magyar Dolgozók Pártját és vezetőinek jó munkáját elismerő feliratok alatt szólt hat község dolgozó népéhez Gyenge Károly elvtá-rs. — Jól választott Kisléta népe mondta a; többi között. — A választások alkalmával a szavazók 98 százaléka foglalt állást a kommunisták á’tal vezetett Népfront, népünk fel- emelkedése és virágzása mellett. Mi nem leszünk méltatlanok a leadott szavazatokra. íme, a mai nap is bebizonyította, hogy szavunkat meg- | tartjuk. Nem egészen egy esztendő Matt 13 gépállomás létesüli Szabolcs- I megyében. 1949-ben még hármat állítunk fel, az ötéves tervben pedig 24-re emeljük a traktoráilomások számát. A munkások adják Hidi Antal elvtárs átveszi a gépeket : — A munkások építették fel a gyárakat, ezekben a gyárakban készültek a traktorok, a vető s cséplőgépek és most a munkások elhoztík ide falura, hogy segítsék a dolgozó parasztokat munkájukbau. Négyezer torok éljenzése szentesíti egy helyi dolgozó paraszt: Orosz elvtárs fogadalmát: szemünkíénye lesz. ez a gépállomás, úgy fogunk rá vigyázni. Az ünnepség résztvevői egyre közelebb húzódnak a gépekhez s amikor az Internacionalé is elhangzik, már valamennyien a gépek mellett vannak, vizsgálják, simogatják, ismerkednek velük. — Jó lesz? — kérdezte mosolyogva Gyenge elvtárs az egyiktől — Igen, jó lesz, nem úgy mint a kulákoké, akik 80 forintot kérnek és c:ak megkapargatják a földet. Jó lesz. Minden dolgozó paraszt javára lesz a gépállomás. Meg a kultúrbáz is, amit a megszökött Gencsy kastélyában rendeznek be 3 hároméves terv újabb ajándékaként. Dolgozó parasztok csoportjai látogatják a szovjet mezőgazdaság nyíregyházi kiállítását — Nagy példaképünk, a Szovjetunió követésre méltó példát mutat a szocializmust építő népeknek a mezőgazdaság terén is. A szovjet mezőgazdaság lenyű- göző eredményei megmutatkoznak mind a több és jobb termésben, mind a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság emberi, jobb életében. Szükséges, hogy mi, magyarok is tanulmányozzuk a megvalósult szocialista mezőgazdaságot és a tanulságokat felhasználjuk. Ezt a célt szolgálja a magyar parasztküldöttség szovjetunióbelí tanulmányútja és ez a kiállítás is. — Ezekkel a szavakkal nyitotta meg vasárnap délután Kiss Zoltán elvtárs polgármester a nyíregyházi Magyar Szovjet Társaság kiállítását. Otven nagyhalászt dolgozó paraszt jött be Nyíregyházára az állami mezőgazdasági gépállomás kocsiján s a megnyitó után rögtön végignézte a kiállítás gazdag anyagát: a kolhozparasztok munkáját és munkájának eredményét mutató képeket, a gépesítés ütemét, a termelés növekedését szemléltető adatokat, a kol'hozparasztok szociális és kulturális megsegítéséről szóló ábrákat- Mezőgazdasági szakemberek és az MSzT vezetői kalauzolják a dolgozó parasztokat a rengeteg kép és tábla között, megmagyarázzák, ha valamit nem értenek s a nagyhalászi csoport megindul. A termelés mennyiségének növekedéséről beszél minden szónál1 ékesebben egy kép. Meredek, felfelé futó vonal mutatja a termés növekedését. Az emelkedés a háború éveiben enyébb, mutatva azt, hegy a szocialista termelésre nagy hatással van a béke, de azt is mutatja, hogy a szocializmus országa még a háború éveiben sem feledkezett meg a mezőgazdaságról. Ami után sokan érdeklődnek Olyan gépet mutat be az egyik sarok ábrája, amit a dolgozó parasztok széles rétege nagy érdeklődéssel vár: az aratást és csép. lést egyszerre elvégző kombájnt. — Majd a vetítettképes előadáson még többet látunk erről a gépről — mondja a vezető és leolvassa az ábráról; egy 30 kolhozt ellátó állami mezőgazadsági gépállomás 84 traktorból, 22 kombájnból, 14 cséplőgarniturából, 60 traktorekéből, 22 kultivátorból, 29 vetőgépből áll. — És hogyan fejlődött ki ilyen szépen a gépesítés? A következő kép mutatja meg. Mit örökölt a Szovjetunió a cári Oroszországtól? 1913-ban még csak a földterület 0.8 százalékát (ezer hektárból 8 hektárat) műveltek géppel. 1928-ra ez a szám 4, 1932-re 2i2 2, 1938-ra pedig 69.9 százalékra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy majdnem százszor any. nyi gép szolgálja a mezőgazdaság érdekeit, mint 35 évvel ezelőtt. Képek mutatják a termény elosztását, az egyévi kereset kifizetését, a felirat pedig, hogy meny. nyit keres átlag egy.egy kolhozparaszt a voronyezskörnyéki kollektív mezőgazdaságokban: 6 mázsa gabonát, 18 mázsa burgonyát, 12 mázsa takarmányt, 80 kg. húst, 360 liter tejet, 48 kg. gyümölcsöt, 16 kg. mézet, 6 mázsa szalmát és 3000 rubelt a közös gazdálkodásból, 1500 liter tejet, sertést, malacokat, borjút, baromfit, mézet és 20 kg-nyi gyapjút pedig a házkörüli gazdaságból. Kulturélet a kolhozokban Könyvtár kultúrház, mozi, rádió szolgálják a kulturális életet a Szovjetunió kolhozaiban. Csak egy adatot az iskolákról: 1914-ben 52.000 középiskolás tanuló volt az országban, ma 13 millió! És a szociális juttatások? Államsegélyt kapnak a szülő nők, a harmadik gyermek már nemcsak egyszeri, de havonkénti segélyben is részesül. Szülőotthonok, bölcsődék, napközi otthonok védik az anyákat és a gyermekeket. A másik szobában folyik a vetí- tettképes előadás, újabb és újabb látogatók jönnek a kiállításra, je- gyezgetnek, tanulnak a, világ leg. fejlettebb mezőgazdaságának példájából. Változatlan marad a gabona eladási ára Többet kapnak gabonájukért, akik közvetlenül cséplés után teljesítik a terméwfbeadást A minisztertanács foglalkozott a búza, a rozs, az árpa és a zab árának megállapításával. A terménybeadási kötelezettség teljesítésére beadott búza forint, a rozs és kétszeres 54 forint, az árpa 50 forint, a zab 50 forintos áron kerül átvételre. A beadásra kerülő gabonafélék árai tehát a tavalyival azonosak. A kötelező terménybeadás után az állam jutalmat fizet. Aki augusztus l3-lg beadja gabonáját, az öt forint, aki szeptember 3-ig adja be. két forint jutalmat kap mázsánként. Ugyancsak jutalmat fizet az állam a megvételre felajánlott szabad gabona után is, amelynek árát később - fogjuk megállapítani. Alig a búza vdagpiaci ara a minisztertanács által megállapítoti áraknál lényegesen alacsonyabb és állandóan esik, addig a magyar népi demokrácia állama áldozatvállalás árán is tartja a tavalyi beadási g:> honaárakat. — MÁSFÉLMILLIÓ új lakóháizat építettek fel a Szovjetunió falvaiban a háború kitörésp utáni ötéves terv háromeisztendeje alatt, a vár fosokban pedig .a hatalmas újjáépítő munka során több, mint 51 millió négyzetméter lakásteret építettek fel. Fényeslitke község versenyfelhívása Fényes-liitke község népi bizottsága elfogadta a község dolgozó parasztjainak jár vaslatát és tervet dolgozott ki, amelynek alapján versenyre hívták ki a kisvárdiai járás valamennyi községének dolgozó parasztjait. A versenymunkával a kalászos termények viaszérésben való learatására indulnak a kihívást elfogadó községek. A kisvárdai járás községei a fényeslitkeiek kezdeményezésére ugyancsak versenyben, pontos tervek alapján fognak indulni a cséplés elvégzésének is, ahol a minimumra csökkentett szemveszteség és iizemannyagta- karékosság lesznek a döntő szempontok. Ugyancsak versenyben végzik el a termény- begyűjtési munkát is a járás községei és ponitosan teljesítik ,ai kötelességüket a dolgozó néppel, a, nép államával szemben. Aratóverseny less a myiregyhássi lőtéri termelőesopart földjén A nyíregyházi határban lévő hármasmintájú lőtéri ter- rnelőcsoport rozsföldjén ünnepélyes. aratóversennyel indítják a nyári mezőgazdasági munkák leg-szebbikét, az aratást.. A július tizedikének délután négy órájára kitűzött versenyre lelkesen készülődnek a lőtéri itermelőkollektí- va tagjai. A termelőcsoport fiataljai nívós kultúrműsorral egybekötött ünnepségen látják majd vendégül az arató versenyen résztvevő dolgozó parasztokat. A termelőcsoport és a környék dolgozó parasztjai szép ünnepségen üiik meg az első aratás ünnepét. AZ AMERIKAI ÉLETFORMA (Részlet egy amerikai szocio/ógus könyvéből-) A napokban jelent meg J. Dawis haladó amerikai szociológus könyve, amelyben a becsületes kutató tudós tárgyilagosságával mutatja ki a szerző, hogy a pénz, ,,az ember kereskedelmi megközelítése lealacsonyítja és eltorzítja a személyiséget, a családot, az egész társadalmat.” A szerző bemutatja, hogy az irodalom, színház, film a többi művészeti válfaj hogyan fajzik el egy olyan, társadalomban, ahol minden eladó és megvásárolható, ahol ,,nincs szép, vagy szent, hanem csak drága, vagy olcsó. — A könyvet a Ferrar and Peichardt Ins” kiadóvállalat adta ki. Az alábbiakban részleteket közlünk a könyvből, amely megmutatja az igazi amerikai életformát, Hazaíiság és nyereség. Amerikában a hazafiság elválaszthatatlan a nyereségtől — írja Dawis — mint ahogy ott egyetlen szellemi jelenség sem tud elszige. telődjíi a businesstől. Az amerikai mindennek az értelmét keresi, de értelmet csak abban lát, ami nyereséget hoz. Hazafias az, aki feltétel nélkül elfogadja az amerikai életformát: a munkásság és a tőke közt kialakult viszonyt, a magán- vállalkozás, adó, igazságszolgáltatás, faji viszonyok, stb. rendszerét. Azt, aki még csak a leghalvá nyabb kételyét is ki meri fejezni ezeknek az intézményeknek és ennek a rendszernek hibátlansága tekintetében, azt automatikusan a „nem-amerikaiak”, ,,hazafi,atl'a- nok“ „kommunisták” közé sorolják. Enn'ek következtében Amerikában évről-évre kevesebb lesz az „amerikai”. Night-c/ubok. Csak a night-ciubok, (műsoros éttermek), versenyezhetnek a filmmel a társadalom demoralizálásá- nak ocsmány feladatában- Egyedül New-Yorkban 373 ilyen éjszakai mulatóhely »van. Az úgynevezett „14-es bizottság” által lefolytatott vizsgálat szerint ezekből csak 32 tekinthető többé-kevésbbé „tisztességesnek”. A többi mulatóhelyen a nővendégek túlnyomó többsége prostituáltakból kerül ki. Minden éjszakai mulatóhely fizetett alkalmazottai közé tartoznak az álszínésznők, kerítők, kábítószerkereskedők és hasonlók, akik a vendégeknek minden szolgálatban rendelkezésükre állnak. A n’ight-clubok kapui szélesen kitárulnak mind a felnőttek, mind a kiskorúak — általában mindenki előtt, akinél pénz van. Itt virágoznak a nyilvános házak, a zártkörű „taxi-tánchelyek”, amely tulajdono" sai élő áruval kereskednek: Afrika, Japán, Haiti bűnbarlangjainak szállítják a kiskorú lányokat, akik eladták magukat, vagy akiket elraboltak. Vannak itt ópiuni- szivó termek és előadásokat tartanak meztelen színésznőkkel. Az ilyen mulatóhelyek étén- rendszerint gengszterbandák állnak akiknek megállapodásuk van a rendőrséggel. Mint ismeretes, a társadalmi szervezetek kísérletei, hogy harcot indítsanak a nemi eltévelyedések és bűnözések fertője: ellen, — kikerülhetetlenül megtörnek az illetékes államszervek ellenállásán, amelyek óriási részesedést vágnak zsebre ezeknek az intézményeknek a jövedelmeiből. Az üzlet — üzlet. -Foglalkozz a ‘magad üzletével és ne zavard másnak az üzletét — ez a civilizált dzsungel törvénye. * J. Dawis könyvének további ismertetésére még visszatérünk. — CSEHSZLOVÁKIÁBAN az ötéves terv első évének első negyedévi előirányzatát, 3.6 százalékkal túlteljesítették. Az ötéves terv a nemzeti jövedelmet megkétszerezi. — Ügyeletes gyógyszertári szolgálat Nyíregyházán. Ügyeletes szolgálatot tart június 25-től július 2-ig a Hungária gyógyszertár (Lut- her-utca), a H. Rákóczi Ferenc gyógyszertár (Rákócziit tea). — 46 MILLIÓ DOLLÁR évi fizetést kaptak 1948-ban a General Motors vezetői, közben a hivatalos kimutatás szerint egy év alatt kétszer csökkentette ,a gyár a munkások fizetését. Az elnök több, mint félmillió dollárt vágott zsebre egy év alatt.
