Nyírségi Magyar Nép, 1948. május (5. évfolyam, 101-122. szám)

1948-05-27 / 120. szám

1 2, oldal NYÍRSÉGI magyar nép 1948. május hó 27. Ezért is szükség van az. egyházi iskolák államosítására: Terrorizálják a felekezeti taniiókat — nem adják Rt fizetéseiket az egyházi iskolaszékek M indenki tisztában van vele, mindenki előtt világos, kézzelfogható: a há­roméves mag var demokrá­cia fennállása óta épített, alkotott, eredményeket ért el. Építette és építi tovább az országot, amely a dolgo­zóké. A dolgozóké a fold, a dolgozóké a gyár, a dolgo­zóké az ország. * É s a dolgozóké a népé lesz az iskola, mert „az általános műveltség, a szaktudás', a haladó nem­zeti és enlberi kultúra kin­csei | hozzáférhetővé kell tenni a dolgozó nép legszé­lesebb rétegei számára4’, mert „minden iskolának az egész magyar nép, de legel­sősorban a jövő nemzedék demokratikus szellemű és munkára való nevelést, a reakciós közszellem és elő­ítéletek maradványainak le­küzdését kell szolgálnia.“ * T udja mindenki, leg­jobban azok a szülők tudják, akik gyermekeiket oda járatták, . mi folyt az egyházi iskolákban, ahol a nép, a demokrácia ellen nevelték a gyermekeket. — Tudják a felekezeti pedagó­gusok, mit tettek velük az egyházi iskolaszékek: fize­téseiket nem kapták .meg rendesen, mert az iskolaszé­ken keresztül jött, az isko­laszékek terrorizálták őket és miértek volna ellensze­gülni?! .Tudják, az egész nép tudja, miért rúgkapál az egyház egy része a fele­kezeti iskolák államosítása ellen. Tudják, hogy így el­vesztenék a talajt, amibe reakciós magvát veti, hogy elérje célját: visszahozni, ha kell háború, öldöklés árán is a régi rendszert, el­venni a földet a néptől, el­venni a gyárat, mindent, az egész országot. •«k M ost csak a felekezeti pedagógusokról. Mit tettek eddig és. mit tesznek most? Nagyrészük szembe­szállt az egyházi iskolaszé­kekkel, de feladták a re­ménytelen harcot. Most ki­állnak, mindenütt az ország­ban követelik iskoláik álla­mosítását. Csak három ké­pet: Gáváról, Ajakról, Le­velekről. séget nyújtsanak. És hiába volt. A tanyákon, a falvak­ban, ahol a legnagyobb szükség lett volna rá, nem lett általános iskola, mert az egyház szembeszállt. Gáván Baranyi tisztelen­dő nyíltan uszított a szó­székről a demokrácia ellen és agitált az oly- n általános iskola ellen, amelyben há­rom felekezet együtt tanul. Hiába szállt szembe a ta­nító Baranyi tisztelendővei,' aki egyébként az iskola­szék elnöke is, nem lett ál­talános iskola, De most majd lesz. • * Egy kép az iskolaszék terrorjáról. Az ajaki római katolikus iskolában a taní­tónéni demokratikusabb szel lemben tanított, mint ahogy az iskolaszéknek tetszett volna. Farkas plébános űr kijelentette, hogy a tanító­nő bolond, menjél Nagy- kállóba, mert bolond az is­kolában nem taníthat. Egy másik tanítót stricinek be­cézett a plébános úr. Ajakon egyébként furcsa i a helyzet, Az egyliázgomi­nők a plébános úr rokona és ; amikor felönt a garatra — I többször részeg, mint józan — szokása, hogy az egész faluban a tanítókat szidja, hogy nem csinálnak semmit, csak a fizetésüket követe­lik. (Persze a tanítók soha­sem kajffák meg rendesen fizetéseiket az iskolaszék­től.) L eveleken Tajti Lajos tisztelendő volt az iskolaszék elnöke. Szeszé­lyes embernek mondják, a tanítókon az egész község nevetett már, amikor meg­látták őket Tajti lakása előtt. — Na mennek már a tanító urak a lénungért — mondogatták. Persze amig megkapták a fizetéseiket a tanítók, sokat látták őket a parasztok a plébános úr há- zatáján. * I lyenek történtek Sza­bolcsban és az egész országban. A felekezeti pe­dagógusok megunták a ter­rort, megunták a járkálást a „lénungért“, mert ők is jizt akarják, amit az egész nép: a nép iskoláiban neveljék a nép gyermekeit és ne a nép ellen, de a népért, P. J. Megjelent a piacon a tök Csökkent a primőrök ára Szabolesmegye kultu­rális szempontból az ország­ban a legelmaradottabb. — Az általános iskola törvény-" beiktatásának éppen az volt a célja, hogy a kultúrában elmaradt vidékeken az álta­lános iskolákban megfelelő kultúrát, magasabb művelt­A tegnapi hetipiacra nagy tömeg zöldségfélét hoztak fel a termelők. Az egyik bolgárkertész egy ko­sár új tököt hozott be. Az ára meglehetősen magas : 10 forint kilója. A többi pri­mőrökből már több került a piacra. Ezeknek az ára jó­val alatta marad az eddigi­nek. A sárgrépa és petre­zselyem csonióját 80 fillér­ért, a kalarábét 1 forintért, a zöldpaprikát 1.50—2.50 forintért, a karfiolért 8, az uborkáért 14 forintot kér­tek. Az ókrumpli ára 1.80. A gyümölcspiacot ismét elárasztották cseresznyével. Most már egészen jó minő­ségű cseresznyét lehet kap­ni 4—5 forintért. A terme­lők még ennél is olcsóbban adják. A tejpiacon nagy.volt a forgalom. A tej ára 1.40, a tejfelé 4—6, a túróé 3, a va­jé 28 forint volt. A tojás párját 1.40;ért- adják. Aranyai ért a tegnapi eső Tegnapra virradó éjszaka csendes és elég kiadós eső öntözte meg Nyíregyháza környékét. Mintegy 5.5 imil- liimóter csapadék esett le az éjszaka folyamán. — A vármegye több részéből ér­kezett jelentések szerint tegnap éjszaka vármegye-! szerte volt eső. A tegnapi eső különösen a késői vetéseknek és apró- magvaknak használt sokat, de a kalászosok, a kukorica későbben vetett «répák szem­pontjából is felbecsülhetet­len értékű. Az eső követ­keztében a talaj nedvessége csaknem elérte az alsó vizes réteget. 7gy ké&’%ül& megye az egyesitő konferenciára — A föld azé legyen, aki megműveli — ez volt a 'Ma­gyar Kommunista Párt pro­gramja 1945.-ben. Egy év múlva, almikor Szabolcsban is összeült a Párt I. megyei konferenciája, a föld meg­védésének, a jó forint meg­teremtésének és a közigaz­gatás demokratizálásának jelszavait Írták a zászló vö­rös selymére. 1947. megyei konferenciáján a hároméves, tervről tárgyaltak Szabolcs komlmlunista dolgozói. 1948. februárjában ez volt a jel­szavunk: „Tiéd az ország, magadnak építed!4’ A szabolcsin egy ei konfe­renciák mind-mind egy-egy fordulópontot jelentettek abban a munkában, abban a harcban, amelyet a Magyar Kommunista Párt sikerrel folytatott eddig a'népért. ■1948. május 30-án új for­dulóponthoz ér Szabolcs dol­gozó társadalma. Egyesül a két munkáspárt, A vasárnapi konferenciá­ra készülnek Szabolcs dol­gozóinak küldöttei. Vala­mennyi járás képviselői értékes javaslatokat ter- jésztnek majd be a konfe­rencia elé. Ezek a javasla­tok a nép javaslatai, céljuk a nép érdekeit szolgálja. A nyíregyházi járásból Nahalkó András járási tit­kár ismertetni fogja a já­rásban folyó mezőgazdasági munkaverseny eddig elért eredményeit. Beszámol ar­ról, hogyan dolgozik a nyír­egyházi járás a kertszabolcs megvalósításáért. Welfpli Sándor ,a Ketrészeti Közép­iskola igazgatója felszólalá­sában ugyancsak Szabolcs gyümölcsfásításával fog foglalkozni. Galambos István nyíregy­házi földmű vesszövet'kezeti vezető a szövetkezet jelen­tőségéről beszél majd. A iigetaljai járásból Hertelendi Sándorné nyír- acsádi tanítónő bejelenti, bogy a járásban mindenütt megszervezik őszre a felnőt­tek esti tanfolyamait és harcot hirdetnek a megye- bem elhatalmasodott analfa­bétizmus ellen. A tiszai járásból Ráti Já­nos nyírlövői elvtárs ter­jeszti be majd javaslatát a konferencia elé, amelyben Szabolcs falusi tanyai la­kossága egészséges kutakat kér. A baktai járásból Schweiz József elvtárs a baktai já­rás és egész Szabolcs vil­lamosításával fog foglalkoz­ni felszólalásában. A nagykállói járás fel­szólalója csatornázási tervet terjeszt a konferencia elé. A felszólaló: Kuliár András elvtárs ismerteti a vásáros- nainény-tiszacstcgei főcsator­na tervét, amelynek a meg­valósítása mezőgazdasá­gunk belterjessé tételéné? ■rendkívül fontossággal bír. A polgári körzet felszó­lalója ugyancsak csatorná­zási tervet ismertet a kon­ferencián. A dadai alsó járás tiszai ö- ki felszólalója, Huri Lajos országgyűlési képviselő' elv­társ a járás villamosításával és a tis.zadobi tüdőszamitó- rium létesítésével foglalko­zik majd felszólalásában. A dadai felső járásból Czifronics Mihály ibrányi Kossuth-díj as földműves- szövetkezeti vezető a szö­vetkezeti gazdálkodás je­lentőségéről, a mezőgazda­sági ipar fejlesztéséről be­szél njajd. Egészséges tervék, egész­séges javaslatok kerülnek a konferencia elé, melyek kije •lölik az utat, azt az utat, amelyen az egyesült töme­geknek haladniok kell to­vább az ország építéséért, a nép felemeléséért, a szocia­lizmusért. Taskó István. Hirdetmény Összeveszett a férjével, utána meghalt Dudics József gyürei la­kos az utóbbi időben rossz viszonyban élf feleségével. Napirenden volt közöttük a veszekedés, amit Dudj.cs- né féltékenysége váltott ki. Legutóbbi összeszólalkozá- suk után Dudics József ki­jelentette, hogy otthagyja az asszonyt és becsapva ma­ga után az ajtót, eltávozott. Az asszony ezután átment a szomszédba Kiss Mihály­hoz, akinek a házában né­hány ^percen belül összeesett és meghalt. Az orvosi hulla­szemle alkalmával szivszél- híidést állapítottak meg. Férfi kalapok leOUÍabb diuatszinekben és mintákban Az Országos Közellátási Hivatal rendelkezése alap­ján felhívom Nyíregyháza város gazdaközönségét, hogy mindazok, akik a 11. cso­portban mutatkozó terniény- beszolgáltatási kötelezettsé­güknek eddig egészben, vagy részben nem tettek eleget, úgy bo-zolgáltatási kötelezettségüket naprafor­gómag ba«zolgál t alá s áv al eszközölhetik. Egyben figyelmeztetem a gazdaközönséget, hogy almiennyiben i apra forgóma g- feleslegge! rendelkeznek és azt közellátási célra nem szolgáltatták be, úgy elle­nük a legszigorúbb megtor­ló intézkedéseket ^íozom ja­vaslatba, T)r. Pápav Endre sk., polgármester K. Papp Kalap és textilüzistében, Lulher-utca 8. Férfi kalapok szakszerű tisz­títása és formálása ugyanott

Next

/
Oldalképek
Tartalom