Nyírségi Magyar Nép, 1948. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1948-07-10 / 156. szám

Kivégezték Ficsor Lafosí, a feleséggyilkos építészt Elfogadta a Ház a nemzeti válla» latokról szóló törvényjavaslatot A Ház csütörtöki ülésén Harustyák József elvtárs, mint a nemzeti vállalatok­ról szóló törvényjavaslat előadója kijelentette-, hogy a nemzeti vállalatokról szó­ló törvény azt jelenti, hogy a* részvénytársasági formát életre hívó- és felvirágozta­tó tőkés társadalmi és gaz­dasági rendnek itt Magyar- országon egyszersminden- korra vége. A pénteki ülésen a tör­vényjavaslathoz elsőnek a Magyar Dolgozók Pártja revében Háhner József elv­társ szólt hozzá. Kijelentet­te, az államosításkor_a ma­gyar reakció azt hiresztelte, hogy az államosított válla­latok psődbe fognak kerül­ni. Ezzel szemben a való­ság az, hogy az államosítás óta az ország ipari termelé­se mind minőségi, mind mennyiségi szempontból ha­talmas mértékben megnöve­kedett. Példaképp statisz­tikai adatokat sorolt fel. — Hahner elvtárs végűi hang­súlyozta, hogy a törvény- javaslat törvénnyé válása a munkásság munkakedvét a termelésben sokszorozni fogja és ennek eredménye­képp gyorsabb ütemben ér­jük el a dolgozó nép élet- színvonalának emelését. Mivel a felszólalásra je­lentkezett Vértes István Balogh-párti' kén viselő nem jelent meg, Droh József (KNT) mondott beszédét. Felszólalásában a tőkések' érdekeit védte és követelte, hogy a törvényben térj esz* szék ki a tulajdonosok jo­gait a magyar állam rová­sára. A törvény javaslatot nem fogadta el. Gr óh felszólalására Vajda Imre elvtárs, iparügyi ál­lamtitkár válaszolt. Hang­súlyozta, hogy a magyar ál­lamnak nem feladata, hogy a tőkések szociális jólétéről gondoskodjék, de különben is a magyar vállalatok soha biztos kézben nem vol­tak, mint most. — A tör- olyan biztos kézben nem voltak, mint most. A tör­vényjavaslatnak rendkívüli elvi jelentősége van — mondotta, Egyszersminden­korra leszögezi, hogy nem rövid átmenetről, nem idő­leges intézkedésről van szó, hanem arról, hogy a ma­gyar nép megérett gazdasá­gi ügyeinek önálló intézé. sére és arról, Iiopv gazdál­kodásának megadja a maga legmee-felelőbb formáit. Ezután az orszá‘To"[mlés általánosságban és részle­teiben n elfogadta a nem­zeti vállalatokról szóló tör- vém'iavaslat-ot. Végül bi­zonytalan időre elnapolták az orszávo-yűlést. A Jugoszláviában harcolt magyar parti­zánok bírálata a InSP. politikájáról és fel­hívása a jugoszláv bajtársakboz A Magyar Szabadságba r-j cos Szövetség partizánakti- vája többezer partizán har­cos képviseletében megtár­gyalta a jugoszláv kérdési, egyhangúlag a következő határozatot hozta; „A legnagyobb megütkö­zéssel vettük tudomásul, hogy a JuKP vezetői le­tértek arról az utiol, ame­lyen a fasizmus elleni küz­delemben együtt haladtunk. Megtagadták a Szovjet­uniót, azt az erőt, amely- még a legnehezebb hely­zetben is támogatott ben­nünket, amply a legnagyobb áldozatot hozta a fasizmus elleni harcban és amelynek kö-zönhető a. jugoszláv nép felszabadulása is. Mi, magyar partizánok csatlakozva ahhoz a felhí­A Magyar Dolgozók Pártja nem képviselteti magát a JuKP. kongresszusán A Magyar Dolgozók Párt­jának Politikai Bizottsága megtárgyalta a Jugoszláv Kommunista Párt köz­ponti bizottságának meghí­vását a július 25-i pártkon­gresszusra és elhatározta, hogy a kongresszusra nem. küldi el képviselőit. A Politikai Bizottság nem fogadta el a meghívást, mert a JuKP vezetősége színleges és valótlan ürü­gyekkel visszautasította a Magyar Kommunista Párt meghívását a Magyar Dol­gozók- Pártjának alakuló kongresszusára, megsértve a nemzetközi szolidaritás el­vét. Az MDP képviselői nem vehetnek részt annak a pártnak a kongress msán, amelynek vezetői a Tájé­koztató Iroda megállapítása szerint kívül helyezték ma­gukat a Tájékoztató Irodá­ban egyesült kommuwsta- és munkáspártok családján és szembefordultak a szo­cialista internacroralizmus- sal. A JuKP vezetői a Tá­jékoztató Iroda határozatá­nak nvilvánosságra hoza­tala utáni magatartásukkal csak még jobban igazi Iták a megállapítás helyességét. vashoz, amelyet a Tájé­koztató Iroda a jugoszláv néphez intézett, a közösen vívott harc jogán felszólít­juk baj társa inkát, hogy ha­tározottan foglaljanak ál­lást az áruló politikával szemben és vezessék vissza a népet a Sztálin által megjelölt egyedüli helyes útra.