Nyírségi Magyar Nép, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1949-01-26 / 21. szám
1949. január 26, szerda nyírségi magyar nép 3. oldal. A rosss puffja csak egyeseknek volt „hasznos“ A jó IlWE HflflCI az egész dolgozó közösség javát szolgálja Az „Alkaloidádban ezt tartják a norma-kérdésről ■ „A normák, még ha a legpontosabban megállapítottak is, a fejlődéssel változnak; minden újítással, minden uj gép beállításával vagy uj gyártási rendszer kidolgozásával együtt fejlődik a norma.“ (Rákosi) oöo Ahogy a mozdony nyögve (megrántotta a szerelvényt, és a kocsisor nekilódult, hogy Szabolcs „hónaljánál“ átsuhanjon a Hajdúságra, csak a gyár épületei közt reszkető zsongás lebegett el , az állomásig. A nap bebújt az ablak szemeken, arannyá festette a zúzó porát, csillogó nagy tükröket rajzolt az áztatókádakba, végigszaladt a pókhasu vákumok közt, fel a laboratóriumba a lombikok közé, fel Reszegi elvtárs asztalára az élmunkászászlóig... . A kazánházban “S adl vesek. Két uj kazán készült, a próbafűtéseket már megkezdték. Olyanok ezek, mint két befalazott nagy állat, csak a torkuk szabad, amit mindig etetni kell. A régi kazán odalából piros nagy szarvakként nyúlnak ki a nemrég beszerelt előmelegi- tők. A két uj gép, ami nagy változást hozott az üzemben. —- Nagy változást hoztak az előmelegitők elvtárs. így mondja Kuripla Miklós is, aki most a kazánra ügyel. A műhelyben egy csigán mesterkedik, hogy könnyebb legyen vele felhúzni a kazánajtót. J.ii^dfciiLí — Nagy változást hoztak, mert emelték a termelést. Kevesebb szén kell a göztér- meléshez, $e a ka^ánhatás- fokkal kapcsolatos üzemszakoknak is emelkedett a termelésük. És a normákkal XtS?T — Természetesen, lazákká váltak, elavultak, mert az uj • gépek beállításával emelkedett a termelés. Az történt, hogy " összeültünk és új, a fejlődésnek megfelelő normákat vettünk feli Valóban igy történt. Az Alkaloidában éberen felismerték a helyzetet. A fűtők, sa- lakozók 10 százalékkal szigorították normájukat. De megnőtt a bepároló teljesitménye is, mintegy 18 százalékkal, így, ehhez viszonyítva alakították át a normát is. 540-ről 660 óránkénti literre. Domhrádi Sándor elvtárs csoportvezetőnek, meg Takács Andrásnak a besüritő- ben, de mindenkinek az egész üzemben egy a véleménye. — Meg kellett szigorítani a normákat elvtárs, hiszen a meglazult normák mellett nem tudjuk kellőképpen csökkenteni a gyártási önköltséget, olcsóbbá tenni gyártmányunkat, amely sokmilliót tesz ki évente és jelentős mennyiség kerül kivitelre is. — Igazságtalan, helytelen denne, ha a termelés megváltozott körülményeit nem vennénk figyelembe, hanem csak. mi igyekeznénk hasznát „ látni és tovább is a laza norma szerint vennénk fel a pénzt, ami csak látszólagos hasznunk lenne. Pedig. a dolgozó közösséget károsítanánk meg vele. A pókhasu vákumok élesen sivit a gőz. Itt is, meg a többi üzemszakban az uj norma szerint folyik a munka. Az elvtársik felismerték, hogy milyen döntő kérdés a jó norma kérdése, a munka magasabb termelékenységének fontossága a jobb élet építése terén. Ma már túlteljesítik a szigorított normát is az arany naplánccal összekötött üzemrészekben. Túlteljesítik a munka jobb megszervezésével és újból maguk ülnek majd össze és tárgyalják meg, hogy a fejlődéssel ismét lazává vált normájuk, újat kell megállapítani. Most a mun^a egyre inkább a becsület és dicsőség dolga lesz, tudják, hogy munkájukkal nemcsak a mindennapi kenyerüket keresik meg, hanem a jövőt is építik. P. J. A hároméves terv ufolsó évéhen fokoztuk a póli só gyártásál A háborús rablógazdálkodás kiuzsorázta ia magyar földet. Mezőgazdaságunk fejlődésének egyik fontos alap- feltétele a talajerő feljavítása. A trágyázás Magyarországon soha nem állott magas fokon, a háború után pedig különösen súlyos volt a helyzet ezen a téren. Állatállományunkat túlnyomó részben elvesztettük, a háborús csenemcsak műtrágyagyártásunk érte el a háború előtti színvonalat, sőt haladta túl azt, hanem a megfelelően irányított propaganda is megtette a hatását. Az ősszel már 3.500 vagon szuperfosztfát és' 1500 vagon pétisó szétosztása vált lehetségessé. A szót osztás körül még voltak hibák, de a hároméves terv utolsó esztendejére ezeket a Kilenc brigád dolgozik a nyírbátori Bániban A nyírbátori Róni gyártelepe^ rövid» idő alatt, egymásután kilenc brigád alakult és valamennyi konkrét, feladatot tűzött ki maga elé. Két brigád dolgozik a malomban: a Rákosi és' a Fgjudi brigád. Jelenleg a hatósági lisztkeverő és zsákoló munkát végzik. Nyolc ember munkáját végzi el az öttagú brigád. Azért alakítottak brigádot, mert rájöttek, hogy verseny, munkájukat jobban tudják kis csoportban végezni. Három ember szabadult fel fel erről a helyről, ezek az üzem más részében folytatják termelő- munkájukat. Legendás híre van a Petőfi gyorsjavító brigádnák. Bizony, gyorsan javítanak. Olyan gyorsan, mint még soha azelőtt. — Amióta dolgoznak, kevesebb az üz-emi hiba, és ha előfordul, egy-kettőre kiküszöbölik. Három brigád megalakí á. sát határozták el az olajgyári dolgozók: Birtók, Sivadó és Tóth elvtán.ak brigádja alakult meg rá cg)1 napra az üzemben. Géljük az, hogy 36 munkaórát . megtakarítsanak. El is érik a célt. Van még egy tanoncbrigád, egy szeszgyári brigád és egy likőrgyári brigád. A likőrgyári lányok az apadás 20 százalékos csökkentését tűzték ki maguk elé feladatként, a szeszgyáriak a ki. és berakodásnál dolgoznak, elvállalták, • hogy akkor is kirakják az érkező nyersanyagot, ha letelt a mun. kaidejük. öntudatosabbak lettek a Bt»ni munkásai. Meglátszik ez jó brigádmunkájukon is. lekmények és fasiszták rablásai következtében. A műtrágyázástól, megfelelő felvilágosító munka hiányában, egészen a legutóbbi időkig idegenkedtek a magyar gazdák, *igy a természetes trágya kiesése sokkal súlyosabb osa- pást jelentett mezőgazdaságunkra, mint külföldön, ahol a műtrágyahasználás országos átlaga többszöröse volt a magyarénak. A hároméves terv során Csalnak a vetőmaggal, nem lízelnek adói Nyirgyuiaf kuiókfal A Futura vezetője volt egykor Nyírgyulajban Ó. Szol ősi János. Amellett, hogy földjén nincstelen napszámosokat dől. goztatott, becsapta másutt is a dolgozó parasztokat. Annakidején ő osztott^ szét a község ben a csillagfürt vető-magot. Jól megfizettette a vetőmagot, arra persze már nem volt gondja, hogy jé magot is adjon a jó pénzért. Bizony nem kelt ki a csillag-fürt a dolgozó parasztok földjén, mert nem volt csíraképes. Ismerős a neve a uzsorabírck ságon is: 60—80 deka lisztet ellopott családonként a község lakóitól akkor, amikor közel! á- ási lisztelosztó volt. Nem nagy mennyiség, de ha azt számoljuk, hogy hány esetben csinálta ezt, kpmoly súlymennyi- séget kapunk. Eddig ő kötötte’ a termelési szerződést is,.persze itt is a maga hasznát kereste. A megállapított jutalékon feliül mázsánként két forint haszonra lett szert a kis^arai-ztok becsapásával, mert T3 forintért vásárolta fel a burgonyát és 15-ért adta él a Béni szeszgyárnak. ■Méltó társa Szőlősinck a pa. raitzimúzásban Mikolai Pál. Mikolai a Hangyát vezette a múltban — persze a maga zsebére. Hogy mennyire szerette Szegényparaszt szomszédjait, az is mutatja, hogy ha véletlenül üres telkére betette a lábát valamilyen baromfi, puskát fogott és lelőtte. Az adófizetéssel is hadilá- lábon állnak a nyírgyulaji kajakok. — Szőlősi Jánosnak 2400 forint, Farkas Jenőnek — akinek egyébként malma is van — 3000 forint tartozása van, de Szkita János sem igyekszik rendezni adótartozását. A kuiákok ideje azonban le. járt. A dolgozó parasztság egyre jobban ráébred, milyen nagy ellenség a kulák és1 igyekszik megszabadulni tőlük akár a szövetkeze tbc, akár a község veze tőségbe fészke Pék be magukat. hibákat sikerül kiküszöbölni és a műtrágyaoisztást felemelni. , A műtrágya elhelyezését, és felhasználását elsősorban a szerződéses termelők biztosítják, jövőre ugyanis 800.000 holdon kötünk termelési szerződéseket, úgy hogy szabad forgalomra már csak 1500 vagon pétisó marad. A mü- trágyaíelhasználás örvendetes emelkedését bizonyítja az 1949-es mezőgazdasági terv is. Ebben az évben ugyanis 71.500 tonna pétisót gyártunk, szemben a tavalyi 21.400 tonnával. Minden mázsa pétisó átlag 2 mázsával több termést eredményez, az egész pétisótermelós felhasználása tehát nagyon jelentős mértékben emeli mezőgazdaságunk terméshozamát. A képviselőtestület megkérdezése nélkül eladta a község erdejét a kálikkal szövetkezett vezetijegyzé Benyhár Endre, Encsencs község vezetőjegyzője ellen fegyelmi eljárást indítottak jés elmozdjfco&ák/ állásiból. A fegyelmi eljárásra súlyos okok voltak. A volt vezetőjegyző ugyanis szövetkezve Pál József kulákkal, a község főbírójával, eladta a község erdejét. A képviselőtestület megkerülésével bonyolították le az eladást és az értékes erdőt potom pénzért kótyavetyélték el. A községnek legalábbis csak 9000 forinttal számoltak el. Később derült ki, hogy 25.500 forintot vettek fel az adás-vételből kifolyóan. A kulák főbíró házat vett a jó üzleten. . Az ügyre a képviselőtestület MDP csoportja derített fényt. A Magyar Dolgozók Pártja nem hagyta, hogy a községet megkárosítsák a dolgozó nép ellenségei. Fizessen eíö a Nyírségi Magyar Népre A büdszentmihályi Vadásztársaság a görög szabadságharcosokért A büdszentmihályi vadász- társaság pénteken versenyva- dászatot rendezett, amelynek jövedelmét a görög szabad- i3ágharcosok megsegítésére ajánlották fel. Ezzel is megmutatták a büdszentmihályi vadászok, hogy a vadászszórakozás jelentős örömén túl haladó tartalmat is kívánnak adni a Vadásztársaság működésének. D. Pete László alelnök vezetésével egy küldöttség kereste fel Gyenge Károly megyei titkár országgyűlés^ képviselőt, és elmondották a pénteki vadászat sikerét, egy ben felkérték Gyenge elvtársat, hogy vegyen részt a büdszentmihályi vadásztársaság vasárnap esti vadászvacsoráján. Gyenge elvtárs elismerését fejezte ki a küldöttség előtt a görög szabadságharcosok megsegítését célzó akcióért és vasárnap este részt- vett a büdszentmihályi vadászvacsorán.