“ ___{ II III lllllliw^—— Megalakult az Állami Ellenőrzési Központ A Hivatalos Lap péntek reggeli számában megjelent az Állami Ellenőrzési Köz­pont felállításáról szóló kor­mányrendelet, amely sze­rint az állam, valamint az állami érdekeitségü vállala-' tok rendszeres f 1 A ózsgá- lását az Állami Ellenőrzési Közont végzi. A Központ feladatai köze tartozik a pénzintézeteknek, bank- és pénzvál tóiizl e tek kel fog] al- kozó vállalatoknak, vala­mint az el nem ismert nyugdíjpénztáraknak felül­vizsgálata. — Esetenként vizsgálatot folytathat a Központ a pénzügyminisz­ter, az illetékes miniszter, vagy a Gazdasági Főtanács f őti tkárának megbízásából. A Tervhivatal megbízhatja a Központot a hároméves terv végrehajtásával kap­csolatos ligvek ellenőrzésé­vel, árkérdésekben az Árhi- vátal, jóvátételi szállítások­kal kapcsolatban a Jóváté­teli Hivatal ég, külkereske­delmi ügyekkel a Külkeres­kedelmi Igazagtóság is megbízhatja az Ellenőrző Központot. Tovább tart az olasz munkásság bérharca Ha nem emelik a bérekéi, általános sztrájk lesz a jövő héten Olaszországban folytató­dik a munkásság több hét óta tartó harca a munkabé­rek felemeléséért. Csütörtö­kön délután 850.000 vasutas lépett sztrájkba. Beszüntet­ték a munkát a vegyiipar ■ dolgozói is. Az általános szakszerve­zeti szövetség utasításainak megfelelően félnaponként 'váltva egymást, összesen hárommillió olasz szervezett munkás sztrájkol. A szak- szervezeti szövetség kö­vetelte a belügyminiszter­től,, hogy rendelje el a sztrájkok elleni rendőri in­tézkedések megszü etetését. Ha a kormány a hét \ égéig nem teljesíti a munkások béremelési követeléseit a jövő héten, a szakszervezeti tanács általános sztrájkot rendel el. bályozza, ezeket azonban a brit és amerikai hatóságok egyoldalú intézkedései sú­lyosan megsértették. Ennek ellenére kijelenti, hogy a szovjet övezet gazdasági szervei hajlandók meghall­gatni az amerikai megszálló hatóságok konkrét javasla­tait a kereskedelmi kapcso­latokról. _ Szokolvszkij tábornagy le­velet intézett Clay tábor­nokhoz. A levélben válaszol annak kérdésére, hogy a szovjet és amerikai öveze­tek közötti kereskedelmi kapcsolatokat közvetlen megbeszélés tárgyává te­gyék. Emlékeztet Szokolov- szkij levele arra, hogy az övezetek közötti kereskedel­met két egyezmény is sza­Szemfényvesztési kísérlet volt a koblenzi értekezlet A lipcsei rádió a koblenzi értekezletet, amelyen a nyu­gati övezetek parancsnokai a nyugatnémet miniszterel­nökkel tanácskoztak, egy­szerű szemfényvesztési kí­sérletnek nevezi. A 11 nyu­gatnémet miniszterelnök eleve hajladnó volt a meg­egyezésre és nem emelt sem­mi lényeges kifogást a nyu­gati imperialisták parancsa ellen. Ébinség fenyegeti Nyngatberlfnt Ara'60 fillér 0 V. évfolyam, 156. szóm. 9 1948. július bó 10. SZOIDbat Szokolovszkij levele Németország szovjet és amerikai övezeteinek gazdasági kapcsolatairól Gremilo leleplezése az angol kormány Palesztina! politikájáról együtt a brit kincstár által fizetett transzjordániai báb­király kezébe akarja jut­tatni. Gromiko hangsúlyoz­ta, olyan, vélemény is meg­nyilvánult már, hogy Ber- nadotte ajánlatait a brit külügyminisztériumban agyalták ki. A Biztonsági Tanács pa- lesztínai vitájában Gromiko a . Szovjetunió kiküldöttje éle’sen elítélte a „békéltető“ Bernadotta tevékenységét. Bernadotte javaslata — mondotta Gromiko — csök­kenteni kívánja a z-idó ál­lam területét és a zsidó ál­lam egyrészét a palesztin ni 'araboknak szánt területtel Berlin nyugati övezetei­ben a gazdasági helyzet j napról-napra kétségbeej- tőbb. A munkások azt köve­telik, hogy béreiket kizáró­lag az új keletnémet pénz­ben fizessék ki. Berlin szociáldemokrata polgármesternője kijelentet­te, hogy a nyugatberlini la­kosságot éhínség fenyege­ti, ezért nem vállalja tovább a felelősséget és elhagyja a fővárost. A szocialista egységpárt vezetősége megbízta a váro­si tanácsot gondoskodjék ar­ról, hogy Berlin vezetésé • olyanok kezébe kerüljön, akik nem a nyugati hatal­mak felé kacsintgatnak, ha­nem csakis a német fővá­ros lakosságának érdekeit tartják szem előtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom